Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-30 / 230. szám
1955. SZEPTEMBER 30. NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « A propagandista pártmegblzatása MILOS ISTVÁN, a gyulaji Uj Barázda TSZ elnökének ablakából még késő este is fény szűrődik az utcára. Az egykét késői arrajáró először ügyet sem vet rá, de amikor minden este az egész környéken csak ebből az egy ablakból szűrődik fény, megállnak egy pillanatra, figyelnek, arra gondolnak, hogy talán beteget virrasztanak Milosék, mert faluhelyen csak ilyenkor égetik későig a villanyt... Nem beteget virrasztanak... Az egész család nyugodtan alszik, mindenki elbújt a takaró alá, hogy ne zavarja őket az erős fény, csak Milos István van ébren, az asztalnál ül, kékkarton-fedelű könyv fölé hajol, olvas és közben jegyzetel. Talán Milos István éjszakánként nem tud aludni? De hogynem tudna, hiszen sokszor jobban elfárad napközben, mint aki egész nap kaszál. Több mint ezer holdas gazdaságot irányít, egyszer ide, egyszer oda kell sietnie, az elnöknek mindenütt ott kell lennie, a sok gond elsősorban az ő vállán van, a problémákat neki kell megoldania és egy-egy ilyen mozgalmas nap után még a legerősebb fizikumú és idegzetű ember is elfárad, vágyódik a pihenés után. Milos István azonban pártmegbízatást kapott és a kommunistának elsőrendű feladata, hogy azt végrehajtsa. JEGYZETFÜZETÉN ott áll a főcím: „A marxizmus—leni- nizmus alapjai“, alatta- „Az I. hét anyaga.“ A cím alatt a kiadott irodalom részletes, megfelelően tag .,lt jegyzete. Néhol a betűk ákom-báko- mokká válnak, majd pedig egy megcsúszott vonal következik. Ez azt jelzi, hogy írója itt már nem bírt megküzdeni a fáradtsággal, álmossággal és kiesett az írószerszám a kezéből. Másnap este ugyanez ismétlődik ... ESTE TANUL, „egyzetel, másnap szinte már hajnalban kel, hogy ott legyen a munka megkezdésénél, mert az őszi vetés, betakarítás nagylontosságú feladat, jó végrehajtásától nagymértékben függ a tagság részesedése és ha az elnök nem látja el megfelelően teendőit, nagyon sok hiba csúszhat be a munkába. A sok munka közben is szakít azonban arra időt, hogy beszélgessen egyik-másik hozzája beosztott hallgatóval, mert tapasztalatból tudja, hogy ha már most nem foglalkozik a hallgatókkal, nincs biztosítva az oktatási év zökkenőmentes beindítása. Megismerkedett már mind a 25 hallgatójával, közülük többnél komoly problémát kellett és kell majd a jövőben megoldani. A párttag Varga István elvtárs egyszer ezt mondta neki: — Tanulnék én szívesen, de öreg vagyok, nem látom elolvasni még szemüveggel sem a betűket. — Majd segítek — vigasztalta Milos elvtárs — még a foglalkozáson kívüli időben is elbeszélgetünk az anyagról és majd nem könyvből tanulja meg, hanem magyarázat után. A 60 éves pártonkívüli Kosz- szu János bácsi egyenesen kijelentette: — Nincs nekem szükségem a tanulásra, leélem én az életemet anélkül is ... Milos elvtárs hirtelen nem is ■ tudta, hogy mivel érveljen, de aztán elkezdte: — HOSSZÚ BÁCSI, az ilyen tanulásra mindenkinek szüksége van. Itt a saját életünket tanulmányozzuk, azt, hogy hogyan éltünk a múltban, hogyan élünk most és hogyan élünk majd a jövőben. Maga természetesnek veszi, hogy most 60 éves létére 4000 forintja van a takarékban, pedig pzelőtt nem tudott boldogulni, de nem érti, hogy minek köszönheti. A tanfolyamon ilyen dolgokat fogunk megtanulni... Erre Hosszú bácsi csak annyit mondott: — Jól van fiam, ott leszek én is azon a „szemenáriu- mon...“ Boda A 25-ös Autóközlekedési Vállalat Szekszárd... Szekszárdon hosszú évek óta dolgozik egy vállalat. Amikor neve először jelent meg a pecsétes nyugtákon, kevesen gondolták, hogy évek múltán nemcsak a város, hanem Tolna megye egyik legjelentősebb vállalata lesz. Ha valaki hűen akarja szemlélni azt a változást, amit a felszabadulás utáni tíz esztendő Szekszárd városának és Tolna megyének adott, az kicsinyben hűen végig kísérheti a fejlődés útját ennél az egy vállalatnál. Jelentőségét magam is csak a közelmúltban ismertem meg, egészen pontosan néhány napja, mert úgy van ezzel az ember, mintha fényes kiállítási terembe lépne, ahol egymás mellett sorakoznak a szebbnél szebb tárgyak a figyelmet lekötő érdekes dolgok és ilyen esetben — ez terme szetes, csak a legnagyobbakat, a legérdekesebbeket vesszük észre. Az elmúlt öt év során gyors ütemben változó, épülő szép hazánkban hasonlóképen járt az, aki a szocialista átalakulás történelmi napjait figyelte. ANNYI MINDEN ÉPÜLT máról holnapra, hogy csak a leg nagyobbakat tartottuk meg érti Tékezetünkben. Pedig „kicsinyben” is nagyot változott a világ, így bizony sokan, még Szekszárdon sem vették észre, hogyan növekedett, alakult egyik évről a másikra „naggyá" a Szekszárdi Autóközlekedési Vállalat. Csupán egyszerűen természetesnek vettük, hogy megszaporodtak az autóbusz járatok és a szekérfuvart lassan felváltotta a teherautó. Nem is olyan régen mindössze öt autóbusz és három teherautó jelentette számunkra a technika könnyebbségét. Ez a kis „mag” hirdette, milyen lehetőségek nyílnak az előtt a nép előtt,, amely lerázta a szolgaság láncait és szabadon, saját erejéből új életet, új társadalmi formát épít magának, öt, vagy hat évvel ezelőtt, amikor az első tervköl- csön jegyzésére kérte kormányunk és pártunk a magyar dolgozó népet, még csak terveink voltak ... A kommunisták vezetésével kilencmillió magyar dől gozó tervezett, álmodott szebb •életet, szabad, független nemzet! létet a Duna-Tisza két partján Ma, öt év után, a megvalósult álmokról, tervekről beszélhetünk ... Jól tudja a sofőr, mi a különbség az elsőosztályú beton út és a gödrös, esőben nem járható földút között.. . Megyénkben öt év alatt száz kilométer hosszú elsőosztályú kiváló betonút épült, ezzel összekapcsolt i a terv Szekszárdot az ország más részeivel, elsősorban a fővárossal és a Dunántúl más vidékeivel Az utakkal együtt fejlődött a magyar közlekedés. Egyszerű számok beszélnek erről mindennél világosabban. Ma harminc autóbusz és hatvannégy három és öttonnás teherkocsi dolgozik a szekszárdi autóközlekedésnél — munkát és megélhetést biztosítva közel háromszáz dolgozónak. A fejlődés, ÖT ÉV MÉRLEGE így is mutatkozik és mivel a szocialista gazdaság láthatatlan szá lai egyre erősebben kapcsolódnak egymáshoz, a dolgozó paraszt szemével figyelve a megyei közlekedés fejlődését, ez úgy mutatkozik, hogy a határból te herautók hordják olcsón és gyor san a gabonát, szalmát, kendert, kukoricát és teherautók szállít ják a trágyát. Egys terű össze hasonlítás és benne tükröződik a változó hétköznapok tartalma, mert amit lovas kocsival egy hétig szállítana a dolgozó paraszt, azt egy teherautó egy nap alatt elszállítja. így nem csoda, hogy egyre többen igénylik a vállalat teherautóit, hiszen a mindennapi munka könnyebbségét hozta a teherautó városnak és falunak egyaránt A MI CÉLUNK, hogy az elkövetkező öt év so rán még több teherautó és más gép segítse, könnyítse a paraszti munkát. Már komoly telep épült Szekszárdon, ahonnét naponta munkába indulnak az autók (csak a közelmúltban épült a \ál lalat dolgozóinak fürdő, öltöző, szálló)... A cél az, hogy mmd- annyiunk kényelmére tovább fej lődjön a közlekedés megyénkben is... Erre is gondoltak az „AKÖV” dolgozói, most amikor újból kölcsönadták forintjaikat az államnak.. A munkás-paraszt szövetség erősítésének szép példáját adják nap mint nap a vállalat gépkocsivezetői és forgalmi szolgálatának irányítói.. . A száznál több kocsivezető közül szeretném megemlíteni Czvvenk, Ihos és Tóth Sándor elv társak nevét, akik nemcsak lelki ismeretes munkájukkal vívták ki társaik elismerését, nai'iem az áldozatkészségből is azt mutat ták, amit minden dolgozótól joggal vár a nép áll ima ... EGY BESZÉLGETÉS SORÁN Ihos Ferenc gepüocslvezető a következőket mondotta: „Azért jegyzek ezer forint békekölcsönt mert az elmúlt öt év alatt szemé lyesen győződtem meg, mennyire helyesen, mindannyiunk érdeben haszhálta fei államunk a köl csönadott pénzt. Elég csak o mi vállalatunk példáját említeni . . A termelőszövetkezetekről az újonnan épült városokról nem is beszélve ... Meggyőződésem, hogy ez az újabb kölcsön a má sodik ötéves tervben gazdag kamatokkal ’ térül meg : z én hasznomra is ... Egy év alatt közel félmillió fo rintról számolhatnak el a vállalat vezetői, amit szociális beru házásokra fordítottak, és újabb félmillió az az összeg, amit új kocsik vásárlására költöttek . . Minden új kocsi, újabb munka lehetőség és felmérhetetlen köny nyebbség a dolgozó parasztság nak. A gépkocsivezetőkhöz hasonlóan a munkás-paraszt szövetség erősítésén fáradoznak a vállalat vezetői is. _ A forgalmi osztály vezetője Radnai Mátyás, aki kalauzból lett a meglehetősen naggyá nőtt vállalat egyik vezető je, Matók Lajos a párt alapszervi titkára és a műhelyben a még hiányos felszereléssel is legkomolyabb műszaki munkákat meg oldó szerelők, mind, mind azért dolgoznak becsülettel, hogy az „AKÖV” jó neve, tekintélye, a pontos, gyors szállításokkal tovább erősödjön. A munkásosztály falusi élharcosai ők ... és «mikor egy-egy nehéz feladatot megoldanak — műszakiak és munkások — jóleső érzéssel gondolhatnak arra: A közös ügyért, mindannyiunk jobb életéért, derűsebb holnapjáért tették. K Tolnai Napié a dolgozok szolgálatában Hüber Katalin DISZ fiatal, a bonyhádi tanács hangoche- mondóján keresztül rendszeresen ismerteti a Tolnai Napló legfrissebb közérdekű híreit. A községi tanácsok dolgozói kövessék a bonyhádiak példáját, segítsék a lap terjesztését, hogy a párt szava a sajtón keresztül is eljusson a dolgozókhoz. Korai vetés-jó talaj munka - bő termés Vetnek és silóznak a Gerjeni Állami Gazdaságban A Gerjeni Állami Gazdaságban a jól előkészített talajba ecl dig elvetettek 180 hold ősziárpát. Őszi takarmánykeverékből pedig 80 holdat. A gazdaság búza vetési terve, több mint ezer hold melynek megvalósítását meg kezdték. Eddig mintegy 600 hold vetőszántást végeztek. A Gerjeni Állami Gazdaság bán a vetések mellett megkezdték a silónövények silózását. Eddig mintegy 4058 köbméter jó- mir.őségű sziláz anyagot készítettek. A tervük az, hogy a tervezett silómennyiség helyett mintegy 1500 köbméterrel többet készítenek, hogy elegendő legyen belőle a tél folyamán az állatok részére. Veinek, cukorrépái szednek és silóznak Az Alsóleperd! Állami Gazda Ságban mintegy 113 százalékra teljesítették az őszi árpa vetés tervét. Az őszibúza vetéstervül; kel eddig 12 százalékban végez tek, a gazdaságban mintegy 80 százalékban készen van a vetőszántás. Emellett még megszán tottak ezer holdat, melybe már tavasziak kerülnek. Mélyszántás! tervüket 28 százalékban teljesi tették. Az ősziek elvetése mellett szeptember 21-én megkezdték a 476 hold cukorrépa felszedését Eddig mintegy 100 hold kieme lésével végeztek. Átlagos holdan kéntl termésük 150 mázsa. Nem nagy eredmény, de a tavalyihoz viszonyítva jó, mert kétszerese tavalyi cukorrépatermésüknek. A gazdaságban jó ütemben fo lyik a silókészítés. Eddig mint egy 4500 köbméter silót készítettek. Silózási tervük teljesítése eddig 30 százalékos. Egy-egy számosállatra 10 köo méter silót terveztek. A gazdaságban úgy végzik a silózás: — egy részével kísérletképpen —, hogy a kukoricát tejesérésben silózzák és így 68.5 mázsa cső és 129.1 mázsa szártermést nyernek. Ezt a kísérletet két esetben ismételték meg. így na gyobb tömeget kapnak és fehér jeértékben gazdagabb a sziláz- anyag. Néhóíiy szó gépállomásaink munkájáról Járásunk területén, a szedres! és a mözsi gépállomások körzetében, a tsz-eknél jó ütemben folynak az őszi munkák. Ezideig a két gépállomás körzetében elvetettek 380 hold őszi árpát. Jól halad a vetőszántás és az őszi mélyszántás is. A mözsi gép állomás már elvégezte a talajfor gatást szőlő alá a mözsi Úttörő TSZ-nél három holdon, a faddi Szabadság Földje TSZ-nél hét holdon. A legtöbbet silózott eddig a faddi Kossuth TSZ, ahol már 200 köbméter silóanyag készen van, A sárpilisl gépállomás körzetében nagyon gyengén halad az őszi munka. Ezideig csak 40 köbmétert silóztak. őszi árpát pe dig csak 100 holdat vetettek a 14 termelőszövetkezetnél egyűtt- véye. A szedresi gépállomás körze tében az őszi árpa elvetésében a szedresi Petőfi Termelőszövetkezet vezet, a mözsi körzetben a faddi Szabadság Földje TSZ, a sárpilisi körzetben pedig a sárpilisi Uj Élet Termelőszövetkezet Fejős Mihály járási föagronőmus Mi iirefclsaezett a borsétermelés Elmondja: Pécsi András, a bátaszéki Búzakalász TSZ növénytermesztési brigádvezetője. Termelőszövetkezeti tagtágunk évek óta foglalkozik a borsó termelésével. Az előző években termelési eredményeink nagyon gyengék voltaik. A borsótermeléshez nem választottuk ki a legalkalmasabb területet, nem trágyáztunk megfelelően, sajnáltuk a növénytől a műtrágyát, évközben nem gondoskodtunk kellő időben a gyomirtásról, a magkötés sem sikerült jól. Természetesen ilyen körülmények között gyenge lett termésünk is. A múlt év őszén elhatároztuk, hogy ebben az évben 10 holdon termelünk borsót, de nem úgy, mint eddig, hanem a jó gazda gondosságával fogunk hozzá. Ahogy a borsó előveteményét, a 10 hold búzát, learattuk, nyomban elvégeztük a tarlóhántást. Az őszi mélyszántás előtt holdanként 50 kilogramm kálil és 1 mázsa szuper- foszfátot adtunk a borsó alá. Tavasszal, amikor a földeken meg lehetett kezdeni a talajmunkákat, azonnal elvégeztük a simítózást. Ezt követően 3 hét múlva kultivátoroztuk a földet, öt hold területet kifejtő borsóval, öt holdat pedig étkezési borsóval vetettünk el. A kifejtő borsót 24 centiméter, az étkezésit gabonasortávolságra vetettük. Holdanként 105 kilogramm vetőmagot használtunk fel. A borsó kelés után kapott egy fogasolást. Amikor a növény az ötödik levelét hozta, akkor sara- boltuk és május végén, mivel dúsan, buján fejlődött a borsó, kézzel irtottuk ki a gyomot a vetésből. Az aratást túlnyomórészt nyüvéssel végeztük, de a kora reggeli órákban kézikaszával is arattuk. A termést az utóérés után azonnal elcsépeltük. Az öt hold kifejtő borsó vetésterületünkről 78.56 mázsás magtermést takarítottunk be. Az öt hold termésért 58.000 forintot fizetett a vállalat. A hasonló körülmények között termelt 5 hold étkezési borsó 68 mázsás magterméssed fizetett. A leszállított borsóért 48.000 forintot kaptunk. A 10 hold borsó terméséért végeredményben 106.000 forintot kapott termelőszövetkezetünk. A pénzből a munkaegység értéken felül 25.000 forint prémiumot osztottunk szét a tagok között. Amilyen nehezen fogtunk hozzá az előző évek balsikerei után, ebben az évben a borsó termeléshez, a jó terméseredmények és jövedelem után most olyan kedvvel és lelkesedéssel határoztuk el, hogy a következő gazdasági évben 20 holdon termelünk borsót. A munkánk nyomán jelentkező jó eredményeink a tagságunknak és új vezetőségünknek összefogásából, gazdálkodásunk gondos szakirányításából és nem utolsósorban a túlnyomórészt DISZ-fiatalokból álló 20 tagú lelkes nö- nénytermesztési brigádunk példamutató helytállásából születtek meg.
