Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-30 / 255. szám
4 NAPLÓ 1955. OKTÓBER 30. IRODALOM * MŰVÉSZET * TUDOMÁNY Ismerd meg megyénket Nagymányo k ii. Mielőtt a XVIII. század történe tét lezárnánk még egy jellemző dologról kell megemlékezni, melyet az anyakönyvek tárnak elénk. Az iratok szerint a község lakói elég fiatalon kötöttek há- zassságot; a legények 18—19 éves korukban nősültek, a lányok 16—20 éves korukban mentek férjhez. Nem volt ritka eset, hogy a menyasszony 2—3, sőt 4 évvei is idősebb mint a vőlegénye. A második házasságkötésnél már igen gyakori a nagy korkülönbség. Özvegy férfiak ~ nem egy esetben náluk 20—30 évvel fiatalabb nőt vettek el, özvegyasz- szonyok pedig 15—25 évvel fiatalabb férfihez mentek feleség 1. Az 1848. évi első nepkfpvi- seieti országgyűlési választásnál a nagymányokiak a bonyhádi Perczel Móricra szn\aziak. Ami kor az országgyűlés a zendülés leverésére és a haza védelmére 200 000 fony; katonát és ezek fedezésére 42 miliő forintnyi hi telt szavazott meg, Nagymányok 8 embert küldött. Megszervezték a községben a nemzetőrséget Is. A községi nemzetőrség élér,; Geist Mihály jegyzőt kapitány nak, Wusching Adám bírót pe dig hadnagynak választották. A katonai gyakorlatokat ifjú Mol- doványi József jurátus vezette. Amikor Jellasich horvát bán 1848 szeptemberében a magyarok elleni háborúban Bécs felé vonult, a kormány Tolna megye ben is népfölkelést rendelt el, melynek vezetését Perczel Mórra bízta. A Nagymányokról hadba- vonuló népfelkelők fegyverzete puska, kiegyenesített kasza és vasvilla volt. Amikor a honvédek által Pá kozdnál megvert horvátok vissza vonultak s egyrészük Tolnába me nekült, ezeket Perczel Mór, hon védei és népfelkelői Ozoránál le fegyverezték és az ország hatá ráig kísérve szabadon bocsátót tak. A szabadságharc szerencsétlen leverése után különböző he lyeken önálló csapatokká alakul! guerilla harcot folytató és por- tyázó honvédek Noszlopy Gáspár csapata Somogyból Tolnába jött s szeptember elején Nagymáyo kon is megjelent. Itt a bírót, jegyzőt és a plébánost elfogták s szabadon bocsátásuk fejében 300 Kossuth bankót é; ugyan annyi osztrák bankjegyet köve teltek. Nagymányok történetében is, | úgyszintén a község gazdasági j életében fontos tényező a kőszén i bánya. A község déli részén húzódó hegy mint a-Mecsek nyúl ványa összetételében is nagyrészt egyezik a pécsi hegyei kel. A szén létére már régen ráakadtak, bizonyítja ezt, hogy az anya könyvekben már 1819-ben szerepelnek „lythrantacum fossor’- ok, ,,szeneslegények”. Az első szénkutatások és szénkotrások 1820 körül történtek Szászváron Váralján, Nagymányokon és Hi dason. Nagymányokon az első barna szenet a határ déli részén vadvízpuszta felé találták. Évtizedek múltak el míg Nagymá nyokon számottevő széntermelés kezdődött. Ennek oka, hogy a szén szállítása vasúthiányában nagyon nehéz és költséges volt. A bányászás is csak akkor folyt, amikor a szenet értékesíteni tudták. A bánya csak később len dűlt fel, amikor tervbe vették a Szeged-fiumei vasútvonal megépítését, amely Nagymányokot is érintette. Ezt a vonalat azon bán csak Bátaszéktől Zákányig építették meg, s a Baja-Bátaszék közötti szakasz megépítését a bá nya tulajdonosának kellett az Illetékes minisztériumoknál kiverekedni. Naki esték... A hosszú téli estéket a nak! fiatalok és dolgozó parasztok sem akarják tétlenül tölteni. Kelemen Gáspárnétól, a község nép művelési vezetőjétől megtudtuk, hpgv soknak ígérkező terv megvalósítását tűzték célul maguk elé. Nakon régen is volt színjátszó és tánccsoport, amit most ismét sikeresen szerveznek újjá. Gyenei Anna tanítónő, a színjátszó csoport vezetője már próbákat tart a csoport tagjaival. A tsz színjátszó csoportja szintén készülődik már november 7-re szines kultúrműsorral. Kelemen Gáspárné kézimunka szakkört vezet. Ez a kezdetné nyezés az elmúlt télen igen jól bevált. Az egy év leforgá a alat; a szakkör volt tagjai új érdeklődőket és tanulókat szerveztek a szakkörbe. így tehát nagyobb létszámmal indul nemso ára, mint egy évvel ezelőtt. Ez a kezdeményezés igen tetszik a szü löknek is, s szívesen engedik leánygyermekeiket a szakkörbe, hogy ott megtanuljanak szépen hímezni. A fiuk részére famegmunkáíó szakkör indul. A két szakkör tag jai az elkövetkező időben kutatni kezdenek majd szüleiknél, isme rőseiknél községük jellegzetes népi—motívumai, hagyománya; után, hogy azt munkájuk során felhasználhassák. A községi könyvtárt is napról- napra többen és többen keresik fel, ami bizonyítja, hogy igen szívesen olvasnak, különösen a hosszú téli esték beálltával a falu dolgozó parasztjai. Ragaszkodásukat a könyvtárhoz azzal is kifejezték, hogy több mint 3") könyvet ajándékoztak a könyv- állomány emelésére. A községben ..Dolgozók iskolája” indul, melyre eddig húszán iratkoztak be. A 20 férfi valamennyi dolgozó paraszt, akik nem elégszenek meg a VI. elemi nyújtotta végzettségükkel, hanem el akarják végezni az általános iskola VIII. osztályát. Hozzászólások a „Szép volt..." vitához Örömömre szolgál, hogy a Tolnai Napló vitát indított ezzel kapcsolatban, mert az a meggyőződésem, hogy ez a vita is előbbre fogja vinni a város kulturális életét a fejlődés útján. Elöljáróban azt kívánom leszögezni, hogy véleményem szerinl — mind a cikkíró eredeti cikke, mind pedig a többi tárgyilagos hallgató aláírása mögött rejlő hozzászólás személyes élményen alapul és ezt a személyes élményt is befolyásolja több-í kevesebb elfogultság. Ugyanez a megállapítás áll az én meglátásaimra is. Véleményem szerint Légrádi Hona, Szentgyörgyi Kálmán, Latyák Károlyné teljesítményének méltatásában a legkönnyebb a megegyezés, mert Légrádi Ilona hangjával, az utóbbi kettő pedig játékával aratott megérdemelt sikert. Krizák István is méltó partnernek bizonyult, hangját tekintve, és azt hiszem, hogy Krizák István számára ez a fontosabb. Kétségtelen tény azonban, hogy játékán még sok javítanivaló van. Krizák Istvánnak pontosan ellentéte volt Papp Lászlóné. aki ügyes előadónak mutatkozott, de gyenge hangja miatt nem érhetett fel a legjobbak első vonalába. badcs Endrét felcserélte Zeke Lászlóval, hiszen Szabados Endre versmondását jellemezte a túlzott átélés, mely olykorolykor sírásnak tűnt. Buni Gézát távolról sem kívánom védeni, amikor amellett török lándzsát, hogy helyes volt a bírálata még akkor is, ha minden részletében nem értek vele egyet. Hangsúlyozta a cikk, hegy a hibákat élesen tárja fel azzal a szándékkal, hogy segítséget nyújtson kijavításukhoz az együttesnek. Sztálin elvtárs szerint a bírálatot el kell fogadni akkor is, ha csak bizonyos százalékig van igaza. Már pedig a Tolnai Napló cikke, megítélésem szerint, legalább 60 százalék igazságot tartalmaz. Különben is megalkuvó álláspont lenne és egyáltalán nem szolgálná a fejlődést, ha a cikkíró elnézne a hibák felett. Ha már az egyes szereplőkben nincs meg a kellő önbírálat, akker a Művészeti Együttes vezetőségének kell olyan bírálatot gyakorolni, melynek hatására valóban csak olyanok kapnak szót a művészeti együttesben, kiknek ett is a helyük. A magam részéről egyetértek Buni Géza bírálatánál; Aszalai Jánosra, Mayer Rezsőre és Lados Antalra vonatkozó részével, bár az a meggyőződésem, hogy mind Mayer Rezső, mind pedig Lados Antal lényegesen jobb teljesítmény nyújtására is képes. Nem értek viszont egyet a bírálattal az összefüggő szöveget illetően, továbbá hiányolom a zenekar méltatását a bírálatban. Úgy érzem végül, hogy a cikk írója SzaKévizi Lajos: BÉKE Béke ... tudod mit jelent e szó? Egy világ van benne, az élet maga! Béke ... ha ejted zsong mint muzsikaszó ... i és simogat mint anyád gyöngéd szava. Béke... a szíveken csilingel e szó, És milliók tudatában magyaráz: ', Béke ... béke ... e szó fényes tükrében, ott ragyog, izzik az élniakarás! Ma még béke van, ezt hirdeti minden, Virág illata, kicsid nevetése, A szél zúgó szava, fent bérceinken, S a köszöntő hajnal áradó fénye. ; De holnap már mint csöndbe az ordítás: < Belehasíthat a háború zaja ,.. S mi lesz, ha néma rémülettől zörög békét áhítozó szíved ajtaja?! ... Igen, nekünk béke kell, örök béke, , Ezért kell küzdeni, dolgozni, — s tűrni nem szabad annak, ki tűzzel akarja , arcainkról a mosolyt letörülni. , ; Sió Sándor: Hej Tolna, hej Tolna Hej, Tolna, hej, Tolna, Szívem fájdítója, Betérnék most hozzád Hosszú nyugovóra. Betérnék most hozzád, i Kedves kis tanyádra, Nyugtatnám lelkemet Szekszárdnak borába. Majd felkerekednék Lemennék Bálára, Halászlevet ennék Szép asszony házába. De ott sem nyugodnék, Dunapartra mennék, Dunának vizében Nyomban megfürödnék. Csillogó habokban Hűsíteném lelkem, i Szép asszony karjában ! Tüzesítném szíven ^ i Hej, Tolna, hej, Tolna, Domboknak hazája, Lángoló szívemnek ; 1 Lettél a tanyája. 1 Borbély Tibor: KÉRÉS 1 ’ Végy karodba ringatón — Lyr.'io r, ügy dajkáljál, — mint a tón, — Szél zenére ring a nád, — Hallgatva a szél szavát. Ringass engem, — légy velem, — Jó anyácskám légy nekem. Kél Iparodban alszom el, —- És fiad, — ha nem felél, — Mélyen alszik, — messze jár, — Álmok útját járja már. Mindezek ellenére nekem is az a véleményem, hogy a benyomásokat összegezve, szép volt az előadás és ezekután méltán várjuk a művészeti együttes újabb műsorát... PETZ ILONA TÓTH KLÁRA. A Tolnai Naplóban vita indult a Szekszárdi Városi Kul- túrház Művészeti Együttes „Szerelem dalban, versben” című előadásáról. Ehhez a vitához én is, mint az előadás egyik hallgatója, szeretnék hozzászólni. Mint az előadásnak valamennyi hallgatója, én is azzal az érzéssel távoztam a kultúrházból, hogy „Szép volt.. sőt, talán ezt fokozhatom is: szebb volt, mint sok műsor, amellyel eddig minket szekszárdiakat egyes vidéki kulíúr- csoportok és igen sok esetben fővárosi művészek elláttak. Erről is beszélt az előadásról távozó többszázfőnyi néző. Éppen ezért volt meglepő a Tolnai Naplóban megjelenő bírálat, amely — bevallom őszintén — azt az érzést keltette bennem, hogy a bírálat mögött rossz szándék is húzódik. Persze nem arról van szó, hogy egy lezajlott előadás hibáiról egy- egy bírálatban meg ne emlékezzünk, hiszen ezzel a további munkához csak segítséget lehet nyújtani, de mint mindennek, úgy ennek is megvan a megfelelő módja. A „Szép volt...” cikk „nagy port vert fel” városszerte. Ez azt bizonyítja, hogy a nemrégen megalakult Várc-si Központi Művészeti Együttes munkája iránt komoly érdeklődés nyilvánult meg. Az első bemutatkozás — a hibák ellenére is szépen sikerült és úgy látszik, hogy a további jó munkához megvan a szükséges alapfeltétel. G. I.----- --------— ■■ ■ ■ ---------Ú TTÖRŐKNEK „Kanyec üróko" Az aparhanti általános iskola VI. osztályában kócos fejek hajolnak a padok fölé. Vajon milyen óra van? Vajon mit figyelnek olyan nagy érdeklődéssel a kicsik? A katedránál Buda Vladimir iskolaigazgató, orosz tanár magyaráz a szavakról, a betűkről, melyek kicsit furcsán buggyannak ki a diákok száján. Kicsit még idegen nekik az orosz nyelv, tovább rágják a szavakat, mint kellene. Persze van olyan is köztük, aki a tanár orosz nyelven feltett kérdéseire szinte hibátlanul felel meg oroszul. Kajos György, Messzinger Pál dicséretet érdemel szép feleletéért. S amikor megszólal az óra végét jelző csengő, az egyik diák komolyan felemelkedik: — Kanyec uróka (Vége az órának) -— jelenti a tanárnak. ÓRIÁS FERKÓ ÍV. folytatás. \ S feladta az első kérdést. Ferkó arca megnemértést mulatott, A szája, — meg hallgatott. És elsőre, — jött a másik. Óriás Ferkón bizony látszik, Tíz centivel kevesebb. És utána, — minden kérdés egyre megy. Nem tudta, — hogy kétszer három., Mindenütt a nagyvilágon, Amíg kél a nap, Mindig, — hat marad. Nem tudott ő, sajnos, semmit, így azután tíz centit, Magasságból biz leadta, Úgy, — ahogy a király mondta. És a király, — hogy segítsen, Jóval felül még a tizen, Tőle újra kérdezett S Óriás Ferkó, — büszke hősünk, így lelt egyre kevesebb. De amikor Űriás Ferkó Akkora volt, — mini a borsó, Törpe király úgy gondolta, Hogy a kérdést, — abba hagyja. S Óriásország büszke fia, Bár érkezeit, — mint dalia, Telve vággyal, — büszkeséggel, PÖffeszkedve, — mit sem, ért el.
