Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-20 / 196. szám
I 1955. AUGUSZTUS ZO. NAPLÓ 7 Munkasikerekkel sárult as Alkotmány-műszak---------------------------------------------- * --------------------------------------------A lkotmányunk Ünnepének tiszteletére a megye ipari üzemeiben két héttel ezelőtt indult az Alkotmány-műszak. E két hétben az üzemben jellendült a szocialista verseny. A dolgozók harcba indultak az éves terv határidő előtti teljesítésére tett vállalásaik megvalósításáért, egyes helyeken a korábbi lemaradásokat pótolták, máshol a minőséget javították meg. E két hét alatt fokozottabb gondossággal és figyelemmel végezték munkájukat, hogy jelentőségéhez méltóan ünnepelhessék hatesztendős Alkotmányunk születésnapját.---------------------------------------------- * ---------------------------------------------M inőségért folyt a harc a Bonyhádi Cipőgyárban DISZ-brigádok a normák túlteljesítéséért A Bonyhádi Cipőgyárban komoly lemaradást okozott a múlt hónapi tervteljesítésben a gyakori áramszünet. Az Alkotmány műszak indulásakor úgy határoztak a dolgozók, hogy — a minőség javítása mellett — minél többet törlesszenek a multhavi adósságból, hogy a negyedév végére teljesíthessék hiánytalanul a tervet. Vállalták, hogy a műszak alatt egyetlen igazolatlan mulasztó és ké- sőnjövő nem lesz. A műszaki vezetők a feltételek biztosítását vállalták a versenyhez. Vállalásukat teljesítették a cipőgyáriak. A múlt havi több, mint 2600 pár cipő lemaradásukból az Alkotmány-műszak alatt ezer párat pótoltak. A minőség további javításáért folyó versenyben az Aljaüzem „Béke”-köre az első, mely nek Farkas Ferenc a vezetője. Vállalták, hogy a múlt havi 4 Tolnai Selyemfonó: százalékos műszaki hiba miatti leértékelést 3 százalékra csökkentik. Ezt is túlteljesítették, mindössze 2.5 százalék volt a műszaki hibás cipők aránya. Legjobb eredményt az utolsó napokban érték el, 17-én 98.3 százalék volt a műszaki hibamentes cipők aránya, az aljaüzemben ebből csak 0.7 százalék volt a hiba. A Szabadságkor vállalása az volt, hogy 7-ről 6 százalékra csökkentik a műszaki hiba miatti leértékelést. Ök 5.4-re, a Petőfi-kör dolgozói pedig a vállalt 6 helyett 5 százalékra csökkentették a műszaki hibás cipők arányát. Számtalan dolgozó van a gyárban, akiknek kezéből napokon keresztül nem került ki hibás cipő, mint Batári Ádám rámázo, Fogarasi Zoltán talpszélfaragó és Kincses József bélésigazító. A Bonyhádi Zománcgyárban az Alkotmány-műszak indulásakor az áramszünetek és a felhő- szakadás okozta ,,árvíz” miatti lemaradások pótlását, a minőség megjavítását, a helyesen megállapított normák túlteljesítését tűzték ki célul. A tervet túlteljesítik az üzemben, előreláthatólag 106—107 százalék lesz a havi tervteljesítés. A múlt hónapban 74.7 száza lék volt az elsőosztályú áruk aránya, e hónap elején hetven száza lékra esett le. Az elmúlt két hétben a műszaki vezetők, munkások eredményesen harcoltak a technológiai fegyelem megszilárdításáért, ma már 80 százalék az augusztusban gyártott elsőosztályú áruk aránya. A DISZ brigádok eredményesen versenyeznek a helyesen megállapított normák túltejesíté- séért. A fülezőbrigádok közti párosverseny győztese a Zója-bri- gád, melynek Frey Anna „Kiváló dolgozó” a vezetője. A brigád átlaga 142 százalék, maga a brigádvezető 164 százalékot ért el az Alkotmány-műszakban. A zo- máncozóban az Ady ifi zománco- zó-brigád — Kretschmer László vezetésével — 146 százalékra teljesítette a normát. A sajtolóműhely Ságvári ny író-brigád ja 130 százalékot ért el, a brigádvezető Pehár Antal 148 százalékot. Vanya Sándor új dolgozó versenyre hívta ki Ivanov Sándor ifjú sztahanovistát. Mind ketten üsthegesztök és 150 százalékot vállaltak. 171—171 százalék mindkettőnek Alkotmányműszaki teljesítménye. A Tolnanémedi Kendergyár Tervtúlteljesítéssel ünnepelnek A háromszoros élüzem Tolnai Selyemfonő dolgozói tervük túlteljesítésével, a minőség javításával, az anyaggal való takarékossággal készültek az Alkotmány méltó megünneplésére. Kiváló eredményeket értek el az elmúlt két hét alatt. A fonoda 110.3, a eérnázp 115.8 százalékra teljesítette augusztus 19-ig esedékes tervét. 79 kiló hernyóselyem fonállal és 349 kiló cérnával termeltek töb bet az Alkotmány-műszak két hete alatt, mint amit tervük előírt. Szabó Anna kiszerelő ifjúmunkás 138 százalékot ért el. A hulladék csökkentésénél legjobb eredményt Telkes Magdolna érte el, aki átlagos 0.9 százalék helyett 0.2 százalék hulladékkal végezte munkáját. Merk Jánosné organzinsodró mintegy harmadára csökkentette a hulladékot, az átlag a sodróban 2.6 százalék, ő 0.9-et ért el. Emellett a teljesítménye 115 százalék. A fonók a minőség javítása mellett szép eredményt értek el az anyagtakarékosság terén. No- vák Istvánná és Grábics Jánosné 98—98 deka gubót takarítottak meg két hét alatt. Nincs egyetlen üzem sem megyénkben, amely az elmúlt évek alatt ne fejlődött volna, ne gya rapodott volna új gépekkel, korszerű berendezésekkel, új épületekkel. Rá sem ismerne a Tolnanéme- 41 Kendergyárra az, aki nyolc-tíz évvel ezelőtt látta utoljára. Megváltozott az üzem külső és belső képe egyaránt. Az üzemben a legmodernebb gépek könnyítik meg a dolgozók munkáját. A gyárat villamosították. Szociális beruházások egész sora valósult meg az államosítás óta. Üzemi konyha, kultúrterem, bölcsőde, napközi otthon, fürdő és üzlethelyiség épült az elmúlt évek alatt. A gyárban most fejeződik be az üzem tetőszerkezetének átépítése. A régi sötét, rossz levegőjű poros üzem helyett világos, egészséges munkahelyen dolgozhatnak a kendergyári munkások. Persze, a beruházások még nem fejeződtek be, államunk nagy összegeket fordít arra, hogy továbbra is korszerűsítse az ipari üzemeket, köztük a kendergyárat is. „Sokat fejlődött gyárunk az államosítás óta" A Dombóvári I. Téglagyár legjobb nyers- gyártó-brigádja, az Apáti-brigád. Az általuk gyártott tégla minősége vetekszik a gépilég- láévai. Apáti Mihály 33 éve dolgozik ebben a gyárban ,ismeri a gyár történetét. „Sokat fejlődött gyárunk az államosítás óta, — mondja. — Pedig nem ez a legmodernebb gyára a megyének, hiszen még kéziveréssel gyártjuk a nyerstéglát. Valamikor itt mindent kézierővel végeztek, különösen a föld- és nyerstéglaszállítási munkák voltak fárasztóak. lyiost motoros csőrlővel szállítják a földet, csillékkel hordják be a nyerstéglát a kemencébe. Nem kell a megkevert sarat sem talicskával feltolni az asztalra. Két év óta csilleasztalokon dolgozunk, ezzel sokkal könnyebb a munkánk,” • A gyárban, a szárító félszerek közt sínpár húzódik. A megkevert sarat a sínpálya végén felrakják az asztalra, majd odatolják, ahol a legkevesebb munkával lehet a kész nyerstéglát lerakni. Az Apáti-brigád munkája nyomán tízezerszámra készül a jóminőségű tégla az építkezésekhez. Exportbrigádok versenye a Tolnai Textilgyárban A Tolnai Textilgyárban az Alkotmány-műszak idején az ifjúsági export-brigádok érték el a legjobb eredményt. A gyárban a belföldi fogvasztásra kerülő különböző pamutszö- r eteken kívül exportra gyártanak zsebkendői és tcrlc ruhái. Lendületes verseny folyik az exportra dolgozó ifi-brigádok közt a magasabb teljesítésért, a jobb minőségért. legjobb eredményt ,.aro- c/ki József ifi brigádja érte el. A brigád a két hét alatt 108,6 százalékra teljesítette tervét. Kiváló munkát végeztek a fiatal szövőnők, akik közül többen nemrég tanulták a szakmát és most már jóminőségű exportárut gyártanak. Frölich Erzsébet neve maj'dnem minden nap az első helyen szerepelt az Északi terem versenytábláján, mint aki az előző nap a legjobb eredményt érte el. Négy gépén — melyek közül kettőn készül export-zsebkendő — az Alkotmány-műszak két hete alatt 122 százalékot teljesített. ijfó ':'V' ■■ i> í.z Ezer Mária ifjúmunkás alig egy éve került a gyárba, akkor kezdte tanulni a szakmát. Ma már ő is az elsők közt van a versenyben. A legkényesebb munkán, az exportáruknál is állandóan 94—95 százalékban sző elsőosztályú árut. Az Alkotmány-műszak idején 111 százalékra teljesítette normáját. leijesífem oállalásuhal a Tatarozd dolgozói A Tatarozó Vállalat dolgozói az egyes építkezések határidőinek megrövidítését, tervük túlteljesítését vállalták az Alkotmány-műszak kezdetekor. Az építőbrigádok sikeresen harcoltak vállalásaik teljesítéséért, amint azt az eredmények mutatják. A paksi vízmosás építkezésének dolgozói másfél hónappal vállalták e sürgős munka határidejének lerövidítését. A munkák olyan ütemben folynak, hogy az október 15-i határidő helyett augusztus végére elkészülnek vele, az ünnep után már csak befejező munkák vannak hátra. Különösen kitűnt e munkánál a Kraszna- völgyi ácsbrigád. A dombóvári építésvezetőség dolgozói is teljesítették felajánlásukat, az alsóleperdi cséplőgépszín és a tüskepusztai hizlalda építésénél mutatkozó lemaradást pótolták. A tüskepusztai hizlaldának építését a hónap végére befejezik. Audi Sándor és Malhauser Tibor kőművesek „Béke“ komplex brigádja jó munkamegosztással 177 százalékos teljesítményt ért el az Alkotmány-műszakban. Szép eredményeket értek el a többi brigádok is. A szekszárdi építésvezetőség „Rákosi“ kőműves brigádja, melynek Keizer Mihály a vezetője, a lankóczi gátőrház építésénél 209 százalékot ért el. Wiede- mann János kiváló dolgozó „Előre“ ácsbrigádja 182 százalékra, Szilágyi Sándor cementes brigádja 192 százalékra, Róth János vasbetonszerelő brigádja 168 százalékra teljesítette a normát. Forrai Lajos és Bakó József villanyszerelők 223, a „Szabadság“ festőbrigád 179 százalékot ért el. Mindkét brigád teljesítette vállalását. A művezető nő „A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek.” (Alkotmány 50. §. 1. bekezdése.) A régi világban is dolgoztak nők az ipari üzemekben. Sőt voltak egyes iparágak, ahol a dolgozók többsége nő volt. Kifizetődött ez a tőkéseknek, hiszen a női munkaerő olcsóbb volt. De komolyabb, vezető beosztásba nem nagyon kerülhetett nő, a műszaki pályák el voltak zárva a nők előtt. Különösen vonatkozik ez a bőriparra, ahol a múltban egyáltalán nem dolgozott nő vezető műszaki beosztásban. Ma már az élet minden területén, a politikai életben, a termelésben, a legkülönbözőbb beosztásokban dolgoznak nők, a férfiakkal egyenlő munkafeltételek mellett és jól állják meg helyüket a munkában. A Simontornyai Bőrgyárban már két év óta dolgozik Küzdy Gabriella, aki most került művezetői beosztásba. 1949-ben, Alkotmányunk születése esztendejében kezdődött a tanítás az új, veszprémi vegyipari technikumban. Küzdy Gabriella ekkor került ebbe az iskolába. Édesapja, Küzdy Endre még tímárként kezdett dolgozni a szakmában, hat elemit végzett, azóta állandóan képezte magát, tanult és így érte el, hogy ma a gyár egyik részlegének, a krómos vezetője. A lánya már mint képzett technikus került a gyárba, amikor a veszprémi technikum „kibocsátotta“ első „termését.“ A két fiúosztály mellett egy leányosztály is volt a technikumban, 1953-ban 30 fiatal lány került ki a technikumból, akik aztán elhelyezkedtek különböző vegyipari üzemekben, kutatóintézetekben. Küzdy Gabriella először a gyár laboratóriumába került. A laboratóriumban igen fontos munka folyik, itt kísérletezik ki a különböző cserzőanyagokat, festékeket, itt ellenőrzik a gyártásnál alkalmazott vegyi anyagok összetételét. Nagyon megszerette ezt a munkát, hiszen már régebben az iskolában is legkedvesebb tantárgya a kémia volt. Volt időszak, amikor egyedül vezette a laboratóriumot, gyakran oldott meg nehéz feladatokat. Ha a kész vagy félkész áruban hiba volt, kimutatta, miért rossz a cserző- vagy festőanyag. Ha egyik-másik anyag a keveréskor nem akart oldódni, megállapította a hiba okát. Nemrég helyezték új beosztásba, művezető lett az üzemben. A különböző anyagokat, munkafolyamatokat már ismeri, ha valahol hiba van, maga szalad le a laboratóriumba, elvégzi a vegyelemzést. Most ismerkedik a munkaszervezéssel, az irányítás tudnivalóival. Kidolgozza a különböző festék anyagnormáit, ami eddig nem volt meg az üzemben, így takarékosabban lehet majd gazdálkodni a drága, sok esetben külföldről importált vegyianyagokkal. Szívvel lélekkel végzi munkáját, becsületesen megállja helyét munkakörében. Bizonyítja munkájával, hogy a nők is tudnak jól dolgozni műszaki beosztásban. Amikor távolabbi célkitűzéseiről érdeklődünk, bizakodóan mondja: „Alig várom, hogy huszonkétéves legyek, akkor beiratkozom a vegyipari egyetemre, levelező-hallgatónak.“ — Előbb nem lehet, ez az alsó korhatár. Küzdy Gabriella bizonyára jó eredménnyel végzi el az egyetemet is, hiszen a gyárban sok ismeretre, gyakorlati tapasztalatra tesz szert; Tanulhat, képezheti magát, mérnök is lehet belőle. Hat évvel ezelőtt megszületett Alkotmányunk biztosítja erre a lehetőséget.
