Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-14 / 216. szám
1 pltt Viláa proletárja' egyesüljetek ! XII. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM. iíöny Y%éX A MAI SZÁMBAN : N. A. Bulganyin és Konrad Adenauer beszéde N. A. Bul- ganyin fogadásán (2. o.) — Állami gazdaságaink példát mutatnak (3. o.) — Műszaki aktívaértekezlet a Bonyhádi Zo- máncárugyárban (3. o.) — Egyre főbben lépnek be az izmé- nyi Nagysarló TSZ-be (3. o.) — Szüreti bál Faddon <4. o.) SZERDA, SZEPTEMBER 14. ~\ Pártszervezeteink nagy felelőssége... A bő gabonatermés után bő termés várható az őszi érésű terményekből is, elsősorban kukoricából, burgonyából, cukor- és takarmányrépából. Különösen kiy— magasló termésátlagokra lehet számítani az állami gazdasagok és termelőszövetkezetek tábláin, de a sokévi átlagnál nagyobb termést takaríthatnak be az egyéni gazdák is. Megyeszerte nem ritkaság az olyan kukoricatábla, ahol két-három cső van egy-egy száron és a szár még két és fél méternél magasabbra is megnőtt. A Szekszárdról Hőgyész felé igyekvő utasok nem tudnak csodálkozás nélkül elmenni a harci termelőszövetkezet szinte végeláthatatlan, négyzetesen vetett kukoricatáblája mellett, mert még a legjobb termelőknek is szembetűnik, hogy milyen jó termés várható itt. A bőséges termés azonban nemcsak azt jelenti, hogy nagyobb lesz az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdák haszna, hanem azt is, hogy nagy feladatot kell megoldani az elkövetkezendő hetekben, a betakarítás idején. Minden erőt igénybe kellett venni a gabonabetakarítás sikere érdekében, de most sem kisebb feladat előtt állunk. A tamási Vörös Szikra TSZ-ben kiszámították, és kiderült, hogy sokkal nagyobb az a terménymeny- nyiség, amit a következő hetekben be kell takarítani a földekről, mint amekkora a nyáron volt, pedig a Vörös Szikra TSZ számításába még nem vették bele a rengeteg kukoricaszárat és az egyéb melléktermékeket. Az őszi betakarítási munkálatokat tetézi, hogy vele egyidőben már végezni kell a vetési munkálatokat is, és egyik sem mehet a másik rovására. Á falusi pártszervezetekre, kommunistákra nem kisebb hanem nagyobb feladat hárul, mint a nyári munkák idején és erejüket megfeszítve kell dolgozniok e feladat sikeres végrehajtása érdekében. Számítani kell arra is, amit a gabonabetakarítás előkészületeinél kihagytak a számításból, hogy a szeszélyes időjárás is sok akadályt gördíthet a betakarítási munkálatok elé és ha azokat nem küzdjük le sikeresen, nagymennyiségű termény mehet veszendőbe. Pártszervezeteinknek kellő időben, a következő napokban fel kell készülniük e nagy és sokoldalú feladat végrehajtására. Párttaggyűléseken, vezetőségi üléseken vitassák meg az őszi betakarítási munkálatokkal kapcsolatos teendőket és hozzanak körültekintő, konkrét határozatot arra vonatkozóan, hogy. a pártszervezet milyen téren ad segítséget ebben a munkában, az egyes kommunistáknak mi a feladatuk. Értékeljék ezzel kapcsolatban a gazdasági vezetők munkáját is és ahol szükség van rá, utasítsák a vezetőket a betakarítás gondos előkészítésére. A Kanacsi Állami Gazdaság pártvezetősége a gazdaság igazgatójával és agronómusaival közösen beszélte meg, hogyan oldják meg sikeresen az őszi munkálatokat. Erre- vonatkozóan konlírét tervet készítettek. A pártvezetőség e terv alapján elosztotta a különféle brigádokba a párttagokat. A legjobb kommunistákat a legfelelősségtelje- sebb helyekre küldték dolgozni. A párttagokat munkahelyükön felelőssé tették az ott folyó agitációs munkáért. A pártszervezeteknek különösen nagy gondot kell for- dítaniok az agitációs munkára. Az agitátorhálózaton keresztül értessék meg mindenütt, hogy a betakarítási munkálatok gyors elvégzése nemcsak azért szükséges, mert csökken a szemveszteség és kevesebb elemi kár érheti a terményt, hanem azért is, mert ez az alapja a vetési munkálatok időbeni elvégzésének is. A kalászosok jelentős részét olyan földbe vetik, ahol jelenleg még kukorica, burgonya, vagy egyéb kapás van, a betakarítással való késlekedés ezért késlelteti a vetést is. Itt tehát még a tpbbhónapi fáradságos munkával megtermelt kapások betakarításánál is többről van szó: arról, hogy megvetjük-e a jövő évi bő gabonatermés alapjait. Magyarázzák meg a népnevelők azt is, hogy a gyors betakarítás a gyors begyűjtés alapja. Az országnak nagy- mennyiségű hízott sertésre van szüksége, a sertéshizlalási tervek jelentős részét pedig csak a kukorica betakarítása és begyűjtése után lehet teljesíteni. Pártszervezeteinknek különösen két tényezőt kell figyelembe venniök a kapások betakarításánál: a gyorsaságot és tervszerűséget. A tervszerűség a betakarításnál kiegészíti a gyorsaságot. Előre elkészített és jól megfontolt terv alapján kell végezni a betakarítást, mert különben előfordul, hogy arról a területről takarítják be utoljára a terményeket, amelybe vetni akarnak. Az ilyen kapkodó munka gátolja a vetés időbeni és jó minőségű elvégzését. Vegyék számba, hogy melyik területre vetnek őszi kalászosokat és elsősorban innen takarítsák be a kapásokat, a munkálatokat pedig úgy szervezzék meg, hogy a betakarítás minél rövidebb idő alatt megtörténjen, ne húzódjon el hetekig a kukorica letörése, a szár levágása és betakarítása. Helyes, ha az ilyen területeken bevezetik a pásztás betakarítási módszert: egy munkacsoport töri a kukoricát, egy másik utána levágja a szárat, a fogatosok pedig azonnal be tudják hordani és így a gép is folyamatosan tud szántani. Az idei nedves időjárás bizonyos mértékig késlelteti a kanások érését, különösen a kukoricáét. Több termelőszövetkezetben az érés megeyorsítására jó módszert alkalmaznak. A tengelici Petőfi és a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezetekben például levágják a szár cső feletti részét és így 10—12 nappal meggyorsítható a kukorica érése. Ez a kezdeményezés nagyon ió azért is. mert a zöld szár silózásra is alkalmasabb, mint a teljesen megszáradt. A pártszervezetek ügyeljenek arra, hogy a sariuszénát mindenütt betakarítsák, mert az. állatállomány téli átte- leltetéséhez, még a bő termés ellenére is szükség van rá. A betakarítást még csak kis mértékben tudjuk gépesíteni, de a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználására nagy gondot kell fordítaniok a gépállomások és állami gazdaságok kommunistáinak. A gépállomásokon azon múlik minden, hogy a kommunisták milyen körültekintéssel és felelősséggel készülnek a betakarítási munkálatokra. J A FELEMELKEDÉS ÚTJÁN Megkezdték tsz-eink és fszcs-ink esz őszi munkákat ?. munka a szekszárdi járásban ahonnan még egyetlen hold vetést sem jelentettek és a dombé vári-'JiCSBbán, ahonnan mind 6ssm 15 hold ösziárpavetést je lefitett a járási tanács mezögaz dasági osztály;).. Az őszi takarmánykeverék vetésében a paksi járás termelőszövetkezetei és tszcs-éi vezetnek. Eddig ugyanis 94 hold takarmánykeveréket vetettek. Termelőszövetkezeteink és termelőszövetkezeti csoportjaink többsége látva az idei gazdasági év terméseredményeit és azt hogy ha időben vetnek, több terem, megkezdték az őszi árpa, az őszi takarmánykeverék é, •> rozs vetését. A gyönki járás tsz-eiben és tszcs-iben eddig mint egy 108 hold őszi árpát vetettek el, a bonyhádi járásban pedig 103 holdat. Gyengébben halad ez A jó termés egyik előfeltétele a gardag táperejű talaj. Éppen ezért termelőszövetkezeteinkben és termelőszövetkezeti csoportjainkban megkezdték a talaj istállótrágyázását. A legjobb eredményt eddig a paksi .járás tsz-ei és tszcs-éi érték el, meit 328 holdra hordták ki az istái!> trágyát, a bonyhádi járásban pedig 272 holdra. Silózzák a másodnövényeket Tolna megyében Megyénkben az idén kétszer- annyi másodnövényt vetettek silózásra, mint az elmúlt évben. Most ezekben a hetekben az őszi szántás, vetés mellett a silóépítés és a zöldtakarmány betakarítása van soron az állami gazdaságokban és szövetkezetekben. Jelenleg mintegy 50 termelőszövetkezetben silóz- nak a megyében. Nagy gondot fordít a munkára a tamási járási tanács míezőgazd. osztálya s ennek eredménye számokban is jelentkezik: szeptember 10-ig 1150 köbméter zöldtakarmányt silóztak be a járás termelőszövetkezeteiben csak a tamási Vörös Szikra TSZ 800 köbméter takarmányt silózott be és ugyanennyi silókukorica feldolgozásához látott hozzá a hét elején. A szövetkezetek mellett több helyen, pl. Nagykónyi és Iregszemcse községekben az egyéni termelők is megkezdték a silózást. Ezzel szemben a szekszárdi járásban még mindig azt a nézetet vallják, ami az elmúlt években még megyeszerte uralkodott: „Amíg van egyéb takarmány, nincs szükség silózásra”, pedig a szekszárdi járásban van aránylag a legtöbb szarvasmarha és következésképpen itt legindokoltabb a téli takarmánj'alap biztosítása. Képek m póri Béke TSZ* bői Vörös Etel aláírta a belépési nyi lafkoza'of az {regszemcse! Uj Élet Termelőszövetkezetbe. Kosdi Zoltán nemrégen lépett be a pari Béke Termelőszövetkezetbe, de már résztvesz a közös munkában is. A köleskazal rakásánál már együtt dolgozik Földi Jánossal, aki már öt éve tsz-tag és Suhajda Alberttel, aki a tavasszal tért a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Mátics József a tamási v;;rcs Szikra TSZ-be lépett be édcsao jával együtt. A tsz-ben megkezdődtek az őszi munkálatok. Úgy tervezik, hogy 70 hold gabona alá trágyázzák meg a talajt. Mintegy 200 vontató trágyát szórtak el ezideig. Az elszórt, trágyát nyomban alászántják, hogy ne vesszen kárba a tápértéke. Képünkön Kocsis József és Kajtár Sándor vontatóvezetők, Hangos Sándor, Bekő István, Czibor Sándor és Zajda Dénes tsz-tagok vontatóval hordják a trágyát. 370 új tággá! gyarapodtak megyénk tsz-ei ez utóbbi héten Tolna megyében a legutóbbi egy hét alatt 260 család lépett be termelőszövetkezetbe 370 taggal. Az új belépők összesen 1281 kát. hold területet adlak be a termelőszövetkezetei; gazdaságába. Ugyancsak az elmúlt héten egy új tszcs-vel is növekedett a tsz-ek száma Tolna megyében: a 129 holdas bonyhádi Haladás I. típusú TSZCS 25 tagja is áttért a legfejlettebb szövetkezeti gazdálkodásra. Ilii A VAN FADDON egy magának élő, csendes, szorgalmas ember. Saját kis birodalmat épített, ezt sövénnyel körülkerítette. A kis kerti ajtót körülölelik a bokrok, s ha valaki nem ismeri a járást, nyugodtan ereszkedhet a Dunára, ahol a várszegi komp kikötője van, nem veszi észre az ajtót. Zsiga bácsival a minap ismerkedtem meg. Ültünk a kis ház előtt és egymás egészségére köszöntöttük a jófajta faddi bort. Ültünk és hajtottuk a szúnyogokait, A kert túloldalán az esti für- dőzők sikongtak a vízben. — Elhiheti nekem — magyarázta vendéglátóm — valóságos kincsesbánya ez a kert. Megterem itt minden, a káposztától a barackig... El voltam itt egymagámnak. A gyerekek már megnőttek, elmentek. Az egyik Pesten, a másik férjnél, mire megöregszünk magunknak maradunk... Mert nem, a pénz tesz mindent. Egymagám tovább nem fejleszthettem volna ezt... Ide öntözés kell... HALKAN, TAGOLTAN ejtette a szavakat és tudni kell, hogy Zsiga bácsi nemrégiben elhatározta, — változtat az élete során. Szövetkezett, vagy ahogy mondta pártot ütött, a szövetkezet, pártjára állt. Néztük a kertet és Zsiga bácsi, a legfiatalabb szövetkezeti tag Faddon, már tervezgetett. Az a százezer forint forog fejében, amit a Búzakalász TSZ a kertészet fejlesztésére szán. — Ott szemben, felépítjük a szivaty- tyúházat, mert öntözni ,kell és ha az egész területet gondosan akarja művelni iaz ember, nem elegendő a kézi- hajtásos kút vize ... Közben vásárlók jönnek, zöldséget, paprikái vesznek. Nagy itt a forgalom. — Olyan az ember, — ült újból mellém, — hogy sosem nyugszik, mindig többet, jobbat szeretne és keserves egy érzés, amikor valaki rádöbben — hiába akar, hiába gyötrődik, nem bírja tovább ... Én még szeretnék tovább lépni, ezért is mentem a Búzakalászba ... KEZÉVEL KÖRBE MUTAT a homályba vesző sövényeken ... — Ott melegágyat építünk, amarról jönnek a csatornák ... Már az embereket is kijelöltük, akik a kertészetben dolgoznak majd ... Egy sort hallgatott, s kicsit szégyenkezve folytatta: — Nem azért mondom, a dicsekvés sosem volt kenyerem, de az Uj Élet kertészele alapoian nyomja meg a gombot, ha a tavaszon a nyomunkba akar járni. ZSIGA BÁCSIT ismerik a faluban, egyedül, egymagában is boldogult: de így a nagyüzemadta lehetőségekkel most bontakozhat ki igazán, szervező, alkotóképessége és a hosszú évek során összegyűjtött szaktudása. Még csak az elsőket lépte a közös úton és soha nem álmodott távlatokat lát maga előtt. Előremenni, mindig csak előre, s ha nem muszáj, az ember egy lépést se tegyen hátra, de ne is topogjon egyhelyben. Erre az elhatározásra jutott Zsiga bácsi, akit tisztelnek, becsülnek és jó gazdának ismernek Faddon. SZ. R.
