Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-29 / 254. szám

1955. OKTOBER 29. YAPL.Ó :í PÁRT ÉS PART£pITÉS « A pártoktatási év beindulása a tamási járásban Az idei oktatási évben sokkal jobban készültek pártszerveze teink az oktatás beindítására, mint az előző években. Alig va;i olyan pártszervezet, ahol előre ne beszéltek volna minden hall gatóval. Pártszervezeteink mind­jobban megértik, hogy pártunk helyes politikájának gyakorla i végrehajtásához MARXISTA—LENINISTA ELMÉLETRE VAN SZÜKSÉG A Központi Vezetőség márciu­si határozata súlyos csapást méri a párt politikájával eile .tété jobboldali nézetekre, a szo.ializ- mus építésével kapcsolatos marx­ista-leninista tanítások eltorzítá­sára. A jobboldal; elhajlás leleple­zésének és felszámolásának egyik legfőbb tanulsága, ha nem akarunk letérni a helyes útról hűen kell követnünk mindig a marxista-leninista útmutató okát. De, hogy követni tudjuk minde­nekelőtt ismerni kell azokat. Éppen ezért nagy fontosság gal bír az, hogy a párt propa­gandistái mélyen tanulmányoz­KI NE ISMERNÉ a szek­szárdi dombok „folyékony aranyát”, a szekszárdi vöröst és fehéret, vagy ki ne hallott volna már róla? A kadarka, a nagyburgundi, az opportói, a rizlingnek zamatos nedűjét nap-nap után százak és ezrek kóstolgatják. A Tolna megyei szőlőter­melés már nagyon régi keletű. Még a római császárok hono­sították meg megyénkben a szőlőművelést; ez a Pannónia (a mai Dunántúl) meghódítá­sával történt meg. A szőlőmű­velés, mint a növénytermelés­nek egyik ága, azóta is fenn­maradt, az Árpádkori okleve­lek is említést tesznek róla,. A török hódoltság következett mely rányomta ugyan bélye­gét a szőlőtermesztésre, de ki nem pusztult. A megyénkben termelt borok híre már be­járta a világot. — 1591-ben Wratiszláw lengyel főúr fel­jegyezte a Tolnán való tar­tózkodása alkalmával, hogy „itt kitűnő bor terem, fel- űdültünk tőle, sőt, palackjain­kat is megtöltöttük, amit nem is bántunk meg’’. A török föl­jegyzések szintén arra utal­nak, hogy a nagyhírű borokat már ékkor külföldön is szé­les körben ismerték. A tolnai Forradalom ifjúsága a proletárdiktatúra mellé állítot­ta a dolgozó parasztságot, a kilá­tástalan életben sínylődött falusi ifjúságot. Október győzelmes napjú után azonban rövidesen válsá gos, súlyos napok következtek. A megdöntött városi és falusi -burzsoázia az ellenforradalmi fegyveres erők, a fehér tisztek vezetésével nagyarányú fegyve­res támadásokat, véres harcolta:. Indítottak a munkás-paraszt sz >v- jethatalom ellen. Nagy megpró­báltatás volt ez a fiatal Szovjet Köztársaságnak, de h'siesen helytállt, mert védte kivívott eredményét az üzemi proletárrá tus, s magamellett tudta a pa­rasztság legjobbjait is. A fiata­lok részvételét, tevékenységét e nagy élet-halál küzdelemben megsokszorozta az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulása (1918 okt. 29-én). Az Ifjúsági Szövetséget a Bol­sevik Párt, a Forradalom szülte s legfőbb ügyének a Párt, a For­radalom győzelmének szolgála­tát tekintette. Munkás és pa rasztfiatalok nagy tömegét állí­totta a Forradalom zászlaja alá zák a megadott anyagot, hogy nagy GONDOSSÁGGAL KÉSZÜLJENEK az előadások megtartására, majd a foglalkozások levezetésére, hogy azok olyan elvtársi, baráti légkörben follyanak le, hogy minden hallgató kifejezhesse né zeteit és tisztázódjanak a fontos elvi kérdések. A propagandisták a foglalko­zásokra egy-két kivétellel jól fel készültek. Ennek tudható be. hogy az első előadások megtar­tása is jó volt. Pincehelyen -\i alapszervezetnél Grünwald Pál tanácselnök gondosan készítette el előadását, egyszerűen, vllágo san érthetően a legfontosabb kérdéseket. Grünwald elvtárs nemcsak maga készült fel az első előadásra, hanem a haliga tokkal is elbeszélgetett, félkész! tette őket is az oktatás beindítá­sára. Grünwald elvtárs nemcsak jó tanácselnök, de jó propagan dista is. AZ IREGSZEMCSEI ÚJ ÉLET TSZ-BEN is beindúlt a pártoktatás. Toti kikötőből nagy mennyiségben szállították el a bort, mind külső, mind belső fogyasztás­ra. 1703-ban már Ferner Fe­renc Jakab bécsi nagykeres­kedő is nagymennyiségben szállított a londoni és az amszterdami borkereskedő cé geknek. Elsőízben 600 csöbör bort szállított, majd ugyaneb­ben az évben a londoni cég még 3000 csöbörre kötött szer­ződést, mivel a londoniaknak Ízlett az itt termelt vörösbor. Később már Hollandiába is elkerült a szekszárdi vörös. De közkedvelt volt a szek­szárdi vörös Bécsben is és Po­zsonyban is, ahová az akkori hivatalos vármegye hektó- számár küldözgette a vörös­bort, annak elérése érdeké­ben, hogy a bécsi udvar és a pozsonyi urak kegyeinek megszerzése útján a várme­gyét a katonai beszállásolá­sok terhe alól mentesítsék. OTTENDORFHENRIK 1663- ban utazott keresztül Tolna megyében, aki szintén emlí­tést tett a szekszárdi borok­ról: „Jól megművelt szőlők vannak, melyek fehér és vö­rösbort teremnek.” Ezek az adatok igazolják, hogy me­gyénk már régóta híres szőlő­s egész tevékenységével a Párt főfeladatát a Szovjet Köztársa­ság megvédését segítette. ,,A Komszomol a párt és a szovjet kormány felhívására tízez révei mozgósította tagjait a pol gárháború számtalan frontjára. A petrográdi Komszomol-szerve- zet 1919 november 20-án hat óra alatt 600 önkéntest tobor­zott. A Nyizsnyij-novgorodi szer­vezet 1919 novemberében' teljes létszámban kiment a frontra. A caricini szervezet 1919 május elején szintén mind egy szálig a frontra ment. A kurszki szerve zet hadiállapotban levőnek nyil­vánította mindgn tagját.” (Kali nyln: u. ott.) A komszomolisták óriási sze­repet játszottak a polgárháború bán. Páratlan hősiességükről büszkén emlékezik meg az egész szovjet ifjúság s példaképnek te­kinti őket ma; életükben. A Nagy Honvédő Háború harcai bán az ő bátor példájuk állt a Zóják, a Matroszovok, az Ifjú Gárda tagjai s minden szovjet katona előtt. Tőlük tanultak meg bátran küzdeni az igazságért, a boldog, szabad életért. Mihály elvtárs, a tsz elnöke itt a propagandista. Tóti elvtárs úgy készült az előadásra, hogy tudá sa legjavát adja, tanítja a tsz tagságát, politikailag neve.i őket. A Tamási Téglagyárban szin­tén jól előkészítették az oktatást Itt Kelemen László elvtárs vezeti a téglagyár dolgozóinak az okta­tást. Kelemen elvtárs is jól ké­szült az előadásra. Érzi a felelős­séget, hogy a téglagyár; dogo­zók politikai nevelése nagymér­tékben az ő feladata. Sorolhatnánk még egy egész sor propagandista nevét, aki gondosan készült a foglalkozá­sokra. De nem volna egész érté kelésünk, ha csak az eredmé­nyekről beszélnénk, mert VOLT EGY SOR HIÁNYOSSÁG, fogyatékosság is az oktatás be­indításában. A pári BékeTSZ-ben a pártszervezet nem készült fel. még 18-án reggel nem tudták, hogy beindítsák-e az oktatást vagy várjanak még vele. Sógor termeléséről, kitűnő borairól. Mi a helyzet jelenleg, nap­jainkban? Megyénkben most már tel­jes erővel folyik a szüretelés. Idén kevés híján majdnem húszezer holdról takarítják be a jóltermő 14 fajta szőlő termését. A szüretelés nap­jainkig 80 százalékban meg­történt. A termés feldolgo­zása folyamatosan történik. — Harminchét tsz, illetve egyéni gazda megrendelte a fa­élesztőt, melynek az a tulaj­donsága, hogy az erejedés tö­kéletes lefolyását biztosítja. Különösen közkedvelt fajták megyénkben: a kadarka, a rizlingek, a Csabagyöngye, az opportói és a nagyburgundi szőlőfajták, összesen mintegy 14 fajtát termesztenek. Külö­nösen említésreméltó munkát végeznek a kitűnő bor előállí­tásának érdekében a báta- széki Búzakalászban, a né­metkéri Ságváriban és a ten- gelici Petőfiben. Jelenleg azonban nincs minden a rend­jén. A helyzet azt, hogy a leg­több helyen a szőlőtőkék „ki­öregedtek”, nagy termést nem biztosítanak, ki kellene cse­rélni őket, fiatal alanyokat telepíteni a helyükbe. 1920-ban az odesszai harcok során 17 fiatal illegális harcos a fehérek fogságába esett, kilencet közülük embertelen kínzások után felakasztottak. Búcsúlevelük örök példája annak, hogyan állt helyt a szovjet forradalmi ifjú­ság a legnehezebb napokban. Idézek soraikból: „Kilenc kommunista, akiket 1920 január 4-én halálraítélt a haditörvényszék, mielőtt meghal, búcsúüdvözletét küldi elvtársai­nak. Kívánjuk, hogy siker e’ folytassák közös ügyünket. Mi meghalunk, de diadallal üdvö zöljük a Vörös Hadsereg győzel­mes előnyomulását. Hiszünk és bízunk a kommunizmus eszmél nelc végső diadalában. Élje-i a Vörös Hadsereg! Éljen a Kom­munista Ipternacionále!... (ki­lenc aláírás.)” A szovjet ifjúság a hős lenini Komszomol közel négy évtizede^ dicső múltra tekint vissza. A fór radalomban, a hatalom megvédő sében dicsőséget szerzett szovjet fiataloknak úgy állít örök emlé­ket, hogy megvalósítják a har cokban elesett hősök leghöbb vágyát a kommunizmust, felvlrá gozzák hatalmas szovjet hazáju­ka Mihály elvtárs véleménye az volt, hogy itt úgy sem jönnek össze, kár is beindítani. Nem le hetett más a véleménye a tagság­nak sem, ha a községi párttiikár, ak; a tsz agronómusa ilyen véle­ménnyel van a tanulásról. Só­gorka elvtárs, aki egésznap a határt járja nem is szólt a párt­tagoknak és pártonkívüliekne ■: arról, hogy este az oktatási év beindítása lesz, így Varga elv társ, a tsz könyvelője 14 elvtár­sat lelátogatott és így 18-án este négy elvtárs megjelenésűvel megbeszélték azt, hogy beindít­ják az oktatást. A Járási Párt VB. többet vár Sógorka elvtárstól is, meg a hozzá hasonlóktól, akik nem is­merték fel még azt, hogy a kom munistáknak állandóan képezni kell magukat, ha vezetni akar­ják a tömegeket. Ez még a pári Béke TSZ kommunistáira is vo­natkozik. Horváth Jánosné oktatási felelős Tamási, ERREVONATKOZÓAN már történtek is intézkedések. Ál­lamunk hitelt biztosít a ter­melőszövetkezetek részére a telepítéshez és a talaj forgatá­sát kedvezményesen végzik el az utóbbi években 80—100 hold új szőlőt telepítettek a régiek helyébe. Idén még en- a gépállofások. Megyénkben régiek helyébe. Idén még en­nél is többet, most a termelő- szövetkezetek mintegy 30, az egyéniek pedig mintegy 90 holdon ültetik el az oltványo­kat tavasszal. A felfressítésekkel egyidő- ben kísérletek folynak me­gyénkben a sokfajta kadarka közül a legjobban termő egyed kiválasztására és meg­honosítására. Ez a fajta a szakemberek véleménye sze­rint 30—40 százalékkal töb­bet teremne az eddigieknél. Az eredmény persze nem vá­ltató máról-holnapra. Idő keú hozzá és az, hogy a földműve­lésügyi minisztérium szőlé­szeti szakemberei lássák be: egy nagyjelentőségű kísérlet­ről van szó, amely megyénk szőlőtermelésének a jövőjét és a még nagyobb hírnevét biz­tosítja. K. J. kát, boldoggá, műveltté teszik a városok és falvak dolgozó és ta­nuló ifjúságát. Vaszillj Kucser, Vlagyimir Za- harov, Nagyesda Reva. Nyina Szmirnova és száz és s áz ifjú a Szocialista Munka Hősei méltán sorakoznak fel a fegyveres harc hősei mellé. A szocialista hazáért a nép. a Párt ügyéért élni és dolgozni ez a szovjet fiatalok legfőbb élettörvénye. Ezzel vívta ki a Komszomol a Párt és az egész szovjet nép mélységes sze- retetét és tiszteletét. Mi, magyar fiatalok, kik a szovjet néptől kaptuk drága sza­badságunkat, szocialista éoítő munkánk döntő feltételét, a hűin és szeretet érzésével emlékezün\ a Nagy Októberi Szocialista Fór radalom dicső harcosaira és fo gadunk örök hűséget példáké pünknek a kommunizmust építő Szovjetuniónak. Építő munkái, bán városon és falun egyaránt példaképnek tekintjük a Kom­szomol ifjú hőseit, hogy a mi Pártunk, a mi népünk is örömé lelje a magyar ifjúság alkotó te vékenységében. Tiirgonyl Teréz Á Tolna megyei szőlőtermelés múltja, jelene és jövője Lányok a DISZ-ben HA VALAKI keddi, vagy pénteki nap estéjén ellátogat a lengyeli kultúrothonba, egy sereg fiatalt talál ott. Fiúkat, lányokat vegyesen, a helybeli DISZ-szervezet tagjait. Szóra­koznak, újságot olvasnak, rádiót hallgatnak, a szereplőgárda pedig éppen november 7-re készülődik a „Bujócska” tanulásá­val. A bensőséges hangulatról ítélve, a látogatónak az a be­nyomása, hogy itt egy családot lát foglalkozni, a fiatalok népes családját. Nehezen tudja ezek után a tájékozatlan látogató elkép­zelni, hogy néhány hónappal ezelőtt az itt lelkesen tevékeny­kedő és bizakodva tervezgető fiatalok húzódoztak a DISZ-től.. Ki gondolná azt, hogy júniusig az ifjúsági szervezetnek egyet­len lány sem volt tagja. Pedig így van. A lengyeli lányok hosszú időn át távolmaradtak a DISZ-től. Ma pedig eljárnak a kultúrotthonba, együtt szórakoznak, tanulnak a fiúkkal. Hogyan történt mindez? Mi törte át a tartózkodásnak azt a kínai falát, amely a lengyeli lányokat a DISZ-től elválasz­totta? Annakidején, még a tavaszon 18 tagja volt az ifjúsági szervezetnek, mind a 18 fiú. Természetes, hogy ezek a fiúk nem nagyon örültek ennek az állapotnak, mert ha igaz is. ami: dal mond, „Mit ér a lány legény nélkül”, igaz a fordí­tottja is, hogy „Mit ér a legény lány nélkül”. GONDOLKODTAK, törték a fejüket a lengyeli fiúk, hogy miképpen nyerjék meg a lányokat a DISZ számára. Beszélget­tek velük, s hívták őket esténként a kultúrotthonba. A lányok húzódoztak, kifogásokat kerestek. „Nem engednek a szüleim’' — mondták. Ez volt a leggyakoribb kifogás. Nos, a fiúk nem elégedtek meg ennyivel, meglátogatták a szülőket, elbeszélgettek velük, s kiderült, hogy a DISZ hiábavalóságáról pusmogva terjesztett mende-mondának nem akadt gazdája. Kezdték belátni a lányok szülei, hogy az ifjú sági szervezetben gyermekük csak jót tanulhat. No, ez a belátás nem ment magától. Nem puszta szavak­ból ítéltek a lengyeli szülők, hanem a látottak alapján. Azt látták ugyanis, hogy az esti összejöveteleken a fiatalok között ott van Kontságh Sándor, az általános iskola igazgatója, a lengyeli párttitkár, s tudták, hogy ahol ő ottvan, rosszat nem tanulnak a fiatalok. Volt ott még több fiatal pedagógus is, akik maguk is tagjai a DISZ-nek. Ennek láttán a szülők bizalmat­lansága és előítélete szertefoszlott. Egy idő óta olyan hangok is jutottak el a lányok füléhez, hogy a DISZ sportfelszerelést vásárol, többek között röplabda­felszerelést, női mezekkel. Télre pedig fonóestéket terveznek. A székelyfonót a kultúrotthon a DISZ-szel együtt rendezi meg. Ez felkeltette a lányok érdeklődését. Amikor pedig Müller Anna belépése megtörte a jeget, egymásután jelentkeztek a lányok a DISZ-be. Utánuk természetesen jöttek a fiúk is, akik addig nem léptek be. ÍGY KEZDŐDÖTT. S alig telt el néhány hét, a lányok már otthonosan érezték magukat, hetenként kétszer eljártak az ifjúsági összejövetelre, szórakoztak, tanultak. Érdeklődve kezdték olvasgatni a folyóiratokat, lapokat, amelyek a kultúr­otthonba járnak, a Nők Lapját, Béke és Szabadságot, a Szov­jet Kultúrát, stb. Megalakult a szövőszakkör. A lányok, s az újdonsül: DISZ-tagok lelkesedéssel láttak a munkához. Drapériákat térítőkét szőttek, szép székely motívumokkal, s hamarosan feldíszítették a kultúrotthont. A varsói VIT-re egy béke­tarisznyát készítettek, amelyet az egyiptomi fiataloknak aján­dékoztak. Ez a hír fellekesítette a lengyeli lányokat, sőt, az egész falut. Ambrus elvtársnak, a járási DISZ végrehajtó- bizttság titkárának beszámolóját úgyszólván az egész falu apraja-nagyja meghallgatta. Büszkén hallgatták, hogy a me­gyéből a lengyeli lányok küldték a legszebb ajándékot a VIT-re. Ez a lelkesedés természetesen nagy hatással volt a DISZ-szervezet, s főleg a lányok további munkájára. A lányok számára főző- és szabó-varrótanfolyam is indult. Megkedvel­ték a sportot is, különösen a röplabdázást, amelyre, miután a nyáron két röplabdapályát építettek, van lehetőség. MOST NOVEMBER 7-RE készülnek a színjátszók. A „Bu- jócskát” tanulják. A tanulást, a próbákat Kontságh Nándorné, a kultúrotthon igazgatója vezeti. Férje, az iskola igazgatója, maga is játszik a fiatalokkal együtt. Kontságh elvtárs eddig is ott volt a fiatalok minden összejövetelén, játszott minden darabban, mert az a véleménye, hogy a fiatalokat nem szabad magukra hagyni, hanem segíteni kell őket. Irányításával a fia­talok szívesen dolgoznak, szeretik és tisztelik, hiszen néhány évvel ezelőtt az iskola padjaiban még ő tanította őket. Műkö­dését, fiatalok közötti tevékenykedését bizalommal figyelik a szülők is, akik most már szívesen látják, hogy lányuk a kul­túrotthonba jár, s résztvesz a DISZ munkájában. A Petőíi- iskoláról sem hiányoznak most a lányok. Nyolcán vesznek részt. íme, a fiatalokról való gondoskodás, a pedagógusok támo­gató munkája és példamutatása meghozta a várt eredményt: a lengyeli lányok otthonra találtak a DISZ-ben. V ______________________J A magyar ifjúság üdvözlete a Komszomolnak A DISZ Központi Vezetősége a Komszomol megalakulásának 37. évfordulója alkalmából táviratot intézett a Lenini Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságához. A Szovjetunió hős ifjúsága mindenkor példaképül áll előt­tünk — hangzik az üdvözlő táviratban. — A Komszomol példája a párt ügyének odaadó szeretetére hív, helytállásra tanít és nagy tettekre kötelez bennünket. Büszkén valljuk magunkat a Komszomol test­vérének és minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy a magyar ifjúság és szervezete, a DISZ, méltó legyen a Komszomol nagyszerű barátságára.

Next

/
Thumbnails
Contents