Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-13 / 215. szám

1955. SZEPTEMBER 13. NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Heg kell javítani az ifjúság körében a politikai nevelőmunkát Ifjúságunkra nagy fel adat vár: a szocializmus építésé nek feladata. A munkásosztály, a párt fiatalságunktól várja a meg­kezdett szocialista építő munka további sikerre vitelét a fiatal­ságtól várja a marxizmus—le- hinizmus diadalmas ügyének Végső megvalósítását. A mai fiatalság a jövő országépítője. Ebből következik, hogy jövőnk egyik alapvető záloga az, hogy milyen szellemben neveljük ifjú Ságunkat. A Központi Vezetőség május' határozata az ifjúsági munka megjavításáról nagy nyomaté­kossággal hívja fel a figyelmet az ifjúság nevelésére. Többek között kimondja: ,,Az ifjú nem­zedéket a szocializmus eszmél szellemében, a marxizmus—1c- ninizmushoz való következetes hűségre kell nevelni Biztosítani kell, hogy ifjúságunk megértse a szocialista építés távlatait, a szocialista és kapitalista társa­dalom közötti gyökeres különb­séget.” E HATÁROZAT megvalósítá­sáért következetes harcot kell folytatni annál is inkább, mert az ifjúság ideológiai nevelése meglehetősen elhanyagolt terü­let volt az elmúlt években. Sok esetben azzal akarták helyette­síteni az ifjúság politikai neve­lését, a fiatalok megnyerését a szocia'izmus ügyének hogy szé­les perspektívát nyitottak előt­tük, és a szakmai tanulás, anya­gi felemelkedés terén szinte kor látlan lehetőségeket nyitottak számukra. Mindez feltétele a fiatalok megnyerésének, de semmiesetre sem helyettesítheti a rendszeres politikai nevelő munkát. Ezt igazolja a gyakcr­Vsrosinarly ünnepség Bonyhádon Nagy a készülődés a bonyhádi fiú-diákotthonban: Vörösmarty­ünnepségre készülnek a diákok. Az egész tagságon észrevehető az a nagy izgalom, amely meg­előzi ezt a nagy eseményt. Min­denki nagy szorgalommal végzi tanulmányait, hogy nagyszerű eredményekkel adózzon Vörös­marty nagy szellemének. A diákotthon tagsága az ün­nepség megrendezése érdekében előkészítő bizottságot választott, amelynek feladata az ünnepi mű sor előkészítése. Az ünnepség alkalmával a -százéves jubileum tiszteletére Vörösmarty-mellszobrot leplez­nek le a diákotthon előtt. Petz Ádám lat is. Az ifjúság körében sok helyen teret hódítottak a külön­féle kispolgári nézetek, érvénye­sült a klerikális befolyás és ter­jedt a kozmopolitizmus. Mindez a politikai nevelő munka hiányá val magyarázható. A DISZ elha­nyagolta alapszervezeteiben a po litikai oktatást: a Petőfi iskolák szervezését. Ahol szerveztek Pe­tőfi iskolát ott is inkább csak a formaság kedvéért és a meg­szervezésnél többet nem tettek érdekében. Még a viszonylag jól dolgozó tamási Vörös Szikra TSZ DISZ-szervezetében sem tud ta eredményesen befejezni a Pe­tőfi iskola az oktatási évet. Ezt az állapotot fel kell szá­molni. A Központi Vezetőség májusi határozata a párt- és DISZ-szervezetek figyelmét egy­aránt felhívja a DISZ-oktatás gyökeres megjavítására. A DISZ bizottságoknak és szervezetek­nek a többi nagyfontosságú fel­adat végrehajtása mellett körül­tekintő gondot kell fordítaniok a Petőfi iskolák hallgatóinak szervezésére. Helyes, ha az alap szervezetek taggyűlésen vitatják meg a DISZ-oktatással kapcso­latos feladatokat és ott válo­gatják ki a hallgatókat. Idejé­ben gondoskodjanak a megfe­lelő propagandaanyagról is. VAN OLYAN HELY, mint Nagyszokoly, ahol már nyilván­tartanak mintegy 30 Petőfi is­kolai hallgatót, de sajnos, sok helyen még az a nézet uralko­dik, hogy ,.ráérünk, van még idő bőven és most különben sem érünk rá ilyen dolgokkal foglalkozni.” Előszer is az Idő­vel nem lehet bővelkedni, mert nem sok idő van hátra az okta­tási év megkezdéséig, másod­szor pedig, ahol az utolsó na­pokra hagyják a Petőfi iskolák megszervezését, az már eleve nem kecsegtet valami jó ered­ménnyel, mert ilyen nagyfontos­ságú dologban egy-két nap alatt nem lehet alapos munkát vé­gezni, nem lehet pótolni azt, amit hetek, hónapok alatt kellett volna elvégezni. Nagy felelősség terheli a párt szervezeteket a DISZ politikai nevelő munka megjavításáért. A Központi Vezetőség határoza ta értelmében a kommunisták felelősek azért, hogy mi törté­nik a fiatalság körében — így az alapszervezeteknél nem lehet kielégítőnek tekinteni a pártok­tatási év előkészületeit, amíg nem készültek fel megfelelően a DISZ-oktatásra. A pártoktatás­nak szerves része a DlSZ-okta- tás. Erre jó példát találhatunk az Iregszemcsei Gépállomáson, ahol a pártszervezet előkészí­tette a pártoktatást, de ez mel­lett nagy gondot fordított a DISZ Petőfi iskolájának előké­szítésére is: gondoskodott pro­pagandistáról és rendszeressn elbeszélget a Petőfi iskola hall­gatóival, hogy már most elejét vehessék a lemorzsolódásnak. ANNAL SÚLYOSABB hibát követett el az Iregszemcsei Kí­sérleti Gazdaság pártszervezete. Itt a Központi Vezetőség hatá­rozata ellenére sem törődtek a DISZ-oktatással, noha igen sok fiatal dolgozik a gazdaságban. A pártszervezetben ilyen nézet terjedt el: „Tavaly volt Petőfi iskola, de lemorzsolódott, nem tudta eredményesen befejezni az évet, tavaly tehát nem sike rült, minek szervezzünk az idén .. .” így aztán „elintézték” azzal a fiatalok politikai neve­lésére való felkészülését, hogy 2 — 3 fiatalt beosztottak pártok tatásba. Ezért természetesen fe lelős a községi pártbizottság is, mert elnézte, hogy a kísérleti gazdaságban nem törődnek a fiatalok ideológiai nevelésével. ÁLTALÁNOS TAPASZTALAT hogy a pártszervezetek többsége annyit megtett a DISZ-oktatás előszítéséért, hogy propagandis­tát adott át a DISZ-nek. Ez jó, de ebpen köze. sem merülhet ki a pártszervezet segítése. A párt- v.zetőségek adjanak ezzel kap­csolatban' tanácsoka', feladato­kat a DISZ-vezetőség e^.iek. ellenőrizzék a munka ukat és ezmellett gyakorlati segítséget is adjanak a Petőfi iskolák meg­szervezéséhez, a hallgatók kivá­logatásához. Nem mindenki tudja.. • ... hogy megyénkben 1954-ben 1953-hoz viszo­nyítva 32 százalékkal növe­kedett a házasságkötések száma, 15,5 százalékkal az élveszületések, 4 százalék­kal csökkent a halálozások és 10,3 százalékkal csökkent a halvaszületések száma. ... hogy megyénkben 1955. évben az összes születések 47 százaléka történt intézet­ben, 1954-ben pedig közel 50 százaléka. ... hogy 1955. I. félévében megyénkben több, mint há­romszor annyi lakást építet­tek, mnt 1954 azonos idősza­kában. ...hogy az 1955 I. félévé­ben épült lakásoknak túlnyo­mó része (majdnem 62 száza­léka) kettő vagy többszobás. ...hogy 1955. I. félévében Szekszárdon a Megyei Ta­nács 50 férőhelyes bölcsődé­jét 430 000 forint költséggel helyezték üzembe. ... hogy a Szekszárdi Au­tóközlekedési Vállalat üzemi öltözője és fürdője 136 000 fo­rintba került. ... hogy a Tolnai Sertéste­nyésztő és Hizlaló Vállalat Tengelicen 6 lakást épített közel 300 000 forint költ­ségvetési értékkel. ... hogy a Tolnai Pamut­szövőipari Vállalat üzemi konyhája 148 000 forintba került. ... hogy a Simontornyai Bőrgyár 9 lakást alakított át dolgozóinak, 602 000 forint költséggel. ... hogy megyénk bolti kis­kereskedelmi áruforgalma 1955. I. félévében, 1954. azo­nos időszakához viszonyít­va 9 százalékkal növekedett. ... hogy 1955. I. félévében cukorból majdnem 13 száza­lékkal többet adott el, me­gyénk kiskereskedelme a fogyasztóknak, mint 1954. azonos időszakában és 30 százalékkal többet, mint 1953. azonos időszakában. ... hogy az ötéves Terv idején országosan a lakos­ság fogyasztása 30 százalék­kal növekedett. ... hogy 1954-ben nyolc­szor annyi motorkerékpárt, hétszer annyi gyerekcipőt, hatszor annyi sört, majd­nem hatszor annyi cigaret­tát gyártottunk, mint 1938- ban. ... hogy az ötéves Terv időszakában több mint há­romszorosára nőtt a repülő­gép és hétszeresére a távol­sági autóbusz utasforgalma. N. A. Bulganyin elvtárs válasza (Folytatás a második oldalról) Adenauer nyilatkozatával kapcsolatban ezután N. A. Bulganyin szólalt fel. Mielőtt áttérnénk a gazdasá­gi kérdésekre — jelentette ki N. A. Bulganyin — szükséges­nek tartom a következő meg­jegyzéseket. A szovjet küldött­ség tudomásul veszi az ön nyilatkozatát, amely szerint Önök megvitatják az én és kollégáim mai felszólalását, megvizsgálják N. sz. Hruscsov nyilatkozatát. Szeretnénk át­térni a kérdésre, hogy mi a ne­met nép szerepe Németország újraegyesítésében. Nem tudom másnak, mint kirohanásnak nevezni ezt, amit ön, a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányá­ról mondott. Annak cáfolatául, amit ön, a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányáról mondott, elegendő megemlí­teni a következő tényeket. Nemrég N. Sz. Hruscsovval, a Német Demokratikus Köz­társaságban voltunk. Körülbe­lül 500 kilométert tettünk meg, voltunk ipari és mezőgazdasági üzemekben, voltunk sok vá­rosban és helységben is. Lát­tuk a német lakosság igazi, va­lódi magatartását kormányá­val szemben, a Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyával szemben. A német állampolgárok ma­gatartása arról tanúskodik, hogy a lakosság tiszteli, el­ismeri és saját kormányá­nak tartja a Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyát. Végül a Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya szuverén kormány, amelyet több európai ország elismert, amelyet elismert négy nagy­hatalom, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Kínai Népköztársaság. Véle­ményem szerint ez teljesen elegendő az ön nyilatkozatá­nak cáfolatára, ügy gondo­lom, hogy a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége által itt használt érvelés nem fogja elősegíteni a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság köl­csönös megértését, a német nép két részének újra egyesí­tésével kapcsolatos kérdés megoldását. Ami azt a javasla­tot illeti, hogy most térjünk át a gazdasági kérdésekre, a szovjet küldöttségnek nincs ellenvetése a javaslattal szem­ben. Ezután a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatairól dr. Hallstein, a Német Szövetségi Köztársaság külügyi államtit­kára tett nyilatkozatot. (MTI) I Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztereinek találkozója Moszkva (TASZSZ) A Szov­jetunió és a Német Szövetségi Köztársaság ; kormányküldöttsé­ge tárgyalásain hozott határozat értelmében szeptember 12-én reggel 10 órakor V. M. Molotov a Szovjetunió külügyminisztere és von Brentano, a Német Szö­vetségi Köztársaság külügymi­nisztere a szovjet külügyminlsz- , tériumban találkozott egymással. A miniszterek a tárgyalásokon lefolyt eszmecsere figyelembe­vételével hozzáfogtak a konkrét javaslatok előkészítéséhez. Óránként 800 méter vasútvonal A kalugai gyár olyan darukat gyárt, amelyek 25 méteres vas­úti síneket raknak le. A daru óránként 800 méter vasútvona­lat épít. Teherbíróképessége 9 tonna. A hajtóművek teljesítő- képessége 300 lóerő. Kezelésé­hez 3 ember szükséges. A képen: az új sínlerakó-daru. (Foto E. Jevzerihin és A. Sztuzsin.) JEGYZETEK az Országos Mezőgazdasági Kiállításról A kiállítás főpavillonjában többek között egy tabló áll: „Száz a legjobbak közül” cím­mel. Az ország száz legjobb termelőszövetkezetét érte a ki­tüntetés, hogy nevükkel, s leg­kiválóbb eredményeik adataival ezen a táblán szerepelhetnek. És a száz legjobb közül négy Tolna megyébe való. A tengelici Pe­tőfi TSZ neve alatt látható a tsz Kossuth-dljas elnökének: Hos­nyánszky Jánosnak fényképe. A Bonyhád-istvánmajori „Dózsa” TSZ a második, mely megyénket képviseli ezen a táblán. A naki „Ut a szocializmus felé” TSZ ne­ve alá ezt irták: „a megye leg­jobb hússertéstenyésztője”. Vé­gül a tamási „Vörös Szikra” TSZ neve alatt (melynek elnöke Péti János, a Szocialista Munka Hőse), ez olvasható: „Növényter melésben általában kimagasló eredmények.” * A különböző pavillonokban sok ember járkál ceruzával és füzettel a kezében. Különösen örvendetes, hogy e buzgó je- gyezgető emberek nagyrésze pa raszt, — vidéki ember. Megle­hetősen sokan állnak azelőtt a hatalmas tábla előtt, mely Ma­gyarország térképét ábrázolja, s melyről azt lehet leolvasni, hogy — a tudomány kutatásai értelmében — hazánk egyes tá­jain mely burgonyafajták ülte^ tése a legelőnyösebb és leggaz­daságosabb. Had írjuk le, hogy a Dél-Du- nántúl vidékei, többek közt te­hát Tolna megye burgonyater­melői számára ez az útmutató azt ajánlja, hogy a burgonya: gülbaba, aranyalma, boldogító, merkur, kaszaliszkie, leninó és margit nevű fajtáit vessék. Ezek azok a fajták, melyeknek víz­igényessége aránylag csekély, étkezésre — a Merkur kivételé­vel — kiváló minőségűek és jól bírják a mészben gazdag tala­jokat. • A gabonafélék kiállítását kü­lön hatalmas épületben, az úgy­nevezett: gabona pavillonban rendezték meg. Tolna megye az idén rozs és őszi árpa termeié sével szerezte itt a legtöbb babért. Az állami gazdaságok közt a Tengelici Kísérleti Gazdaság sze rezte meg az I. díjat, mert 326 holdon 20 mázsás átlagtermést ért el. A legjobb táblán 24 má zsa rozs termett kataszteri hol­danként. Szintén kiváló rozstermelési eredményt ért el a simontornyai Alkotmány TSZ, s a szövetkeze­tek versenyében a II. dijat kap­ta. 23 holdon 20 mázsát termel­tek holdanként a simontornyaiak Az aparhanti „Márcium 9” TSZ őszi árpa termelése megszerezte a III. dijat a tsz-nek. • A növénytermelési pavillonban még a következőket láttuk: A naki „Ut a szocializmus felé” TSZ gyönyörű takarmány répáit, melyből 8 holdon 514 mázsás átlaggal termeltek Na kon, Balogh Igire, naki egyéni­leg dolgozó paraszt kukoricáját, melyből 50 mázsa termett 1 hol dón. A paksi „Vörös Sugár” TSZ burgonyáját, melyből egy kataszteri holdon 105 mázsa termett. Végül pedig egy hatalmas táblát, melyen két fénykép is áll a tengelici „Petőfi” TSZ dohány- termesztő csoportjáról, s a ké­pek aláírásaként az alábbi szö­veget: „Forgatva való fűzéssel és gondos szárítással biztosította a jó minőséget”. Azt is büszkén írjuk meg, hogy a kiállítás nyom tatott katalógusa szerint a ten­gelici termelőszövetkezet a ne­gyedik helyet foglalja el az or szágban a 10 mázsás dohányter­melői mozgalom élenjárói kö­zött. És ez igen-igen előkelő he­lyezés. A „Petőfi” TSZ 11 katasz trális holdon holdanként 10.83 mázsa dohányt termelt. Sok bámulója akad a kiállítá­son a tamási „Vörös Szikra” TSZ hatalmas braunschweigi káposz­tájának. * Mint mindig, az idén is a ba- romfipavillon a legzajosabb. Hiába a baromfi nem csendes jószág. Persze, csak olyankor tűnik ez fel, ha többezer kot- kodácsol, gágog belőlük egy teremben. Nos, a tyúkok, libák, kacsák, pulykák között nem egy tolnai akad. Méghozzá díj­nyertesek Is. Nem messze a bejárattól a Hőgyészi Állami Gazdaság ba­romfitelepének sárga-magyar tyúkjai örvendeztetik a nézőket. Bizony ezek az állatok rászolgál tak a kitüntető II. díjra. A „Rhode-Island Red” fajtából a Juhépusztai Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság baromfitelepe nevelt olyan szép állatokat, hogy megakadt a zsűri szeme rajtuk, s nekik osztották a III. dijat. Menjünk csak tovább a termen. Ugylátszik Högyész ki­tesz magáért, mert a „Velsumi” fajtában is II. dijat nyert tyúk­jaival. t Odébb a pulykák láthatók. Két elismerő oklevél jutott itt Tolna megyének. Az egyiket a tengelici „Petőfi” TSZ, a másikat a mözsi „Úttörő” TSZ nyerte. Ok levelet kapott még a tengelici „Petőfi” TSZ fehér magyar lud- jaiért, s a sióagárdi „Béke” TSZ pekingi kacsáiért. Egy hete tart a kiállítás és máris számos Tolna megyei si­ker született. Vitathatatlan tény, — legalábbis az Országos Mező gazdasági Kiállítás tapasztalatai alapján, — hogy megyénk ál’at- tenyésztése sokkal fejletteb, ma gasabb színvonalon áll országos viszonylatban, mint növényter­melésünk. A kiállítás szakbizottságai, zsűrijei még nem döntöttek a mezőgazdaság minden itt kép­viselt ágának díjazásában. Jog­gal bízhatunk tehát még továb­bi sikerekben. Cserhalmi Imre

Next

/
Thumbnails
Contents