Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-22 / 223. szám

1955. SZEPTEMBER 22. VAPTÓ PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « Decsen hozzáfogtak az agitációs munka megszervezéséhez Decs községben meglehető­sen elhanyagolt terület volt az utóbbi időkben a szervezett agitációs munka. Sem a soron- lévő mezőgazdasági és begyűj­tési munkálatok, sem pedig a termelőszövetkezeti mozgalom sikere érdekében nem végez­tek felvilágosító munkát a köz­ség népnevelői. Ez természete­sen meglátszott a község mun­káján is. A községi pártvezetőség munkája azonban jelentősen megjavult az utóbbi időben és rájött arra is, hogy ez így nem tovább, ezen változtatni kell. Elhatározta, hogy az őszi feladatok végrehajtására megjavítja a községben az agi­tációs munkát, újjászervezi a répnevelőhálózatot és így biz- tcsitja, hogy ne maradjon a községben egyetlen ház, család ahova nem jut el a párt felvilágosító szava. A községi pártszervezet elő­ször is gondoskodott arról, hogy elsősorban a párttagok vé­gezzenek népnevelő munkát, mert ilyen téren elsősorban a kommunistákra kell támaszkod ni. Alapszervi taggyűléseken megtárgyalták ezeket a felada­tokat és ott a párttagok túl­nyomó többségének pártmeg­bízatásként adták a rendszeres agitációs munka végzését. Äz agstátorhálózai megszervezésénél a tanácstagi körzeteket vették alapul. Min­den körzetért háromtagú nép­nevelőcsoportot tesznek felelős­sé,. A párttagokat arányosan osztják el, úgyhogy lehetőleg minden körzetben legyen egy párttag. A népnevelőcsoport­hoz tartozik a körzet tanács­tagja. A legelső feladatuk az, hogy körzetükből egy harmadik agitátort is szervezzenek, az élenjáró dolgozó parasztok kö­zül. Több körzetben már meg­tették a javaslatot a harmadik népnevelőre is és még a héten minden körzet párt- és tanács­tagja megteszi a javaslatot. Utána a pártvezetőség elbírálja és jóváhagyja a javasolt elv­társak népnevelőmunkával va­ló megbízatását. A körzetek háromtagú nép­nevelőcsoportjait rendszeresen meghívják népnevelőértekezle­tekre és ott kapják meg fel­adataikat. Ä népnevelő­értek@zlett@k@3 egy-egy pártvezetőségi tag tartja. Itt mindig tájékoztat­ják az agitátorokat a legfonto­sabb feladatokról, arról, hogy hol van legnagyobb lemaradás, legtöbb tennivaló, a tanács ki­mutatásai alapján névszerint meghatározzák, hogy kik a le­maradók az őszi mezőgazdasági munkálatokban és a begyüj­m. Érveket, módszereket adnak a népnevelőknek és ők maguk is elmondják tapaszta­lataikat. Időközönként pártvezetőségi és taggyűléseken megtárgyal­ják az agitációs munka ered­ményeit ,ahol értékelik a kom­munisták tevékenységét a nép­nevelő munka terén. Amennyi­ben szükséges, felelősségre vonják azokat a párttagokat, akik nem látják el megfele­lően pártmegbízatásukat. A tömegszervezetek eddig jórészt csak papíron voltak meg, agitációs munkát nem végeztek. A pártvezető­ség titkára, Plesz József elv­társ, személy szerint beszélt minden tömegszervezeti veze­tővel és feladatul adta nekik, hogy javasoljanak a tagságból népnevelőket. A tömegszerve­zetek egyrésze már vezetőségi, taggyűlésen tárgyalta meg ezt a pártmegbízatást és hozzáláttak a népnevelők ki­válogatásához. Ezeknek a mun káját szintén a pártszervezet irányítja majd. A népnevelőmunka megszer­vezése jó Decsen, mert körül­tekintő alapossággal válogat­ják ki az agitátorokat, gondos­kodnak arról, hogy azok a köz­ség minden részén tevékeny­kedjenek. Ez azonban csak a kezdet, mert ahhoz, hogy meg­legyen a kellő eredmény is, szükséges, hogy a pártszerve­zet a következő időkben ne kampány, hanem állandó fel- •datként foglalkozzon a népne- elő munkával, mert ha egy­szer meginog ez a jól felépített hálózat, megszűnik az agitációs nunka, nehéz lesz ismét meg- zervezni. A kukorica gépi betakarításának módszerei — Bemutató a tengelici Petőfi TSZ-ben Hétfőn a délelőtti órákban szokatlanul forgalmas volt Ten gelicén a községi kultúrotthon környéke. Mintegy ötvenen jöt tek össze a megyéből, gépállo­mási igazgatók, mezőgazdászok, vezető mechanikusok, tsz-elnö- kök, hogy megtekintsék a Petőfi Termelőszövetkezetben a kuko rica gépi betakarításának bemu tatóját, megtárgyalják, milyen módszerekkel lehet időben elvé gezni az őszi munkákat. Horváth elvtárs, a Gépáliomá sok Megyei Igazgatóságának tő- mezőgázdásza ismertette a be mutató célját, jelentőségét. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy szeptember, ok tóber hónapok mindig mun­kacsúcsokat jelentettek, mivel az őszi kapások betakarítását az őszi kalászosok vetését egy időben kell végezni és az őszi vetéseknek mintegy 50 százaié kát kukorica után kell vetni. Ez pedig komoly szervezettséget ke vetel meg, mivel a kukorica érése kitolódik az időjárás miatt. Heg kell gyorsítani a kukorica érését amelynek több módszere van. Az egyik, amelyet a dombóvári járásban alkalmaznak, hogy a .kukoricaszárat a cső felett, egy­két levelet meghagyva levágják. Jobb módszer, a csövestől való szárvágás, amellyel 8—10 napot lehet nyerni, mert betakarítás után nyomban lehet végezni a vetéselőkészítést. — A szárvágásra fel kell hasz nálni megfelelő átalakítással a rendelkezésre álló gépeket, a fű­kaszát, a kenderarató gépet, kombájnt. Természetesen, első sorban a termelőszövetkezetek­nek a maguk erejével kell elvé­gezni ezeket a munkákat, vi­szont mindent meg kell tenni, hogy a vetéseket időben elvégez zék. Mindent el kell követni, hogy a gabona időben el legyen vetve, ez minden másnál fonto­sabb. — mondotta Horváth elv­társ. Kint a földön jónéhány gép várta a látogatókat. Benke Ist­ván és Kovács István, a szedresi gépállomás zetorosai szorgoskod tak a gépek körül. A tavasz fo- lyarríán ők végezték a növény- . ápolást, most ők mutatták be, hogyan lehet géppel végezni a letakarítást. Először a fűkaszával való szárvágást mutatták be. Amikor a kaszát a zetorhoz kapcsolták, több han­got lehetett hallani: „Lehet, hogy tíz méter után már össze­törik.” Benke István gépe meg indult, egyszerre két sor kuko­ricaszárat vágott le. az erre a célra átalakított terelőszerkezet pedig marokba rakta le. Egy­szeriben megváltoztak a vélemé­nyek. Csak Arany István, a mözsi gépállomás főmezőgaz dásza nem volt megelégedve a gép munkájával. — Utána szá­lanként kell mégis összeszedni, hogy rendes kévébe lehessen kötni. — Mégis sokkal gyorsabb mintha kézzel kellene vágni — magyarázta neki a dalmandi gép állomás igazgatója. A zetor-fűkasza még nagyobb elismerést aratott. Nemcsak a kukoricaszárat vágta le, hanem a sorok között levő gyomot is. A gerjeni Vörös Nap TSZ elnö ke, Házi elvtárs is elismerően bólogatott. — Nekem lenne el­gondolásom is, hogyan lehetne még jobban átalakítani, egy szál jítószerkezetet is kellene rásze relni — magyarázta Lakos Jó­zsefnek. a paksi járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjé nek. Ezután a kendervágó .kaszával majd a kenderarató kombájnnal való szárvágás bemutatása ke­rült sorra, végül a kombájnnal való szárvágás. Nagy érdeklődéssel várták a résztvevők a bemutató másik részét, a tárcsával való vetéselőkészítést a kukoricaszár letakarítása után. — A lényeg az — magyarázta Sipter Géza, a Gépállomási Igaz gatóság főmérnöke, — hogy fór gatás nélkül készítjük elő a ta­lajt vetésre, a Malcev-féle talaj- művelési eljárás szerint. Ma már bebizonyosodott, hogy ezzel az eljárással nagyobb termésered­ményt lehet elérni. Amint a traktor elhaladt a tár csávái, s az utána kapcsolt símí- tóval, megindult a vizsgálódás, milyen mélyen hatol le a talaj ba, hogyan lazítja fel. — Töké­letes munka — ez volt az álta­lános megállapítás. A látogatók ezután vissza­mentek a kultúrházba ahol a Pe­tőfi TSZ ebéddel látta el őket. Ebéd alatt is arról folyt a szó, hogyan lehetne még jobban át alakítani a bemutatott gépeket, s hogy milyen előnyei vannak a tárcsával végzett vetéselőkészí tésnek. Az ebéd után mégegyszer megvitatták a látottakat Tölösi Antal, a naki ,,Ut a szo­cializmus felé” TSZ elnöke mon­dotta: ,,A bemutató módszereket adott az őszi munkák gyors el­végzéséhez. Ezeket a módszere két érdemes felhasználni és hasz nálni is kell. Nálunk például a földterület több részén lehet al­kalmazni a tárcsás művelést. A bemutatott módszerrel 20 hol­don végezzük el a kukorica be takarítását.” A gyönki Vörös Csillag TSZ. elnöke, Zsigrnond Endre is meg volt elégedve a látottakkal. — Termelőszövetkezetünk nemrégi­ben még a leggyengébbek közé tartozott. Amióta a gépállomás segítségét jobban felhasználjuk, jobbak a terméseredményeink, időben el tudjuk végezni a mun kákát. Most hatvan holdról ezzel a módszerrel takarítjuk be a ku koricát. Elmondották még véleményü­ket a szakemberek is a látottak ról. Megállapították, a bemutató lényege az, hogy módszereket adjon, hogyan lehet a meglevő gépek felhasználásával megol­dani a betakarítást, megterem1 teni a feltételt az őszi vetések időbeni elvégzéséhez. Töbii felelősséget a szervezéseknél! Többször okoz gondot a pártszervezetek vezetőségeinek, ha a felsőbb pártszervek vasárnapra kérnek vidékre nép­nevelőket. Különösen gond ez a megyei tanácsnál,. mert elv­társaink nagyrésze vidéki, \másrészt túlnyomó többségben egész héten külszolgálatban végzik munkájukat. De ennek ellenére mindig szívesen jelentkeznek elvtársaink és jelent­keztek szívesen 1955 szeptember 18-án is, amikor a mező- gazdaság szocialista átszervezésének elősegítésére kellett volna kimenni a szekszárdi járás egyik községébe népnevelő munkára. Zavaczki elvtárssal történt megbeszélés szerint vasárnap reggel 8 órakor indultak volna az elvtársak gép­kocsival. Vasárnap reggel a megyei és járási tanácstól 45 elvtárs gyűlt össze a megbeszélt helyen és szívesen áldozták fel pihenő napjukat, mert valamennyien akartak tenni valamit a Központi Vezetőség határozatának végrehajtása érdeké­ben. Nem ezeken a lelkes elvtársakon múlott, hogy egy­negyed 10 órakor hazaküldték őket, dolguk végezetlenül. Eddig azt sikerült megtudnunk, hogy a járási pártbizottság nem biztosította a gépkocsit a kiszállításhoz és a kijelölt községben sem biztosították, hogy az elvtársak a munkáju­kat el tudják végezni. Ez a felelőtlen szervezés elvette az elvtá.rsak kedvét és feltétlenül kell erről beszélnünk, mert már nem az első eset, hogy elvtársaink munkaszüneti napját ilyen felelőtlen szervezéssel veszik el. A pártvezetőségnek nem mindegy az, hogy a vidéki és helybeli elvtársak milyen lelkesen vállalják szabadidejükben a társadalmi munka vég­zését és nem mindegy az sem, hogy ezt a lelkesedést hogyan törik össze egyes elvtársak azzal, hogy rosszul, felelőtlenül szervezik meg a munkát. Ebek az esetek nem ösztönöznek arra, lvogy a következő alkalommal még többen, vagy még lelkesebben jelentkezzenek népnevelő. munkára. ' ' FARKAS ISTVÁNNÉ, párttitkár, Megyei Tanács. Megyénk szarvasmarhatenyésztése a Mezőgazdasági Kiállítás mérlegén Kedden bezárta kapuit az Országos Mezőgazdasági Kiál­lítás. Az ország különböző ré­szeiből több, mint egymillió látogató szemlélte meg mező- gazdaságunk eredményeinek nagyszerű bizonyítékait, a ki­állításra felvitt állatokat, ter­ményeket. Nagy érdeklődés kí­sérte a kiállítás egyik legfőbb részét, a szarvasmarhatenyész­tést, amelynek eredményei igazolták az állattenyésztés dől gozóinak, szakembereinek ered ményes munkáját. Pártunk és kormányunk jú­niusi határozata a szarvasmar­ha, elsősorban a tehénállomány növelését, minőségi fejleszté­sét központi feladattá tette, — ezt követelte a dolgozó nép életszínvonalának állandó eme­lése. A tehénállomány fejlesz­tésén keresztül lehet csak egy­re több tejet, tejterméket adni a közfogyasztás számára. A kiállítás bizonyítéka volt annak, hogy jelentősen javult a tenyésztői munka. A minőségi színvonal, az egy állatra eső termelékenység több, mint 30 százalékkal magasabb, mint az elmúlt év­ben. Az állami gazdaságok, termelő szövetkezetek, egyéni dolgozó parasztok legjobb állataikat vonultatták fel a kiállításon. Ilyen szokatlanul erős mezőny­ben kellett bebizonyítani azt, hogy Tolna megye állattenyész tése méltó régi hírnevéhez. El­mondhatjuk azt, hogy megyénk állattenyésztése jól vizsgázott. Vannak ugyan olyan hangok, olyan megnyilvánulások, hogy: „Nem szerepeltünk valami fé­nyesen.” „Nem tudtunk ko­moly eredményt felmutatni.’ Mi is a helyzet valóban ezen a téren? Az igaz, hogy nagydíjat nem ért egy tehenünk sem. Azt azonban, hogy a megyéből a kiállításra fel­vitt 31 darab szarvasmarhá­ból 18 részesült díjazásban, vagy elismerő oklevélben komoly elismerése megyénk ál­lattenyésztésének, különösen, ha számbavesszük azt, hogy a kiállításra felvitt állatok 20 százaléka részesült csupán dí­jazásban. I. B. díjat nyert a harci Uj Élet TSZ 15. Cifra nevű tehe­ne. II. díjat nyert a Juhéi Törzs állattenyésztő Állami Gazdaság 147. Annus nevő tehene és Ág­nes nevű üszője. III. díjat nyert a zornbai Sza­badság TSZ 25. Bimbó nevű tehene, azonkívül özv. Lippa Ambrusné zornbai tenyésztő Rudisz nevű bikája. Elismerő oklevéllel díjazták á harci Uj Élet TSZ 7: Piros nevű tehenét' és Durcás nevű növendékbikáját, azonkívül a zornbai Szabadság TSZ 27. Manci nevű tehenét, a kölesdi Haladás TSZ 105. Manci és 125. Fáni nevű tehenét, az aparhanti Felszabadulás Pipacs nevű üszőjét, a Juhéi Állami Gazdaság 110. Ilcsi nevű tehe­nét, Morgó nevű növendékbi­káját, s a Szepi nevű növen­dékbikát, amely 90 pontos kü­lemével a kiállítás legszebb magyar-tarka bikája volt, a bonyhádi tájfajta jellegzetes típusa s amely továbbra is a gazdaság saját tenyésztésében marad meg. Az egyéni dolgozó parasztok felvitt állatai közül elismerő oklevelet kapott Kiss Ferenc madocsai gazda Berci nevű növendékbikája, Ledneczki József györei gazda Piri nevű üszője, Hóner Gáspár tamási gazda 2. Pepi és Zápor Mihály szakcsi gazda 265. Rózsi nevű tehene. Számba kell még ven­nünk azt is, hogy az 5000 kilón aluli tej termelésű tehenek már ‘nem jöttek számításba, tehát nem vizsgázott rosszul megyénk állattenyésztése. Természetesen, érhettünk volna el jobb eredményeket is. Jobb takarmányozással, gondosabb munkával na­gyobb tejtermelési eredmé­nyeket, ezen keresztül jobb helyezéseiket is szerezhettünk volna. Érdemes tehát levonni a tanulságot. A jövőben csak akkor szere­pelhetünk nagyobb sikerrel, ha tovább növeljük a tejtermelést, főleg a törzsállattenyésztő ter­melőszövetkezetekben, de min­denütt kivétel nélkül. Ennek pedig a főfeltétele olyan takar­mánybázis biztosítása, amellyel fokozhatjuk a tejtermelést. Szükséges a megfelelő tenyész- anyag kiválasztása is. Megyénk minden termelőszövetkezete előtt jó példa lehet a harci Uj Élet TSZ, ahol a tehenészet el­éri a 4000 kilogrammos átlag­termelést. Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy vannak törzsállattenyésztő termelőszö­vetkezeteink, ahol csak a két­szeri fejést alkalmazzák. Arra kell törekedni minden termelőszövetkezetben, hogy a szarvasmarhatenyésztés, a tehenészet elérje a legjobbak, a harci Uj Élet, a zornbai Szabadság, a Béke tehené­szetének színvonalát. Akkor elérhetjük azt, hogy a jövőévi kiállításon a felvitt szarvasmarhaállományunknak nem 58 százaléka, hanem leg­alább 90 százaléka részesül dí­jazásban, s akkor megyénk még jobban megerősíheti veze­tő helyét az állattenyésztés­ben. A Magyar Viiágszöveíség közleménye A Tolna megyei Tanács Vég- rehajtóbizoTsága felhívja Tolna megye lakosságának fi­gyelmét, hogy a Magyar Vi­lágszövetség Tájékoztató Iro­dája szeptember hó 24-től minden szombaton délelőtt 10-től 12 óráig felvilágosítás­sal szolgál a nyugati'államok­ban lévő magyarok hazatele­pülésével kapcsolatban. A Felvilágosító Iroda a Me­gyei Tanács épületében. Szét­szórd, Mártírok tere 11 — 13. szám alatt fog működni.

Next

/
Thumbnails
Contents