Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-15 / 243. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! r A MAI SZÁMBAN: Eisenhower levele Bulganyin hoz (2. o.) — Hja Ehrenburg felszólalása a Béke Világtanács irodájának ülésszakán (2. o.) — A bő termés alapfeltételei (3. o.) — A Bonyhádi Cipőgyár üzemi konyhája (3. o.) — A fizikai kísérleti teremben (4. o.) V ___________________________J A Z M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTSAGA'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1955. OKTOBER 15. Az SZVSZ-nek fokoznia kel! tevékenységét az ENSZ-ben és más világszervezetekben Az SZVSZ elnöks égének határozatai 'A Szakszervezeti Világszövetség elnöksége 28. ülésszakán számos határozatot hozott a szövetséget érintő kérdésekről. Az alábbiakban ismertetjük a határozatokat. Az SZVSZ Elnöksége határozatot hozott a szövetségnek az ENSZ-ben, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben és az ENSZ más világszervezeteiben kifejtett tevékenységéről. A határozat hangsúlyozza, hogy az SZVSZ- nek fokoznia kell az említett szervezetekbén tevékenységét, hogy kihasználjon minden lehetőséget a dolgozók aktív védelmére. Ebben a munkájában a munkásosztály követeléseinek és harcainak kell vezérelnie. Az elkövetkező időszakban a legfon tosabb feladat, harcolni a kizsákmányolás fokozása ellen és a dolgozók jogainak növeléséért. A határozat kimondja, hogy az SZVSZ titkárságának tanulmányoznia kell azokat a feltételeket, amelyek mellett a szövetség az ENSZ-ben és más szervezetek munkájában részt vehet. ,,E célból fontos — írja a határozat, — hogy az elnökség és a végrehajtóbizottság tagjai nagyobb számban vegyenek részt az SZVSZ-nek az ENSZ legfontosabb ülésein jelenlevő küldöttségeiben.” Az SZVSZ másik határozata kimondja, hogy 1956. június 14-től 17-ig Bécsben meg keli tartani a dolgozó nők világértekezletét. Az SZVSZ elnöksége táviratot küldött az ENSZ közgyűléséhez. A táviratban hangsúlyozza, hogy kedvező légkör alakult ki a nem zetközi kérdések megoldására, s a nagyhatalmaknak meg kell egyezniük „a fegyveres erők létszáma és a fegyverzetek lényeges, egyidejű és ellenőrzött csökkentésének elveiben és szabályaiban valamint az így felszabadult erőforrásoknak a dolgozó tömegek életszínvonalának emelésére való felhasználásában.” A távirat hangsúlyozza, hogy az SZVSZ szeretné, ha az ENSZ közgyűlése jóváhagyná és magáévá tenné a bandungi értekezlet határozatait. Befejezésül a táviratban az elnökség kéri, hogy az ENSZ-közgyűlés tükrözze a világ dolgozóinak szabadságra való törekvését, és hozzon hatékony döntéseket az emberiség haladásának és a népek ba rátságának ügyéért. Az SZVSZ további határozata kimondja, hogy 1955 december 5 és 6-ra Prágában össze kell hívni a nemzetközi szakszervezeti szövetségek és az elnökség tagjainak együttes ülését. Bőd© Lajos 1100 köbméter silót készített eddig A dalmandi gépállomás traktorosainak túlnyomó többsége nem dolgozik példamutatóan, aminek következménye, hogy a dalmandi gépállomás jelenleg is Utolsó Tolna megyében. De azért akad itt is jó traktoros, aki megérdemli az elismerést: Bödő Lajos például kifogástalanul dolgo zik. A termelőszövetkezeteknél. — ha itt nincs munkája másutt — sok silótakarmányt készít az állatok téli etetésének megköny- nyítése érdekében. Október 10-ig 1100 köbméter silót készített. Ezzel nemcsak a gépállomás dolgozóinak, de a megye többi traktorosainak is jó példát mutat, hiszen megyei viszonylatban js a legjobbak közé tartozik. Berkec János ifjú traktoros brigádja szántón-vetett eddig legtöbbet a megyében A DISZ II. Kongresszusa hosz szú időre megszabta az ifjúság tennivalóit. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok számára azt a szép feladatot határozta meg a kongresszus, hogy erejük és tudásuk legjavával járuljanak hozzá a terméseredmények fokozásához, az állatok hozamának növeléséhez, egyszóval: a mező gazdasági termelés fellendítéséhez. Ennek érdekében bontako zott ki országosan és megyei viszonylatban is az ifjú traktorosok és traktoros-brigádok között nemes vetélkedés. A versenyben a bonyhádi gépállomás ifjú trak torosai és traktoros-brigádjai kö zül is többen részt vesznek. A többi között Berkec János ifjúsági traktoros brigádja is azért harcol, hogy minél előbb, minél nagyobb területet felszántson, bevessen, sok silótakarmányt készítsen. A Berkec-brigád iparko dása eredményes. Jelenleg az ö nevükhöz fűződik a megye legjobb traktoros brigádjának járó méltó elismerés. A brigádban lévő traktorosok olyan jól dolgoztak eddig, hogy egy-egy gépnek 42.2 műszaknorma a teljesítmé mvsT’Az elmúlt hetekben több bíráló írás jelent meg a Tolnai Naplóban, melyben arról volt szó, hogy a sárpilisi gépállomás traktorosai rosszul dolgoznak, nem elősegítik, de több esetben gátolják a termelőszövetkezetekben az őszi mező- gazdasági munkák gyors elvégzését. A bírálatok eredménnyel jártak. A gépállomás traktorosai az elmúlt 10 napban jobban dolgoztak, korábban elkövetett mulasztásaikból többet pótoltak. Ennek bizonyítására elég csupán az, hogy a gépállomás a szégyenteljes nye október 10-ig. A brigád őszi tervét már 57.7 százalékra teljesítette. Ezzel a megyében első e brigád. tizenharmadik helyről a kilencedikre küzdötte fel magát. Persze ez nem jelenti, nem is jelentheti, hogy ma már nincs olyan hiba, amit sürgősen ki ne kellene javítani. Még van. Most főleg azzal tehetnek jó szolgálatot a sárpilisiek, ha követik a gépállomásukon lévő Sallai Sándor brigádjának példáját. E brigád traktorosai jól dolgoznak. Megelőzik a többi gépeknél gyakran előforduló műszaki kieséseket, jólszervezett munkával folyamatosan üzemeltetnek minden gépet. Ez a brigád megyei viszonylatban jelenleg harmadik, a brigád traktorainak átlagteljesítménye meghaladja a 40 műszaknormát. Németh István fcá aszéki gazda elvetette 3 hold húzóját „Ki mint vet, úgy arat” __ t artja a közmondás. Németh István bátaszéki 12 holdon gaz dálkodó középparaszt jól megjegyezte magának ezt. Kora reggeltó'l-késő estig a határban van, szánt-vet. Úgy ismerik Bátaszéken, mint a község egyik legjobban gazdálkodó egyéni parasztját. Németh István méltán érdemelte ki gazda társainak elismerését. Az elmúlt hetekben szorgos munkával, jól előkészített magágyba földbe tette 3 hold búzáját, ö most már nyugodt lelkiismerettel hajtja álomra fejét. Biztos abban, hogy az időién elvetett búzája még a tél beállta előtt kikel, megerősödik, elbokroso- dik. Ha a későbbi időjárás egy kicsit is kedvező lesz, magas termésre számííhat. A kukoricabetakarítás gépesítése következtében időben földbe került a búza Kocsolán Sallai Sándor brigádjának is része van abban, hogy a sárpilisi gépállomás elkerült a szégyenteljes 13. helyről Az őszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság — Tengelicen betakarítási bemutatóra hívta össze a megye mezőgazdasági szerveinek képviselőit. Itt mutatták be azt a munkafolyamatot, mellyel a kukorica betakarítását a gépek segítségével meg lehet gyorsítani. A kocsolai Vörös Csillagban eredményesen alkalmazzák a bemutatón látott gépesítést. A gépállomás erre a célra átalakított kaszálógéppel a lábon álló kukoricaszárt, — amelyen a csövek is rajta vannak — lekaszálja. A kűkoricaszárt a tagok nyomban összeszedik, vontatóra, vagy kocsira rakják, innét a silógödörhöz szállítják. A silógödörnél néhány ember letöri a kukoricaszárról a csöveket, s a szárt mindjárt lesi- lózzák. A letört kukoricát néhány napig a szabadban szárítják .és utána tárolják. Amint Tóth József, a szövetkezet mezőgazdásza mondja, a kukorica betakarításának gépesítése következtében időben földbe kerül a búza. Naponta ilyen munkaszervezéssel 40 holdról tudják betakarítani a kukoricát. A kukoricaszár betakarító gépeket, illetve munkásokat nyomon követi a szántótraktor, azt pedig a zetor, amely mindjárt veti a búzát. így a több, mint 200 holdon a magot két hét alatt földbe tudják tenni a szövetkezet tagjai. A traktor megy, teljesítmény nincs, az üzemanyag fogy Amint az ember Ilűgycsziől Dombóvárra iparkodik, a kövesúttól balra végtelennek tűnő cukorrépatábla ötlik szeme elé. A nagy tábla cukorrépában alig néhányan dolgoznak, — tehát a munkások igyekezete nem vonja magára a figyelmet. Ellenben egy folyton körbejáró traktor igen. Az ,ötletes” traktorvezető lekötötte a kormányt, hogy minden ellenőrzés nélkül „ballagjon” a traktor k&rbe-körbe. A répát rakó munkásoktól megtudtuk, hogy a traktor vezetőjét Keppel Ferencnek hívják, az alsóleperdi állami gazdaság sütvénypusztai üzemegységének dolgozója. Hogy miért jártat ja a traktort? Amint mondják, csupán azért, hogy ne kelljen „olyan sokszor” melegíteni az indításhoz. Amíg két ember megrakja a répaszállító kocsit és a két pótkocsit, — ez legtöbbször két-három órába telik — addig a traktor megy, az üzemanyag fogy, teljesítmény nincs. Ehhez nem kell külön kommentárt fűzni. Gondolatok egy „aktívau ülésről — Tengeliei Petőfi TSZ — MÁR EGY ÓRA időnél hosszabban figyelem az embereket. Olyan értekezleten ülünk itt, ahol a résztvevők nem rajzolgatnak különböző unaloműző ábrákat a jegyzetpapírra. Fontos és mindenkit érdeklő dolgokról folyik a beszéd. Mielőtt a „Petőfi" szövetkezet tanácskozó helyiségébe léptem, azt kérdeztem néhány szövetkezeti tagtól — megmondanák-e, miről híres Tengelic. Ki ezt mondta, ki azt, .de inkább tréfára fogták a szót. — Miről híres? ... Régen azt mondták, két nevezetessége van a falunak... Az egyik, igen sok a szegény ember, a másik híresség meg az volt, hogy nálunk fölfelé folyik a víz — és nevetlek ezen. Most itt a gyűlésen nézegetem a tréfáskedvű tagokat, milyen komolyan, milyen figyelemmel hallgatják, hányják, vetik közös gazdaságuk kicsi és nagy ügyeit, figyelem hogyan döntenek saját magukról. Mindenkinek van szava. A kocsisnak csakúgy, mint az elnöknek, a kombájnvezetőnek, mint a kapásbrigád tagjainak. Akaratlanul a költő húsz évvel ezelőtt álmodott kívánságát látom erősödő valóságnak ... A dolgozók okos gyülekezetében hányni, vetni meg ezernyi dolgunk ... HÁT DOLOGBAN nincs hiány. Ezért kérte ma estére a szövetkezet pártszervezete a párt legjobb tagjait, hogy ismét együttesen döntsenek az elkövetkező évek, a szövetkezet sorsáról. És itt kell megmondanom, mert ezen az estén a szövetkezet ötven kommunista tagja adott választ: Miről híres Tengelic? — A szövetkezetéről, szorgos egymást segítő szövetkezett parasztjairól, akik 1949- ben mindössze harmincketten voltak 270 hold földjükhöz és akik ma már 423-an vannak, 2700 hold birtokkal rendelkeznek. ... Mert rendelkeznek, hasz nosan, okosan rendelkeznek. Ezért vitatkoznak most olyan szenvedélyesen, milyen legyen elkövetkező ötéves tervük és ezen belül a jövő év terve. Természetes egyszerűséggel beszélnek erről — nekünk úgy kell terveznünk, hogy mi milliomosok vagyunk és az ország szeme rajtunk. IDŐSEBB, nyugodtmozgású ember Bencsik bácsi emelkedik szólásra. — Terveznünk kell, alaposan, jól, hogy amit mi eltervezünk ,azt azután maradéktalanul megvalósítsuk .. Magam is tapasztaltam, hogy nemcsak a faluban figyel minket kétszáz egyéni gazda, hanem még Tolnán t® kérdezték tőlem. Maga a Petőfiben van Tengelicen? Ott bizony ... És nem félt tőle, amikor belépett? Hát, mondom, valamikor én is féltem tőle, de ma már attól félek, ha ti kellene menni innen, vagy kiöregszem belőle ... Azért mondom elvtársak, nekünk így kell gondolnunk a ml szövetkezetünkre. Vannak nálunk fiatal agronómusok, nagyon számítunk rájuk, mert már jövőre a tervet úgy állítsuk össze, hogy necsak vetéssorrendünk legyen, hanem legalább kilencven százalékos vetésforgó. Ebben nagy az egyetértés, azt is helyeslik, hogy az állatállományt erősebb ütemben kell fejleszteni. Csak hogyan? Tanz József szerint sajat törzsállat tenyészetet alakítsanak, de ne úgy, hogy a kis- borjak hathónapos korukig naponta tíz—tizenöt liter tejet isznak, mert ez felesleges. — Utána meg kicsapjuk őket a legelőre és akkor meg már nem törődünk, mit vagy hogyan asznék. ÉS SOROLJÁK a javaslatokat, kiJki hozzáadja a maga véleményét a nagy tervezéshez. Akadnak olyanok is, akik gépet akarnak, sajat tulajdonú traktort, vontatót, hogy ne kelljen „annyit" fizetni a gépállomásnak. — A többiek azonban leintik őket — ti csak a gázolaj árát számoljátok a traktor üzemköltségének, s ha az elromlik? — Akkor ki javítja? Jó nekünk a gépállomás traktora, kombájnja ,az az igazi olcsó gép. A kis szobát kétsorban ülik az emberek, az egyik lóca végén szorítottak helyet maguk között a párt Tolna megyei bizottsága első titkárának, Király László elvtársnak és Somi Benjáminnak a járási párt titkárnak. Természetesnek veszik — ennek így kell lenni. Nincs abban semmi különös, a párt alakította életüket, formálj? gondolataikat vezeti a felemel kedés útján, velük van a párt jóban, rosszban. Ezért természetes, hogy a páyrt Tolna megyei vezetői ott ülnek közöttük és a falu a szövetkezet kommunistáival együtt mérik a jövő terveit, okulnak a hibákon, segítik egymást. — Mindenki örül a szövetkezet eredményeinek, a milliomosokra büszkék vagyunk, — minden szem a megyei titkárt figyeli, — mégis van valami, aminek egyetlen kommunista sem örülhet. Sokan mondják itt, elegen vagyunk, aki nem jön magától, annak úgy kell. Igaz, hogy Tengelic többsége már a szövetkezeti utat választotta, de a szövetkezetnek úgy kell terveznie, hogy ebbe a tervbe már benne legyen a község terve... a soron levő gazdasági feladatok mellett beszélgetni kell a még egyénileg dolgozókkal. Hívjuk, győzzük meg őket a mi céljaink helyességéről... A JÓ SZÓT, a segítő szót érti meg az ember és a szövetkezet tervébe újabb javaslat kerül — a szövetkezet nem zárkózik el az új tagok elől és kitartó népnevelő munkával segítik a még bizonytalankodókat a helyes útra. •Tanulságos volt a „Petőfi” — aktíva — gyűlése, sok minden tisztázódott... egy lépéssel újból előrébb léptek Tengelicen. SZAMOS RUDOLF.
