Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-27 / 201. szám

2 NAPLÓ 1955. AUGUSZTUS 27. Az Interparlamentáris Unió negyvennegyedik értekezletének megnyitó ülése Augusztus 25-én a finn kép­viselőház üléstermében meg­nyílt az Interparlamentáris Unió 44. értekezlete. Az érte­kezleten negyvenhárom ország parlamenti küldöttsége vesz részt. Az ülést Lord Stansgate, az Interparlamentáris Unió elnöke nyitotta meg, majd Paasikivi köztársasági elnök mondott üd­vözlő beszédet. — Remélem — mondta töb­bek között Paasikivi —, hogy az Interparlamentáris Unió itt összeült 44. értekezlete olyan légkörben és olyan viszonyok között folyik le, amely lehető­vé teszi a gyümölcsöző munkát mindazoknak a magasztos célki tűzéseknek érdekében, amelye­ket az Interparlam. Unió alap­okmányában kitűzött. Neveze­tesen: a demokratikus intézmé­nyek megszilárdítása és fejlesz­tése, a béke megteremtése és a nemzetek közötti együttműkö­dés fejlesztése. Ezután felolvasták Hammars kjöldnek, az ENSZ főtitkárá­nak üdvözlő táviratát. A főtit­kár táviratában azt a kívánsá­gát fejezi ki, hogy még jobban elmélyüljön az együttműködés az Egyesült Nemzetek Szerve­zete és az Interparlamentáris Unió között. Lord Stansgate rámutatott, hogy az Interparlamentáris Uniónak nem szabad az álla­mok közötti diplomáciai tárgya­lások szervévé válnia és ezzel kapcsolatban bírálta az erő pozíciójából való tárgyalási kísérleteket. Felszólította az Interparlamen­táris Unió tagjait, hogy segít­sék elő a béke megteremtését az emberek közötti testvériség alapján. Lord Stansgate javaslatára az értekezlet elnökévé Lennart Helast, a finn parlamenti kép­viselőcsoport elnökét választot­ták. Lennart Helas beszédében hangsúlyozta, hogy az értekez­let olyan időben ül össze,''ami­kor a világ népei körében ki­alakult a béke fenntartásának reménye. Ezután megkezdődött a vita az Interparlamentárius Unió fő titkárának a 44. értekezlet elé terjesztett beszámolója felett. A beszámoló jelentés a nemzetközi feszültség eny­hítését előmozdító tényező­ként utal a koreai fegyver­szünetre, indokínai hadmű­veletek beszüntetésére, a Moszkva és Bécs közötti kap­csolatok eredményeként Ausztria függetlenségének visszaállítására és a Szovjet­unió kezdeményezésének eredményeként több más európai és egyéb probléma megoldására. Természetesen — állapítja meg a továbbiakban a beszá­moló jelentés — a Közép-Kele­ten és a Kínai Tenger térségé­ben még fennáll a feszültség veszedelmes tűzfészke. Német­ország problémája még mindig megoldatlan, de már nagyobb remények vannak arra, hogy elérhető e kérdés békés rende­zése is. A népek — mutat rá a jelen­tés, — nemcsak, hogy el akar­ják kerülni a halálos veszedel­met jelentő atomháborút, ha­nem jobban is kívánnak élni és érezni óhajtják a tudomány vívmányainak előnyeit. Bárho­gyan is álljon a dolog, az újabb háborútól való rettegés — amely oly hosszú időn át eltöl- tötte az embereket — most már kevésbé érezhető. Ennek ellenére — állapítja meg a beszámoló — ez csu­pán lélegzetvételt, szünetet je­lent, ha a körülmények ilyen kedvező alakulása mellett nem jön létre megegyezés a fegy­verzet csökkentése és az atom­erő fölötti ellenőrzés kérdésé­ben. A meddő tárgyalások hu­zamosabb időszaka után az államok nézetei az Egyesült Nemzetek Szervezetében né­mileg közeledtek egymáshoz, jóllehet még nagyok a leküz­dendő nehézségek. A beszámoló jelentés hang­súlyozza, hogy a nemzetközi bizalom meg­teremtése inkább megnyitja a leszereléshez vezető utat, mint a jogi szavatolások. A beszámoló a genfi négy­hatalmi kormányfői értekezlet­tel kapcsolatban kiemeli, már önmagában az a tény, hogy tárgyaló asztalhoz ültek ama hatalmak kormányfői, ame­lyektől a béke függ, nagy je­lentőségű. „A világ mostani erőviszo­nyának“ szentelt fejezetben a jelentés adatokat sorol fel az Atlanti Tömb történetéről és céljairól, majd rámutat, hogy az Egyesült Államok nemzetközi politikájának alap­vető eleme most az Atlanti Egyezmény iránti hűség, és hogy „a hidegháború során kialakult kölcsönös bizalmat­lanság légkörében létesült két tömb között kezd megnyilvá­nulni a közeledés lehetősége.” A Szovjetunió politikáját il­letően a beszámoló rámutat, „a Szovjetunió legutóbbi lépé­sei úgy látszik arról tanús* kodnak, hogy a Szovjetunió külpolitikájában a béke fenn­tartásának alapvető feladatá­tól vezérelteti magát.“ A beszámoló jelentés a to­vábbiakban Kínával foglalko­zik. Röviden jellemzi az Üj Kína politikai intézményeit, s rámutat, hogy a békés egymásmellett élés­ért síkraszálló népi Kína az ázsiai kontinens fiatal or­szágainak legbensőbb kíván­ságait fejezi ki, mert politi­kájának a hő béketörekvés a legbiztosabb kifejezője. A beszámoló jelentésnek ab­ban a részében, amely a nyu­gati hatalmaknak az ázsiai országokkal való kapcsolatait érinti, rámutat, hogy a má­sodik világháború befejezése Az Interparlamentáris Unió 44. értekezletének augusztus 25-i esti ülésén megvitatták az Unió tanácsa által az alapokmány 3, 10. és 17. cikkelyének módosí­tására előterjesztett javaslatot. A vita során a módosítási javas­latot elfogadták. Ezután tovább folyt a vita a főtitkári beszámoló fölött. Rónai Sándor magyar országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyű­lés elnöke kiemelte, hogy a genfi négyhatalmi kormányfői értekez­let második világháborút követő időszak rendkívül fontos ese­ménye. után a délkelet-ázsiai politikai struktúra mélyreható változá­sokon ment át. A külföldi befolyás alatt volt népek függetlenséget kap­tak cs kinyilvánították azt a törekvésüket, hogy külső be­avatkozás nélkül rendezze­nek minden olyan kérdést, amely számukra közös ér­dekű. Már csak néhány terület ma­radt gyarmati igazgatás alatt. Az ENSZ közgyűlés kilen­cedik ülésszakának munkájá­ról készült jelentés különösen részletesen foglalkozik a lesze­relés kérdésének megvitatásá­val és az atomerő békés cé­lokra való felhasználásának kérdésével. A vitában résztvett szóno­kok megelégedéssel emelték ki a nemzetközi feszültségnek az utóbbi időben bekövetkezett enyhülését és annak szüksé­gességéről beszéltek, hogy újabb erőfeszítéseket tegyenek a további enyhülés és a népek közötti békés egymásmellett élés feltételeinek megteremté­sére. (MTI) Ez az értekezlet megteremtette a népek közötti békés egymás mellett élés feltételeit. Rónai azt a kívánságát fejezte ki, hogy a kérdések megtárgya­lása a genfi értekezlet szellemé ben történjék. Kulisev (Bulgária) kijelentette, hogy a bolgár nép békét kíván és hajlandó minden olyan intéz­kedést támogatni, amely a béke megszilárdítására irányul. Az esti ülés után az Interpar­lamentáris Unió finn csoportja á képviselőház egyik termében fo­gadást adott az értekezlet részt­vevőinek tiszteletére. Olasz szövetkezeti küldöttség érkezett hazánkba A Szövetkezetek Országos Szövetsége igazgatóságának meghívására olasz szöveuteze- ti küldöttség érkezett hazánk­ba. A baráti látogatás során a küldöttség tagjai megismer­kednek a magyar földműves­szövetkezetek munkájával. Megnyílt Velencében a nemzetközi filmfesztivál Csütörtökön este megnyílt Ve­lencében a nemzetközi filmfesz­tivál. A filmfesztiválon a legna gyobb filmgyártó országok, a Szovjetunió, az Egyesült Álla mok, Franciaország, Olaszország, Japán, Anglia és több más or szág vett részt. Áz Interparlamentáris Unió 44. értekezletének augusztus 25-i esti ülése Útra valóul... Nem tehetek róla, hogy egy­re csak a nagymama jut eszem be. Látom szalad a paksi Fő-utcán, barna kendő a hátán. Arca ráncos, termete középma­gas, nyolc gyermeknek adott életet. Mi azért természetesen a legszebbnek láttuk. És még ma is, tíz év távlatában is kí­sértetiesen fel tudom idézni alakját, ahogy futott, mert hi­szen még késő öregségében is olyan fürge volt, mint egy fia­tal lány. Emlékszel? Neked szeretnék gratulálni és folyton ő jár az eszemben. Azt hiszem, azért ez nem vé­letlen. Hiszen mindannyian tudjuk és tudtuk azelőtt is, mi­lyen rajongással imád téged. Azt hiszem egyik unokája sem haragudott ezért túlságosan rá. Most, amikor ilyen fontos, döntő eseménye előtt állsz éle­tednek, szinte természetes, hogy nagyanya jön előtérbe. Mióta csak megtudtam, hogy sikerrel tetted le az érettségit, és ezzel tanítónő lettél, szeret­nék neked egyet-mást elmon­dani. Ma már azt is tudod, hogy Faddra helyeztek. Közel, nagy­mama régi otthonához kezded máj meg a tanítást. Az érettsé­gi bizonyítvánnyal együtt kap­tad meg a kinevezést is: Engel Valéria... a faddi általános is­kola alsó tagozatába ... Már csak néhány nap van hátra a nyárból és megkezdő­dik a tanítás. A faddi iskola harmadik osztálya úi tanítónőt kapott. Középmagas, szőkésbar­na hajú, szokottnál kicsit mé­lyebb hangú fiatal lányt. A gyerekek szerencsére nem látják a kis szorongást, ami időnként belekap a szívedbe odafent a dobogón. Lassan-lassan majd elmúlik az is, mint a színésznél a lámpaláz. És akkor már biz­tosan, érthető szavakkal ma­gyarázol majd. Tudom, hogy sok mindent ta­nultál nyolc év alatt és úgy jöttél ide a kis faluba, hogy mindezt a tudományt a kis buksi fejekbe tömöd. Felkészül­ten jöttél ide, csak úgy engedett el a bajai tanítónőképző. Sok mindenre meg akarod tanítani majd a kis Kovács Rozikat, Kiss Katikat, Somogyi Pistá­kat. Hiszen már a tanmeneted is megvan egész évre. Még ott­hon a szabadságod alatt készí­tetted el. Biztos vagyok benne, hogy a tanév végén elmondha­tod majd: Sikerült! Megtaní­tottad mindazt, amit akartál a kis harmadikosoknak. És akkor te is megkapod majd az okle­velet. De én Nagymamára emléke­zem és más egyebet is kérek Tőled. A számtan, fogalmazás, beszélgetés, ének gyönyörű tu­dományok, amiket okvetlenül meg kell tanulnia minden gyermeknek, hiszen anélkül, hogy állnák meg helyüket az életben. Azt hiszem azonban, hogy nem elég, ha csak erre tanítod meg a faddi gyerekeket. Te nem Voltál velünk abban a borzalmas évben, amiről be­szélni szeretnék Veled. Nagy­mama is végigélte a gettó bor­zalmait velünk odalent a Vil­lany-utcában Pakson. Utána pedig Ő is végiggyalogolt a Fő­utcán, amikor a vagonhoz vit­tek minket. Mindannyiunk kö­zül Neki lehetett a legször­nyűbb útja. Itt öregedett meg, itt nevelt fel nyolc gyermeket. Sok unokája volt. Neki mégis be kellett nyolcvanadmagával egy marhavagonba ülni. Három napig vitt minket a szörnyű halálvonat. Emlékszem, este, mikor már nagyon késő volt, kihúzta fáradt, öreg derekát: — De jó lenne lefeküdni! — sóhajtotta. És ha volt valami vigasztalá­sa, akkor az csak az volt, hogy Te nem voltál velünk! Talán remélte, hogy Neked, az örökké balettet táncoló, tor­nászó unokájának nem kell vé­gigcsinálnia a borzalmakat. A harmadik napon megölték. Le­rogyott ő is megfulladva a gáz­kamra hideg kövére. Hetven­nyolc éves korában megölte a gyűlölet öt, aki gyermekeinek, unokáinak, környezetének csak szeretetet adott. Körülbelül itt értem el oda, amit mondani akartam. Bizto­san Te is tudod, csak figyel­meztetni szeretnélek rá, a Nagy mama nevében. Harmadik osztályú kis kilenc évesek lesznek a kezed alatt. Később majd még biztosan ta­lálkozol és tanítasz más gyere­keket is. Egyet azonban az elő­írt anyagon kívül sohase felejts el: Szeretetre, emberségre ne­velni azokat, akik a kezed alatt lesznek. Sohase felejtsd el, hogy ez az egyik legfontosabb tantárgy az iskolában, ami ugyan nincs a tanrendben, de mégis benne kell legyen nemcsak a tanító, de rajta keresztül a gyerekek szívében is. MUNKÁCSI ERZSÉBET Az Egyesalt Államokban vendégeskedő szovjet mezőgazdasági küldöttség vezetőjének nyilatkozata V. Mackevics, a szovjet mező- gazdasági küldöttség vezetője az Egyesült Államok tájékoztató ügynökségének kérdéséra augusztus 25-én nyilatkozatot tett az amerikai rádióban való közlés céljából. A nyilatkozatban többek kö­zött hangsúlyozta: „Sok ember­rel találkoztunk és ezek örömmel és vendégszeretettel fogadtak bennünket. A farmerek és a tu­dósok, az üzletemberek és a szak emberek készséggel közölték ve­lünk tapasztalataikat éa eredmé­nyeiket. Nem lennék őszinte és nem is lenne baráti gesztus, ha azt mon­danám, hogy minden tetszett, amit láttunk. Mi azonban azért jöttünk, hogy jobban lássunk, megismerkedjünk azokkal az eredményekkel, amelyeket az utóbbi években az Egyesült Álla­mok mezőgazdasági téren elért és figyelmünket éppen erre össz­pontosítottuk. Sok olyan érdekes és hasznos dolgot láttunk itt, amit alkalmaz­ni lehet a Szovjetunió kolhozai­ban és szovhozaiban. örömünkre szolgál, ha az Egyesült Államokban tett látoga tásunk és baráti találkozásunk sok amerikaival, előmozdítja az országaink közötti kapcsolatok még szélesebb alapokon való ki- terjesztését. Ez elősegíti népeink jobb kölcsönös megértését és a béke megszilárdulásának ügyét szolgálja.” — fejezte be V. Mackevics nyilatkozatát. A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége megtárgyalta a műszaki fejlesztés, az új technika alkalmazásának feladatait A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Ve­zetősége pénteken a szakszerve­zet székházában ülésen beszélte meg azokat az időszerű feladato­kat, amelyek a Párt útmutatása nyomán a vas- és fémipar dolgo­zóira várnak a műszaki fejlesz­tésben és az új technika alkal­mazásának területein. Az ülésen Szőnyi Mikrós a Vas- és Fémipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöke tartott elő­adói beszédet. — Az elmúlt hónapok mun­káját vizsgálva — mondotta — megállapíthatjuk, hogy szakszer­vezetünk áz új technika az élen­járó munkamódszerek elterjesz­tésére több helyes intézkedést tett és figyelemreméltó kezdeti eredményeket ért el. Intézménye ser megvalósítottuk az országosan általánosítható legjelentősebb új technikai eljárások gyakorlati bemutatóit. A Kohó- és Gépipari Minisztériummal, a műszaki tu­dományos egyesületekkel együtt működve a múlt félévben 20 új technikai eljárással ismertettük meg dolgozóinkat. A bér és norma kérdések is­mertetése után a munkafegyelem javításának problémájáról szólt, majd a szakszervezet munkájá­ban tapasztalható hiányosságo­kat részletezte. A szocialista munkaverseny­ben — hangoztatta — a gyárt­mány- és gyártmányfejlesztési mozgalmat központi kérdésnek kell tekinteni. A műszaki és a fizikai dolgozóknak meg kell ma gyarázni, hogy vállalásuk telje­sítésével miként segíthetik elő a gyártmányok ráfordítási idejé­nek, önköltségének csökkentését. Számos felszólalás után Hida­si Ferenc, kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes hívta fi a fi­gyelmet arra, hogy az új hazai és szovjet módszerek elterjeszté­sénél ne feledkezzünk meg a jól bevált régi módszerek terjeszté­séről sem. Üzemeink műszaki problémáit ne újabb beruházások kai akarjuk megoldani, hanem a termelés rejtett tartalékainak feltárásával. A miniszterhelyettes a továbbiakban a fiatalok lelkes kezdeményező-készségének ki­bontakozásáról beszélt. A szak- szervezet segítse a fiatalok kez­deményezését. A hozzászólások után a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszerve­zete Központi Vezetőségének ülése Szőnyi Miklós zárószavai­val fejeződött be. A Minisztertanács határozata a burgonyabogár elleni védekezés fokozásáról A minisztertanács határoza­tot hozott a burkonyabogár el­leni védekezés fokozására. A határozat megállapítja: az év- ről-évre végrehajtott rendsze­res kerestetés és vegyszeres irtás eddig megakadályozta a burgonyabogár kártételét, ez­ért a mezőgazdasági dolgozók hajlamosak arra, hogy a fertő­zési gócok rendkívüli fontossá­gát lebecsüljék. Az utóbbi évek időjárása kedvező a burgonya­bogár nagyarányú elszaporodá­sára. A viharos, szeles időjárás következtében a bogár rajok­ban, vagy egyenként repülve, vagy a szél által sodorva, 40— 100 km távolságra is eljuthat és fertőzési gócokat képezhet. A burgonyabogár vegyszeres irtását az állam minden ter­melő földjén, a góc felfedezése után azonnal díjmentesen vég­rehajtja. A védekezés ered­ményesen csak addig biztosít­ható, amíg a burgonyabogár nem szaporodott el. Ezért a gócok felkutatása és megsem­misítése ezidőszerint rendkívül fontos feladat. Az előző rendelkezéseknek megfelelően minden termelő köteles hetenként egy alkalom­mal átvizsgálni burgonyaültet­vényét és ha burgonyabogarot (vagy annak fejlődési alakját: tojást, lárvát, bábot) talál, azt haladéktalanul jelenteni kell a községi tanácsnak és a megta­lált bogarakat petróleumos fo­lyadékban elpusztítva, be kell szolgáltatni. Minden termelő köteles ezen­kívül a helyi tanács által meg­határozott időben társadalmi úton szervezett ellenőrző bur­gonyabogár keresésben részt- benni és a vadon nőtt, burgonya és paradicsomtöveket kiirtani, mert a tapasztalat szerint ezek kellő ellenőrzését megfigyelés hiányában nagyban elősegítik a fertőzés továbbterjedését. A termelők által hetenként végzett egyéni keresésen kívül az alábbi időpontokban kell társadalmi úton szervezett ke­resést végrehajtani: A Dunától nyugatra eső terü­leteken augusztus 25—30 és szeptember 12—18 között; a Dunától keletre eső terüle­teken augusztus 25—30, szep­tember 10—15 és szeptember 25—30 között. Azok a termelők, akik a vé­dekezési kötelességüket elmu­lasztják, a 154/1951/VIII. 12. M. T. sz. rendelet értelmében büntetendő cselekményt követ­nek el.

Next

/
Thumbnails
Contents