Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-29 / 254. szám
2 NAPLÓ 1955. OKTOBER 29. Nyilatkozatot tett a négy külügyminiszter a genfi értekezlet első napján Csütörtökön délután a genfi Nemzetek Palotájában megkezdődött a négy külügyminiszte- tanácskozása. Az első ülésen elhatározták, hogy Eisenhower elnökhöz táviratot intéznek, mely ben mielőbbi gyógyulást kívánnak neki. Az első ülésen Pinay francia külügyminiszter elnökölt és megnyitó ibeszéde után az angol, a szovjet, majd az amerikai külügyminiszter szólalt fel. Pinay beszéde — Júliusban a genfi értekez let rendkívül nagy reményeket ébresztett a világban — mondotta Pinay. — Először történt, hogy a kormányfők, akik felelősek az emberek százmillióinak sorsáért, (ünnepélyesen kijelentették, ezentúl közös céljuk az, hogy a nemzetköz; kapcsola tokból kiküszöbüljék az erőszakhoz folyamodást, s közös akaratuk az, hogy szilárd bázisokra alapítsák a tartós békét. Mégha tározták azt az irányelvet is, amely mai munkánk kerete és amely felvázolja a lehetséges megoldások keresésének fövő nalait. Azzal bíztak meg bennünket, hogy előrehaladjunk a megoldás keresésében és jussunk po zitív eredményekre. E megbízás teljesítésében nincs jogunk visszaélni a népek várakozásával. A kormányfők korlátozott programmot dolgoztak ki, amely egy sor pontosan körvo alázott kérdésben nyilvánul meg. Ezekre a pontosan megfogalmazott kérdésekre pontosan me ; fogalmazott válaszokat kell adnunk. Pinay ezután így folytatta: A leszerelés kérdése szövevényessége miatt igen hosszú léle:; zetű erőfeszítést követel majd meg tőlünk. Ezen a területen kétségkívül csak bizonyos számú előzetes in tézkedésekben tudunk megállapodásra jutni, amelyeket úg, kellene összefoglalnunk, hogy al kalmasak legyenek a gyors, gyi- korlati alkalmazásra. Ezzel szemben világos, hogy napirend első pontjánál — a né met egység és a biztonság kérdése — nincs akadálya annak, hogy azonnali döntést hozzunk egy olyan terv módozatairól. amely összekapcsolná a német egység megvalósítását a biztonsági rendszer kidolgozásával. Másik lényeges pont: Ahhoz, hogy igaz biztonságérzetet ad hassunk mindenkinek, létre kell hozni a mindenki számára jobban biztosított béke feltételeit, számításba véve a reális tényeket, valamint egyik és másik fél jogos érdekeit. A francia kormány fontosságot tulajdonit a kelet é'. a nyugat kapcsolataira vonatkozó napirendi pontunknak. Mindaddig, amíg fennáll a világ megosztottsága, Nyugat- Európa biztonsága felbontha at lanul kötve marad a nyugati biz tonság szervezeteihez és olyaa körülmények között illuzórikus lenne a biztonság területén egységes Európáról beszélni. Viszont az Európa két része közötti gazdasági, kulturált: és humánus kapcsolatokat válíoza- tossá téve, megsokszorozva és elmélyítve lehetséges kell legyen hogy új légkört teremtve fokozatosan törekedjünk az egysege; Európa újjáépítésére. Befejezésül legyen szabad szó- lanom Eisenhower elnök kiváló személyiségéről. Alig három hó nappal ezelőtt itt volt alkalmunk csodálni duzzadó életerejét. Bár hirtelen megbetegedett, ma már szerencsére a gyógyulás útján van. Biztos vagyok abban, hogy mindannyiunk érzésének hű tol- mácsolója vagyok, amikor az1 javasolom önöknek, munkálataink kezdetén, küldjünk neki üzenetet, mely tükrözi mély barátságunkat és még melegebb jókívánságunkat. Uralmi Megnyitottnak nyilvánítom a külügyminiszteri értekezletet. nik-e a csökkentés kérdésében, hanem annak biztosításában is, hogy a megegyezés szerinti csökkenés valójában megtörténjék. Valamennyien egyetértünk abban, hogy kapcsolataink ki szélesítése a kölcsönös megértés előmozdítását szolgálhatná Azonban ezen a téren sem várhatunk hirtelen olyan messzire- ható tetteket, amelyek semnr be veszik az összes biztonsági meggondolásokat. Ezekkel a kérdésekkel kapcso latban különféle javasla aink lesznek, amelyekkel igyekszünk eloszlatni Szovjetunió jogos aggodalmait. Reméljük, hogy a Szovjetunió olyan komoly és jóindulatú megfontolást szentel ezeknek a javaslatoknak, amilyent hitünk szerint megérdemelnek. Az a remény, amelynek itt hangot adtam, Eisenhower elnök reménye, aki gondolatban ve lünk van és én igen nagyra értékelem. hogy önök megemlé keztek róla. V. M. Mololov beszéde A kormányfők júliusi géni1 értekezlete még jobban meg szilárdította a népeknek a tartós béke biztosítására irányuló akaratát. A kormányfői értekezlet megnyitotta az utat arra P hogy a továbbiakban együtte sen megvizsgáljuk és megoldjuk a megérlelődött nemzetközi problémákat a kölcsönök megértés és a felek érdeke tiszteletbentartásának szellemében, a népek közötti béke biztosítása feladatainak megfelelően, — kezdte beszédét V. M Molotov. A genfi értekezlet óta eltelt idő alatt Macmillan nyilatkozata A legutóbbi júliusi genfi érte kéziét új reményeket ébresztett a világban. Számunkra, akik most hozzáfogunk a kormányfők által ránk bízott munkához, ez a- elkövetkező hetekben-nagy ihletet ad, de egyúttal próbatételt is. Jelent. Célunkat szívélyességgel és megértéssel kell elérnünk. Nem szabad visszariadni átmeneti visszaesésektől és nem szabad, hogy az akadályok, bármilyen komolyak legyenek is azok eltérítsenek bennünket útunkról. Ugyanakkor realistáknak kell lennünk. Fel kell ismernünk, hogy jelenleg még jelentős eltérések választják el a nyugati hatalmak és a Szovjetunió álláspontját. Hiszünk azonban abban, hogy ezeket át lehet hidalni és mi el vagyunk tökélve, hogy minden erőfeszítést megteszünk a siker érdekében. Dulles beszéde Kormányaink mindegyike elismeri, hogy a jelenlegi helyzet nem jelenti a biztos béke kielégítő alapját. Ugyanakkor természetesen mindegyik kor. mány arra törekszik, hogy semmiféle változás ne gyengítse saját biztonságát, — mondotta Dulles. A fennálló feszültségnek és bizalmatlanságnak mély gyökerei vannak, ezek nem küszöbölhetek ki egykönnyen. Elértük azonban azt a kritikus pontot ahol olyan közös akciók soroza ta révén kell előrehaladni'n’ amelyek helyreállítják a bizal mát, különben a jövő egyáltalán nem lesz olyan, mint s múlt volt, hanem még annál ir rosszabb, a korábbi helyzet tovább romlik. Mindnyájan megegyeztünk abban, hogy Németországot sza bad választások útján újból egyesíteni kell. Németországnak a jelenlegi időszakban való egyesítése azonban megköveteli, hogy mindnyájan bizonyosak lehessünk: Ez a lépés - fogja gyengíteni biztonságunkat. Az Egyesült Államok felismerve ennek szükségességét, hajlandó csatlakozni a Németország egységével kapcsoi-to, biztosítékokhoz, amelyek eleve kizárják a német militarizmus bárminő újjászületését. Mindenki elismeri, hogy n fegyverzetek jelenlegi mennyisége nehéz terhet jelent a? egyes országok számára és hogy azokat csökkenteni kell: nem csupán takarékoskodás! intéz' e désként, hanem azért is, mert a biztonsági célokat szolgáló fegyverzet 'valójában háború hoz vezethet. De egyikünktől sem várható el, hogy lényeges mértékben csökkentse katonai ütőerejét hanem csak a többiek fegyve" zetének hasonló csökkentésével lépést tartva. Ezért világé - hogy az előrehaladás ebben a kérdésben nem pusztán azo- múlik, hogy megegyezés tört a Szovjetunió kormánya egész sor újabb intézkedést tett, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség további enyhülését. Ezeket az intézkedéseket világszerte helyeslés fogadta. Mindenekelőtt rá kell mutatni arra a határozatra, amelynek értelmében 640 000 fővel csökkentették a szovjet fegyveres erőket. A Szovjetunió ezzel a gyakorlatban mutatta meg, hogy kész tevékenyen előmozdítani a fegyverkezési verseny beszüntetését Német Demokratikus Köztársa ság közötti kapcsolatokról szó ló szerződés. Az a tény, hogy r Szovjetuniónak normális kapcsolatai vannak a Németország területén lévő mindkét állammal, kétségtelenül elősegíti majd Európa középpontjában nemzetközi feszültség enyhülését és kedvező befolyást gyakorol a német kérdés rendezésére A Szovjetunió intézkedései nyilvánvalóvá tették azt r tényt, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítésének megvannak a nagy és még V nem használt lehetőségei, figye lembevéve természetesen, hogy minden állam — és elsősorba" a nagyhatalmak Genf szellemében fognak cselekedni. Sajnr e lehetőségeket távolról ser használja ki mindenki. A kormányfők a következő kérdések megvitatásával bíz- ak meg bennünket: beállítják egyes országokat más országokkal és szítják a fegyverkezési versenyt. dást úgy, hogy Európában enyhítjük a nemzetközi feszültséget, megbízható kollektív biztonsági rendszert létesítünk, Németország két része között közlekedést és együttműködést teremtünk. Értekezletünk igen fontos kérdése — amelynek pozitív megoldását minden nép várja, a leszerelés kérdése. 1. Az európai Németország, biztonság és 2. A leszerelés, és hogy a nemzetközj feszültség további enyhítésére törekszik. Ismeretes az is, hogy Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Bulgária és Albánia kormánya szintén csökkentette fegyveres erőit. A Szovjetunió nemrég hatá rozatot hozott, amelynek értei mében határidő előtt lemondoti a Finnország területén fekvő Porkkala-Udd-i haditengeré szeti támaszpontról. A Szovjetuniónak nincs többé egyetler katonai támaszpontja sem ha tárain túl. A Szovjetunió a genfi értekezletet követő időszakban diplomáciai kapcsolatokat teremtett a Német Szövetség-' Köztársasággal. Megkötötték é életbelépett a Szovjetunió és r 3. A kelet és nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése. Az európai biztonság és Németország kérdésének fontos jelentőségét a négy hatalom kormányfői egyhangúlag megállapították. A szovjet kormány javasolta, hogy kössünk általános európai biztonsági szerződést minden érdekelt európai államnak az Amerikai Egyesült Államoknak részvételével. A kormányfők elhatározták, hogy az általuk benyújtott szerződés- tervezetet a külügyminiszterek elé terjesztik megvitatás végett. E kérdés megvitatása során a szovjet küldöttség kifejti majd az említett javaslatok indokolásául szolgáló elgondolásait. Mindamellett már ma meg kell mondani, hogy a katonai csoportosulások jelentik a fő akadályt az európai biztonság biztosításának útjában. Ezek a csoportosulások szemÉppen az európai biztonság kérdésével összefüggésben — ez az európai népek szempontjából fő kérdés — kell megvizsgálnunk az e kérdéseknek alárendelt német kérdést is. A Szovjetunió híve volt és marad annak, hogy a német kérdést az európai biztonság érdekeivel összhangban rendezzék és Németország egységét békeszerető és demokratikus alapokon állítsák helyre. Abból indulunk ki, hogy a német kérdés megoldásánál megbízható biztosítékot kell teremteni arra, hogy nem születik újjá a német militarizmus és nem fogja fenyegetni az európai népek békéjét és nyugalmát. Most, amikor a párizsi egyezmények alapján gyakorlatilag már folyik a nyugati hatalmak katonai csoportosulásaiba felvett Nyugat-Németország remi- litarizálása, új akadályok gördültek a német kérdés megoldása elé. A kialakult körülmények között csak fokozatosán lehet elérni a szükséges megöl Elmondhatjuk, hogy a leszerelés egész sor fontos kérdésében már jelentős mértékű egyetértés jött létre a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország között. A leszerelés problémája gyakorlati lépések megtételét követeli, döntést követel. A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a mostani értekezleten megvitatásra kerül a kelet és nyugat közötti kapcsolatok kérdése is, mert az ilyen kapcsolatok előmozdítják a nemzetközi együttműködést és a jobb kölcsönös megértést. Befejezésül engedjék meg, hogy kifejezzem azt a reményemet, hogy értekezletünk a kölcsönös megértésre irányuló törekvésnek és az együttműködésre való készségnek ugyanabban a szellemében folyik majd le, mint amely a genfi kormányfői értekezleten uralkodott, s amely a nemzetközi feszültség enyhítésének és a béke megszilárdításának ügyét szolgálta. Ezen az úton elérjük majd a népeink vágyainak megfelelő kedvező eredményeket. Uimepi ülés Moszkvában Micsurin születésének 100. évfordulóján Moszkva (TASZSZ). Október 27-én a Szovjetunió Nagy Színházában a Szovjetunió Tudo- mámányos Akadémiája és a Leninről elnevezett Mezőgazdaságtudományi Akadémia, a minisztériumok, a tudományos intézetek képviselőivel és a kiváló mezőgazdasági dolgozókkal együtt ünnepi ülést tartott I. V. Micsurin, a kiváló szovjet biológus születésének századik évfordulója alkalmából. A jubileumi ülésen a legnagyobb szovjet tudósok mellett ott ültek a kolhoz és a szov- hoztermelésnek az ország min1917 november 7. (okt. 25.) egy gyönyörű új világ, a boldog, szabad emberi élet, a Nagy Szocialista Szovjetunió születésnapja. Az oroszországi proletáriátus a lenini párt harci jelszavára e napon megdöntötte a földbirtokosok és tőkések uralmát, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály, a Szovjetek kezébe adta a hatalmat. E felmérhetetlen jelentőségű társadalmi átalakulásban az első percektől ott állt a Bolsevikok Pártja mellett a forradalmi orosz munkásifjúság s a dolgozó parasztfiatalok sok tízezres tömege. Hiszen a régi Oroszországban az elnyomás, jogta!ans;g, szegénység és nyomor különösképpen az ifjúságot sújtotta. Ki volt zárva teljesen a politikai jo gok gyakorlásából, munkájáért pedig a felnőtteknek juttatott ke serves bérnek is csak 39 százalékát kapta, mert fiatal volt. Nem volt és nem lehetett más kiút ebből a gyötrelmes nyomo rúságos életből, mint alapjában lerombolni e gyűlölt társadalmi rendet, kisajátítani a hatalmat, a városi nagyburzsoázia tő' éjét. a földesurak sok százezer holdját. Ez a gondolat egyre jobban érlelődött az ifjak tudatában s mélyen bevésődött a szívükbe. A Bolsevik Párt felhívására szí- zával alakítottak harci egységet és várták türelmetlenül a forradalom fellángolását, a régi ren.i dél való leszámolás óráját. A bolsevikok és személyesen Lenin jól ismerték a fialalok fór radalmi felkészültségét, odaadását és áthatottságát a szocialista forradalom iránt. Ezért állandó szervező és felvilágosító munkái végeztek közöttük, úgy tekintettek a nagyüzemi s elsősorban a petrográdi fiatalokra, mint a Párt, a forradalom elsőszámú tartalékaira. Lenin a fegyveres felkelés tervének kidolgozása o a munkásifjúságot a legelszán tabb elemek közé sorolta s harci osztagai; a legfontosabb stratégiai pontok elfoglalására, a leg- végrehajtására osztotta be. A végrehajtására osztootta be. A harcok során bebizonyosodott, hogy rászolgáltak e nagy megbecsülésre. „Petrográdon Október napjai bán sok munkásifjú vett részt a Téli Palota ostromában és küz dött a Vörös Gárdának azokban az osztagaiban, amelyek a november 7-i történelmi éjszakán megszállták a város legfontosabb pontjait. Egyes adatok sz - rint a petrográdi Vörös Gárda tagjainak mintegy 40 százaléka az Ifjúság közül került ki. A Téli Palota elfoglalása után még több fiatal lépett be a Vörös Gárdába. Minden kerületben megalakultak a forradalmi ifjúsági osztagok, amelyek szüntelenül áradtak a Vörös Gárda sorai ba s a munkásokkal, matrózok kai és katonákkal vállvetve verték szét a fehérgárdistákat. Moszkvában Október napjaiban a forradalmi ifjúság a párt és a Forradalmi Katonai Bizottság vezetése alatt fegyvereket szerzett, felderítéseket végzett, hősiesen küzdött a Vörös Gárda soraiban a barikádokon é; a munkásokkal meg a katonákkal együtt ostromolta a Kremlt, aho! sokáig tartották magukat a ha 1- apródiskolások. Odeszában az ifjúsági szövetség részt vett a kormányintézmények, katonai raktárak, kato nai iskolák és más fontos épületek elfoglalásában. A dolgozó parasztifjúság magatartását, részvételét a fórra a lomban, a szovjetek hatalmának megszilárdításában döntően befolyásolta a szovjethatalom első két dekrétuma a békéről és a földről. Annak hire, hogy a mu > kások hatalma igazságos békét kíván kötni a hadatviselö szomszédos államokkal, hogy első intézkedése — visszaadni a fronton lévő apákat és fiúkat a csa Iádnak, a békés munkának, szinte napok alatt a szovjethatalom mellé állította a szegényparasztság millióit. A földesúri föld kisajátítása és szétosztása a falu szegénysége között pedig örök időkre a munkásosztály oldal ra, < 4 den részéből érkező újítói és élenjárói. Az ülés elnökségében foglalt helyet N. A. Bulga- nyin, I. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, M. G. Pervuhin, D. T. Sepilov, M. Z. Szaburov, K. J. Vorosilov. Az elnökség^ ben foglaltak helyet miniszterek, tudósok, Moszkva és Mi- csurinszk párt- és szovjet- és társadalmi szervezeteinek képviselői, a kolhozok és a szovho- zok kiváló dolgozói. Az ünnepi ülést A. N. Nyesz- mejanov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke nyitotta meg. A Nagy Októberi Szocialista Szverdlovszkban az ifjúsági szövetség a Vörös Gárdában külön osztagot állított fel, amely a központi vezérkartól kapta feladatait, elfoglalta a városban a posta és a távirda épületét. S a munkás- és parasztifjúság mindé r.ütt ilyen önfeláldozóan küzdött a szovjethatalom megteremtéséért." (Kalinyin: ,,A Komszomol dicső útja" c. művéből.)
