Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-24 / 198. szám

1955. AUGUSZTUS 24. \APLO Munkás-paraszt találkozó Bonyhádon Üzemi munkások látogatása a Dózsa Népe Tsz-ben alkotmányunk o. évfor­dulója alkalmából jól sikerült munkás-paraszt találkozót ren­deztek a bonyhádi termelöszövet kezetek és üzemek dolgozói. A Bonyhádi Zománcmű dolgozói látták vendégül a Szabad Föld termelőszövetkezet dolgozó pa­rasztjait, majd 21-én a Szabad Föld adta vissza a vendéglátást a Zománcmű dolgozóinak. Augusztus 21-én került sor a bonyhádi Dózsa Népe termelő- Szövetkezetben is a munkás-pa­raszt találkozóra. Ez alkalommal képviseltették magukat a bony­hádi Cipőgyár dolgozói, a KTSZ képviselői, a közigazgatás veze­tői és dolgozói, egyéb szocialista szektorok, valamint számos helyi és vidéki egyénileg dolgozó pa raszt. Már a kora délelőtti órákban kisebb-nagyobb csoportok igye keztek a hegy magaslatán elte­rülő szövetkézét épületei felé. Alig félóra alatt többszáz ember lepte el a nagyszerű tájat és ve­rődtek ugyancsak csoportokba a munkások és parasztok közös problémáik megbeszélése végett. Búzás Gáspár élvtárs brigád­vezető fáradhatatlanul magyará­zott, kalauzolt és megmutatott mindent. Az elmúlt nap folya mán hatalmas zivatar tépázta meg a külszín csinosságát. Ezt valamennyien láttuk, azonban mindezek mellett láttuk azt is, hogy itt, ebben a szövetkezetben példás és követendő rend van és hogy itt valóban olyan szövetke­zeti tagok dolgoznak, akik sze­retik szövetkezetüket, közös tu jajdonukat. BOGOS DOMONKOS elvtárs­tól, a szövetkezet elnökétől is sok mindent megtudtunk. El­mondta, hogy jelenleg a szövet­kezetnek 1463 hold földje van kitűnő művelésben. Taglétszá­muk 120 és jelenleg is már 20 új tag van felvétel alatt. Állat­állományuk kitűnő, 6G tehén, 50 ló, 450 sertés, melyből 60 anyakoca biztosítja az utánpót­lást. összes szarvasmarhaállo­mányuk 205 drb. Kitűnően kar­bantartott 10 hold gyümölcsössel 8 hold szőlővel rendelkezne!;. Csak borból 160 hektolitert vár­nak. Jelenleg is építkeznek, kor­szerűsítik a szövetkezel terüle­tét. Készül egy 60 méteres gaz dasági épület, melyben elhe'ye- zést nyernek a garázs és a kü­lönböző önálló műhelyek. A termelőszövetkezet területe közepes nagyságú hegy gerinren terül el. A hegy alatt pompás épületek helyezkednek hl. és donatúj épületek ezek, \ fia mennyi a tagok számára épül. Eddig 6 tag vásárod magának házat és 10 ház épülőben van. öt házat még az idén befejeznem és igénybe vesznek a szövetke zeti tagok. Mind, mind családi- ház, egy-egy meleg fészek a csa Iád számára. BESZÉLGETTÜNK egy ..öreg” szövetkezeti taggal is, névsze rint Lászlai József elvtárssal, aki 1949 óta szövetkezeti tag. Arany jelvény díszeleg mellén, rajta a felirat Termelőszövetke­zeti Kiváló Dolgozó" felírással. Ö Is saját házát építi, saját ere­jéből a szövetkezetben végzett jó munkája eredményeként. 64 éves, s egész szívével a szövet kezeiért dolgozik. Három gyer­meke is itt dolgozik a szövetke­zetben. Követik apjuk példamu tatását és kitünően megállják helyüket a munkában. Eogcs elvtárs elmondja még, hogy sok öreg is van a szövetkezetben, akik ugyancsak jól dolgoznak. Pintér István például 78 éves, de eddig 700 munkaegységet telje sített, vagy Bodzási József, aki 74 éves, munkaegysége 360 at tesz ki. örömmel állapítjuk meg azt, hogy egy olyan pompás szö­vetkezetben vagyunk, ahol a tettek bizonyítják a nagyüzemi •gazdálkodás fölényét, a tagság boldog, megelégedett életét. Sokat láttunk és hallottunk. Mindezt csak úgyszólván fél nap alatt tapasztaltuk, aminek az nz oka, hogy kedvesen és barátsá­gosan asztalhoz invitáltak min két, ahol már párolgott a nagy­szerű húsleves, utána az illatos pörkölt, aminek zamatját sörrel öblítettük le. FELEíTHETETLEN napot töl­töttünk a Dózsa Népében. Kö­szönjük a meghívást és köszöne­tét mondunk mindazoknak, akik fáradtságot nem ismerve meg teremtették a feltételeket a nagy szerű találkozó létrehozásáért. Horváth József Bonyhádi Cipőgyár Az aparhanti gazdák is a nagyüzemi gazdálkodást választják Aparhant ,a bonyhádi járás egyik legjobb székely lakta köz­ségei közé tartozik. Határa könnyen munkálható jó termő­föld. E község tulajdonképpen két részből, Aparból és Hantból tevődik össze, de köz­igazgatásilag eggyé tartozik. A két rész gazdálkodó között ál­landó és nemes verseny folyik, cél az, hogy minél többen vá­lasszák a szocialista gazdálko­dást. Eddig még Apar vezet. Pár ézzel ezelőtt Aparhanton is megalakult a „Március 9” és később a „Felszabadulás” ter­melőszövetkezet. Akkor egye­sek kétkedve fogadták és néz­nék, hogy mire is mennek. Az- •óta megváltozott a kételkedők hangulata és egyre többen kér­ték a tsz-be felvételüket. Lát­ták, hogy pár év alatt gazdago­dott és gyarapodott a ma már milliós értéket képviselő ter­melőszövetkezet. A „Március 9” Tsz-ben például egy holdról 26 mázsa őszi árpát és 16—18 mázsa búzát takarítottak be. A „Felszabadulás” Tsz tagsága pedig 15 hold borsó terméséből 257.000 forint^ jövedelemre tett szert. Ezek.fsl tények nagyon sok családot győztek meg a szövetkezeti gazdálkodás elő­nyéről, amelynek eredménye­ként az utolsó két hónap alatt 26 család kérte a tsz-be felvé­telét. Az új belépők fele a hanti részről való. Meg kell mondani, högy ők sem akarnak lemarad­ni. Fábián Jóska bácsi ami­kor aláírta a belépési nyilatko­zatot, megjegyezte mqpában — ha ennyit fogunk dolgozni a csoportban is, mint eddig, ak­kor biztosan jobban élünk. Én mindent számbavettem, tudom, hogy ott jobb lesz. A beszélgetés során kitudó­dott az is, hogy Fábián bácsi már többször gondolt arra, hogy szövetkezeti tag lesz, őt is az tartotta vissza, amiről Zsók Pali bácsi is beszélt, hogy kineve tik, kigúnyolják azok, akik idáig semmivel sem törődtek, akik ha az adófizetésről volt szó, azt mondták, hogy írják a többihez. Ezekben a szavakban sok minden van. Bírálat és vád a község vezetői felé, mert tűrték hosszú éveken keresztül, hogy egyesek a szocialista törvényes­séget semmibe vegyék. Többet kell foglalkoznia a községi ve­zetőknek ezzel a kérdéssel, mert ez az, ami még visszatart­ja a hanti becsületes dolgozók egyrészét a szocialista gazdál­kodástól. Ilyen gondolatokkal foglal­koznak Hanton nap mint nap. Beszélgetnek egymással a már belépett és a tsz-be belépni szándékozó tagok. Mindannyian még nem léptek a közös gaz­dálkodás útjára, de tervük, céljuk már közös. így gyarapo­dik, szaporodik a szövetkezeti gazdálkodók tábora Aparhan­ton is. PÉTERBENCZE LÁSZLÓ n DlMiád uezet Bölcske községben nagy len­dülettel fogtak a gabona elcsép- léséhez, dacára a rossz időjá­rásnak, amely a munkát nagy­ban hátráltatta. A pártszervezet ‘egitségével a népnevelők ver­senyt indítottak a több gabona eksépléséért és a minőségi munkáért. Ezidáig a versenyben a DISZ brigád vezet, akik beneveztek országos versenybe i=. Nagy versengés folyik a cséplőcsapa­tok között a több gabona el- csépléséért. Legutóbb a DISZ- brigádnak a pártszervezet és a községi tanács a legjobb brigád címmel vándorzászlót adott át. Másodiknak Leniszidor István cséplőbrigádja tör előre, utá­nuk Gelencsér Sándor brigád­ja következik. Minden igyeke­zettel harcolnak a csapatok az­ért is, hogy a gazdák kötelezett ségüket a cséplőgéptől egyene­sen a begyüjtőhelyre szállítsák. Ennek eredménye, hogy a vi­zes gabonával rendelkezőkön kívül egy hátralékosunk sincs. KOVÁCS ANDRÁS párttitkár, Bölcske. Alakítunk egy hatodikat. . . Tóth József 10 holdas faddi gazda háza- tája ékesen bizonyítja, hogy milyen ember a gazda. Még keresve sem találni hibát, ren­detlenséget. De nemcsak a há- zatáját, de 10 hold földjét is meg lehet nézni. Kukoricáját ötször ekekapázta. Egyszóval ilyen emberek kellenének még sokan a tsz-be — gondolta Évi néni, azaz Kuperczkó Mihályné a Győzelem Tsz tagja. Egy va­sárnapi napon, annak rendje-és módja szerint el is ment Tóthékhoz, hogy majd megkér­dezi, mondja el véleményét a szövetkezésről. — Jónapot kedves Tóth gaz­da. Mi a munka ilyenkor vasár­nap délelőtt. És mielőtt vála­szolhatott volna, Évi néni már folytatta is. — Ne haragudjon, hogy ilyenkor, vasárnap dél­előtt jöttem, de gondoltam, be­nézek egy kis beszélgetésre. — Nagyon jól tette Évi né­ni, éppen reggelizem, de azért beszélgethetünk. Aztán mi új­ság, mondjon valami jó hírt. Mi egész'héten kora reggeltől késő estig dolgozunk, utána meg lefekszünk, hogy ébresz tőig pihenjünk is valamit. — Nehéz a paraszti élet, az agyszer biz­tos — válaszolt Évi néni. — De lehetne az könnyebb is. Ez aztán magán múlik, hogy ... — Megszoktuk mi már ezt, jól van ez igy — kapcsolódott a beszélgetésbe azonnal a gaz­da felesége. Közbeszólását azonban férje nem vette figye­lembe, mert az előző kérdésre ekép válaszolt. — Tudja jól Évi néni cseléd ember voltam, sokat dolgoztam aztán hol volt kenyerem, hol nem. Amikor dolgoztam az uraság birtokán de sokszor gon doltam arra, hej, ha ebből csak egy darab az enyém lenne. Pe­dig akkor a föld nem adott so­kat, mert sovány volt szegény­ke. De elérkezett az a nap is, amikor teljesedett az álom. Földet kaptam. Úgy kezdődött, hogy vettem egy tehenet, aztán lassacskán megtrágyáztam az egész területet, és ma itt va­gyok. terem a föld, adja vissza kamatostul azt, amit beléje fektettem. — És maguk szerint ez a legjobb? — Igen, Évi néni, nekünk ez a legjobb. Én meg is mon dóm, hogy nem néztem tovább, hogy lehetne-e ennél még jobb is. Lehet, hogy az a másik, ami ről Évi néni beszél jobb. Nem tudom, ha tényleg jobb, akkor követem én is, mert higyje el. nem vagyok én a még jobbnak az ellensége. — Nézze, én két éve dolgo zom tsz-ben, voltam a Kossuth Tsz-ben is és ez év márciusa óta itt vagyok a Győzelemben, ötvenhárom éves vagyok, két ten dolgozunk a lányommal es 11.80 mázsa búzát vittem haza. Nyugodtan élek, jó sorom van, megbecsülnek, szeretnek a ta­gok. Maga egy jó gazda, na, hasonlítsuk össze, hogy nálunk egy tagnak mennyi a jövedel me és mennyi a maguké. Csak egy példán, a búzán keresztül. Milyen termést várnak az idén? — A búzám jó 38—40 mázsának meg kell lenni. — Vegyünk 40 mázsát, ná­lunk a Szepesi család 38 má­zsát kapott. Igaz, ez csak elő­leg. Szepesi,bácsi 38 mázsa bú­zája az utolsó szemig az övé, azt csinál vele, amit akar. Ezzel szemben maguknak nem fog 18 mázsa sem megmaradni, amiben természetesen a család fejadagja is bent van. Maguk nem tudnak 20 mázsa búzát el­adni, mint Szepesi bácsiék, mert a cséplőrész, vetőmag, no meg a beadás elviszi a feles­leget. — Én megértem, — felel Tóth gazda, — de nem megy az máról-holnapra. Én a való­ságban akarok meggyőződni az eredményekről, mert én azt hiszem el, amit látok. — Hej, de kéne hozzám is egy segítség, aki felvinné a bú zát a padlásra, legalább meg­győződhetne — mondotta mo­solyogva Évi néni. — Aztán mi is erősödünk, gyarapodunk — folytatta tovább, szeretnénk egy halastavat is, hogy köny- nyebb . .. — Nekünk jól van így —• szólt röviden, közbe ismét az asszony. — Én megint csak azt mon­dom — folytatta tovább nyu godtan a férj, hogy figyelni akarom a tsz-t, meg aztán ne­kem még nem mondta senki, hogy legyek tsz tag. Ezt meg kell beszélni a családdal. — Nem kell arról olyan so­kat beszélni, ha most belépnek egyenrangúan kezdenek v ;- lünk, mert lesz mit a tejbe ap­rítani az első osztásig, aztán könnyebb lesz. — Hát, majd gondolkodunk, van a közsé­günkben öt tsz lehet válogatni. Aztán ha úgy jön a sor alakí­tunk egy hatodikat. — Ez helyes beszéd ’átja — mondotta örömmel Évi néni — Alakítsanak egy újat, de in­kább ma, mint holnap. (B. R.) Okik a párt hIvó szavára falusi maikára jelentkeztek KISS ANTAL Kiss elvtárs öt éven keresztül megyei mezőgazdasági igazgató* ság szövetkezeti csoportjánál* vezetője volt, az ő fáradságom nem ismerő munkájának is nagy szerepe van abban, hogy me gyénk termelőszövetkezetei so­kat erősödtek, fejlődtek ezekben az években. A Központi Vezető­ség határozata után azonban o is kérte magát falusi munkára. A felsőbb szervek jóváhagyták kérését, és Kiss elvtárs kérte » felvételét a Szekszárdi Béke Termelőszövetkezetbe, ahol nem sokkal ezután megválasztották elnöknek. Kiss elvtárs már ter­veket is dolgozott ki, amelyek megvalósítása nagymértékben fokozza a tsz tagjainak jövedel­mét. Kiss elvtárs véleményt szerint elsősorban a tsz szőlö- gazdálkodását és állattenyészté­sét kell megjavítani. KOVÁCS ISTVÁN Kovács elvtárs hosszú ideig a pártapparátusban dolgozott, mini felelős pártfunkcionárius, lnne» azonban falura kérte magát. Győrébe ment és ott megválasz­tották tanácselnöknek. KESERŰ JÁNOS Keserű elvtárs párttitkár volt a pincehelyi gépállomáson és in­nen kérte magát termelőszövet­kezetbe. A felsőbb szervek Ja­vaslata alapján tsz vezetőképző tanfolyamra került Keserű elv társ. KARDOS FERENC Kardos eivtárs eddig felelős állami funkcióban volt, mos: azonban elhatározta, hogy tsz-cc megy és közvetlenül is segíti a termelőszövetkezeti- mozgalom erősítését. KOVÁCS FERENC Kovács elvtárs hosszú ideig a gépállomások megyei igazgatósá­gának igazgatója volt. A Köz­ponti Vezetőség határozata után kérte, hoqy helyezzék ki gépál­lomásra. Kérésére kinevezték o Szedresi Gépállomásra igazgató­nak és Kovács elvtárs már elfct~ lalta új munkakörét. FALUKÖZI JÓZSEF Faluközi József elvtárs körül­belül egy évvel ezelőtt kérte, hoqy helyezzék falusi mun­kára, mert közvetlenül is sze­retné segíteni a szocialista mező­gazdaság fejlődését. Faluközi elv­társ a simontornyai Alkotmány Tsz-be került és ott a tagság megválasztotta elnöknek. Amióta Faluközi elvtárs a szövetkezet el­nöke. az Alkotmány megyénk egyik legjobb termelőszövetke­zete lett. MÁCSIK ÁRPÁD Mácsik Árpád elvtárs a Megyei Pártbizottság apparátusából kér­te magát falusi munkára. Mácsik elvtárs szakképzettsége könyvelő és elsősorban ezzel igyekszik hozzájárulni a falu felvirágoz­tatásához. KUPI JÁNOS Kupi elvtárs a tamási Járás ta­nács csoportvezetője, de a Köz­ponti Vezetőség határozata nyo­mán ő ;s falusi munkára kér:e magát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents