Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-16 / 244. szám

1955. OKTÓBER 16. NAPI.Ó 3 Á gépállomások munkájának javításáról tárgyalt a Megyei Pártbizottság Meg kell javítani a DISZ munkáját a bátaszéki Búzakalász TSZ-ben A Tolna megyei Pártbizottság október 11-én ülést tartott, me­lyen az első napirendként a me­gye gépállomásainak helyzetét és a további feladatokat tár­gyalta meg. A beszámoló A beszámoló — melyet Tuska Pál elvtárs a megyei Párt-végre­hajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke tartott — ismer­tette a gépállomások elért ered­ményeit, munkáját. — Gépállo­másaink »tevékenysége az idei évben sokat javult — mondotta többek között. Tavaszi Idényter­vüket 107,5 százalékra teljesí­tették és 25.7 százalékkal több munkát végeztek mint az előző év tavaszán. A nyári Idényben is megállták helyüket, itt 36.9 szá­zalékkal végeztek el több mun­kát, mint az előző évben. A növényápolásban a megye gépállomásai országos máso­dik helyezést, a szedres! gép­állomás pedig első helyezést ért el. Jelentős segítséget ad­tak gépállomásaink a termelő­szövetkezeteknek ezévben. 31 százalékkal több gépi munkát végeztek a tsz-ekben mint 1954-ben. A gépi munka mellett a kihe­lyezett mezőgazdászok révén se­gítséget nyújtottak a helyes ve tésforgó kialakításában, az agro­technikai módszerek bevezetésé­ben, egyes helyeken az állatte­nyésztés fejlesztésében és né­hány helyen a termelőszövetke­zetek számszerű fejlesztésében. A gépállomások javuló munkája következménye, hogy a termelő- szövetkezetek az idei évben ma­gasabb termésátlagokat értek eh A pártszervezetek szerepe A gépállomások javuló mun­kájában jelentős szerepe van a pártszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek és a dolgozók mun­kához való viszonyában beállt változásnak. Számos pártszerve­zet van, amely segíti a termelő- szövetkezetek pártszervezeteinek megerősítését, harcol a termelő­szövetkezeti mozgalom fejleszté­séért, segíti a gépállomás DISZ szervezetét, mozgósítja a fíata lókat a termelési feladatok tel­jesítésére. A javuló pártmunka bizonyítja, helyes volt a gépállo másokra függetlenített titkáro­kat állítani és a járási pártbizott ságok egyik titkárát kizárólag a nak. Az emberek csak úgy ter­melhetnek, hogy meghatározott módon együtt működnek. A tár sadalmi termelésben az embe­rek között természetesen igen sokrétű és bonyolult kapcsola­tok alakulnak ki, amelyek ősz- szessége adja a termelési vi­szonyokat. Ezek a különféle kapcsolatok szerves egészet al­kotnak, összefüggenek egymás­sal, de nem egyforma jelentő­ségűek. A termelési viszonyon belül meghatározó szerepe van a tulajdonviszonynak, a terme­lési eszközök tulajdonjogának. A termelési eszközök tulajdon- formái alkotják valamely tár­sadalom termelési viszonyának alapját. A tulajdonviszonyok határozzák meg az emberek egymáshoz való viszonyát. Ha pl. a termelőeszközök tőkés magántulajdona alakul ki, ak­kor ezzel együtt kizsákmányo­lási viszony, tőkések és bér­munkások viszonya alakul ki. Ha a termelőeszközök társadal­mi tulajdonba vannak, akkor az emberek egymáshoz való vi­szonya a kölcsönös segítési, az elvtársi együttműködés viszo­nya. A termelési eszközök tulaj­donformái határozzák meg a termelés közvetlen célját és ez­által fejlesztésének tényezőjét gépállomásokkal foglalko ;tatni. Mióta ez a rendszer életbe lépett a járási pártbizottságok lénye­gesen többet foglalkoznak a gép állomásokkal, a megyei párt­végrehajtóbizottság is helyeseb­ben, szakszerűbben irányítja a gépáll omásokat. Sok hiba vár kijavításra Mindezen eredmények ellené­re számos fogyatékosság gátolja a gépállomásokat abban, hogy betöltsék hivatásukat, melyért létrehozták őket. Ilyen fogyatékosság: hogy a gépállomások még mindig nem segítik megfelelően a termelőszövetkezetek gazdál­kodását, szilárduiását és szám­szerű fejlesztését. A gépek kihasználása nem kielé­gítő. Számos gépállomási igaz gató és mezőgazdász szakmai képzettsége alacsony. A gépállo­mások megyei igazgatóságának segítő és ellenőrző munkája hiá­nyos. A pártszervezetek nem fog lalkoznak rendszeresen a terme­lőszövetkezetek munkájának megjavításával, nem éreznek felelősséget a tsz-ek pártszerve­zeteinek működéséért, a szövet­kezeti gazdaság erősödéséért. Hiányos a gépállomásokon a dolgozókkal való törődés és igen nagy a fluktuáció a traktorosok között. E hibák gyors kijavítása biztosíthatja csak, hogy gépállo­másaink az előttük álló nagy fel­adatokat az őszi munkákat, siker rel megoldják. A beszámolót élénk vita követte Tizenkét elvtárs fejtette ki vé leményét a napirenddel kapcso­latban, segítette hasznos hozzá­szólásaival a pártbizottsági ülés munkáját. Hosnyánszky János elvtárs a tengelici Petőfi TSZ el­nöke elmondotta, hogy bár a gépállomások minőségi munkája javult, számos szervezési problé ma vár megoldásra a gépállomá­sokon, így a szedresi gépállomá són is. A gépek elosztása, a gép hibák gyors kijavítása terén ko­moly fogyatékosságok vannak. Pedig mindinkább nagyobb szükség van a gépekre és az érdeklődés is megnőtt irántuk A szövetkezetbe naponta tíz egyénileg gazdálkodó is eljön érdeklődni végeztek-e már a termelőszövetkezetben a gé­is. A kapitalizmusban a terme­lés közvetlen célja a profitszer­zés, a a profit utáni hajsza a termelés fejlesztésének ösztön­zője. A termelőeszközök társa­dalmi tulajdonának megterem­tése viszont már egészen más ösztönző tényezőket hoz létre, mert itt a termelés célja a dol­gozók egyre növekvő szükség­leteinek maximális kielégítése. A termelési eszközök tulajdon- formája meghatározza a termé­kek elosztásának formáit is. A termékek elosztásának formáin azokat a formákat (viszonyo­kat) értjük, ahogyan a társada­lom tagjai és osztályai bizonyos arányban részesednek az újon­nan termelt termékekből, min­denekelőtt a fogyasztási cik­kekből, de a termelési eszkö­zökből is. Itt a tárasadalom jö­vedelmének megoszlási arányá­ról van szó. Ez a kizsákmányo­ló társadalmakban az uralko­A termelőerők és termelési viszonyok a társadalmi terme­lés két oldalát alkotják, mind a termelőerők, mind a terme­lési viszonyok változnak, fej­lődnek. Éppen ebben áll a ter­melés fejlődése. Felmerül a pék, mert szükségük volna rá. Bogos Domokos elvtárs a bony­hádi Dózsa Népe TSZ elnöke arról beszélt, hogy a szerződés betartása a gépállomásokra Is kötelező. Több esetben előfor­dult, hogy a gépállomás a szer­ződésben vállalt kötelezettségét nem tartotta be. Megbírálta a bonyhádi gépállomást, mert fél­nek a sok géptől. — Kevesebb géppel könnyebb a tervet telje­síteni — mondotta, de nekünk mindtöbb és sokoldalúbb gépi segítségre van szükségünk. —- Felvetette, hogy a termelőszövet kezet traktorosait nem a tsz-ben dolgoztatják, hanem más közsé­gekbe küldik, — ez nem helyes. Bírálatot gyakorolt továbbá a bonyhádi gépállomás felé, mert az aprómagvak cséplését elha­nyagolja. Péti János elvtárs a tamási Vörös Szikra TSZ elnöke felve­tette, hogy a betakarítási mun­kákhoz a gépállomás kevés se­gítséget nyújt. Lassan megy az őszi munka és félő, hogy ezzel az ütemmel kitolódik a vetés ideje. Elmondotta, hogy a mű­szaki szakemberek munkájában számos hiba észlelhető, mert a géphibák javítása napokat vesz igénybe. Nem tartják szem előtt a termelőszövetkezetek segíté­sét. Másrészt felvetette, hogy a gépállomás nem érdeklődik a nagyobb földterülettel járó ne­hézségek iránt, nem segít az ez­Második napirendként a Köz­ponti Vezetőségnek az ifjúság közötti munka megjavításáról hozott határozata végrehajtásá­ról tárgyalt a pártbizottság. Be­számolót Rév András elvtárs a párt végrehajtóbizottság másod­titkára mondott. A beszámoló is­mertette a határozat előtti hely­zetet és megállapította, hogy a párt- és állami-szervek egyre jobban foglalkoznak a DISZ-el. Ennek következménye, valamint a párt megyei végrehajtóbizott­ságának helyes intézkedései nyo mán félév alatt 63 százalékkal nőtt a DISZ taglétszáma. A párt 278 tagját adta át a DISZ-nek, s ezek az elvtársak igen jól tevé­kenykednek. 59 új DlSZ-szerve- zet alakult március óta és az ezévben felvett 24 éven aluli tagjelöltek 71 százalékát a DISZ javasolta. A tanácsok 67 helyi­séget adtak át a DISZ-nek jó­részt felszerelve. Megállapított i vedelmet, fényűző életet, a dol­gozó tömegeknek pedig nélkü­lözést és nyomort jelent. A ka­pitalizmusban a tőkés, mint a termelőeszköz tulajdonosa ki­sajátítja a jövedelem nagyob­bik részét, míg a munkás kény­telen beérni a silány munka­bérrel, amely csupán nyomorú­ságos fennmaradását biztosítja. A termelési eszközök magántu­lajdona alapján a társadalom kizsákmányoló és kizsákmá­nyolt osztályokra bomlik, me­lyek kibékíthetetlen érdekellen tétben állnak és éles harcot vívnak egymással, ilyen társa­dalmakban a termelési viszo­nyok alapvetően osztályviszo­nyok. Az emberisé gtörténeté- ben a termelési viszonyoknak öt alaptípusa alakult ki az ős­közösségi ,rabszolga, kapitalista és szocialista termelési vi­szony. kérdés, hogyan megy végbe ez a folyamat, és melyik oldal a meghatározó benne. A marxiz­mus azt tanítja, hogy a terme­lőerők soha nem rekednek meg egy ponton, hanem mindig a változás, fejlődés állapotában zel kapcsolatos problémák meg oldásában . Kócs Árpád elvtárs a Tamási Járási Pártbizottság gépállomá­sokkal foglalkozó titkára a poli tikai munka megjavításának fon tosságáról beszélt. Nem sikerült állandósítani, rendszeressé tenni a politikai munkát a gépállomá­sokon. Erre vezethető vissza, hogy a traktorosok közvetlen -hodzá^arHozói földterületükkel nem lépnek a tsz-be. Hangsúlyozta, hogy a most in­duló párt oktatásnak igen nagy- jelentősége van. Éppen ezért a traktorosok zömét be kell vonni ebbe. A tanultak gyümölcsözően hat­nak majd a későbbiekben. Fel­vetette, hogy javítani kell a gép­állomási pártszervezetek ellen 3r- ző munkáját, valamint a járási pártbizottság ezirányú tevékeny­ségét. — Támaszkodnunk kell a kommunistákra és a fiatalokra — mondotta végezetül, — hogy e hónapban befejezhessük a vetést. A vitában felszólalt még: Szlacki József, Dr. Erdélyi Já nos, Arany István, Dobra And­rás, Papp Lajos, Bacsa József, Demkó József és Molnár Sándor eivtárs. A vita befejeztével a pártbizottság jelentős határoza­tot hozott, melynek megvalósítá­sa biztosítja, hogy a Tolna me­gyei gépállomások betöltsék sze­repüket és valóban politikai bá zisok legyenek falun. a beszámoló, hogy ezek még csak kezdeti lépések. A DISZ be folyása gyenge még az egyéni parasztfiatalok között. A párt- szervezetek sem fordítanak még mindenütt gondot a fiatalok se­gítésére, nevelésére. A vitában nyolc elvtárs vett részt és egybehangzóan meg­állapította, hogy tovább kell erősíteni a DISZ-t számszerű leg, ezévben még három ezer tagot kell beszervezni, a párttag DISZ titkárok számát pedig 50 százalékkal kell növelni. Egyön­tetű megállapítás volt, hogy a DISZ munkája úgy javul, ahogy a párt irányítása, segítése erő­södik a fiatalok között. A párt- bizottság jóváhagyta az előter­jesztett határozati javaslatot. A pártbizottsági ülés, mely alapos és jó munkát végzett, Király László elvtárs, a végrehajtóbi­zottság első titkára tájékoztató­jával ért véget. vannak. A termelő erők fejlő­dése a szerszámok változásá­val tökéletesedésével indul meg, amelyek a termelés leg­mozgékonyabb elemei. A szer­számok változásával változik meg maga az ember is, tehát változnak meg a termelő erők általában. A termelőerők fej­lődése vonja maga után a ter­melési viszonyok megváltozá­sát a termelőerők bizonyos fej­lettségi színvonalának bizonyos termelési viszonyok felelnek meg, pl. a gép feltalálása szük­ségszerűen vezetett el a tőkés termelési viszonyok kialakulá­sához. Abból azonban, hogy a termelési viszonyokat a termelő erők határozzák meg, nem kö­vetkezik az, hogy a termelési viszonyok a termelőerők pasz- szív függvényei lennének, el­lenkezőleg, a termelési viszo­nyoknak aktív szerepe van, visszahatnak a termelőerők fej­lődésére. Az új termelési vi­szonyok elősegítik, a régiek gá­tolják a termelőerők fejlődé­sét. Ebből következik, hogy a termelési viszonyoknak össz­hangban kell lenni a termelő­erők jellegével. A termelőerők lényegesen gyorsabb fejlődése következtében a termelési vi­A bátaszéki Búzakalász Ter­melőszövetkezét DlSZ-szerve- zete is elhatározta annak ide­jén, hogy egy 14 tagból álló ifjúsági brigáddal bekapcsoló­dik az országos silózási ver­senybe. Felajánlásuk értelmé­ben október 15-ig 500 köbmé­ter silót kellett volna elkészí­teniük. Erre a határidőre azon­ban csupán 100 köbméter siló­val készültek el. Ezzel az ered­ménnyel a Búzakalász fiataljai a járásban az utolsók között vannak. Mi okozta ezt a nagy­arányú lemaradást? Kolbach András elvtárs, a DISZ-titkár szerint a legfőbb ok az elmúlt heti esőzés volt. Az esőzések miatt, bár már tíz napja, hogy elkezdték a silózást, alig tud- ak három-négy napot dolgoz­ni. Ez azonban csak félmagya­rázat. Mert a tények szerint a brigád elég későn kezdte meg a silózást. Igaz, a késlekedés­nek is volt külső oka. Ugyanis a sárpilisi gépállomás nem ál­lította idejében a termelőszö­vetkezet rendelkezésére a ken­dervágó kaszát, hanem körül­belül egy hét késéssel. Most, az őszi munkák idején az ifjúsági szervezet alig mű­ködik. Az őszi betakarítás, va­lamint a vetés természetesen nagy feladat elé állítja a Bú­zakalász fiatal tagjait s ener­giájukat, tetterejüket csaknem teljesen leköti. Nem helyeselhető azonban az, hogy a szervezeti élet egészen elalszik. Mert jelen­leg a termelőszövetkezetben csak DISZ-fiatalok vannak és nem DISZ-szervezet. Igaz, amit Kolbach elvtárs mond, hogy sok az őszi munka, s alig jut idő arra, hogy mással foglalkozzanak. Nem lehet azonban helyeselni azt az ál­láspontot, amit a tsz csaknem minden fiatalja képvisel, hogy a szervezeti élettel, a DISZ-el ráérünk majd az őszi munkák befejezése után foglalkozni. A kultúrmunka fellendülésére, nagyobb műsorok, előadások rendezésére természetesen in­kább a munka javarészének elvégzése után adódik alkalom. De ping-pongozásra, olvasásra most is össze lehetne jönni es­szonyok fejlődése lemarad, megbomlik az összhang és így a régi termelési viszonyok a termelőerők fejlődésének fékjé­vé válnak. Az új termelési viszonyok kialakulása a ter­melőerők jellegének megfele­lően a magántulajdonon ala­puló osztálytársadalmakban csak forradalmi harc útján me­het végbe. Ezekben a társadal­makban az összhang megbom­lása az osztályok nyílt össze­ütközéséhez, osztályharc útján a forradalomhoz vezet, mert az uralkodó kizsákmányoló osz­tály minden eszközzel igyek­szik fenntartani a neki megfe­lelő régi elavult termelési vi­szonyokat. A szocializmusban is elmaradnak a termelési viszo­nyok a termelőerők fejlődése mögött s ezáltal ellentmondás keletkezik köztük, de ez nem kibékíthetetlen ellentmondás, mert nincsenek olyan osztá­lyok, amelyeknek érdekében állna az elavult viszonyok konzerválása. Ezért az ellent­mondás megoldása nem erőszak útján történik. A társadalom központi szervei vezetésével, helyes politikával idejében összhangba hozzák a termelési viszonyokat a termelő erők jel­legével. PERECSI FERENC. ténként, sőt vasárnap délutá­nokon röplabdázni is lehetne, bár a fiatalok egy részét vasár­nap lefoglalja a háztáji munka. Melyek az alapszervezet szét­esésének okai, s hol kell ke­resni az orvoslást? Erre a kérdésre valószínűleg válaszolni tudnak a termelő- szövetkezet fiataljai, ha meg­van bennük a törekvés a hi­bák kijavítására. Be kell látniuk, hogy a DISZ-szervezet nem arra hi­vatott csupán, hogy ráérő időnkben egy kicsit szóra­kozzunk, sportoljunk, hanem arra elsősorban, hogy a fő­feladat teljesítésében, a ter­melő munka elvégzésében se­gítséget adjon az ifjúság megszervezése révén. Nem lehetne azt mondani, hogy a termelőszövetkezet kommunistái nem törődnek a DISZ-el. Azonban mégsem nyújtanak olyan nagy segít­séget, mint tudnának. Igen jó hatása lenne a szervezetre uul Orbán Ferencné segít­sége. Orbán Ferencné a terü­leti pártbizottság tagja, s ma­ga is fiatal, csupán 25 éves. A DISZ fiatalok között rokonai s jóbarátai vannak, akik előtt tekintélye van, s akik hallgat­nak rá. Nemrégen a DISZ ve­zetősége támogatását kérte a kultúrmunkában s ő nem se­gített. Pedig ha ő érdeklődne az ifjúsági szervezet ügyes­bajos dolgai iránt, és kellő se­gítséget adna, elősegíthetné a fiatalok aktivizálását, a jó szervezeti élet megindulását. Nem zavarnák a DISZ életét akkor olyan jelenségek, hogy a sportfelelős lemond, a kul- túrfelelős pedig mindegyre azt mondja: „ráérünk“. Jelenleg a DlSZ-szervezet- ben úgy állnak a dolgok, hogy nehéz megszervezni egy tag­gyűlést is. Személyszerint kell beszélni minden DISZ-taggal, hogy a „ráérünk“, s a „most nincs időnk“-hangulat meg­szűnjék. Pedig a Búzakalász TSZ-ben jól dolgozó, lelkes fia­talok is vannak, például Péter Vilma, aki 16 éves létére meg­állja helyét a tehenészetben ÍS; Hónapok óta a termelőszö­vetkezetben dolgozik már Péter István, a legjobb ko­csis: 5—6 munkaegységgel többet teljesít havonként, mint kocsis társai s még nem DISZ-tag, habár ő hajlandó belépni. Rajta kívül még két fiatal nem tagja ifjúsági szövetségünknek. A következő taggyűlés előre­láthatólag napirendre tűzi a három fiatal felvételét. Október 17-én a DlSZ-szer- vezetben megindul az oktatás. A Petőfi iskolának 20 hallga­tója van. Ha a Búzakalász DISZ-fiataljai továbbra is a „ráérünk“ álláspontra helyez­kednek, nincs biztosítva az ok­tatás sikere, eredménye. Né­hány hallgató most is húzódo­zik az oktatástól. A silózásban pedig megnövekedik a fiatalok feladata, mert a termelőszö­vetkezet terve 500 köbméterről 700 köbméterre emelkedett. Jó eredmény, mind a silózási fel­ajánlás teljesítése, mind az ok­tatás és szervezeti élet terén, csak úgy születik, ha a báta­széki Búzakalász TSZ fiataljai megszüntetik a „majd“ han­gulatot s hozzálátnak a széteső alapszervezet felélesztéséhez s munkájának megjavításához. termelő erők és termelési viszonyok dók számára munkanélküli jö­Á termelési mód mint a termelő erők és termelési viszonyok egysége Az ifjúság közötti munka megjavításáról

Next

/
Thumbnails
Contents