Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-30 / 255. szám

1955. OKTÓBER 30. NAPLÓ 5 EGY EREDMÉNYES ESZTENDŐ MÉRLEGE Jól sárnak termelőssöv özeledik a gazdasági év vége. Ilyenkor minden gazda számadást csinál. Számba- veszi a terméseredményeket, összehasonlítja saját számításaival és elégedetten állapítja meg, az 1955-ös gazdasági év eredményesen végződött. Az évvégi számadásnak különösen nagy je­lentősége van a termelőszövetkezetek gazdasá­gaiban. Egy nagy család teszi mérlegre egész évi munkáját. Az eredményekből és a hibákból kiindulva, mindjárt megszabják a következő esztendő tennivalóit. * ----------------­I lyenkor a gazdasági év végén az egyéni­leg gazdálkodó parasztok különöse-n nagy figyelmet fordítanak a termelőszövetkezetek", e. Nem tekintenek bele a szövetkezet bankszám­láiba, számadásaiba, de betekintenek a szövet­kezet gazdasági udvarába, magtáraiba, rak­táraiba. Megnézik, hogy a közös jószágállo­mány részére elegendő takarmány van-e, mi­lyen a gazdasági udvar', mennyit fejlődött egy esztendő alatt a közös jószágállomány. Ilyen­kor a gazdasági év végén sok egyéni r ázd a érdeklődik aziránt, hogy egy-egy termelőszö­vetkezeti tagnak mennyi volt a jövedelme. Többen el is mennek a termelőszövetkezeti ta­gokhoz, hogy meggyőződjenek arról, mennyit jövedelmezett ebben a gazdasági évben x. tsz-tagnak a közös gazdálkodás. Nyugodtan fo­gadja napjainkban minden termelőszövetkezet a látogatókat. Jogos büszkeséggel újságolja minden tsz-tag és egyben mutogatja is, hogy: eredményes volt az 1954—55-ös gazdasági év. Tovább erisUitt a tsz- tagok ás az ipari munkások közti kapcsolat Mikor a párt Központi Vezetősége azzal a kéréssel fordult az ipari munkásokhoz, hogy közvetlen is segítsenek a mezőgazdasági termelés fellendítésében — mindjárt ezer és ezer ipari üzem vállalkozott arra, hogy egy-egy termelőszö­vetkezet felett védnökséget vállal. A patronáló mozgalom ide­stova 3 esztendős lesz. De nyugodtan mondhatjuk, hogy a há­rom esztendő egyikében sem fejlődött olyan sokat, mint ebben az évfce-r. A termelőszövetkezeti tagok és az ipari munkások közti kapcsolat széttéphetetlensége sek mindenben megmutat­kozik. A közelmúltban például a paksi járás 7 termelőszövet­kezetében 173 ipari munkás segített a gazdagon fizető őszi ka­pások betakarításában, hogy a sok eső miatt eltolódott őszi gabona vetését minél előbb be tudják fejezni. A madocsai Igazság Termelőszövetkezet patronálói, a Kartonlemezgyár dolgozói 20 munkást küldtek az őszi mezőgazdasági munkák meggyorsítására, a gyorkönyi Békében pedig a Szeszélesztő­gyár 20 dolgozója munkálkodott a közelmúltban. A kölesdi Haladás TSZ tagjai tenyészállat neveléssel is foglalkoznak Az ország lakossága élelmiszerrel való ellátásának meg­javításában sokat tehetnek, de kell is, hogy tegyenek a ter­melőszövetkezetek. Azt várja tőlük mindenki, hogy több búzát termeljenek, több disznót hizlaljanak és így tovább. Ahhoz azonban, hogy több húst adjon a falu a városnak, meg kel! teremteni az alapját elsősorban annak, hogy kiváló hízékony és szaporafajta sertésállomány legyen mindenütt. Ennek érde­kében tettek az idén sokat a kölesdi Haladás Termelőszövet-i kezet tagjai. Amint Patai elvtárs, az elnök mondja 25 tenyész­kant adtak el ebben az évben az államnak. Ennek nyomán több községben kiváló egyedekkel frissíthették fel, illetve cse­rélhették fel a sertés apaállatokat. Amellett, hogy az 'állam is jól jár, a szövetkezet tagjai is jól járnak, mert sokat jövedel­mez a közösnek a tenyészállat nevelés. Ezért úgy határoztak a szövetkezetiek, hogy jövőre 30 tenyészkant adnak álla­munknak. 8 paksi Vörös Sugár TSZ egyéves fejlődése a számok tükrében Sok ember lebecsüli a számok jelentőségét, az^ tartja: A pa­pír sok mindent elbír. Ebben Is van sok Igazság, azonban min­dennél meggyőzőbbek a számok, azok nem csalnak. íme itt van: • paksi Vörös Sugár TSZ fejlődése a számok tükrében. 1954. év 1955. év Készpénzrészesedés 248 795 Ft. Készpénzrészesedés 382 700 Ft tehén 14 darab tehén 20 darab növendék 21 növendék 33 ló 14 lő 15 csikó 4 csikó 7 birka 393 birka 585 anyakoca 30 anyakoca 30 süldő 55 süldő 110 hízó — hízó 30 baromfi 30 baromfi 300 Felszerelés értéke: 18ÍB 565 Ft. Felszerelés értéke: 196 165 Ft Épületek értéke: 361 000 Ft. Épületek értéke: 441 000 Ft. Átlagtermések: Átlagtermések: őszi búza 8 mázsa őszi búza 12.75 mázsa rozs 7.5 rozs 11.50 őszi árpa 9.— őszi árpa 15.75 tavaszi árpa 7.— tavaszi árpa 10.20 zab — zab 9.25 kukorica 13.10 kukorica 30.— burgonya 49.— burgonya 112.— cukorrépa 120.— cukorrépa 159.— tak. répa 150.— tak. répa 300.— napraforgó 7.— napraforgó 10.— 1 műnk. e. eső részesedés: 1 műnk. e. eső részesedés: búza 1.87 búza 5.01 rozs 0.48 rozs 0.50 árpa+zab 0.90 árpa+zab 1.50 kukorica 2.55 kukorica 4.—< szál. tak. 2.02 szál. tak. 3.32 burgonya 4.— burgonya 4.— tak. répa 2.90 tak. répa 2.32 mák 0.013 mák 0.03 készpénz 11.83 forint készpénz 20.61 forint. Ezenkívül osztottak ebben a gazdasági évben olajból 0.01, cukorból 0.06, dióból 0.08, almából 0.23 és szőlőből 0.34 kiló- grammot, amiből az elmúlt esztendőben egyáltalán nem osztottak. Megteremtik a jövő évi magas jövedelem alapját a mözsi Űttörő TSZ-ben. A mözsi Úttörő Termelőszövetkezet tagjai és a mözsi gép­állomás között ebben a gazdasági évben sokat fejlődött a kap­csolat. Ma már úgyszólván legtöbb szántóföldi munkát géppel végeznek az Úttörő Termelőszövetkezetben. Itt például Vigh Antal, a termelőszövetkezet, illetve a gép­állomás egyik legjobb traktorosa jóminőségű munkával vető* szántást végez. Pár nappal a szántás után Kardos László, szintén élenjáró traktoros a jól előkészített talajba zetorral, keresztsorosan veti a termelőszövetkezet búzáját. Idejében elvetették az Úttörő Ter­melőszövetkezet tagjai a gépállomás segítségével az összes őszi kalászosaikat. M. L. Ölvén forintot ér egy munkaegység a kisszékelyi Felszabadulás TSZ-ben Ila valaki napjainkban aziránt érdeklődik Kisszékelyben, hogy melyik termelőszövetkezet hol tart a munkákkal — azt a választ kapja: Valamennyi termelőszövetkezetben jól foly­nak az őszi mezőgazdasági munkák, de mégis legjobban a Fel- szabadulás Termelőszövetkezet tagjai dolgoznak. Ez valóban így is van. A Felszabadulás TSZ tagjai, — ígéretükhöz híven így október 25-ig földbe tették összes őszi kalászosaikat. Nap­jainkban a kukorica betakarítását végzik a szövetkezetiek. A kisszékelyi Felszabadulás Termelőszövetkezetben egész esztendőben ilyen gyors munka folyt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy mindenféle terményből magas termés- eredményeket takarítottak be. Napjainkban a gazdag termés végleges elosztására készülnek a Felszabadulás TSZ-ben. A közelmúltban a zárszámadást előkészítő taggyűlésen már számítást csináltak a szövetkezetiek. Úgy számítják, hogy az egy munkaegység értéke eléri, sőt, jóllehet túl is haladja az 50 forintot. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet fenn­állása óta még nem jövedelmezett annyit a tagoknak, mint ebben az évben. A Felszabadulás Termelőszövetkezetben nem igen akad olyan akinek átlagos havi jövedelme ne haladná meg az 1000 forintot, Itt van például özvegy Honda Józsefné, aki 304 munkaegységet szerzett ebben az évben. Ezért összesen 15 200 forintot, illetve forint értéket kapott. Ez azt jelenti, hogy 1260 forint a havi jövedelme. A jövőre Is gondéinak a fácánkerti Vörös Hajnal TSZ-ben Pár nap választja el termelőszövetkezeteinket az új, azs 1955—56-cs gazdasági évtől. Az elkészített zárszámadás meg­mutatja valamennyiüknek, hogy az elmúlt évben hogyan gaz­dálkodtak, milyen eredményeket értek el, de megmutatja azt is, hogy mit. kell '.enniök a még jobb eredmények eléréséért. A termelőszövetkezetek közül több tsz tagsága úgy- határoz, hogy nem osztják ki az egy munkaegységre tervezett abraktakarmányt, hanem a közösben hagyj áx, azon több ser­tést hizialnak. Ezáltal valamennyien gazdagabbak lesznek. A fácánkerti Vörös Hajnal TSZ tagsága kitűnő eredmé­nyekkel dicsekedhet. Négy kilogramm búzát osztottak munka­egységenként, míg készpénzből 25 forint jut. Kukoricából 2.50 kilogrammot terveztek egy munkaegységre. A megtartott közgyűlésen azonban egyöntetűen határozott úgy a tagság, hogy nem osztják ki a 2.50 kilogramm kukori­cát. Először teljes egészében biztosítják a közös állatállomány részére szükséges abraktakarmányt. Számolnak azzal is, hogy összesen 150 darab serlést akarnák kihizlalni. Ehhez pedig sok sok kukorica kell. Körülbelül 80 darab sertésre fognak szer­ződést kötni, de hizlalnak a beadáson kívül szabadpiaci érté­kesítésre is. A tsz tagsága megértette, hogy valamennyien job­ban járnak, ha például csak egy kiló kukoricát osztanak munkaegységenként, a többit a közösben hagyják. A hízott sertésekért kapott összeget azután majd a teljesített munka­egységek arányában osztják ki. Ebben a gazdasági évben is a sertésállományból, a tej és kertészetből 160 000 forint előleget osztottak. Az előbb elmon­dott helyes elgondolás alapján jövőre többet tudnak évközben osztani. Ennek érdekében nemcsak a sertéshizlalással törőd­nek, hanem azzal :'s, hogy emelkedjen a termelés a tehené­szetben. Ezt nem a tehenek számszerű gyarapodásával, hanem a minőség javításával akarják elérni. Á közös vagyon 251 ó11 forinttal és 103 darab állattal gyarapodott a németkéri Ságvári TSZ-ben A németkéri Ságvár, Termelő- szövetkezet tagjai az elmúlt évek ben nem tartoztak a paksi járás legjobb termelőszövetkezetei kö­zé. Ebben az évben azonban vál­tozott a helyzet. A jobb munka- szervezés, a határozottabb irá nyitás, a járási és megyei párt és állami szervek hatékonyabb segítsége nyomán gyarapodott, gazdagodott a Ságvári Termelő- szövetkezet. Ma már Jogos büsz keséggel mondhatják el a tagok hogy egy esztendő alatt a járás legjobb termelőszövetkezetei közé emelték közös gazdaságu­kat. Ebben az évben az egy mun­kaegység értéke is jóval több, mint az elmúlt esztendőben volt De emellett a közös vagyon is többszázezer forinttal gyarapo­dott. Az 1955-ös gazdasági év­ben végzett építkezések értéke, a vásárolt gazdasági felszerelé­sek értékével együttesen 251 611 forint. Szépen gyarapodott a közös állatállomány a Ságvári TSZ-ben. A baromfiaktól függetlenül 103 darabbal gyarapodott a szövet­kezet közös jószágállománya. Az állatállomány fejlesztésén belül is különös gondot fordí­tottak a németkériek a szarvas- marha, főleg a tehénállomány gyarapítására. Tavaly 65 tehén volt a közösben, ma pedig 78 darabot számlálnak. A szarvas- marha állomány gyarapodása mellett a sertések száma növe­kedett a legjobban. Míg tavaly ilyenkor 20 hízója volt a szövet­kezetnek, ma 60 darab van. Az említett hízottsertések legna- gyob részét szabadpiaci áron értékesítik a szövetkezet tagjai. Megkálszerezödöt! az egy munkaegység értéllé A dunaf öld vári Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai az el­múlt esztendőkben szerzett ta­pasztalatai alapján az idén Jól gazdálkodtak. Lényegesen gya rapították például a közös állat- állományt. A legtöbbet jövedel­mező szarvasmarhaállomány sz - mát huszonnéggyel emelték. A sertésállományt száztlzenhárom- mai szaporították, juhbó! pedig kilencvennel van több ma a ter­melőszövetkezetnek, mint egy esztendővel ezelőtt volt. A ter­mésátlagok is szinte megkétsze­reződtek a szövetkezet nagy tábláin. A dunaföldvárl Alkotmány TSZ tagjaj ebben az évben sokat termeltek, okosan gazdálkodtak. amelynek következtében a tava­lyihoz képest megkétszereződött az egy munkaegységre eső jöve­delem. Az elmúlt gazdasági év ben például kenyér- és takar­mánygabonából 3.46 kiló jutott egy munkaegységre. Ebben az évben viszont 6.71 kiló kenyér- és takarmánygabonát kaptak a tagok minden munkaegységre. Tavaly pénzből 6.58 forint Jutott egy munkaegységre, ebben az esztendőben viszont kereken 18 forint készpénz jut egy-egy munkaegységre. De ha összesé­gében nézzük is a jövedelmet, megállapíthatjuk, hogy ebben a gazdasági évben kétszerannyl jut mindenből egy-egy munka­egységre a dunaföldvárl Alkot­mány TSZ-ben, mint tavaly.

Next

/
Thumbnails
Contents