Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-27 / 252. szám

2 NAPLÓ 1955. OKTÓBER 27. Molotov megérkezett Genfbe Genf (MTI) Molotov szovjet külügyminiszter Berlinből jövet szerdán repülőgépen megérke­zett Genfbe. Kíséretében volt Gromiko külügyminiszterhelyet­tes, Szokolovszkij marsall, vezér kari főnök és Puskin nagykövet. Molotov volt az első külügy­miniszter, aki a csütörtökön kez­dődő négyhatalmi értekezletre Genfbe érkezett. Svájc aegtapjla a beutazási engedélyt az NDK V:“'“:":" Berlin (ADN) A svájci hatósá­gok hétfőn megtagadták a be­utazási engedélyt az NDK-bói érkezett tizenöt főnyi munkás­küldöttségtől, amely a genfi kül­ügyminiszteri értekezleten a né met munkások álláspontját akar ta előterjeszteni. A dolgozók til takoztak ez ellen az önkényes intézkedés ellen és kijelentették, hogy nem mondanak le arról a jogukról, hogy a német kérdésre vonatkozóan hallassák szavukat Genfben. A Szovjetunió Kommunista Pártja november 7-i jelszavai Moszkvából jelenti a TASZSZ: A Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára az alábbi jelsza­vakat adta ki: 1. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. év­fordulója! 2. Valamennyi ország dolgo­zói! A béke fennmarad és tar­tós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és mindvégig kitartanak mellette! Szilárdítsátok meg a népek egységét a békéért folyó harcban! 3. Testvéri üdvözlet a béké­ért, a demokráciáért, a szocia­lizmusért harcoló összes népek­nek! 4. Valamennyi ország béke­harcosai! Kovácsoljátok össze a béke védelmezőinek hatal­mas frontját az új háborúra bujtogatókkal szemben, mind szélesebb néptömegeket vonja­tok be ebbe a frontba! Legye­tek éberek a béke ellenségei­nek cselszövéseivel szemben! Emeljétek magasabbra a béké­ért, a népek békés együttmű­ködéséért folytatott harc zász­laját! 5. Valamennyi ország dolgo­zói! Küzdjetek a fegyverzet csökkentéséért! Követeljétek az atomfegyver és más tömeg- pusztító fegyverek eltiltását! Az atomenergiát a béke és az emberi haladás ügyének szol­gálatába! 6. Az összes európai népek tartós békéjéért és a kollektív biztonságért! Az ezután következő jelsza­vak felszólítják a Szovjetunió és a népi demokráciák dolgo­zóit, hogy fáradhatatlanul erő­sítsék a szocializmus és a de­mokrácia táborának, a béke megbonthatatlan bástyájának hatalmát. Testvéri üdvözletét küldenek a népi demokratikus országok dolgozóinak és a nagy kínai népnek, amely si­kerrel harcol a népgazdaságá­nak fejlesztését célzó első öt­éves terv teljesítéséért, a szo­cializmus alapjainak felépíté­séért. Testvéri üdvözletét kül­denek a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság és a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság hős népének, a Német De­mokratikus Köztársaságnak és sgész Németország békeszerető népének, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság népeinek. A Szovjetunió dolgozóihoz szóló jelszavak felszólítják a dolgozókat, hogy mozgósítsák összes erőiket a kommunista társadalom felépítése érdeké­ben, fogadják a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusát új munkasike­rekkel a népgazdaság hatalmas fellendítéséért indított harc­ban. A jelszavak felhívják a dolgozókat, hogy váltsák való­ra a párt és a kormány politi­káját, amely a nehézipar el­sődleges fejlesztésére irányúi, majd feladataik sikeres teljesí- íésére buzdítják a különböző munkaterületek dolgozóit. A jelszavak a következőképp végződnek: Éljen a nagy szovjet nép — a kommunizmus építője! Él­jen a Szovjetunió Kommunista Pártja — a szovjet nép nagy lelkesítő és vezető ereje a kommunizmus felépítéséért ví­vott harcban! Marx—Engels— Lenin—Sztálin zászlaja alatt, a kommunista párt vezetésével előre a kommunizmus győzel­méért! Á Szovjetunió legfelső Tanácsónak küldöttsége hazatért Jugoszláviából Moszkva (TASZSZ) A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának kül döttsége Volkovnak, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsa elnö kének vezetésével Jugoszláviától kedden visszaérkezett Moszkvá­ba. A küldöttség a Jugoszláv Sző vetségi Népköztársaság Szövet ségi Nemzetgyűlésének meghívá­sára látogatott el Jugoszláviává. A Legfelső Tanács küldöttei há rom hetet töltöttek Jugoszláviá­ban. Az ország számos városá­ban jártak, találkoztak jugo szláv állami és társadalmi sze­mélyiségekkel, dolgozókkal, tu­dósokkal és írókkal. A küldött­séget fogadta Joszip Broz Ti o. a Jugoszláv Szövetségi Népköz társaság elnöke. U Ni! burmai miniszterei!# Leuiugráditön Leningárd (TASZSZ). U Nu. a »Burmái Unió miniszterelnö­ke, felesége és kísérete október 25-én Moszkvából Leningrádbs érkezett. U Nu a pályaudvaron beszé­det mondott. — Örülök, hogy ebbe a va­rosba érkezem, amely Lenin- 'nek, a nagy szovjet vezérnek a nevét viseli — mondotta be­szédében U Nu—. Bár nem vi­gyünk kommunisták, Lenin* nagy vezérnek tartjuk. Ő sz • badította trieg a népet a cáriz­mus igájától. Ezért mi, bur- maiak, akik Burmában a gyar­mati iga ellen harcoltunk, nagy vezérnek tartjuk őt és mindig az ő nagy eszméiből merítettük lelkesedésünket. Országos konferencia az ifjúság kultúrális nevelésének időszerű kérdéseiről A Népművelési Minisztérium és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége által az ifjúság kultűrális neve léséről hozott korábbi közös ha­tározat gyakorlat; végrehajtását országos konferencián vitatják meg az ifjúság nevelésének ügyeivel foglalkozó párt-, nép­művelési és tömegszervezeti funkcionáriusok. Ennek beveze téséül szerdán délelőtt az Építők Rózsa Ferenc kultúrházában Non György a népművelési mi­niszter első helyettese előadást tartott ,,Az ifjúság kulturális ne velősének időszerű kér. és( i- címmel. Bevezetőben a szocializmus építésének alapvető politikai és gazdasági feladataival és az !f júság nevelésének célkitűzéseivel foglalkozott. — A kizsákmányolás telje., felszámolása, a nemzetek test I véri összefogása, az anyagi és I szellemi javak bőségét megle j remtő munka becsülete, a sza­bad emberek új közösségében kialakult új emberi kapcsolatok ápolása — ime a mi nevelési célkitűzéseink. Ezeket a célokat valósítják meg dolgozóink, eb­ben járnak elől a kommunisták, ifjúságunk példaképei — mon­dotta Non György, majd részle- j tesen elemezte a kulturális élet különböző területein az ifjúsági munkában eddig elért eredmé nyekej és megjelölte a soronlévő feladatokat. Rámutatott arra, hogy az ifjúság nevelésének egyik legfontosabb eszköze a könyv. A könyvtármunka megjavítá­sában kiemelkedő szerep vár a József Attiláról elnevezett olvasómoz­galomra. E mozgalom célja: a könyv se­gítségével növelni ifjúságunk po­litika; öntudatát, technikai, szak­mai, irodalmi műveltségét. Ez­zel egyidejűleg meg kívánj >k szervezni az ifjú könyvbarátok mozgalmát, amelynek résztvevői az olvasáson kívül a könyvek tér jesztésével is foglalkoznak. Az ifjúság nevelésében, tömeg hatását tekintve, a legnagyobb je lentőségű művészeti eszköz a film — mondotta a továbbiak bon Non György. Közös munkatervünkben elha tároztuk, hogy még szélesebb lehetőséget adunk az ifjúság szervezett mozilátogatására, rendszeres ifjúsági előadások be vezetésére. A határozat megszü­Dél-Víetiiamban kikiáltották a köztársaságot Az AFP hírügynökség szaigoni jelentése közli, hogy Délvietnam- ban kikiáltották a köztársaságot. A köztársaságot szerdán reggel hirdették ki hivatalosan Szaigon ban. letésétől szeptember 3-ig az elő­irányzott egymillió látogató he lyett két millió 750 000 Ifjú nezo előtt vetítettünk filmet külön ifjúsági előadásokon. A játékfilmek mellett azonban szélesebb körben kell még meg szervezni a dokumentum és a népszerű tudományos és oktató filmek vetítését. Ezért ismeret terjesztési célokból, dokumen tum-, oktató- és diafilmekből me gyékben és járásokban űgyneve zett filmtárakat akarunk létre­hozni, ahonnan a népművelési szervek és a tömegszervezetek — elsősorban a DISZ — bármi kor kölcsönözhetnek filmet isme retterjesztő munkához. A továbbiakban a színházak munkájáról és az öntevékeny színjátszó mozgalomról, majd a táncról, mint az ifjúság nevelé­sének fontos eszközéről beszélt Non György. A DISZ-szel együtt tervet dől goztunk ki abból a óéiból, hogy a tánciskolák és tanfolyamok országos hálózatának megsze ve zése útján fiataljaink a modern táncokat megtanulhassák és izlé sesen, szépen táncolják — mon­dotta. Az irodalom, a művészet és a tömegkultúra területén azon­ban más fontos faladataink is vannak — hangsúlyozta az elő­adó. — El kell távolítanunk kul turális életünkből a deklasszált elemeket, a kispolgári ízlés, a kultúrszemét terjesztőit, akik rontják, félrenevelik a fiatalo­kat, akadályozzák szocialista szellemű nevelőmunkákat. Minden eszközzel támogatnunk kell az új, szocialista realista alkotásokat, amelyek a mun­kásosztály világnézetének szem szögéből a mi világnézetünk széliemében ábrázolják a mai életünket és a múltat. A továbbiakban Non György részletesen elemezte azokat a tennivalókat, amelyeket az ifjú­ság nevelése érdekében az üze­mi és falusi kultúrális munká­ban végre kell hajtanunk. — Megemlítette a népművelési szervek fontos feladatát, a paci fista nézetek elleni harcot, ame lyet a kultúra eszközeivel is folytatni kell. Hangsúlyozta továbbá a népművelési szervek és a DISZ együttműködésének fontosságát, rámutatott arra, hogy jó összhangot kell terem­teni az összes tömegszerveze­tekkel. A genii értekezleten résztvevő szovjet küldöttség Bérünkén Berlin (TASZSZ). Wilhelm Pieck, a Német. Demokratikus Köztársaság elnöke október 25-én a Niederschönhausen-pa- lotában fogadta V. M. Molo- tovot, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyette­sét és a Szovjetunió külügymi­niszterét. A szívélyes baráti légkörben megtartott fogadáson eszmecse­re folyt a genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlettel összefüggő kérdésekről. A be­szélgetés megmutatta, hogy a Szovjetunió és a Német Demo- -kratikus Köztársaság kormá­nya azonos nézeteket vall mind az európai biztonság megterem­tésének alapvető kérdéséről, — mind a német kérdésről. Otto Grotewohl, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke október 25-én ebédet adott a genfi négyhatal­mi külügyminiszteri értekezle­ten résztvevő és átutazóban Berlinben tarózkodó szovjet küldöttség tiszteletére. Az ebé­den résztvettek a szovjet kül­döttség tagjai és a berlini szov­jet nagykövetség tanácsosai, valamint a Német Demokrati­kus Köztársaság állami,' politi­kai és társadalmi életének ve­zetői Az ebéd meleg, baráti lég­körben folyt le. Micsurin tanításának gyakorlati haszna a szőlőtermesztésben Ä Hagy Októberi Szocialista Forradalom és a munkásosztály A közeli napokban lesz 38 éve annak, hogy Oroszország prole­tárjai Lenin-Sztálin pártjának ve zetésével megdöntötték a tőké­sek és földbirtokosok uralmát és kezükbe vették a hatalmat. Ezzel az orosz proletáriátus a világtör­ténelemben új korszakot nyitott meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom legfőbb döntő hajtó­ereje a legforradalmibb osztály a munkás osztály volt. Oroszor­szág munkásosztálya forradalmi harcok tüzében edződött, szerve­ződött és forrott egységbe a Bol­sevik Párt körül. Ez a munkásosztály, élén a Bolsevik Párttal, az Októberi Forradalom vezetője volt és tör­ténelmi hivatásának megfelelő­en megásta a kapitalizmus sírját és felépítette a szovjet társadal­mi és gazdasági rendet. „Az Októberi Forradalom élén olyan forradalmi osztály állt mint Oroszország munkásosztá­lya, ez a harcokban megedzett osztály, amely rövid idő alatt két forradalmon ment át, s a harma­dik forradalom küszöbén kivívta magának a nép vezérét megillető tekintélyt, a békéért, földért, sza badságért és szocializmusért folytatott harcban. Ha a forrada lomnak nem lett volna olyan ve zére, mint Oroszország munkás­osztálya, amely kiérdemelte a nép bizalmát, akkor nem jöhetett volna létre a munkások és pa­rasztok szövetsége sem, és enél- kül a szövetség nélkül nem győzhetett volna az Októberi Forradalom.” (SzKP. története.) A munkásoszály ellenségei az opportunisták minden igyekeze­tüket arra szentelték, hogy le- téritsék az orosz proletáriátust ° szocialista forradalom útjáról. A mensevikek és egyéb opportu nisták október előtt közvetlenül azt hangoztatták a munkásosz­tálynak, hogy nincsenek meg a szocialista forradalom feltételei és a munkások helyezzék magu­kat az ideiglenes kormány ellen­őrzése alá. Céljuk az volt, hogy megörökítsék a tőke igáját a munkásokon. Az orosz munká­sok azonban nem az opportunis­ták, hanem a bolsevikok politi­kája mellett foglaltak állást, mert látták és a gyakorlatban tapasztalták, hogy csak a Bolse­vik' Párt képviseli Igazán a műn kások érdekeit és mutat számuk­ra helyes utat. A munkások forradalmi szer vezeteikben, a szovjetekben a bolsevikok politikája mellett fog laltak állást. A szovjetek éléről el távolították a mensevik vezető­ket. A munkások döntő többsége szilárdan a szocialista forrada­lom mellett állt, ez mutatta azt. hogy a fegyveres felkelés fő fel­tételei már megértek, és 1917 november 7-én a munkások száz ezrei ellenállhatatlan rohammal indultak a töke hatalmának meg döntésére. A forradalmi csapatok elfog lalták a minisztériumokat, pálya­udvarokat, postát és távírót, le­tartóztatták az ideiglenes kor­mányt, megdöntötték a burzsoá hatalma^ és az államhatalom a szovjetek kezébe ment át. A munkásosztály óriási alko tóereje, történelmi hivatottsága jutott kifejezésre az Októberi Forradalomban, mert egy gyöke­resen új társadalmi rend alkotói ként léptek fel. Ezzel a dolgozók sokmilliós tömege lépett a törté nmem porondjára és megsemmi­sítették a kizsákmányolás és el nyomás minden formáját. Meg­változtattak minden társadalmi viszonyt a gazdasági, a politikai, az ideológiai és az életmód terén egyaránt. A munkásosztály legyőzhetet­len ereje az Októberi Forrada lomban sajátos helyzetéből fa kadt, amit a kapitalista terme­lésben elfoglalt. Óriási tömegek­ben koncentrálódott szervezetté, és fegyelmezetté vált a nagyüze mi termelés folyamatában. Az osztályharc hosszú menete készí­tette elő a proletáriátust külde­tésének teljesítésére az elnyo mott, kizsákmányolt tömegek vezetésére a kapitalizmus meg­döntésére, a szocializmus megte­remtésére. A munkásosztály azonban a bolsevikok pártja nélkül nem tudta volna győzelemre vinni az Októberi Forradalmat. A bolse­vikok politikai harcokban kipró­bált pártja a munkásosztály ve­zérkara volt az, amely egyetlen forradalmi áradatban egyesítette a proletárok harcát és döntő ro­hamra vezette a munkásokat és minden elnyomott, kizsákmá­nyolt népet a burzsoázia meg­döntésére, a proletárdiktatúra megvalósítására. Az elnyomott kizsákmányolt népek forradalmi mozgalmainak egyetlen hatalmas forradalmi áradatban való egye­sítése volt az, amely eldöntötte a kapitalizmus sorsát Oroszor­szágban. Az orosz munkásosztály a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme folytán a világ- történelemben először teremtette meg a munkáshatalmat és épí­tette fel a szocialista társadal­mat. Ezért a legdicsőbb példa­képül áll a világ valamennyi munkásosztálya előtt. Szigeti János A szovjet nép ,most, amikor 1. V. Micsurin születésének szá­zadik évfordulóját ünnepli, egy úttal összegezi azokat az ered­ményeket, amelyeket a termé­szet nagy átalakítójának taní­tása nyomán elértek. A bioló­giában térthódító micsurini irányzat hatalmas lendítő erő­vé vált és kimagasló eredmé­nyekre vezetett az egész mező- gazdaság továbbfejlesztésében. Micsurrin igen nagy figyelmet szentelt a gyümölcstermelésen belül a szőlőtermelésnek, s olyan fajtákat nemesített ki, amelyek lehetőséget adtak arra, hogy a szőlőtermelés határait kiterjesszék messze északra és keletre. A faggyal szemben ellenálló szőlőfajták kinemesítésénél Mi­csurin elsőízben használta fel az amuri szőlőfajtát és kidol­gozta az így nyert hibridek to­vábbi javításának módját. Mi­csurin rámutatott, hogy ezek­ben a hibridekben domborod­nak ki leginkább az eredeti faj­tákban eddig kifejlesztett gaz­dasági jótulajdonságok, s hogy ezeknek a hibrideknek fontos szerepük lesz az új, edzett sző­lőfajták további kinemesítésé­ben. Tanításainak és gyakorlati módszerének felhasználásával a szovjet szőlőnemesítők kima­gasló eredményekre jutottak. Ezen eredmények egyike pél­dául az a tény, hogy ma már a tengermelléken és a habarov- szki határterületen is termel­nek szőlőt. A szőlőnemesítőknek az a törekvése, hogy a távolabbi vi­dékekről áttelepített szőlőfaj­tákat meghonosítsák, sokáig sikertelen maradt. Említésre- méltó eredményekre csak Mi­csurin tanítványai, Tyihonov, Ramming s még néhányan má­sok jutottak, akik a fagyálló amerikai és európai fajtákat az amuri szőlőfajtával kérész, tezték, s így értékes és a helyi viszonyoknak megfelelő talaj­fajtákat nyertek. Jelenleg már kiterjedt szőlő- termelés folyik a Szovjetunió ázsiai területén is, így többek között az Ural-vidéken, az Altáj-vidéken és Kazahsztán­ban. Micsurin módszereivel dol­gozó szőlőtermelési szakembe­rek 16—18 kilogramm szőlőt szüretelnek egy-egy tőkéről. Ugyancsak a micsurini taní­tások győzelméről tanúskodnak a Szovjetunió európai részének északi területein telepített sző­lők is. Ma már szép sikerrel termelik a moszkvai, ivanovói és a kujbisevi területen, Bjelo- russziában, a Csuvas és a Mari autonóm köztársaságokban. A különböző kutatóintézetek­ben és a gyakorlati micsurinis- ták telepein hatalmas mennyi, ségü szőlőoltványt nevelnek, amelyek alapul szolgálnak majd a további szőlőnemesítési munkákhoz. A szőlőtermelés élenjárói a tudomány és a technika ered­ményeit felhasználva, évről- évre nagy területeken érnek el olyan terméseredményeket, amelyek azelőtt elképzelhetet­lenek voltak. Rendkívül fontos az a körülmény, hogy a szőlő- termelők csaknem kivétel nél­kül micsurinisták lettek: gon­dosan figyelik a növények fej­lődését, új, hatékony agrotech­nikai módszereket dolgoznak ki, állandóan javítják a sző­lők fajtaösszetételét, s ezzel fok ról-fokra közelebb jutnak I. V. Micsurin álmának megvalósí­tásához, amit ő így fogalmazott meg: Változtassuk a szovjetek országát virágzó gyümölcs­kertté.

Next

/
Thumbnails
Contents