Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-24 / 198. szám

NAPLÓ 1955. AUGUSZTUS 24. aa Ünnepi ülés Bukarestben Románia felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából Augusztus 22-én Bukarest­ben ünnepi ülést tartottak Ro­mánia fasiszta járom alól tör­tént felszabadításának 11. év­fordulója alkalmából. Az ülés résztvevői viharos él­jenzéssel fogadták az elnökség­ben helyet foglaló Gh. Gheorg- hiu-Dej-t, a Román Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökét. N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkárát, Petru Grozát, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksé­gének elnökét, Gh. Apostolt, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagjait. A felszabadu­lási évforduló ünnepségeire érkezett népi demokratikus kormányküldöttségek veze­tőit. Az ünnepi ülést rövid be­széddel Petru Groza nyitotta meg. Forrón üdvözölte az ünnep­ségekre Bukarestbe érkezett N. Sz. Hruscsovot, valamint Albánia. Bulgária, Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköz- társaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, Len­gyelország és Csehszlovákia kormányküldöttségének veze­tőjét. Románia felszabadításának 11. évfordulójáról Gh. Gheor- ghiu-Dej, a Minisztertanács elnöke tartott ünnepi beszé­det. Gh. Gheorghiu-Dej beszámolója a bukaresti ünnepi ülésen Gh. Gheorghiu-Dej beszámo­lója bevezető részében rámu­tatott. hogy 1944 augusztus 23-án Romária felszabadulása a dicső szovjet hadsereg győ­zelmes támadása ideién történt, amikor a szovjet hadsereg pusz tító csapásokat mérve a fasisz­ta csapatokra, győzelmes had­seregként Rrmánia területére lépett. A H tler-ellenes koalí­ció a Szovjetunió, az Egyesült Államck, Anglia és Francia- ország győzelmeinek hatására' hős pártunk, a Román Kommu­nista Fárt vezetése alatt álló hazafias erők harca hatalma­san fellendült — állapította meg az előadó. — A párt vezet­te hazafias erők a néptömegek támogatásával fegyveres felke­lést szerveztek és mögdöntötték a fasiszta kormányt. A néptö­megek körében ugyanis már régóta megérett a felháborodás és düh a fasiszta katonai dikta­túra és ennek bűnös, népelle­nes és nemzetellenes politikája ellen. 1944 augusztus 23. a népnek azt a megingathatatlan elhatá­rozását fejezte ki. hogy saját kezébe veszi sorsát és a haza jövőjét. Pártunk helyes és határozott politikája, a román munkások parasztok és értelmiségiek, va­lamint a nemzetiségi dolgozók által az ország gazdasági újjá­építésében és a demokratikus vívmányok megszilárdításában tanúsított önfeláldozás, a Szov- 'eun.ió által a háború utáni :dőszak nehéz körülményei kö­zött országunknak nyújtott gaz­dasági, műszaki és kulturális segítség lehetővé tette, hogy tör térelmileg rövid időszak alatt eljussunk a burzsoá-demokrati- kus forradalom befejezésének szakaszából a népi demokrati­kus forradalom új, szocialista szakaszához. Gh. Gheorghiu-Dej ezután azokkal az eredményekkel fog­lalkozott, amelyeket a népgaz­daságfejlesztés első ötéves ter­vének teljesítésében eddig el­érlek. Gheorghiu-Dej a román népi demokratikus állam külpoliti­kájáról szólva, megállapította, hogy a négy nagyhatalom kor­mányfője genfi értekezletének sikerét a román nép mélységes "'ecelégedéssel és lelkesedéssel fogadta. Tudatában vagyunk a .'.agyhatalmaknak a béke meg­szilárdításával kapcsolatos kü­lönleges felelősségének, de úgy véljük, hogy minden nagy. vagy kis ország hozzájárulhat e cél eléréséhez. A Román Nép- köztársaság kormánya határo­zottan támogatja az európai kollektív biztonság szerződésé­nek tervezetét és a genfi érte­kezleten elhangzott új javasla­tokat. Gheorghiu-Dej beszámolója végén kijelentette: — Az elért sikereken fellel­kesült népünk a párt vezetésé­vel nagy lendülettel küzd, hogy sikereket érjen el a népgazda­ság fejlesztésében, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvo­nalának emelésében, harcol a szocializmus felépítéséért és a békéért. Ezen a ragyogó úton Marx, Engels, Lenin, Sztálin halhatatlan tanítása vezet ben­nünket. Az elnök ezután átadta a szót N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának. Mindenki fel­állt és hosszantartó lelkes él­jenzéssel üdvözölte N. Sz. Hruscsovot. A teremben éljen kiáltások hangzottak fel. Bi­tették a Szovjetunió Kommu­nista Pártját, a Szovjetuniót, a megbonthatatlan testvéri román-szovjet barátságot. N. Sz Hruscsov beszéde a Románia felszabadítása 11. évfordulója alkalmából N. Sz. Hruscsov bevezetőben a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnöksége, A Szovjetunió Minisztertanácsa, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és az egész szovjet nép szívélyes testvéri üdvözletét tolmácsol­ta. Románia nemzeti ünnepe a fasiszta hódítók elnyomása alól történt felszabadítása 11. évfordulója alkalmából, majd azokról a mélyreható változá­sokról beszélt, amely a felsza­badulás óta eltelt 11 esztendő alatt a román nép életében történtek. A szovjet emberek baráti fi­gyelemmel kísérik azt az ön­feláldozó harcot, amelyet or­szágukban a szocializmus alapjait építő román dolgo­zók vívnak — mondotta — és őszinte örömmel töltik el őket a román nép dicső győzel­mei. E győzelmeket értékes hozzájárulásnak tekintik a demokratikus tábor közös ügyéhez a békéért, a demok­ráciáért és a szocializmusért vívott harchoz. Nagy megelégedéssel emel­jük ki a Román Népköztársa­ság egyre izmosodó barátsá­gát p Szovjetunióval és a né­pi demokratikus országokkal. Évről évre erősödnek a Szov­jetunió és a Román Népköz­társaság közötti kapcsolatok, bővül országaink együttmű­ködése a politikai, gazdasági és kulturális élet minden te­rületén. Románia dolgozói biztosak ■lehetnek afelől, hogy a szov­jet nép megbízható és hűsé­ges barátja volt és lesz a ro­mán népnek és minden segít­séget és támogatást megad ne­ki a szocializmus felépítésé- ' ért, a népi demokratikus ál­lam további megszilárdítá­sáért vívott harcban. Szent kötelességünk, hogy tovább szilárdítsuk az orszá­gaink között, a demokratikus tábor összes országai között kialakult testvéri barátságot és egyéb működést, mert amíg ez a barátság él és virágzik. nem félünk semmiféle nehéz­ségtől, amely akadályozhatná előrehaladásunkat a boldog és szabad élet építésének útján. A nemzetközi helyzetről beszélt N. Sz. Hruscsov a továbbiak­ban. Nemzetközi színtéren — mondotta — a Szovjetunió főcéljának tekinti a béke meg­szilárdításáért folytatott har­cot. A földkerekség minden or­szágában látják, hogy a szovjet kormány a béke védelmében nem kíméli erőfeszítéseit, látják, hogy a szovjet kormány őszin­tén törekszik a nemzetközi fe­szültség további enyhítésére. Békeszerető külpolitikánk igaz­sága felmérhetetlenül erősebb az olyan reakciós lapok hazug­ságainál, amelyek továbbra is a régi nótát fújják a „Szovjet fe­nyegetésekről”. Az igazság fé­nyesebb a napnál és utat tör magának: minden békére tö­rekvő ember szívéhez! Elvtársak! A nemzetközi he’yzet tisztulásához és az ál­lamok közötti kapcsolatokban keletkezett feszültség enyhülé­séhez vezető úton elért sikerek kétségtelenek. Ezeket a sikere­ket azonban józanul kell fel­mérnünk. Még sok nehézség áll előttünk. A világon még akad­nak olyan erők, amelyek gá­tolják és akadályozni nróbálják e nagy cél elérését. Hatalmas erőfeszítésekre, állhatatosságra és kitartásra van szükség a bé­kéért és a népek biztonságáért folyó harcban. Mindez arra kö­telez bennünket, hogy folytas­suk a harcot országaink hatal­mának megszilárdításáért, hogy ne kíméljük erőinket és eszkö­zeinket gazdaságunk fejlesztése és megszilárdítása érdekében, hogy lankadatlan energiáv ai küzdjünk termelési terveink teljesítéséért és túlteljesí­téséért. Engedjék meg. hogy dicső nem­zeti ünnepük alkalmával a munka szerető és tehetséges testvéri román népnek újabb nagy sike­reket kívánjak a szocializmus­nak az önök nagyszerű orszá­gában való építésében. Ezután a népi demokratikus t kormányküldöttség vezetői mondottak üdvözlő beszédet. Ezt követően felolvasták a Joszip Broz-Titótól, a Ju­goszláv Szövetségi Népköztár­saság elnökétől, Ho Sí Minh- től, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökétől és Fam- Van-dongtól, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterétől érkezett üd­vözlő táviratot. Az ünnepi ülés résztvevői egyhangúlag, lelkesen fogad­ták el a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának küldendő üdvözlő táviratot. Csányi László : Vörösmarty és Perczel Etelka (Részlet a szerző „Az ifjú Vörösmarty" című a közeljövőben megjelenő tanulmányából) Vörösmarty későbbi levelei­ben is állandóan ábrándozásról és képzelődésről ír Etelkával kapcsolatban az 1825 augusz­tus 27-én kelt, Zádorhoz bör­zsönyi utazása előtt írt levél pedig világosan kimondja: „Iszonyú ürességet találok majd ottan, hol mindenem volt; borzasztó csendet, hol az ábrándozás kedves alakjai bá­josan zengettek körömben.” De erre a romantikus érzésre két verssora is rávilágít: Mit, tudtok ti hamar halandó emberek, Ha lángképzelődés nem játszik veletek! Nagyon találó, amit 1826-ban a fantázia csapongásaihoz ke- •'ő-. érzékkel rendelkező Deák Ferenc ír* Vörösma rt.vnak Fá­bián Gábor szerelmi bánatával kaocso'atban, s amely nyers le­leplezése a romantika érzésvi- 1 árának: „A legelső leányt, melynek külseje és társalkodó­ra tetszetős, hamar mews-’e-eii­tek, mert szerelmesek voltatok már, minekelőtte ötét. láttátok volna. Nem magát a leányt szeretitek, hanem egy képet, melyet Ti ideálnak neveztek. Az akadályok még jobban he­vítik az indulatokat.” A kép, melyet a romantika ideálnak nevez, néha megszó­lal, az ábránd közeledők a való­sághoz s a csak irodalmilag ki­fejezhető érzések, melyek a kötött formában létezhetnek csupán, megtévesztők lehetnek. Vörösmarty, pillanatokra, talán maga is azt hiszi, hogy szerel­mes s ilyen révületben írhatja barátjának: „Én láttam a déli völgy világát s most ő nincsen' ott.” Valódi és álérzés összeku- szálódik, de a levélíró már a következő sorokban visszazök­ken a romantika érzelmi páto­szába. „A bánat és évődő fáj— daVm egész táborával átalment lelkemen: olyan az. mint az el­ei ült mező. Meggyilkolva fet- rengenek rajta az-éiet örömei r mely még csak haldokol közöt­tük, jajgatással borzaszt. Igv vagyok most, nem tudom, hogy lesz tovább: tán gyógyít az idő; de úgy vélem, hogy az a gondo­lat,mely képzelt boldogságom­ba szőve volt, pótolhatatlan hiányt fog hagyni egész életem­ben.” Ember és szerep felcserélő­dik, a „képzelt boldogság” el­vesztése valódi fájdalmakat re- velál. Érdemes feljegyezni, a Zádorhoz írott levél 1825 agusz- tus 27-én kelt, képeivel és ha­sonlataival a Zalán futása han­gulatát idézi. Sem a család, sem Etelka nem tudott erről a naiv és csak a romantikában elképzelhető vonzalomról. Nem is volt miről tudniok, mert minden annyira az ábránd és képzelet síkján mozgott, hogy Etelka helyére Vörösmarty bárkit behelyette­síthetett volna. De egyébként is, ha ezt a romantikus pátoszt „szenvedéllyé érlelték” volna a „magány és a szeretett lány bájai”, mint Gyulai véli, elkép­zelhetetlen .hogy a rideg és* harcias Percei Sándor ki ne tegye a fiatal nevelőt. Mert a család vagyonban és társadal­mi befolyásban egyre emelke­dett s Vörösmarty, az elszegé­Á Bukarestben tartott ünnepi ülés üdvözlő távirata a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Minisztertanácsának A bukaresti ünnepi ülésen résztvevő dolgozók szívük mé­lyéből jövő forró üdvözletüket küldik a nagy szovjet népnek, a Szovjetunió dicső Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának és a szovjet kormánynak abból az alkalomból, hogy Ro­mániát tizenegy éve szabadí­totta fel a legyőzhetetlen Szov­jet Hadsereg és a népi hazafias erők tizenegy éve döntötték meg a fasiszta diktatúrát —, hangzik a Bukarestben tartott ünnepi ülésnek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához, a Szovjetunió Minisztertanácsához intézett táviratban. Hazánk dolgozói mindig sze­retettel és mély hálával emlé­keznek majd a fasiszta meg­szállók kiűzéséért, országunk fel szabadításáért, a népek békéjé­ért s szabadságáért vívott harc­ban vérüket ontó Szovjet har­cosok hősies önfeláldozásaira. Augusztus 23. mindörökre jel­képe marad a román nép és a nagy szovjet nép megingatha­tatlan barátságának. Dolgozó népünk tudatában van annak, hogy erőfeszítései, amelyeket az ország évszázados elmaradásának és új, jómódú életének biztosítására tett. A nagy Szovjetunió sokoldalú és testvéri segítsége nélkül nem szolgáltathattak volna olyan eredményeket, amelyek ma né­pünknek örömet okoznak. Mai ülésünk alkalmából ismételten forró köszönetünket és hálán­kat juttatjuk kifejezésre e test­véri segítségért. Hazánk dolgozói a jövőben is tántoríthatatlanul a szocializ­mus építésének lenini útján haladnak. A román népnek, amely fá­radhatatlanul küzd a népgaz­daságnak a szocializmus útján történő további fejlesztéséért, eltökélt szándéka, hogy a Szov­jetunió, a népi Kína és a többi népi demokratikus ország né­peivel együtt, a világ sokszáz-* milliónyi békeszerető emberé­vel együtt aktív harcot folytat a nemzetközi feszültség továb­bi enyhítéséért, a tartós béke biztosításáért. Augusztus 23. tizenegyedik évfordulóján hazánk dolgozói kifejezésre juttatják; szilárd el­tökéltséggel kívánják oltalmaz­ni és szilárdítani a szovjet nép­hez fűződő örök barátságukat. Firjubin lett » Szovjetunió jugoszláviai nagykövete A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége Nyikolaj Pavlovics Firjubint felmentette a Csehszlovák Köztársaságban betöltött rendkívüli és megha­lja'mázott nagyköveti tisztsége alól és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságba a Szovjet­unió rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetévé kinevezte. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnöksége másirányú be­osztása miatt Vaszilij Aleksze- jevics Volkovot felmentette a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaságban betöltött rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti tiszte alól. Előkészületek a Bartók-éviordulóra Kedden délután a Művészeti Szövetségek házában Farsang Árpád, a Népművelési Minisz­térium Zenei Főosztályának ve­zetője sajtótájékoztatón szá­molt be azokról az ünnepségek­ről, amelyekkel hazánk Bartók Béla születésének 75. és halálá­nak 10. évfordulójáról emléke­zik meg. Az ünnepségek meg­rendezésére Országos Bartók Béla Emlékbizottság alakult, amelynek elnöke Kodály Zol­tán kétszeres Kossuth-díjas ki­váló művész, titkára Szabó Fe­renc Kossuth-díjas érdemes művész. Nehru miniszterelnök két elefánttal ajándékozta meg a szovjet gyermekeket Nehru indiai miniszterelnök a Szovjetunióban tett látogatása után elhatározta, hogy két ele­nyedett, házitanítóskodó nemes fit, akinek még rendes állása sem volt, költői kísérletei egyébként is csak gyanússá te­hették a család előtt. Az utókor azonban szereti a legendákat s így szőtt képek és hasonlatok köré egy olyan történetet, ami­lyent az idősebb Kisfaludy re­géiben készen talált. Mindebből azonban alig igaz valami. Perczel Etelka 1833 augusztus 10-én bajsai Vojnits Barnabás szabadkai nagybirto­kos felesége lett, a kor szoká­saihoz képest későn, huszonhat éves korában. Kép nem maradt róla, Perczel Mór sem beszél erről emlékirataiban. A Vörös­marty verseiben fellelhető jel­zők a megálmodott Etelkára vonatkoznak, s nem arra, akit a börzsönyi házban látott, így elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett az a nő, akit egy érlelő­dő költői lélek ideállá nemesí­tett s aki egy legendakor hős­nője lett. Az a tény, hogy csak huszonhat éves korában ment férjhez, arra enged következ­tetni, hogy a gazdag lány körül nem tolongtak a kérők. A fényes esküvő után Perczel Etelka Szabadkára költözött férjével s itt is halt meg 1861 július 31-én. Házasságáról csak annyit- tudunk, hogy mindvígig boldogtalan volt. fánttal ajándékozza meg a szov­jet gyermekeket. A két elefánt — a tizenöthónapos Ravi (Nap) és a tizenegy hónapos Sasi (Hold) indái állatápolók kíséretében az elmúlt napokban érkezett Odesz- szába. Nehru indiai miniszterelnök az ajándékkal kapcsolatban a kö vetkező üzenetet küldte a szovjet gyermekeknek: „Amikor a Szovjetunióban jár tam, örömömre szolgált, hogy sok gyermekkel is találkoztam. A szovjet gyermekek ekkor üdvöz­letüket küldték az indiai gyer­mekeknek. Most az indiai gyer­mekek nevében küldöm a Szov­jetunió gyermekeinek ezt a két igen súlyos .üzenetet': a két ele­fántot. A két elefánt jóllehet ha­talmas termetű, de még gyer­meknek számít az elefántvilág­ban, mert az egyik alig egyéves, a másik pedig csak valamivel idősebb. India gyermekeinek „küldötteiként” mennek a Szov­jetunió gyermekeihez és maguk­kal viszik az indiai gyermekek baráti jókívánságait. Indiában, nemcsak szeretik az elefántokat, hanem a béke szimbólumának is tekintik őket. így tehát az a két elefánt békeüzenetet is jelent. Remélem, hogy a Szovjetunió gyermekei megbarátkoznak a két „kicsiny” elefánttal és rajtuk keresztül mindig emlékeznek majd India gyermekeire, akiket ez a két „követ” majd „képvi­sel.”

Next

/
Thumbnails
Contents