Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-22 / 223. szám

2 NAPIAD Moszkvában ünnepélyesen aláírlak a Szovjetunió és a léméi Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerződést v Szeptember 17 és 20 között Moszkvában tárgyalások folytak a Szovjetunió kormányküldött sége és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között. A tárgyalásokon résztve­vő szovjet kormányküldöttséget N. A Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az NDK kormányküldöttséget pe dig Otto Grotewohl, a Német Demokratikus köztársaság mi nisztereinöke vezette. A tárgya lások során megvitatták a kél ország közötti baráti kapésola tok megszilárdítására és tovább fejlesztésére vonatkozó legfonto sabb kérdéseket. A tárgyalások eredményeképpen szerződést kö­töttek, amelyet kedden délután a Kreml kismárványtermében c 'Szovjetunió nevében N. A Bul ganyin, a Német Demokratikus Köztársaság nevében 'pedig Otto Grotewohl írt alá. A tárgyalások végén záró­közleményt adtak ki, amely a többi közt megállapítja: Mindkét fél kifejezésre jut­tatta azt a szilárd meggyőződé­sét, hogy ez a szerződés, amely az egyenjogúságnak, a szuve- rénitás kölcsönös tiszteletben- tartásának és a belügyekbe va­ló be nem avatkozásnak az el­vein alapul, elő fogja mozdíta­ni a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kö­zött kialakult baráti kapcsola­tok és szoros együttműködés erősítését és további fejleszté­sét. Mindkét félnek meggyőző­dése az is, hogy a szerződés fon­tos tényezője az európai béke és biztonság megszilárdításá­nak és ilymódon elősegíti majd Németország egységének béke­szerető és demokratikus állam keretében való helyreállítását. A tárgyalások során eszme­csere folyt a mindkét felet ér­deklő nemzetközi kérdésekről, egyebek között a négy hatalom külügyminisztereinek rövide­sen összeülő genfi értekezleté­vel összefüggő kérdésekről. Mindkét fél leszögezte, hogy az említett értekezleten a Né­metországot érintő kérdések eredményes megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges, hogy e kérdések megvitatásá­ban részt vegyen mind a Né­met Demokratikus Köztársa­ság kormánya, mind pedig a Német Szövetségi Köztársaság kormánya. Eszmecsere zajlott le azok­nak a volt német hadifoglyok­nak kérdéséről, akik a Szovjet­unióban töltik a bűntetteikért rájuk kirótt büntetést. Figye­lembe véve a Német Demokra­tikus Köztársaság elnökének e kérdéssel kapcsolatos előter­jesztését, valamint tekintetbe véve a Német Szövetségi Köz­társaság kormányának kéré­sét, a szovjet kormány kijelen­tette, hogy kedvezően bírálja el ezt a kérdést és megfelelő javaslatokat terjeszt a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának El­nöksége elé. A szerződés szövege A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának elnöksége és a Német Demokratikus Köztár­saság elnöke attól az óhajtól indíttatva, hogy az egyenjogúság, a szuvereni­tás kölcsönös tiszteletbentar- tása és a belügyekbe való be- nem avatkozás alapján fejlesz- szék a szoros együttműködést és tovább erősítsék a baráti kapcsolatokat a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demokratikus Köz­társaság között. figyelembevéve az 1954. évi párizsi egyezmények hatályba­lépése nyomán előállt új hely­zetet, meggyőződve arról, hogy a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság erő­feszítéseinek egyesítése a nem­zetközi béke és az európai biztonság fenntartásának és megszilárdításának előmozdítá­sa céljából, Németország egy­ségének békeszerető és de­mokratikus állam keretében való helyreállítása céljából, to­vábbá a németországi béke­szerződéses rendezés céljából, — megfelel a szovjet és a né­met nép érdekeinek ugyanúgy, mint az összes többi európai nép érdekeinek, figyelembe véve azokat a kötelezettségeket, amelyek a Szovjetuniót és a Német De­mokratikus Köztársaságot a Németország egészére vonat­kozó érvényes nemzetközi megállapodások értelmében terhelik, elhatározták, hogy megkötik jelen szerződést és kinevezték meghatalmazottaikat: a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Leg­belső Tanácsának elnöksége N. A. Bulganyint, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökét, a Német Demokratikus Köz­társaság elnöke Otto Grote- wohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét, akik kellő formájúaknak és teljes rendben talált megha­talmazásaiknak kicserélése után megegyeztek a követke­zőkben: 1. cikkely. A szerződő felek ünnepélye­sen megerősítik, hogy a köz­tük fennálló kapcsolatok alap­ja a teljes egyenjogúság, a szuverénitás kölcsönös tiszte- letbentartása és a belügyekbe való be nem avatkozás. Ennek megfelelően a Német Demokratikus Köztársaság szabadon dönthet bel- és kül­politikája kérdéseiben, bele­értve a Német Szövetségi Köz­társasághoz való viszonyát, valamint más államokkal fennálló kapcsolatainak fej­lesztését. 2. cikkely. A szerződő felek kijelentik, hogy készek az őszinte együtt­működés szellemében részt- venni mindazokban a nemzet­közi akciókban, amelyek célja Európa és a világ békéjének és biztonságának biztosítása, kötelezik magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének alapokmányával össz­hangban megtárgyalják egy mással mindazokat a fontos nemzetközi kérdéseket, ame­lyek a két állam érdekeit érin­tik és minden tőlük telhető intézkedést megtesznek, hogy megakadályozzák a béke meg bontását. 3. cikkely. A szerződő felek a két or szág érdekeinek megfelelően és a barátság elveit követve, megállapodnak a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége és a Német Demokratikus Köztársaság között kialakult gazdasági, tudományos-mű­szaki és kulturális kapcsolatok fejlesztésében és további szi­lárdításában, valamint abban, hogy minden lehetséges gazda­sági segítséget megadnak egy­másnak és megfelelő gazda­sági, valamint tudományos­műszaki együttműködést fej­tenek ki. 4. cikkely. Az adott pillanatban, érvény­ben lévő nemzetközi egyezmé­nyek értelmében a Német De­mokratikus Köztársaság terü­letén állomásozó szovjet csa­patok a Német Demokratikus Köztársaság kormányának be­leegyezésével ideiglenesen a Német Demokratikus Köztár­saságban maradnak olyan fel­tételek alapján, amelyeket a Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya közötti pót­egyezmények szabnak majd meg. A Német Demokratikus Köz­társaság területén ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok nem avatkoznak be a Német Demokratikus Köztársaság bel­ső ügyeibe és az ország társa­dalmi-politikai életébe. 5. cikkely. A szerződő felek egyet­értenek abban, hogy alapvető céljuk megfelelő tárgyalások útján békés rendezés megvaló­sítása egész Németország szá­mára. Ennek megfelelően kellő erőfeszítéseket tesznek majd a békeszerződéses rendezés és Németország egységének béke­szerető, valamint demokratikus alapokon való helyreállítása érdekében. 6. cikkely. A szerződés Németország egységének békeszerető és de­mokratikus államként való helyreállításáig lesz érvényben, vagy amíg a szerződő felek nem állapodnak meg a jelen szerződés megváltoztatásában, vagy érvényének hatálytalaní­tásában. 7. cikkely. A jelen szerződés ratifikálás­ra szorul és a ratifikációs ok­mányoknak a közeljövőben Berlinben történő kicserélése napján lép életbe. Határozat a németországi szovjet főbiztos tisztségének megszüntetéséről A Szovjetunió Miniszterta­nácsa elhatározta, hogy meg­szünteti a Szovjetunió német- országi főbiztosának tisztségét. A Szovjetuniónak a Német Demokratikus Köztársaságban akkreditált nagykövetét meg­bízták azzal a feladatkörrel, hegy tartsa fenn a megfelelő kapcsolatokat az Egyesült Ál­lamoknak, Angliának és Fran­ciaországnak a Német Szövet­ségi Köztársaságban lévő kép­viselőivel, az olyan kérdésekre vonatkozóan, amelyek Német­ország egészét érintik, s ame­lyek a négy hatalom határoza­taiból következnek. Lothar Bolz, az NDK kül­ügyminisztere levelet intézett V. A. Zorinhoz, a Szovjetunió külügyminiszterhelyetteséhez. Ebben megállapítja, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió kormányai megegyezése értelmében a Né­met Demokratikus Köztársa­ság gyakorolja az őrizetet és az ellenőrzést a Német Demok­ratikus Köztársaság halárain a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság közötti de­markációs vonalon, Napy-Ber- lin külső határán, Berlinben, valamint a Német Szövetségi Köztársaság és Nyuga^-Berlin ''özötti, a Német. Demokrat kus Köztársaság területén áthú­zódó, összekötő útvonalakon Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok nv .gat- berlini helyőrségei és a Német Szövetségi Köztársaság közötti személy- és teherforgalmát ideiglenesen, a megfelelő meg­egyezésig a Németországban állomásozó szovjet hadsereg­csoport parancsnoksága euen­V. A. Zorin Lothar Bolz-hoz intézett válaszlevelében a Szovjetunió kormánya nevében ugyancsak lerögzítette ezt a megegyezést. ni » SMt ÁSÓ* —------í--------------f" 19 55. SZEPTEMBER 22. Megkezdte munkáját az ENSZ közgyűlésének X. ülésszaka Newyork, (TASZSZ). Szep­tember 20-án, helyi idő szerint délután 15 óra 15 perckor Newyorkban megkezdődött ez ENSZ közgyűlésének X. ülés­szaka. Az ülésterem zsúfolásig meg­telt. Jelen voltak az ENSZ valamennyi (60) tagállamának küldöttségei. A Szovjetunió küldöttségét az ülésszakon V. M. Molotov külügyminiszter, az Ukrán SZSZK küldöttségét L. F. Palamarcsuk külügymi­niszter, a Bjelorusz SZSZK küldöttségét K. V. Kiszelev külügyminiszter vezeti. Az Egyesült Államok küldöttségé­nek élén Dulles külügyminisz­ter, az angol küldöttség élén Macmillan külügyminiszter, a francia küldöttség élén Pinay külügyminiszter áll. Az ülésszak napirendjén 68 kérdés szerepel, a nemzetközi helyzet különböző fontos kér­dései. V A közgyűlés X. ülésszakát Luns holland külügyminiszter a holland küldöttség vezetője nyitotta meg. Luns megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az ülésszak új nemzetközi helyzetben kezdi meg munká­ját. — Ebben az évben — mon­dotta — több jól átgondolt lé­pés történt azon a hosszú és nehéz úton, amely — vala­mennyien reméljük — vég­eredményben elvezet célunk­hoz. Az ülésszak megnyitása után V. M. Molotov külügyminisz­ter, a szovjet küldöttség veze­tője szólalt fel és javaslatot terjesztett be arra vonatkozó­lag, hogy állítsák vissza a Kínai Népköztársaság törvé­nyes jogait az ENSZ-ben. Lodge amerikai megbízott azt javasolta, hogy ezen az ülésszakon ne vizsgálják meg ezt a kérdést. Az ENSZ közgyűlése tizedik ülésszakán a közgyűlés negy­venkét szavazattal tizenkettő ellenében és hat tartózkodás mellett elfogadta az amerikai határozati javaslatot, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ tagságának kérdését ezen az A. L. Orlov, a Szovjetunió ideiglenes ügyvivője a Német Demokratikus Köztársaságban a Szovjetunió Legfelső Taná­csa két háza, a Szövetségi Ta­nács és a Nemzetiségi Tanács elnökének megbízásából a kö­vetkező átiratot nyújtotta át Johannes Dieckmannak, a Né­met Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája elnökének: „A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének Leg­felső Tanácsa jóleső érzéssel és mély köszönettel fogadja a Német Demokratikus Köztár­saság Népi Kamarájának meg­hívását, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldött­sége látogasson el a Német De­mokratikus Köztársaságba. Ezt a meghívást a népeink közti őszinte, mély és széttép- hetetlen barátság jelének te­kintjük.” „örömünkre szolgál, hogy a magunk részéről átadhatjuk ön­nek a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának meghívását, hogy a Német Demokratikus Köztár­Szeptember 20-án N. A. Bul- -ganyin a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demo­kratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerződés aláírása után ebédet adott a nagy Kreml palotában a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége. tisztele­tére. S -.ovjet részről az ebéden résztvett: L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, M. G. Per- vuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, N. Sz. Hruscsov, N. J. Beljajev, B. P. Becsevcsev a Szovjetunió közlekedésügyi minisztere, G. K. Zsukov, a Szovjetunió honvédelmi minisz tere, a Szovjetunió marsallja, I. G: Kabanov külkereskedel­mi miniszter, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyei­arra, hogy ugyanerre az útra lépjenek. A Szovjetunió küldöttsége úgy vélekedik, hogy teljesen indokolatlan tovább halogatni annak a kérdésnek a megol­dását, hogy állítsák helyre ► Kínai Népköztársaság vitatha­tatlan jogait. Ennélfogva a .szovjet küldöttség az alábbi határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: „A közgyűlés elhatározza, hogy Kínát a közgyűlésben és az ENSZ más szerveiben a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya által kinevezett megbízottak kép­viselik.“ A szovjet küldöttség reméli, hogy ez a javaslat •támogatásra talál a többi kül­döttség részéről is és elfoga­dása elősegíti majd az ENSZ főfeladatának: a béke fenntar­tására és megszilárdítására, az 'államok közötti együttműködés /fejlesztésére irányuló felada­tának megoldását. ülésszakon ne tárgyalják meg. Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint az ENSZ köz­gyűlése szerdai ülésén megha­tározta a X. ülésszak napirend­jét és megválasztja az ENSZ 7 bizottságának elnökét. saság Népi Kamarájának kül­döttsége tegyen látogatást a Szovjetunióban. Meggyőződé­sünk, hogy a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa küldöttségének látogatása a Német Demokra­tikus Köztársaságban és a Né­met Demokratikus Köztársa­sági Népi Kamarája küldött­ségének látogatása a Szovjet­unióban lényegesen hozzájárul majd az országaink közti szo­ros együttműködés és barátság további megerősítéséhez. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak küldöttsége ez év novem­berében vagy decemberében látogathatna el a Német De­mokratikus Köztársaságba. — Hálásak lennénk, ha közölnék, hogy Önök milyen időpontot tartanak a legalkalmasabbnak küldöttségük látogatásának megvalósítására. Baráti üdvöz­lettel: A. Vlkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke, V. Lácisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának el­nöke.” nek minisztere, V. D. Szoko- lovszkij, a Szovjetunió mar­sallja és más személyiségek. Az ebéd szívélyes, baráti hangulatban folyt le. N. A. Bulganyin és O. Grotewohl az ebédpn beszédet mondott. Kínai szakszervezeti küldöttség érkezett Belgrádba A Kínai Országos Szakszer­vezeti Szövetség 9 tagú kül­döttsége Liu Ning-ji-nek, a szövetség alelnökének . vezeté­sével kedden Szabadkára érke­zett. A Kínai Országos Szakszer­vezeti Szövetség küldöttsége a jugoszláv szakszervezetek kül­döttségének májusi kínai láto­gatását viszonozza. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége ez év végén látogatást tesz a Német Demokratikus Köztársaságban Áz ENSZ közgyűlése nem hozott döntést a Kínai Népköztársaság felvételéről N. A. Bulganyin ebédje a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tiszteletére V. H. Molotov felszólalása megteremtette a normális po­litikai és gazdasági kapcsola­tokat a Kínai Népköztársaság­gal. Mások most törekednek A Szovjetunió küldöttsége szükségesnek tartja, hogy fel­hívja figyelmüket egy olyan kérdésre, amely már több íz­ben a közgyűlés előző üléssza­kai elé került megvitatás vé­gett, de mindezideig nem ju­tott pozitív megoldásra — mondotta felszólalásában V. M. Molotov. Arról van szó, hogy helyre kell állítani a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Nincs semmi, féle indok e kérdés megoldá­sának halogatására, külö­nösen a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete sok feladatát nem tel­jesítheti sikeresen, ha mes­terségesen kirekesztik az ENSZ munkájából az egyik nagyha­talmat, a Kínai Népköztársasá­got és ennek helyét az ENSZ- ben jogtalanul azok foglalják el, akik —mint mindenki előtt ismeretes — senkit sem képvi­selnek. A Kínai Népköztársaság Ázsia legnagyobb állama, amelyet más államok már ténylegesen elismernek nagy­hatalomnak. A kínai nép év­századokon át még sohasem volt annyira egységes és össze­forrott, mint napjainkban. A 600 milliós kínai nép egyön­tetűen támogatja népi demok­ratikus kormányát és óriási lelkesedéssel építi állami és társadalmi életét új alapokon, a nép, a dolgozók valódi érde­keinek megfelelően. Kínában sohasem látott módon nö­vekednek a nemzet erői, soha­sem látott gazdasági fellen­dülésnek, nagyarányú demok­ratikus és szociális átalakulás­nak vagyunk tanúi. Senkinek sem áll módjában megállítani ezt a történelmi fordulatot, amely más nagy ázsiai esemé­nyekkel együtt azt a tényt jel­zi, hogy az ázsiai népek új, di­csőséges történelmi korszakba a nagy átalakulások korsza­kába léptek. Az idén tavasszal lezajlott bandungi értekezlet megmu­tatta, hogy a kínai Népköztár­saság Indiával, Indonéziával és Afrika más országai vak együtt a nemzetközi fejlődés és ha­ladás fontos tényezője. A bandungi értekezleten 29 különböző állami és társadalmi berendezésű ázsiai és afrikai ország vett részt. Mindamel­lett ezek az országok megta­lálták a közös nyelvet és új fejezetet nyitottak meg a nemzetközi fejlődésben. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének sok tagállama már

Next

/
Thumbnails
Contents