Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-16 / 244. szám

1953. OKTÓBER 16. 5 NAPLÓ EGY EREDMÉNYES ESZTENDŐ MÉRLEGE 158 ezer forint bevétel a kertészetbél A simontornyai Alkotmány Termelőszövetkezetben általá­ban minden esztendőben jól jövedelmezett a kertészet. így volt ez idén is. A 10 holdas kertészetből növényféleségenként: kaiarábéból hatezer, kelkáposztából kilencezer, korai káposz­tából tízezer, karfiolból háromezer, paprikából huszonkétezer, paradicsomból nyolcezer forint volt a bevételük. Most a na­pokban kezdik meg a télikáposzta értékesítését, átlagos súly négy kilogramm fejenként, de nem ritkaság a 7—8 kilós fej sem, melyért mintegy 100 000 forintot kapnak. Ez a bevétel mintegy tíz forinttal növeli a tagság egy munkaegységre esó jövedelmét. A simontornyai termelőszövetkezet ,hogy minél több pénzt osszon szét a tagság között, hízóba fogott 311 libát és 250 kacsát. A libákat hét, a kacsákat 4.5 kilós súlyban értékesí­tik. Bevételük belőle mintegy 82 és fél ezer forint lesz. Az Alkotmányban nem osztottak ki sok terményt. A ki­osztott termény értéke mindössze 12 forintot tesz ki. Helyette inkább pénzt osztanak a tagoknak. A pénz­beli részesedés 48 forint lesz. Ebben az évben tehát 60 forin­tot kapnak a tagok minden munkaegységre. A termelőszövetkezet vezetősége helyesen gondolkodott akkor, amikor úgy határozott, hogy a takarmánynövényeket inkább baromfiak és sertések hizlalására fordítja, melyből nagyobb haszna származik a tagságnak. Persze nehéz volt erről meggyőzni a simóntornyaiakat is, de most már látják a kézzelfogható előnyét. Ennek a jó gazdálkodásnak köszönhető, hogy a tavasz óta mintegy 50 kívülálló gazda választotta Simontornyán a közös gazdálkodást és így taglétszámuk már hatvanhét. redményes esztendő végéhez közelednek termelőszövetkezeteink. A gabonater­més után most a kapásnövények termése ke­rül mérlegre. A mérleg azt mutatja az előzetes számítások szerint, hogy termelőszövetkeze­teink zöme ezévben sokkal jobban gazdálko­dott, jövedelmük túlhaladja az elmúlt évit és a középparasztok jövedelmét is. Folynak a zár­számadást előkészítő közgyűlések is, melyeken számba veszik az idei év eredményeit, de azo­kat a tényezőket is, melyek a még jobb ered­mény elérését gátolták, hogy a jövő évben, — melynek magas gabonatermését már most ala­pozzák meg, — még nagyobb eredményekről adhassanak számot. Gondolnak szövetkezteink a jövőre is. Ez igen helyes. Számos elképzelés, terv megvalósításán munkálkodnak, hogy a készpénzjövedelem jelentősen emelkedjen. Hí­zókat szerződnek, a jó kukoricatermés ezt lehe­tővé teszi, kertészeti beruházásokat eszközöl­nek, az állattenyésztés jelentős jejlesztésére fordítanak nagy összegeket, új épületek létre­hozását, üzemágak bevezetését tervezik. Tér mészetesen számbaveszik tartozásaikat is, me­lyeket elsősorban rendezni kell, hogy az ú) gazdasági évet adósság nélkül kezdhessék. A termelőszövetkezetek eredményes gazdálko­dása, a növekvő jövedelem sok kívülállót vonz a szövetkezeti útra. Erősödnek számszerűleg is, területileg is tsz-eink. Sokoldalú gazdálkodás: több jövedelem Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalataiból elsősorban azt a következtetést vontuk le, hogy a közös gazdálkodás eredmé­nyének legfőbb biztosítéka a belterjes, sokoldalú gazdálkodás. Ebben az évben már főképpen erre vettük az irányt. Termel­tünk 72 mázsa moharmagot, amiből 58 mázsát magas áron tudtunk értékesíteni. Nyolc mázsa szerződéses lucarnamagot adtunk el az államnak, 3500 forintért mázsánként. Ezenkívül terményeink túlnyomó részét nem közvetlenül értékesítjük, hanem különböző állat és állati termékeken keresztül. 27 hí­zott sertést adunk el államunknak szabadfelvásárlási áron, amelyért sokkal többet kapunk, mint azért a kukoricáért kap­tunk volna, amellyel a kocákat meghízlaltuk. Negyven darab májliba hizlalására is szerződtünk a helybeli földművesszö­vetkezettel, ami szintén 8000 forinttal emeli jövedelmünket. Van két hold dohányunk, amiből szerényen számítva is, 50 000 forint bevétele lesz a tsz-nek. Persze, az említetteken kívül kenyér- és takarmánygabona termesztésével is foglalkozunk. De ez a melléküzemágakból eredő jövedelmet nem pótolja. Már most gondolunk a jövő esztendőre is. Mivel a szövet­kezet tagjainak a háztájin is termett kukorica. így keveseb­bet osztunk ki, inkább más formában értékesítjük ezt a takar­mánynövényt. Már most elhatároztuk, hogy 50 darab szabad­sertést hizlalunk jövőre, amelyhez a süldők már meg is van­nak. Persze nagy gondot fordítunk a gyümölcsösünkre is, ahol ebben a gazdasági évben is 400 mázsa Jonathán alma termett. Ez év gyakorlati tapasztalataiból meggyőződtünk arról, hogy pártunk és kormányunk csak javunkat akarta, mikor azt javasolta, hogy sokágú belterjes gazdasággá tegyük szövetke­zetünket. Mi ezt tettük és a jövőben még fokozott mértékben ezt tesszük. MIHALIDESZ BÉLA TSZ-elnök, Madocsa. Dávid Imre dolgozó paraszt is szövetkezeti gazdálkodást választotta A lengyeli Petőfi Termelő- szövetkezet nem mintagazda­ság. Nem az ország, még csak nem is a megye, vagy a járás legjobb közös gazdaságai közé tartozik. De a becsületesen dolgozó termelőszövetkezeti ta­gok jövedelme mégis túlhalad­ja a község középparasztjainak átlagos jövedelmét. Mátai An­tal sertésgcndozó például 373 munkaegységére kenyér- és ta­karmánygabonából 23.37 má­zsát kapott. Persze, emellett még egyéb terményféleséget is kap a közösből. A község még kívülálló egyéni gazdái bíráló szemmel kísérik a Petőfi TSZ gazdálkodását, jövendőjüket lát­ják benne. Többen úgy dön­töttek: még nem lépnek be, megvárják a végeredményt, a zárszámadást. De szép számmal vannak olyanok is, akik már határoztak, mégpedig helyesen. Szakítottak a régivel, a nehe­zebbel, helyette a könnyebbet, a jobbat választották. Az új be­lépők között van Dávid Imre volt kisparaszt is. A többivel együtt ö is biztos jövőnek véli a termelőszövetkezetet. Ezért már most. a gazdasági év meg­kezdése előtt rendszeresen min­den nap résztvesz a közös mun­kában. Nyolc forinttal emelkedett az egy munkaegységre eső pénzjövedelem Jól zárják az idei évet Szedresen is. Nemrégen takarí­tották be a bő gabonatermést, amely az elmúlt évinek két­szerese, sőt, néhány terményféleségből háromszorosa volt. A korai vetés, fejtrágyázás meghozta gyümölcsét. 16 mázsás átlagtermést takarított be a Petőfi tsz búzából, 12 mázsát hol­danként rozsból, 15.66 mázsát őszi árpáiból, zabból pedig 13 mázsát. Most a kapások betakarítása folyik és egyben a jövőévi termés megalapozása, a szántás, vetés. Kitűnő termést hozott a négyzetesen vetett kukorica, mely holdanként 45—50 mázsát fizet. A háromszori gépi és kézi kapálás munkája sokszorosan megtérül. Ezért nyerte el a Petőfi TSZ a második díjat a kuko­ricatermelési versenyben. A terv túlteljesítéséért munkálkodó növénytermesztési brigád tagjai is jó jövedelemhez jutnak. Hisz csak prémiumkukoricát 6—7 mázsát kap egy-egy. Ter­mészetesen a tsz vezetősége nemcsak a jelenre, a jövőre is gondol. Nem osztják szét a kukoricatermést, csak kis százalé­kát, a többit a jövőévi még magasabb jövedelem érdekében, hízókba fektetik. Nagymennyiségű hízót szerződnek, melyért jó árat kapnak. Ez jelentősen emeli a pénz jövedelmet. Lehet előleget osztani majd és több pénz jut a jövőévi zárszám­adáskor. Az idei magas termés, mely a tsz tagság jó munkáját di­cséri, a gépállomás becsületes munkájáról ad számot, jelentő­sen emelte az egy munkaegységre eső jövedelmet készpénzből. Míg tavaly 17 forintot osztottak1 munkaegységenként, ezévben 25 forintot kapnak. A tengelici Petőfi TSZ-ben 124 tagot vettek fel Megyénk legnagyobb termelőszövetkezete, a tengelici Petőfi ebben a gazdasági évben sokat fejlődött gazdaságilag is, szervezésileg is, meg a tagok száma is növekedett. Az el­múlt év október 31-től ez év október 14-ig a termelőszövetke­zetbe 47 család, 124 tag lépett be. A belépő tagok között vannak olyanok is, akik föld nélkül mentek, de legtöbb­jük 6—8—10 hold földet vitt a közösbe. Mivel a tagok száma emelkedett, így szükség van a gaz­daság fejlesztésére is. Ezért a szövetkezet vezetősége mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben több olyan intézkedést tett, amely a megnövekedett taglétszám jövedel­mének emelését szolgálja. Az elmúlt héten vásárolt a ter­melőszövetkezet hat tehenet és olyan határozatot hozott a köz­gyűlés, mely szerint a törzskönyvezett tehenek leszárma­zottjait mind felneveli a szövetkezet. Hatvan forintot ér egy munkaegység « Javában folyik a gazdagon fizető kapásnövények termésé­nek betakarítása a harci Uj Élet TSZ-ben is. Vidáman, jó­kedvűen dolgoznak a tagok és családtagok. Miért ez a jókedv? Azért, mert ez a gazdasági év várakozáson felül sokat jöve­delmez a tagoknak. Még ezideig nem tudják, hogy "mennyi lesz egy-egy munkaegység értéke, de a vezetőség már számí­tást csinált. Amint Nádori Gyula elvtárs, a szövetkezet elnöke mondja, az előzetes számítások szerint 60 forintot ér egy munkaegység. De Bökényi elvtárs, a járási tanács termelőszö­vetkezeti főkönyvelője és a bank illetékes szakemberei úgy kalkulálnak, hogy 60 forint felett lesz egy-egy munkaegység értéke a harci Uj Élet TSZ-ben. Hogy melyiknek lesz igaza, azt most még nem lehet tudni. Annyi biztos, hogy 60 forint meglesz, ha több lesz, a tagok járnak jól, mert kelleme­sen csalódnak. 21 Ft helyett 28-at osstanak A bikácsi Petőfi TSZ-ben az idei gazdasági év végén a jó gazdálkodás következtében töb­bet osztanak, mint tavaly. Ná­luk figyelembe kell még ven­nünk ,hogy nagy építkezéseik voltak, melyeknek törlesztését is teljesítik és emellett mégis a tavalyi évhez viszonyítva, hét forinttal osztanak ki többet minden munkaegységre a ta­gok között. A jövedelem emel­kedését mutatja az a tényező is, hogy idén négy és fél kiló búzát osztottak ki a tavalyi két kiló kenyérgabonával szemben. Juhász József és családja, összesen négyen dolgoznak a szövetkezetben, mintegy 1300 munkaegységre kapják meg a részesedést. Idén mintegy ki­lencezer forinttal kaptak tehát többet ugyanennyi munkaegy­ségre. A termelőszövetkezet árpá­ból és kukoricából keveset oszt ki, mindössze egy-egy kilót munkaegységenként. A céljuk ezzel az, hogy a bentmaradt takarmánymennyiséggel inkább feljavítják a tehénállomány tejhozamát és jövőre több ser­tést fognak be hízóba, melyek­ből azután több jövedelem osztható, mintha ezeket a ter­ményeket kimérték volna. Az alsónyéki Világszabadság TSZ tagjai a 10 Ft-os havi munkaegység eloiegosztásért Kívülről szemlélve is észre lehet venni, hogy nagy változás van az alsónyéki Világsza­badság TSZ-ben. Mióta Lázár elvtársat válasz­tották meg a közös gazdaságba vezetőnek — azóta nagy az előrehaladás. A gazdasági udvar­ban katonás rend van. Az épületek kimeszelve és minden szög a maga helyén van. De nem­csak ebben mutatkozik meg a változás, egyéb­ként is, okosan, előrelátóan gazdálkodik a Világszabadság Termelőszövetkezet. A közel­múltban vett a tsz egy tehergépkocsit, zöldség és gyümölcs elárusító üzletet nyitott Báta- széken. A Világszabadság TSZ tagjai a közelmúlt­ban közgyűlésen vitatták meg: hogyan gazdál­kodjanak az 1956-os gazdasági évben. Ug.v döntöttek, hogy az eddigi tapasztalatok alapján helyesnek bizonyult, sokágú gazdálkodást to­vább fejlesztik. A legjövedelmezőbb üzemága­kat máris lényegesen fejlesztették. Tizenöt jól tejelő tehenet vettek a közösbe, bővítik kerté­szetüket és így tovább. A vezetőségnek és a tagságnak az a terve, hogy a jövő gazdasági évben, — amely november 1-én kezdődik, min­den hónapban 10 forint munkaegységelőleget osztanak. Közel félmilliós jövedelem Megyénk nagyon sok termelőszövetkezetében megtartották már a zárszámadást elő­készítő közgyűléseket. Ezeken a közgyűléseken a tagság megvitatta a gazdasági év tanul­ságait, számbavették a jövedelem gyarapodását, a bevételek és kiadások alakulását és dön­töttek afelől, hogy miből, mennyit osszanak munkaegységenként és mennyit tartalékolnak a közös alapba. A felsoroltak számbavételével egy-egy termelőszövetkezet egészévi munkáját, eredményét láthatjuk meg. A csibráki Viharsarok TSZ tagsága is megtartotta már az előkészítő közgyűlést. Az elnök beszámolójából kitűnt, hogy jól dolgoztak az 1954—55-ös gazdasági évben a tsz tagjai. Nézzük csak, hogyan alakulnak a számok, miből, mennyi bevételre számíhatnak a csibráki Viharsarok TSZ tagjai. A kalászosok termelésénél jelentős mértékben változott a bevétel. A tervezett 7360 forinttal szemben ténylegesen 12 097 forint várható, ami abból adódik, hogy a tsz 50 mázsa szabadgabonára kötött értékesítési szerződést. Kukoricából a tervezettel szemben több, mint 3500 forinttal lesz nagyobb a bevétel. Cukorrépából a 150 mázsa helyett 220 mázsa átlag­termést érnek el holdanként, ami azt jelenti, hogv a prémiummal együtt 73 200 forint jöve­delem várható. A tervezettel szemben jelentősen fog emelkedni az az összeg, amelyet a bur­gonya, napraforgó, rost- és magkender termesztésénél elértek. összesen 156 900 forintot tesz ki az az összeg, ami az állattenyésztésből és az állat- értékesítésből származik. A csibráki Viharsarok TSZ tagjai az ősz folyamán összesen 465 000 forintot mond­hatnak a magukénak. Ebből fizetik ki az év folyamán felmerülő költségeket, kiadásokat, Ezeket leszámítva, a tiszta jövedelem 234 000 forintot tesz ki. A nagyobb termésátlagok lehetővé tették, hogy munkaegységenként a tagok 4.77 kiló búzát, 1 kiló kukoricát, másfél kiló burgonyát, 4 kiló takarmányrépát és készpénzben 18 forintot kapjanak. Az egy munkaegység értéke átszámítva pedig 43.32 forint lesz. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy ebben a gazdasági évben becsületesen dolgoztak a csibráki Viharsarok TSZ tagjai. Elért eredményeikről méltán büszkén beszél­hetnek, mert mindent megtettek annak elérése érdekében. 27 forint készpénzrészesedés A dombóvári Rákóczi TSZ tagjai ez év fo­lyamán munkájukban arra törekedtek, hogy minél nagyobb jövedelmet, bevételt tudjanak biztosítani maguknak. A megtartott zárszámadást előkészítő köz­gyűlésen, Balázs Ferenc, a tsz mezőgazdásza ismertette a növénytermesztés és állattenyész­tés tervteljesítését. A beszámolóból kitűnt, hogy a zárszámadásig még további 182 000 forint bevétel várható. A hízóértékesítésbő) 111 000 forintot terveztek, ezzel szemben a be­vétel 142 000 forint lesz. A jövedelem, illetve a bevétel jelentős része a növénytermesztésből adódik. Ugyanis 35 mázsa búza és 100 mázsa kukorica értéke­sítésére kötöttek az állammal szerződést. A búza mázsájáért 280, a kukorica mázsájáért 24(1 forintot kaptak. Ezenkívül 350 forintos má- zsánkénti áron 10 mázsa napraforgót értékesí­tettek szabadpiacon. A felsorolt tényezők lehetővé teszik, hogy az egy munkaegységre tervezett 27 forintos készpénzrészesedés meglegyen. Ezenkívül a 43 forintra tervezett egy munkaegység átszámított értéke mintegy 3 forinttal emelkedni fog.

Next

/
Thumbnails
Contents