Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-23 / 224. szám
1955. SZEPTEMBER 23. ^APLO 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ^ A taggyűlések tapasztalataiból Ezekben a napokban taggyűlést tartanak minden alapszervezetnél, amelyeken nagyfontosságú feladatokat vitatnak meg a kommunisták. Itt állunk az őszi mezőgazdasági és begyűjtési munkálatok küszöbén és ez nagy feladatokat ró pártszervezeteinkre. Itt tárgyalják meg. hogy a pártszervezetnek milyen feladata van a soronkövetkező feladatok végrehajtása érdekében és hogyan, milyen módszerekkel kell megoldani azokat. Az üzemekben azzal a céllal szervezték újjá a népnevelöháló- zatot, hogy sikeresebben tudják teljesíteni a tervet. Az eddig megtartott taggyűlések többsége jól sikerült, mivel jó volt az előkészítés. Viszonylag jó a megjelentek arány száma és legtöbb helyen széleskörű vita bontakozott ki, bírálták a beszámolót, konkrét javas latokat tettek a határozat módosítására, vagy kiegészítésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártszervezetek többsége — helyesen — elsősorban AZ AGITATORHALÓZAT újjászervezésével, kiszélesítésével igyekszik megoldani feladatait. A Bonyhádi Civögyár taggyűlésén például mintegy 130 elvtársat bíztak meg népnevelőmunkával. A pártvezetőség tagjai előtte elbeszélgettek minden elvtárssal és a taggyűlésen már törvényesítették azt. A Lengyell Állami Gazdaságban ügyeltek arra, hogy a legpéldamutatóbb, legáldozatkészebb elvtársak menjenek agitálni, mert eredményt csak az ilyen agitátorok tudnak elérni. A taggyűlésen külön elbírálták minden javasolt elvtársat és azt bíztak csak meg agitációs munkával, akit az egész tagság elfogadott. A vita során mintegy öt elvtársat nem láttak megfele lőnek agitációs munkára, a több) elvtársak megbízatását pedig határozatba foglalták. Jól foglalkozott a soronlévö fel adatokkal a kocsolai pártszervezet taggyűlése. Itt elhatározták, hogy a II. ötéves terv beindításával kapcsolatban agitációs munkát végeznek a községben a soronlévö egyéb feladatok szorgalmazása mellett. Az agitátorokat elosztották körzetekbe hogy ott rendszeres agitációs munkát végezzenek. Úgy tervez tek, hogy egy-egy agitátorpár nak 8—10 ház jusson A TITKÁRI BESZÁMOLÓ foglalkozott már azzal is, hogy milyen érvekkel agitáljanak a népnevelők. Elmondották, hogy Kocsola község milyen hatalmas- fejlődésen ment keresztül az első ötéves terv időszakában. A községben az újszülöttek részére az ötéves terv idején 43 000 forint értékű babakelengyét osztottak szét. A különféle beruházások közül megemlítette, hogy 41 000 forintot fordítottak az óvoda fenntartására, közel 40 000 forintot apaállatistálló építésére. Az ötéves terv eredménye meglátszik a község kulturális fejlődésén is. A múltban alig ötven családnak — hozzátehetjük, többségükben kulákcsaládnak — volt rádiója, az ötéves terv kere tében 250-re szaporodott fel a rádióelőfizetők száma. Motorkerékpár azelőtt 5 volt a községben, most 21 van. Régen alig néhány kerékpár volt a községben, most annyi van, hogy minden házra jut egy. A NÉPNEVELŐKET értekezleten látják el megfelelő agitációs érvekkel mielőtt útbaindulnának. Itt beszélik meg velük azt is, hogy milyen módsze rekkel kell agitálni az őszi mun kálatok és a begyűjtés sikere érdekében. A taggyűlésen viszonylag szép számmal vettek részt a vitában és minden felszólaló a soronlévö feladatokról beszélt. Tóth elv- társ, a termelőszövetkezet elnöke például arról beszélt, hogy milyen fontos a megfelelő eredmény elérése érdekében a kommunisták példamutatása, a példa mutatás fontosságát hangsúlyozta felszólalásában Csökli elvtárs is. A taggyűlésen még határozat ba is foglalták: ..Minden kommunistának elsőrendű feladata, hogy a soronlévö feladatok végrehajtásában példát mutasson.” Felszólalt a taggyűlésen Misk: elvtárs, a DISZ-szervezet titkára elmondotta, hogyan akarja moz gósítani a fiatalokat: A követ kező napokban taggyűlést tart, ahol megbeszélik és elosztják a feladatokat. Kérte a pártszervezet titkárát, hogy vegyen részt a taggyűlésen és segítse annak sikeres munkáját. Többet foglalkozzanak a munkafegyelem lazítóival a Tolnai Textilgyárban A legutóbbi értékelés szerint az éves termelési terv esedékes részét négyzetméterben 104 százalékra, forintban 104.5 százalékra, vetésben pedig 103.3 százalékra teljesítette eddig a Tolnai Tsxtilgyár. Ezek az eredmények annak köszönhetők, hogy a dolgozók többsége becsülettel, felelősséggel végzi munkáját. Azonban a gyár még jobb eredményeket tudna elérni, ha nem volnának olyanok, akik felelőtlen késéseikkel, igazolatlan mulasztásaikkal kieséseket okoznak a termelésben és így gátolják a gyár többségének törekvéseit. Augusztus hónapban 7 igazolatlan hiányzót tart nyilván a statisztika. — Szeptember első dekádjában ketten mulasztottak igazolatlanul. Magasra emelkedik havonta a késők száma is. Az igazolatlanul hiányzók közül érdemes megemlíteni Jilling Erzsébet esetét, aki az utóbbi időben már kétszer hiányzott igazolatlanul. Egyszerűen otthon maradt egyik alkalommal két napig — orvosi igazolás nélkül, — arra hivatkozva, hogy beteg. Más alkalommal édesanyja volt beteg, azért maradt otthon anélkül, hogy ezt bejelentette volna. Jilling Erzsébet nemcsak az igazolatlan mulasztások terén felelőtlen, egyébként is kifogásolni való a magatartása. Nem illeszkedik be a gyár kollektívájába sem, a tánccsoportból azért maradt ki, mert nem táncolhatott azzal, akivel ő szeretett volna. Jó lenne, ha többet adna Jilling Erzsébet a. kollektíva véleményére és elgondolkozna azon az anyagi károsodáson is, amit igazolatlan mulasztásaival okozott saját magának is, meg a gyárnak is. Mit tesznek a Tolnai Textilgyárban a kiesések és igazolatlan mulasztások megszüntetéséért? Nagyon helyesen, naponta szégyentáblára írják ki a késők nevét, az igazolatlan mulasztókat pedig behívják az irodába, ott elbeszélgetnek velük: megmagyarázzák milyen kárt akoz mulasztásuk a gyárnak és saját maguknak is.' De hiba az, hogy a népnevelők nem foglalkoznak rendszeresen ezekkel a fegyelmezetlen dolgozókkal. A kollektívának is az lenne a feladata, hagy erélyesebben fellépjen azok ellen, akik késésükkel, igazolatlan mulasztásukkal az egész üzem munkáját akadályozzák. Jilling Erzsébettel is többet kellene foglalkozni! Beszélnek arról, hogy kifogásolható a magatartása, bajok vannak vele a munkafegyelem terén, de arról nem beszélnek, hogy mit tettek eddig azért, hogy Jilling Erzsébet megváltozzék. Nemcsak sajátmaga felel magatartásának hiányosságaiért, laza munka- fegyelméért, hanem felelnek érte munka társai, különösen pedig a DlSZ-szer- vezet. Szőr György elvtárs, a 4-es parti művezetője elmondja, hogy bizony a nála dolgozó Báli Teréz, Hága Katalin és Eger Erzsébet is szerettek elbeszélgetni, elsétálgatni munka közben. — Bizony, sok a fiatal nálunk. Sokan nemrégóta vannak itt, így nem szokták még meg a fegyelmezett munkát. Foglalkozni kell ezekkel, nevelni kell őket. Igaza van Szőr elvtársnak! Nevelő munkával és olyan légkör megteremtésével kell harcolni a munkafegyelem megszilárdításáért, amelyben szégyen a késés és az igazolatlan mulasztás. Bizottságot szervezünk az őszi vetések ellenőrzésére Elmondottá: Varga Gyula vb. elnök. A kocsolai községi tanács az elmúlt napokban ülést tartott, melyen megtárgyaltuk az őszi mezőgazdasági munkák időben való elvégzését. A tanácsülés úgy határozott, hogy az őszi munkák elvégzését most a legfontosabb feladatának tartja. Időben gondoskodunk arról, hogy a gazdáknak a vetőmag tisztítására szelektor álljon a rendelkezésükre. Elhatároztuk, hogy a vetésterv teljesítésének ellenőrzésére állandó bizottságot létesítünk, melynek tagjai lesznek: az elnökhelyettes, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, a községi agronómus, a tsz agrondmusa, valamint az élenjáró gazdák közül az ellenőrzőbizottság vezetője és a vb. elnöke. Az állandó bizottság feladata lesz a vetésterv rendszeres ellenőrzése és a területek felmérése, minden erővel biztosítjuk, hogy községünk vetéstervét teljesítsük. Éppen ezért gazdagyűlést tartunk, ahol az élenjáró gazdák elmondják jó módszereilcet. ;Már most számbavesszük azokat a termelőket, akik az elmúlt évben nem teljesítették a vetéstervüket, mert vagy fogattal nem rendelkeztek vagy más okból kifolyólag nem vetettek. Ezeket a termelőket felkeressük és felszólítjuk őket a vetésre. A tanácsülés átérezte a gabonavetés fontosságát, mert tudjuk azt, hogy ennek teljesítése nemcsak a magunk, de egész népgazdaságunk érdeke is. Községünk dolgozói az utóbbi időben gazdaságilag is sokat gyarapodtak, mert például 1949-ben a faluban mindössze öt motorkerékpár volt és most pedig 21 van. Villany- motor nem volt egy darab sem, ma 14 van egyévi és tsz- gazdaságban együttvéve. Rádió 1949-ben csupán 32 lakásban volt, most pedig 226 családnak sugározza adásait. A sertésállomány két évvel ezelőtt 82 darab volt, idén már 524 darab. Kerékpár 1949-ben csak 200 volt, ma pedig 500-on felül vannak a kerékpártulajdonosok. Ezek a számok azt mutatják, hogy jó élet van községünkben. Éppen ezért akarjuk minden erőnkkel és fogjuk is teljesíteni a kenyérgabona-vetéstervet és a kukoricaszárat pedig november 20-ra levágjuk. A mezőgazdasági és erdészeti dolgozók a szakszervezeti választások sikeréért A MEDOSZ Központi Vezetősége 1955. augusztus 29-én a szakszervezetek alapszabályainak megfelelően határozatot hozott, hogy választott vezető szerveinek: erdőgazdaságainkban, mezőgazdasági vállalatainkban 1955. október 1-től 31-ig, az állami kísérleti tangazdaságainkban november 1-től 30-ig, gépállomásainkon december 1-től 25-ig meg kell tartani a beszámolót és vezetőségválasztó taggyűléseket. A választások jelentőségét szem előtt tartva, a MEDOSZ Megyei Bizottsága az ÜB elnök elvtársakkal táj értekezleten megvitatta a választásokkal kapcsolatos feladatokat. A választások jelentőségének tudatában fordul a MEDOSZ Központi Vezetősége szakszervezetünk valamennyi tagjához, hogy a szakszervezet valamennyi tagja kérje számon a szakszervezeti vezetőktől, hogyan harcoltak a munka jobb Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás utolsó napján- A látogató és kiállítóf illetve a vásárló és az eladó szemével — A LÁTOGATÓ „Kérem a kereket megforgatni ... jtérem a kereket rögzíteni ... kérem a húzást elvégezni ...“ Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás hatalmas szabadtéri színpadán, — melyen két héten át a főváros legkiválóbb művészei szórakoztatták a kiállítás látogatóit — a szerencse kereke forog most. A sorsolási bizottság elnökének utasítására piros nyakkendős kis úttörők végzik a kiállítás tárgy- sorsjátékának húzását. Még a kiállítás utolsó napjának délutánján is hatalmas emberáradat sodródik az utakon. Különösen itt a színpad körül nagy a tömeg. A sorsjegyeiket szorongató emberek nagy izgalommal várják a húzás eredményét. Pontosan a színpaddal szemben, az utolsó sarokban áll ; Szimeiszter Gyula és felesége. Hadd mutassuk be őket röviden a Tolnai Napló olvasóinak. A Tolna megyei Belecska községben laknak. 1949-óta tagjai az ottani „Szabadság“ Termelőszövetkezetnek. Egy 12 éves fiúk és egy 15 éves lányuk van. Szimeiszter Gyula bognár a tsz-ben, de az idén a dinnyetermesztésnél is dolgozott. Most itt állnak mindketten, s amíg az asszony két sorsjegyük sorsát figyeli, addig férje elmondja, hogy már másodszor vannak itt a kiállításon. — És vásároltak-e valamit? — Hogyne, sok mindent — mondja. — Amikor először itt jártunk, vettünk az egész családnak lábbelit, ágyneműt, fehérneműt. Na, meg vettünk a fiamnak egy tangóharmonikát 2200 forintért. — Tudja — teszi hozzá mosolyogva — én is szerettem fiatal koromban ezt a hangszert, de nem volt rá módunk, hogy nekem is legyen. Most aztán meg van rá a lehetőség, hadd legyen jobb a fiamnak, mint nekem volt. Majd a tanító a falunkban megtanítja játszani. Az tud jól... Most meg a feleségemnek meg a lányomnak vettünk ruhára valót... — Mi a véleménye a kiállításról? — Nagyon jó véleménnyel vagyok róla. Sokkal szebb, tisztább, rendezettebb, mint a tavalyi. Helyes volt, hogy az egyes szövetkezetek itt a kiállítás területén is árusítottak. Legalább itt mindjárt vásárolni is lehetett. De nemcsak ez az értékes az idei kiállításon, hanem elsősorban az, hogy óriási fejlődés látható a tavalyihoz képest a mezőgazdaságban. Tavaly még 30—32 literes tehenek vitték el az elsőséget, az idén már olyan tehenet is láttam, amelyik 43 litert ad naponta. És majdnem mindenhol ilyen nagy a fejlődés. — Mi érdekelte a legjobban? A dinnye? — Hát az is érdekelt, bár az itt is meglátszott, hogy az idei rendkívüli időjárás nem kedvezett a dinnyének. Inkább mégis a gépek érdekeltek. Legjobban a Német Demokratikus Köztársaság gépei tetszettek nekem. De a magyar gépek léi is van fejlődés. Különösen a kapáló- és vetőgépeknél vettem ezt észre. Jól megfigyeltem a kisgépeket is, mert még kevés van belőlük a pincehelj i gépállomáson, pedig ezekből is kellene már. Ezenkívül úgy látom, hogy lenne javítanivaló a fűkaszáinkon. Nagyon magasan vágják a füvet. A lóvorta- tásra készített fűkaszálóink sokkal jobbak ilyen szempontból. A bognár szakmában nem akadt tanulnivaló újdonság? — Dehogynem. Meglátogattam az erdészeti kiállítást is. Itt láttam először valóságban kis láncfűrészeket. Mert eddig csak moziban láttam. Otthon feltétlenül javasolni fogom, hogy mi is szerezzünk be ■!;. en fűrészekkel sokkal könnyeb- is van ám erdeje. S ezekkel a fűrészeekkel sokkal könny L - ben, gyorsabban, eredményesebben lehet dolgozni. A sorsolás lassan a vége f -lé közeledik. — Úgy látszik, nincs ‘.zc-ren- csénk — sóhajt az asszony és elteszi „emlékbe“ a sorsjegyeket. Lehet, hogy Szimeiszterék- nek ezúttal nem volt szerencséjük. De milyen sok minds- nük van már, s lesz még, amit a belecskai termelőszövetkezeiben végzett szorgos munkájuk hozott és hoz még majd meg nekik. (Folytatjuk) megszervezéséért, a szocialista munkaverseny kiszélesítéséért, a tervek teljesítéséért. Mit tettek dolgozó társaik egészséges munkaviszonyának megteremtéséért, a munkavédelem és munkásellátás megjavításáért, kulturális igényeik kielégítéséért. A Központi Vezetőség felhívása külön kéri a szakszerve- tamkat, a mezőgazdasági dolgozókat, hogy mondják el véleményüket a szakszervezet és az üzemi bizottság munkámról. Bírálják bátran és nyíltan a szakszervezeti szervek tevékenységét, hogy igazságos bírálattal, tanácsokkal, javaslatokkal segítsék elő azok további munkáját. A választások akkor lesznek eredményesek, ha éberen őrködünk a szakszervezeti demokrácia követelményeinek betartása felett, ha üzemi bizottságaink és aktíváink mozgósítanak pártunk márciusi és júniusi határozatának végrehajtására, az őszi betakarítási, szántási-vetési és téli gépjavítási munkák határidő előtti jó minőségben való elvégzésére, az állati termékhozamok és a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére. A szakszervezeti munka további javulásának elengedhe- telen feltétele, hogy a termelési és a szakszervezeti munkában élenjáró dolgozó társaik ügyét becsületesen intéző szak- szervezeti tagot válasszanak bizalminak, munkahelyi és üzemi bizottsági tagnak. választásokkal egyidőben törekednünk kell arra, hogy növekedjen szakszervezetünk tagsága. Meg kell győznünk a i-nég nem szakszervezeti tagokat, hogy nekik is a dolgozók szervezett táborában van a helyük. Ennek előfeltétele, megismertetni velük a tagsággal járó jogokat és kötelességet-e*-. Elő kell segítenünk a szak- szervezeti tagjárulék pontos fizetését. A választással kapcsolatos feladatokat úgy tudjuk maradéktalanul végrehajtani, ha minden szakszervezeti tag tevékenyen részt vesz a vezető szervek újraválasztásában, a szakszervezeti munka javításában. GERE ISTVÁN MEDOSZ területi elnök.
