Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-30 / 255. szám

2

NAPLtO

1955. OKTÓBER 30.

Az európai kollektív biztonsági szerződés megbízható alapja lenne a békés együttműködésnek

V. M. Molotov beszéde a külügyminiszteri értekezlet második ülésén

Genf (MTI) A genfi négyhatal mi külügyminiszteri értekezlet október 28-i második ülésén a külügyminiszterek megkezdték az első napirendi pont — az európai biztonság és Németország — tárgyalását.

Az első felszólaló Macm illan angol külügyminiszter volt. Felszólalása végén beterjesztette a három nyugati hatalom memorandumát, amely szerződés-tervezetet tartalmaz a Németország újraegyesítésével kapcsolatos ga ranciákról és tartalmazza Német

ország újraegyesítésének tervét, az úgynevezett Eden-tervet.

Utána az ülésen Molotov szovjet külügyminiszter szólalt fel. A szovjet küldöttség vezetője az ér tekezlet elé terjesztette megvita tás végett azt a javaslatot, hogy kössenek általános európai kollektív biztonsági szerződést és megfelelő szerződés tervezetet nyújtott be.

Az ülésen felszólalt Pinay fran cia és Dulles amerikai külügy- ; miniszter is.

A következő ülést szombaton ; délután 15 órakor tartották.

zó Eden-terven alapuló egyezménnyel egyidejűleg kötnének meg, a következő pontokra vonatkoznék:

1. Lemondás az erőszak alkalmazásáról.

2. Támogatás megvonása az agresszoroktól.

3. A fegyveres erők és a fegyverzet korlátozása.

4. Felügyelet és ellenőrzés.

5. Különleges riasztási rend- szer.

6. Tanácskozás.

7. Jogos — egyéni vagy kollektív — önvédelem.

8. Minden agresszor elleni fellépés kötelezettsége.

9. Érvényre emelkedés szaka szonkint.

Macmillan angol küliigy ■ i niszter átnyújtotta a Németország szabadválasztások útjai történő újraegyesítésének tervét. (Eden-terv.)

E terv szerint Németország újraegyesítését és az egyesített Németországgal szabadon megtárgyalt békeszerződé? megkö é- sét a következő szakaszokban kellene megvalósítani:

I. Szabad választások egész N émetországban.

II. E választásokkal létrehozott nemzetgyűlés összehívása.

III. Alkotmány kidolgozása és a béke?z°r'r'',r's rr'■

nak előkészítése.

IV. Az alkotmány elfogadása és az egyesített Németország kormányának megalakítása. Ez a kormány felelős a bék'eszer- ződés megtárgyalásáért és megkötéséért.

V. A békeszerződés aláírása és hatálybalépése.

Az angol külügyminiszter után V. M. Molotov tett nyilatkozatot az európai biztonság kér déséről. Az értekezlet elé terjesztette a Szovjetunió küldöttségének javaslatát az általános euró pai kollektív biztonsági szerződés alapelveiről.

segítséget is — abban az esetben, ha katonai támadás érné a szerződésben résztvevő államok valamelyikét.

Mély meggyőződésünk, hogy egy ilyen kollektív biztonsági szerződés, amelyben kívánsága szerint résztvehetne minden európai állam,

megbízható alapja lenne az eurupai országok békés együttműködésének.

Egy ilyen szerződés megkötése döntő módon elősegíthetné a többi megoldásra váró nemzetközi kérdés rendezését.

Ami a német kérdést illeti, a szovjet küldöttség munkánk megfelelő szakaszában részletesebben kifejti majd elgondolásait és beterjeszti errevonat- kozó javaslatait.

V. M. Molotov ezután az ülésen beterjesztett nyugati javaslatokhoz fűzött megjegyzéseket. Többek között kijelentette: a szovjet küldöttség üdvözli azt a tényt, hogy Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország kormánya szükségesnek ismeri el nemcsak a német kérdésnek, hanem az európai biztonság kérdésének is a felvetését. Az elénk terjesztett javaslat egyes pontjai további megvitatást tesznek szükségessé. Ennélfogva mi figyelmesen tanulmányozni fog- ú:k ezt a javaslatot. Mindamellett már most meg kell te.nn' bizonyos megjegyzéseket erről ' -i vaslatról. M i ndenekelőtt meg kell jegyezni, hogy masa ;• javaslat megszövegezése sem felel meg a négy hatalom kormányfői adta irányelveknek, mert az irányelvekben az európai biztonság az első helyen áll. Ami pedig a dolog lényegét illeti, az a benyomásunk, hogy a három hatalom új javaslata nem felel meg a hathatós európai biztonsági rendszer megteremtése kö\ etelményeinek és e

javaslat megvalósítása éppen ellenkezőleg az európai helyzet még nagyobbfokú kiélezésére, az államok közötti viszony feszültségének főkozódasára vezetne.

Alapelvek:

A béke és biztonság biztosításának az európai államok bármelyike ellen irányuló agresszió megakadályozásának céljából:

abból a célból, hogy megszilárdítsák a nemzetközi együttműködést az államok függetlensége és szuverenitása tisz teletbentartása, valamint a belügyeibe való be nem avatkozás elveinek megfelelően;

valamennyi európai állam ama erőfeszítéseinek összeegyeztetését óhajtva, amelyek arra irányulnak, hogy megőrizzék az európai kollektív biztonságot ahelyett, hogy egymással farkasszemet néző csoportokat alakítanának az európai államokból, ami csak nehézségeket és feszültséget teremt az országok közötti kapcsolatokban és növeli a kölcsönös bizalmatlanságot;

tekintettel arra, hogy egy biztonsági rendszer létrehozása Európában hozzájárulna a német probléma gyors megoldásához, Németország békés és demokratikus alapon való egyesítése útján;

az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljaitól és szellemétől áthatva;

az európai államok általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek, amely a következő elveken alapul:

1. A szerződésben részt vehet valamennyi európai állam — tekintet nélkül társadalmi rendszerére —, amely elismeri a szerződésben leszögezett célokat, és vállalja a szerződésben foglalt kötelezettségeket, valamint az Amerikai Egyesült Államok.

A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyenlő jogú résztvevői kell ' hogy legyenek e szerződésnek, amíg létre nem hozzák az egységes, békés és demokratikus német államot, azzal, hogy Németország egyesítése után az egységes német állam tagja lehet a szerződésnek, a szerződés általános feltételeinek megfelelően.

Az európai kollektív biztonsági szerződés megkötése nem csorbítja a négy hatalomnak: a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniá- nak és Franciaországnak illetékességét a német problémával kapcsolatban, melynek rendezése teljes mértékben a fent- nevezett hatalmak által megállapított rendelkezések keretei között kell, hogy megtörténjék.

2. A szerződésben részevő államok kötelezik magukat ,hogy

ölesönösen tartózkodnak minden agressziótól, s nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak attól, hogy kényszerítéshez vagy erőszakkal való fenyegetőzéshez folyamodjanak. Kötelezik magukat továbbá arra, hogy az ENSZ alapokmányának megfelelően békés eszközökkel rendeznek minden olyan viszályt, amely közöttük .felmerülhet, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét, és az európai biztonságot.

3. A szerződésben részvevő államok tanácskozni fognak minden egyes alkalommal, amikor bármelyikük úgy véli, hogy a szerződésben részvevő egy vagy több állam ellen fegyveres agresszió veszélye alakul ki Európában, hogy így hathatós intézkedéseket tegyenek e veszély elhárítása és az európai biztonság megőrzésére.

A szovjet küldöttség természetesen nem utasítja el az olyan javaslat megvitatását, melynek célja az európai népek igazi biztonságának megteremtése, és a szovjet küldöttség

4. Egy európai fegyveres ag- I ressziót, amelyet bármely állam vagy államcsoport követ el a szerződésben részvevő egy vagy több állam ellen, úgy tekintik, mint a szerződésben részvevő összes államok ellen elkövetett agressziót. Ilyen agresszió esetén valamennyi szerződő fél — élve az egyéni vagy kollektív védelemre vonatkozó törvényes jogával — minden hatalmában levő eszközzel, beleértve a fegyveres erőhöz való folyamodást is — segítséget nyújt az ilyen agresszió áldozatává vált államnak vagy államoknak, hogy helyreállítsa és fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot Európában.

5. A szerződésben részevő államok kötelezik magukat, rogy a legrövidebb időn belül közösen tanulmányozni fognak és létrehoznak egy olyan szabályzatot, mely meghatározza azokat a módszereket, amelyek alapján a szerződésben részvevő államok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, nevezetesen fegyveres segítséget abban az esetben, ha a helyzet úgy alakulna Európában, hogy kollektív erőfeszítéseket követelne meg a béke helyreállítása és fenntartása érdekében.

6. A szerződésben részvevő államok az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek megfelelően, ismertetni fogják az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsával azokat az intézkedéseket, amelyeket törvényes védelmi jogukat alkalmazva, vagy az európai béke és biztonság fenntartása érdekében tettek, vagy vettek tervbe.

1. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt semmiféle olyan koalícióban vagy szövetségben és nem kötnek semmiféle olyan megegyezést, amelynek célja ellentétes lenne az európai kollektív biztonsági szerződés céljával.

8. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy hozzájárulnak az egymás közötti, valamint más államok kai való széleskörű gazdasági és kulturális együttműködéshez, a kereskedelem és más gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a kulturális kapcsolatok kiszélesítése útján, az ilyen együttműködést akadályozó mindennemű megkülönböztetés és korlátozás kizárásával.

9. A szerződésben részvevő államok között a szerződés által előírt tanácskozások és az európai biztonság biztosítására vonatkozó kérdések megvizsgálása érdekében tervbe vesznek:

a) időszaki értekezleteket és szükség esetén rendkívüli értekezleteket, amelyeken minden egyes államot kormányának egyik tagja ,vagy egy külön erre a célra kijelölt megbízottja fog képviselni;

b) egy állandó tanácskozó biAz ezután felszólaló Dulles amerikai külügyminiszter közölte, hogy az Egyesült Államok társszerzője a Macmillan által ismertetett javaslatoknak és hogy az Egyesült Államok küldöttsége csatlakozik ahhoz, amit Macmillan elmondott.

Dulles ezután foglalkozott V. M. Molotov néhány megjegyzésével.

minden lehetőt megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítse a megegyezést e fontos kérdésben. Reméljük, hogy a további vitánk ezt a célt fogja szolgálni.

zottság felállítását, amelynek az lesz a feladata, hogy megfelelő ajánlásokat készítsen elő a szerződésben részvevő államok kormányai számára;

c) egy katonai tanácskozó szerv felállítását, amelynek hatáskörét később határoznák meg.

10. Elismerve az Egyesült

Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak különleges felelősségét a nemzetközi béke és biztonság fenntartása terén, a szerződésben részvevő államok meg fogják hívni a Kínai Népköz- társaság kormányát, hogy küldjön megfigyelőket a szerződés értelmében létrehozott szervekbe.

11. A jelen szerződés semmiképpen nem hatálytalanítja azokat a kötelezettségeket, amelyek az európai államok között kötött olyan nemzetközi szerződésekből és egyezményekből származnak, amelyeknek elvei és céljai megfelelnek a jelen szerződés elveinek és céljainak.

12. A szerződésben részvevő államok megállapodnak, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére" vonatkozó intézkedések megvalósításának két vagy három évig tartó kezdeti időszakában nem mentesülnek az érvényben levő szerződések és megállapodások értelmében vállalt kötelezettségeik alól. Ugyanakkor az érvényben levő katonai kötelezettségeket tartalmazó szerződésekben részvevő államok tartózkodni fognak a fegyveres erőhöz való folyamodástól és békés eszközökkel fognak rendezni minden közöttük netán felmerülő viszályt. Az illető szerződésekben és egyezményekben részvevő államok között tanácskozásra kerül majd sor minden olyan nézeteltérés és viszály esetén, amely veszélyez- letheti az európai béke fenntartását.

13. Addig is, amíg szerződést nein kötnek a fegyverzetek csökkentésére, az atomfegyverek betiltására és a külföldi csapatoknak az európai országok területeiről való visszavonására, a szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy nem tesznek olyan újabb intézkedéseket, amelyek előzőleg kötött szerződések vagy megállapodások értelmében egyik másik európai állam területén levő .erőik növelését céloznák.

14. A szerződésben részvevő államok megállapodnak, hogy a jelenlegi szerződés életbeléptetésétől számított meghatározott időszak elteltével az 1955. május 14-én kötött varsói szerződés, az 1954. október 23-án kötött párizsi egyezmények és az 1949. április 4-én kötött északatlanti szerződés érvényüket vesztik.

15. A szerződés érvényességének időtartama: öt ven év.

A következő felszólaló Pinay francia külügyminiszter volt. — Közölte, hogy a három hatalom javaslatait ésszerű tárgyalási lapnak tekinti, amely a német nemzetnek egysége visszaszerzését lehetővé tevő megegyezéshez vezethet.

Végezetül bejelentette, hogy a francia küldöttség kellő figyelemmel tanulmányozza a szovjet javaslatot.

A három nyugati hatalom javaslata

A genfi külügyminiszteri érte kéziét második ülésén Macmillao angol külügyminiszter elnökölt.

A külügyminiszterek hozzáfogtak az első napirendi pont — az európai biztonság é? Németország — megvitatásához.

Elsőnek Macmillan angol kül ügyminiszter szólalt fel.

Macmillan kijelentette, nagy megelégedéssel hallgatta V. M. Molotovnak azt a megállapítását, hogy maguknak a németeknek Kell megszervezni újraegyesülésüket. Macmillan azt mondotta, hogy ehhez egy lehetőség van, mégpedig: a szabad választások megtartása.

Macmillan ezután felolvasta a három nyugati hatalom javaslatainak szövegét.

Annak, hogy b:ztosítsuk a német nép teljes részvételét a német probléma megoldásában, legjobb módja szabad választások tartása, amelyek egész Né metország egységes kormányának megalakítására vezetnek. A szovjet kormány is kijelentette, hogy ezt óhajtja. Ha a jelen értekezleten elvi megegyezés jönne létre, a választásokra már 1956-ban sor kerülhetne. Német

egység nélkül illuzórikus lenne minden európai biztonsági rend szer. Németország szétdarabolt- ! sága csak állandósíthatja mind | a súrlódás és a bizonytalanság ! forrásait, mind pedig egy súlyo ; igazságtalanságot. Franciaország | az Egyesült Királyság és az j Egyesült államok kormánya nem hajlandó belépni olyan európai biztonsági rendszerbe, amely - mint a Szovjetunió kormánya által a kormányfők értekezletén javasolt rendszer — nem szünteti meg Németország szétdara- boltságát.

Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormánya javasolják, hogy1 a Németországnak az Eden-terv alapján történő újraegyesítésé ről szóló egyezmény megkötésé vei egyidejűleg kössenek szerződést a következőkben közelebbről megjelölt pontokban.

A NÉMETORSZÁG ÚJRAEGYESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KÜLÖNLEGES BIZTOSITÉKO KÁT TARTALMAZÓ SZERZŐDÉS VAZLATAA szerződés, amelyet a Német ország újraegyesítésére vonatko

Y. M. Molotov beszéde

V. M. Molotov többek között ezeket mondotta:

— Hozzáfogtunk az „európai biztonság és Németország’’ kérdésének megvitatásához. E két kérdés a napirend első pontjában együtt szerepel, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kormányfők irányelveiben az európai biztonság kérdése áll az első helyen. Ez megfelel a dolog lényegének, minthogy az európai biztonság kérdése döntő jelentőségű minden európai népre nézve.

Az európai biztonság biztosítása és annak megakadályozása, hogy Európa újból a háborús tűzvész martalékává váljék, korunk egyik legfontosabb nemzetközi problémája.

A történelmi tapasztalatok megmutatták, hogy az európai helyzet milyen óriási jelentőségű a béke sorsára nézve.

A szovjet kormány már többször kifejtette álláspontját az európai biztonságról. Ezt a kérdést kellőképpen megvilágították a négy nagyhatalom kormányfőinek értekezletén is. — Minthogy azonban az említett értekezleten az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányfői nem nyilvánítottak véleményt a szovjet kormánynak arról a javaslatáról, hogy kössünk általános európai kollektív biztonsági szerződést mi reméljük, hogy most ezen az értekezleten erre sor kerül.

Molotov ezután arról beszélt, hogy az egymással szembenálló katonai csoportosulások fennállása elkerülhetetlenül maga után vonja a fegyverkezési •versenyt. Ismeretes, milyen következményekkel jár ez a népekre nézve, amelyeknek vál- laira nehezednek a katonai kiadások növekvő terheL.Beszélnék erről az itt képviselt hatalmak katonai kiadásainak méretei.

A fegyverkezési verseny ve- szedelmességét különösen hang súlyozni kell annak kapcsán, hogy mind nagyobb mértéket ölt az atom- és a hidrogénfegyver gyártása és felhalmozása, annak ellenére, hogy

a népek növekvő erővel követelik az atomháború eltiltását és az atomháború veszélyének megszüntetését. Másfelől mind világosabbá válik az a tény, hogy az érdekelt államoknak és elsősorban a nagyhatalmaknak az európai béke fenntartását célzó együttes erőfeszítései jelentenék azt .az utat, amely véget vethet a fegyverkezési versenynek és elvezethet a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, az államok közötti bizalom megteremtéséhez, ami nélkül a népek nem lehetnek nyugodtak holnapjuk felől.

Ha a négy hatalom megegyeznék az európai biztonság biztosítását célzó együttes intézkedésekben, akkor ez gyökeresen megváltoztatná az egész európai helyzetet. Erre a következtetésekre kell jutni, ha fi gye lembe vesszük azoknak a kötelezettségeknek a jelentőségét, amelyeket az államok az európai kollektív biztonsági szerződés alapján vállalnának magukra. E kötelezettségek közé tartozik, hogy tartózkodnak a fegyveres erők alkalmazásától és békés eszközökkel oldanak meg minden olyan vitát, amely a szerződésben résztvevő államok között felmerülhet. Nem kevésbé fontos az a kötelezettség sem. "melynek értelmében együttes intézkedéseket tesznek az európai fegyveres támadás veszélyének kiküszöbölésére, valamint az a kötelezettség sem. h"gv kölc-'önös segítséget nyújtanak, — beleértve a katonai

A Szovjetunió küldöttségének tervezete az európai általános kollektív biztonsági szerződésről

Dulles és Pinay felszólalása