Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-22 / 223. szám
1955. SZEPTEMBER 22. VAPTÓ PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « Decsen hozzáfogtak az agitációs munka megszervezéséhez Decs községben meglehetősen elhanyagolt terület volt az utóbbi időkben a szervezett agitációs munka. Sem a soron- lévő mezőgazdasági és begyűjtési munkálatok, sem pedig a termelőszövetkezeti mozgalom sikere érdekében nem végeztek felvilágosító munkát a község népnevelői. Ez természetesen meglátszott a község munkáján is. A községi pártvezetőség munkája azonban jelentősen megjavult az utóbbi időben és rájött arra is, hogy ez így nem tovább, ezen változtatni kell. Elhatározta, hogy az őszi feladatok végrehajtására megjavítja a községben az agitációs munkát, újjászervezi a répnevelőhálózatot és így biz- tcsitja, hogy ne maradjon a községben egyetlen ház, család ahova nem jut el a párt felvilágosító szava. A községi pártszervezet először is gondoskodott arról, hogy elsősorban a párttagok végezzenek népnevelő munkát, mert ilyen téren elsősorban a kommunistákra kell támaszkod ni. Alapszervi taggyűléseken megtárgyalták ezeket a feladatokat és ott a párttagok túlnyomó többségének pártmegbízatásként adták a rendszeres agitációs munka végzését. Äz agstátorhálózai megszervezésénél a tanácstagi körzeteket vették alapul. Minden körzetért háromtagú népnevelőcsoportot tesznek felelőssé,. A párttagokat arányosan osztják el, úgyhogy lehetőleg minden körzetben legyen egy párttag. A népnevelőcsoporthoz tartozik a körzet tanácstagja. A legelső feladatuk az, hogy körzetükből egy harmadik agitátort is szervezzenek, az élenjáró dolgozó parasztok közül. Több körzetben már megtették a javaslatot a harmadik népnevelőre is és még a héten minden körzet párt- és tanácstagja megteszi a javaslatot. Utána a pártvezetőség elbírálja és jóváhagyja a javasolt elvtársak népnevelőmunkával való megbízatását. A körzetek háromtagú népnevelőcsoportjait rendszeresen meghívják népnevelőértekezletekre és ott kapják meg feladataikat. Ä népnevelőértek@zlett@k@3 egy-egy pártvezetőségi tag tartja. Itt mindig tájékoztatják az agitátorokat a legfontosabb feladatokról, arról, hogy hol van legnagyobb lemaradás, legtöbb tennivaló, a tanács kimutatásai alapján névszerint meghatározzák, hogy kik a lemaradók az őszi mezőgazdasági munkálatokban és a begyüjm. Érveket, módszereket adnak a népnevelőknek és ők maguk is elmondják tapasztalataikat. Időközönként pártvezetőségi és taggyűléseken megtárgyalják az agitációs munka eredményeit ,ahol értékelik a kommunisták tevékenységét a népnevelő munka terén. Amennyiben szükséges, felelősségre vonják azokat a párttagokat, akik nem látják el megfelelően pártmegbízatásukat. A tömegszervezetek eddig jórészt csak papíron voltak meg, agitációs munkát nem végeztek. A pártvezetőség titkára, Plesz József elvtárs, személy szerint beszélt minden tömegszervezeti vezetővel és feladatul adta nekik, hogy javasoljanak a tagságból népnevelőket. A tömegszervezetek egyrésze már vezetőségi, taggyűlésen tárgyalta meg ezt a pártmegbízatást és hozzáláttak a népnevelők kiválogatásához. Ezeknek a mun káját szintén a pártszervezet irányítja majd. A népnevelőmunka megszervezése jó Decsen, mert körültekintő alapossággal válogatják ki az agitátorokat, gondoskodnak arról, hogy azok a község minden részén tevékenykedjenek. Ez azonban csak a kezdet, mert ahhoz, hogy meglegyen a kellő eredmény is, szükséges, hogy a pártszervezet a következő időkben ne kampány, hanem állandó fel- •datként foglalkozzon a népne- elő munkával, mert ha egyszer meginog ez a jól felépített hálózat, megszűnik az agitációs nunka, nehéz lesz ismét meg- zervezni. A kukorica gépi betakarításának módszerei — Bemutató a tengelici Petőfi TSZ-ben Hétfőn a délelőtti órákban szokatlanul forgalmas volt Ten gelicén a községi kultúrotthon környéke. Mintegy ötvenen jöt tek össze a megyéből, gépállomási igazgatók, mezőgazdászok, vezető mechanikusok, tsz-elnö- kök, hogy megtekintsék a Petőfi Termelőszövetkezetben a kuko rica gépi betakarításának bemu tatóját, megtárgyalják, milyen módszerekkel lehet időben elvé gezni az őszi munkákat. Horváth elvtárs, a Gépáliomá sok Megyei Igazgatóságának tő- mezőgázdásza ismertette a be mutató célját, jelentőségét. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy szeptember, ok tóber hónapok mindig munkacsúcsokat jelentettek, mivel az őszi kapások betakarítását az őszi kalászosok vetését egy időben kell végezni és az őszi vetéseknek mintegy 50 százaié kát kukorica után kell vetni. Ez pedig komoly szervezettséget ke vetel meg, mivel a kukorica érése kitolódik az időjárás miatt. Heg kell gyorsítani a kukorica érését amelynek több módszere van. Az egyik, amelyet a dombóvári járásban alkalmaznak, hogy a .kukoricaszárat a cső felett, egykét levelet meghagyva levágják. Jobb módszer, a csövestől való szárvágás, amellyel 8—10 napot lehet nyerni, mert betakarítás után nyomban lehet végezni a vetéselőkészítést. — A szárvágásra fel kell hasz nálni megfelelő átalakítással a rendelkezésre álló gépeket, a fűkaszát, a kenderarató gépet, kombájnt. Természetesen, első sorban a termelőszövetkezeteknek a maguk erejével kell elvégezni ezeket a munkákat, viszont mindent meg kell tenni, hogy a vetéseket időben elvégez zék. Mindent el kell követni, hogy a gabona időben el legyen vetve, ez minden másnál fontosabb. — mondotta Horváth elvtárs. Kint a földön jónéhány gép várta a látogatókat. Benke István és Kovács István, a szedresi gépállomás zetorosai szorgoskod tak a gépek körül. A tavasz fo- lyarríán ők végezték a növény- . ápolást, most ők mutatták be, hogyan lehet géppel végezni a letakarítást. Először a fűkaszával való szárvágást mutatták be. Amikor a kaszát a zetorhoz kapcsolták, több hangot lehetett hallani: „Lehet, hogy tíz méter után már összetörik.” Benke István gépe meg indult, egyszerre két sor kukoricaszárat vágott le. az erre a célra átalakított terelőszerkezet pedig marokba rakta le. Egyszeriben megváltoztak a vélemények. Csak Arany István, a mözsi gépállomás főmezőgaz dásza nem volt megelégedve a gép munkájával. — Utána szálanként kell mégis összeszedni, hogy rendes kévébe lehessen kötni. — Mégis sokkal gyorsabb mintha kézzel kellene vágni — magyarázta neki a dalmandi gép állomás igazgatója. A zetor-fűkasza még nagyobb elismerést aratott. Nemcsak a kukoricaszárat vágta le, hanem a sorok között levő gyomot is. A gerjeni Vörös Nap TSZ elnö ke, Házi elvtárs is elismerően bólogatott. — Nekem lenne elgondolásom is, hogyan lehetne még jobban átalakítani, egy szál jítószerkezetet is kellene rásze relni — magyarázta Lakos Józsefnek. a paksi járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjé nek. Ezután a kendervágó .kaszával majd a kenderarató kombájnnal való szárvágás bemutatása került sorra, végül a kombájnnal való szárvágás. Nagy érdeklődéssel várták a résztvevők a bemutató másik részét, a tárcsával való vetéselőkészítést a kukoricaszár letakarítása után. — A lényeg az — magyarázta Sipter Géza, a Gépállomási Igaz gatóság főmérnöke, — hogy fór gatás nélkül készítjük elő a talajt vetésre, a Malcev-féle talaj- művelési eljárás szerint. Ma már bebizonyosodott, hogy ezzel az eljárással nagyobb terméseredményt lehet elérni. Amint a traktor elhaladt a tár csávái, s az utána kapcsolt símí- tóval, megindult a vizsgálódás, milyen mélyen hatol le a talaj ba, hogyan lazítja fel. — Tökéletes munka — ez volt az általános megállapítás. A látogatók ezután visszamentek a kultúrházba ahol a Petőfi TSZ ebéddel látta el őket. Ebéd alatt is arról folyt a szó, hogyan lehetne még jobban át alakítani a bemutatott gépeket, s hogy milyen előnyei vannak a tárcsával végzett vetéselőkészí tésnek. Az ebéd után mégegyszer megvitatták a látottakat Tölösi Antal, a naki ,,Ut a szocializmus felé” TSZ elnöke mondotta: ,,A bemutató módszereket adott az őszi munkák gyors elvégzéséhez. Ezeket a módszere két érdemes felhasználni és hasz nálni is kell. Nálunk például a földterület több részén lehet alkalmazni a tárcsás művelést. A bemutatott módszerrel 20 holdon végezzük el a kukorica be takarítását.” A gyönki Vörös Csillag TSZ. elnöke, Zsigrnond Endre is meg volt elégedve a látottakkal. — Termelőszövetkezetünk nemrégiben még a leggyengébbek közé tartozott. Amióta a gépállomás segítségét jobban felhasználjuk, jobbak a terméseredményeink, időben el tudjuk végezni a mun kákát. Most hatvan holdról ezzel a módszerrel takarítjuk be a ku koricát. Elmondották még véleményüket a szakemberek is a látottak ról. Megállapították, a bemutató lényege az, hogy módszereket adjon, hogyan lehet a meglevő gépek felhasználásával megoldani a betakarítást, megterem1 teni a feltételt az őszi vetések időbeni elvégzéséhez. Töbii felelősséget a szervezéseknél! Többször okoz gondot a pártszervezetek vezetőségeinek, ha a felsőbb pártszervek vasárnapra kérnek vidékre népnevelőket. Különösen gond ez a megyei tanácsnál,. mert elvtársaink nagyrésze vidéki, \másrészt túlnyomó többségben egész héten külszolgálatban végzik munkájukat. De ennek ellenére mindig szívesen jelentkeznek elvtársaink és jelentkeztek szívesen 1955 szeptember 18-án is, amikor a mező- gazdaság szocialista átszervezésének elősegítésére kellett volna kimenni a szekszárdi járás egyik községébe népnevelő munkára. Zavaczki elvtárssal történt megbeszélés szerint vasárnap reggel 8 órakor indultak volna az elvtársak gépkocsival. Vasárnap reggel a megyei és járási tanácstól 45 elvtárs gyűlt össze a megbeszélt helyen és szívesen áldozták fel pihenő napjukat, mert valamennyien akartak tenni valamit a Központi Vezetőség határozatának végrehajtása érdekében. Nem ezeken a lelkes elvtársakon múlott, hogy egynegyed 10 órakor hazaküldték őket, dolguk végezetlenül. Eddig azt sikerült megtudnunk, hogy a járási pártbizottság nem biztosította a gépkocsit a kiszállításhoz és a kijelölt községben sem biztosították, hogy az elvtársak a munkájukat el tudják végezni. Ez a felelőtlen szervezés elvette az elvtá.rsak kedvét és feltétlenül kell erről beszélnünk, mert már nem az első eset, hogy elvtársaink munkaszüneti napját ilyen felelőtlen szervezéssel veszik el. A pártvezetőségnek nem mindegy az, hogy a vidéki és helybeli elvtársak milyen lelkesen vállalják szabadidejükben a társadalmi munka végzését és nem mindegy az sem, hogy ezt a lelkesedést hogyan törik össze egyes elvtársak azzal, hogy rosszul, felelőtlenül szervezik meg a munkát. Ebek az esetek nem ösztönöznek arra, lvogy a következő alkalommal még többen, vagy még lelkesebben jelentkezzenek népnevelő. munkára. ' ' FARKAS ISTVÁNNÉ, párttitkár, Megyei Tanács. Megyénk szarvasmarhatenyésztése a Mezőgazdasági Kiállítás mérlegén Kedden bezárta kapuit az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. Az ország különböző részeiből több, mint egymillió látogató szemlélte meg mező- gazdaságunk eredményeinek nagyszerű bizonyítékait, a kiállításra felvitt állatokat, terményeket. Nagy érdeklődés kísérte a kiállítás egyik legfőbb részét, a szarvasmarhatenyésztést, amelynek eredményei igazolták az állattenyésztés dől gozóinak, szakembereinek ered ményes munkáját. Pártunk és kormányunk júniusi határozata a szarvasmarha, elsősorban a tehénállomány növelését, minőségi fejlesztését központi feladattá tette, — ezt követelte a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelése. A tehénállomány fejlesztésén keresztül lehet csak egyre több tejet, tejterméket adni a közfogyasztás számára. A kiállítás bizonyítéka volt annak, hogy jelentősen javult a tenyésztői munka. A minőségi színvonal, az egy állatra eső termelékenység több, mint 30 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben. Az állami gazdaságok, termelő szövetkezetek, egyéni dolgozó parasztok legjobb állataikat vonultatták fel a kiállításon. Ilyen szokatlanul erős mezőnyben kellett bebizonyítani azt, hogy Tolna megye állattenyész tése méltó régi hírnevéhez. Elmondhatjuk azt, hogy megyénk állattenyésztése jól vizsgázott. Vannak ugyan olyan hangok, olyan megnyilvánulások, hogy: „Nem szerepeltünk valami fényesen.” „Nem tudtunk komoly eredményt felmutatni.’ Mi is a helyzet valóban ezen a téren? Az igaz, hogy nagydíjat nem ért egy tehenünk sem. Azt azonban, hogy a megyéből a kiállításra felvitt 31 darab szarvasmarhából 18 részesült díjazásban, vagy elismerő oklevélben komoly elismerése megyénk állattenyésztésének, különösen, ha számbavesszük azt, hogy a kiállításra felvitt állatok 20 százaléka részesült csupán díjazásban. I. B. díjat nyert a harci Uj Élet TSZ 15. Cifra nevű tehene. II. díjat nyert a Juhéi Törzs állattenyésztő Állami Gazdaság 147. Annus nevő tehene és Ágnes nevű üszője. III. díjat nyert a zornbai Szabadság TSZ 25. Bimbó nevű tehene, azonkívül özv. Lippa Ambrusné zornbai tenyésztő Rudisz nevű bikája. Elismerő oklevéllel díjazták á harci Uj Élet TSZ 7: Piros nevű tehenét' és Durcás nevű növendékbikáját, azonkívül a zornbai Szabadság TSZ 27. Manci nevű tehenét, a kölesdi Haladás TSZ 105. Manci és 125. Fáni nevű tehenét, az aparhanti Felszabadulás Pipacs nevű üszőjét, a Juhéi Állami Gazdaság 110. Ilcsi nevű tehenét, Morgó nevű növendékbikáját, s a Szepi nevű növendékbikát, amely 90 pontos külemével a kiállítás legszebb magyar-tarka bikája volt, a bonyhádi tájfajta jellegzetes típusa s amely továbbra is a gazdaság saját tenyésztésében marad meg. Az egyéni dolgozó parasztok felvitt állatai közül elismerő oklevelet kapott Kiss Ferenc madocsai gazda Berci nevű növendékbikája, Ledneczki József györei gazda Piri nevű üszője, Hóner Gáspár tamási gazda 2. Pepi és Zápor Mihály szakcsi gazda 265. Rózsi nevű tehene. Számba kell még vennünk azt is, hogy az 5000 kilón aluli tej termelésű tehenek már ‘nem jöttek számításba, tehát nem vizsgázott rosszul megyénk állattenyésztése. Természetesen, érhettünk volna el jobb eredményeket is. Jobb takarmányozással, gondosabb munkával nagyobb tejtermelési eredményeket, ezen keresztül jobb helyezéseiket is szerezhettünk volna. Érdemes tehát levonni a tanulságot. A jövőben csak akkor szerepelhetünk nagyobb sikerrel, ha tovább növeljük a tejtermelést, főleg a törzsállattenyésztő termelőszövetkezetekben, de mindenütt kivétel nélkül. Ennek pedig a főfeltétele olyan takarmánybázis biztosítása, amellyel fokozhatjuk a tejtermelést. Szükséges a megfelelő tenyész- anyag kiválasztása is. Megyénk minden termelőszövetkezete előtt jó példa lehet a harci Uj Élet TSZ, ahol a tehenészet eléri a 4000 kilogrammos átlagtermelést. Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy vannak törzsállattenyésztő termelőszövetkezeteink, ahol csak a kétszeri fejést alkalmazzák. Arra kell törekedni minden termelőszövetkezetben, hogy a szarvasmarhatenyésztés, a tehenészet elérje a legjobbak, a harci Uj Élet, a zornbai Szabadság, a Béke tehenészetének színvonalát. Akkor elérhetjük azt, hogy a jövőévi kiállításon a felvitt szarvasmarhaállományunknak nem 58 százaléka, hanem legalább 90 százaléka részesül díjazásban, s akkor megyénk még jobban megerősíheti vezető helyét az állattenyésztésben. A Magyar Viiágszöveíség közleménye A Tolna megyei Tanács Vég- rehajtóbizoTsága felhívja Tolna megye lakosságának figyelmét, hogy a Magyar Világszövetség Tájékoztató Irodája szeptember hó 24-től minden szombaton délelőtt 10-től 12 óráig felvilágosítással szolgál a nyugati'államokban lévő magyarok hazatelepülésével kapcsolatban. A Felvilágosító Iroda a Megyei Tanács épületében. Szétszórd, Mártírok tere 11 — 13. szám alatt fog működni.
