Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-13 / 190. szám

1955. AUGUSZTUS 13. NAPLÓ 3 Ni történik a nedves gabonával a bonyhádi járásban? a bonyhádi járásban már mintegy két hete megkez­dődött a cséplés és a hét elejé­ig több mint ezer gazdának csépelték el a gabonáját. A leg­utóbbi kimutatások szerint a bonyhádi járás gabonabegyűj­tési eredménye a leggyengébbek közé tartozik. A járás területén nagy nehézséget okoz a feltű­nően sok esőzés. A napokban egy felhőszakadás alkalmával többezer hold terület és nagy- mennyiségű gabona került víz alá. Nyilvánvaló, hogy mindez nagyon megnehezíti a gabona­betakarítást és a begyűjtést is, mert a gabona víztartalma lé­nyegesen nagyobb az átlagos­nál. De vajon elfogadható-e a begyűjtésben mutatkozó feltű­nő nagy lemaradás indokául kizárólag a rendkívüli rossz időjárás? Nem, bár nagyon megnehezíti ezt. A községek, valamint a járás vezetői meg­feszített munkával igyekeznek leküzdeni az esős időjárás okoz­ta nehézségeket. Számos köz­ségben — Zomba, Bonyhád, Nagymánvok — vasárnap is csépeltek és hordták asztagok­ba a gabonát. A községek irá­nyító szerveinek munkája azonban nem mindig követke­zetes és így nemcsak az időjá­rás miatt mutatkozik járásszer- te lemaradás a begyűjtésben, hanem az ő szervezetlen mun­kájuk is hozzájárul ehhez. A GAZDÁKNAK, akik el­csépelték gabonájukat több mint egyharmada nem teljesí­tette a cséplőgéptől beadási kötelezettségét, mert gabonája nagyobb víztartalmú volt a megengedettnél. A Termény­forgalmi Vállalat a megenge­dettnél nedvesebb gabonát nem veszi át, a begyűjtési hi­vatal pedig halasztást ad a be­adási kötelezettség teljesítésé­re annak arányában, hogy hány százalékkal nedvesebb a gabona a megengedettnél. En- rek így kell történnie. De néz­zük meg, hogy a gyakorlatban mi történik a nedves gaboná­val? Aparhanton 68 gazda csé­pelte el gabonáját, csak három teljesítette a cséplőgéptől kö­telezettségét, Bonyhádvaras- don is sok volt még a hét ele­jén a hátralékos — nedves ga­bona miatt. A többi községben is hasonló a helyzet. Azzal azonban már nem törődtek a községi pártszervezetek, taná­csok és begyűjtési hivatalok, hogy a gazdák valóban száro- gatják-e a gabonájukat és a megadott határidőre teljesí­tik-e kötelezettségüket. Ez ar­ról tanúskodik, hogy a községi szervek egyszerűen adminiszt­ratív munkának tartják a ga­bonabegyűjtést. Bárhol kérde­zik is, milyen a község begyűj­tési eredménye? — ez a vá­lasz: „Nálunk minden gazda a cséplőgéptől eleget tesz be­adási kötelezettségének, aki­nek nedvesebb a gabonája, an- nek pedig halasztást adunk. Itt vannak kérem a papírok róla.“ Közben a terményraktárakban alig szaporodik a begyűjtött gabona, de annál jobban nö­vekszik a hátralékosok száma. A BEGYŰJTÉSI HIVATAL — ha megkésve is — felfigyelt erre a hiányosságra és hozzá­fogott annak kijavításához. Az állandó helyszíni ellenőrzéssel, segítéssel elérték, hogy több községben a helyi szervek is nagyobb gondot fordítanak a nedvesség miatt visszaküldött gabona sorsára. Izmény köz­ségben, amely a hét elején még a járás legutolsó községe volt, mór a helyszínen is ellenőr­zik, hogy a gazdák szárogat- ják-e a gabonát és ha lejárt a határidő, biztosítják a gabona beszállítását. Izmény előrelát­hatólag a járás legjobb köz­ségei közé küzdi fel magát. Az utóbbi napokban meg­szervezték a járásban az izmé- nyiek példájára.hogy a begyűjtő szervek a sok nedves gabonára való tekintettel a helyszínen is ellenőrizzék a gabona víz­tartalmát, mert megtörtént az is, hogy kétszer háromszor fe­leslegesen rakta kocsira és szállította a terménybegyűjtő­höz a gazda a termést. Ha a helyszínen ellenőrzik a gabona víztartalmát, nem fordul elő, hogy a terménybegyűjtő má­sodszor, harmadszor sem veszi át azt a nagy víztartalom mi­att. A Búzakalász Tsz számadása Esik, egyre esik, megállás nélkül, mintha nem is akarna elállni mostaná­ban. Az emberek nem lelik a helyüket. Bent tesznek-vesznek éppen valamit, nahát ez a nap se múljon el teljesen tétlenül. Beszélgetnek, igyekeznek elte­relni a gondolatukat arról, ami éppen a legjobban foglalkoztatja őket, de látni lehet, hogy nem sikerül, mert beszéd­jükbe mindig vissza-visszatér: mi lesz a kintmaradt 170 hold gabona termésé­vel. Egyelőre ugyan még nem veszé­lyes, mert csak a talajba belevert egy­két kalász indult csírázásnak. De mi lesz, ha így tart sokáig... Ezek a gon­dolatok foglalkoztatják mostanában a bátaszéki Búzakalász termelőszövetke­zet minden egyes tagját. A múlt vasárnap persze hordhattak volna (hordtak is né- hányan), mert az idő egész nap kitar­tott, de a fiatalság többsége a Balaton­ra utazott fürödni. Bezzeg most már maguk is látják ennek a kárát, mert a gép helyett az eső veri a kereszteket irgalmatlanul... Hogy a hibát vala­hogyan helyreüssék a fiatalok, a kedd esti DISZ gyűlésen Péter István diszista megfogadta: három társával brigádot alakítanak és ha szikkad a talaj, éj-jel-napal hordják a búzát a szérűre, mert mégiscsak biztosabb he­lyen van ott. Ebből a fogadalomból ezen az estén határozat született és a terme­lőszövetkezet mind a 21 diszistája ma­gáévá tette. De nemcsak a fiatalok gon­dolkodnak így a Búzakalászban, hanem az idősebbek is, hiszen családjuk és az ország kenyeréről van szó. Ha jól nekifognak, egy hét leforgása alatt ké­szen lesznek nemcsak a behordással, de a csépléssel is. Ugyanis a tagságnak az az elhatározása, hogy az új kenyér ünnepére végezni akarnak a munka dandárjával, a behordással és a csép­léssel. Méltóan akarnak ünnepelni. Lesz itt olyan ünneplés, hogy csak na! A fiatalok búzakoszorút készítenek, a lányok és fiúk a szokásos népviseletbe öltöznek ezen a napon és a legények ló-, háton léptetnek el az ünneplő közön­ség között. Már csak igyekeznek a be- hbrdással és csépléssel azért is, hogy bizonyossá váljék: meg lesz-e az öt kiló búzaelőlegen felül még az egy kiló ke­nyérgabona, mert az idén hat kilót akarnak kimérni minden munkaegy­ségre. Árpából és zabból együttese« 2.5 kiló jövedelem jut. Nagy szó ez itt a Búzakalász termelőszövetkezetben Persze az idei termés jó termés sok mindent megoldott: A 175 hold mint­egy 19 vagon kenyérgabonát jövedel­mez, de az árpára sem lehetnek panasz- szal a termelőszövetkezet tagjai, mert minden holdja bőven visszafizette a rá­fordított munka díját: 19—20 mázsát adott minden holdja. így azután nem csodálható, ha Stenge József és fia csupán előlegbe 34 mázsa búzát szállí­tott haza az eddig dolgozott munkaegy­ségei után. Az öreg Csapó házaspár, akiknek ugyan a kezük alatt már nem ég a munka, mégis 16 mázsa gabonával állt meg a napokban házuk előtt a ter­melőszövetkezet szekere. Summa, sum- márum: nagy szeme lesz ősszel minden munkaegységnek, mert 45—46 forint lesz az értéke. Jól zárnak az idén a termelőszövetkezetben. De milyen lesz a jövőre, több vagy kevesebb? Ez a gondolat foglalkoztatja a termelőszö­vetkezet tagságát. A jövőre gondolnak már most — bár még csak a keretszá­mok vannak meg — amikor tervezge­tik a jó talajmunkát és a korai vetést, mert ez nagyon fontos. Nagyon jól tudja ezt a tagság. Éppen ezért elhatá­rozták, hogy a 170 hold őszi búzát, a 60 hold őszi árpát, valamint a 10—10 hold rozsot és káposztarepcét kétszer szántott talajba vetik. Persze nehéz lenne ezt megoldani, ha nem gondoltak volna már időben arra, hogy a napra­forgó bugáját kombájnnal csépelik el és a kukorica, meg a napraforgó szárá­nak levágását ugyancsak ezzel a hasz­nos géppel gyorsítják. A tagságra mind össze az összeszedése és kötözése vár. A Búzakalász termelőszövetkezet tagjai, hogy a közöst még jövedelme­zőbbé tegyék, elhatározták, hogy az őszön megkezdik az elitvetőmagter­mesztést: búzából a bánkúti 1201-es. árpából a béta 40-es és zabból a Fleisch mann-féle létjogosult az ő talajaikon. Milyen jövedelmet biztosít ez a terme­lőszövetkezetnek? Búzából 33 forintos többletárral számolva, 67 ezer forinttal biztosít nagyobb bevételt. Idén a 30 hold Fleischmann-féle zab termesztésé­ből 12 ezer forint volt a többletjöve­delem. Néhány esztendő múlva a Búzakalász termelőszövetkezet a már most is jól jövedelmező közös gazdaság virágzó és még jobban jöve­delmező nagyüzemi gazdasággá fejlődik a tagok szorgalmas munkája nyomán. Helyesen gondolkodtam, amikor szövetkezeti tag lettem ]ól dolgozik a nagymártyoki békebizottság Augusztus 6-án este a községi tanács hangoshiradóján keresz­tül a békehiradót közvetítettek, melynek keretében a hirosimai atomtámadás 10. évfordulójáról emlékeztek meg. A helsinki béke világkongresszus ideje alatt meg alakult „Békebrigád’’ elhatározta hogy a „Híradót” mint agitációs munkát rendszeressé teszik. He­tenként adnak békemüsort. A híradón keresztül megemlékez­nek azokról, akik jó munkával, példamutató kötelességteljesítés­sel tűntek ki. Jutalmul zene és énekszámokat küldenek. Igen . kedveltté vált két békebizottsági tag citera kettőse, akik citeráz- nak, énekelnek magyar és német dalokat. A cséplőbrigádokat Fe­renc Berta székely dalokkal kö­szöntötte. — Beszélgettünk | * 1 mi már sokat arról, kedves Gyuri bátyám, hogy milyen életünk van nekünk tsz ta­goknak és mennyit dolgozik maga, aztán alig van látszata. — Tudom öcsém, látom én, hogyan dolgoztok, hogyan él­tek, gondolkodtam is nagyon sokat, beszéltem a feleségem­mel arról, hogy szövetkezetbe i kéne menni. De eddig csak mindig halogattuk. És így tovább mindenről beszélgetett szinte nap, mint 1 nap Pápai József, a Kossuth Tsz elnöke és Pesti György 9 és félholdas egyéni gazda. Nem is olyan régen, ponto- i san augusztus 7-én arról hal­lottunk hírt, hogy Pesti György és felesége aláírta a be lépési nyilatkozatot. Őt, a Kossuth Tsz legújabb tagiát kerestük fel otthonában. Ép­pen takarodott. Szaporán do­bálta le a kogsirol a zabkévé­ket, miközben arról beszélt: Tsz tag lettem már másnap megkaptam a szomszédoktól, a „jó”baráttól, ismerőstől, hogy nem szégyen­led magad, képes voltál tsz-be állni? Ezeknek az emberek­nek a szavára én semmit sem adok. Az én életembe, az én elhatározásomba senkinek sincs joga beleszólni. Egyszer és mindenkorra meg a7:~rok szabadulni attól a gond ól, bajtól, ami a vállamra nehe­zedett. Azt tudják mondani a jóakarók, hogy minek álltam oda, de évközben egyik sem jött megkérdezni, hogy segít­hetek-e valamibe pajtás. Tu- dod-e hizlalni a beadásra szánt hízót. Persze ilyenkor nem beszél egy sem, de ami­kor termelőszövetkezetre te­relődik a szó, akkor kinyitják a szájukat. — őszintén megmondom, én csak jövőre akartam tsz- be lépni. Aztán arra gondol­tam, hogy az idén szépen te­rem gabona és mfls is. Telje­sítettem a beadást és még marad annyi, hogy az első osztásig ki tudunk tartani. Nem akarom azzal kezdeni a szövetkezeti életet, hogy adja­tok egy kiskenyeret. Majd ősszel egyszerre viszem évi munkánk gyümölcsét, ekkor lesz teljes a győzelem, ekkor fogom meg mutatni azt, és azoknak, akik most korholnak, hogy helye­sen gondolkodtam, amikor szövetkezeti tag lettem. Az ünnepi vásárra készülnek a föl dm ü vessző v etkezetek A szekszárdi vásártéren se­rény munka folyik. Egymás után készülnek el a sátrak, hogy a vásár napján különböző iparcikkek nagy választékával várják a vásárló dolgozókat. A Népbolt és a Vendéglátó Vállalat sátrai mellett készül­nek már a földművesszövetke­zetek sátrai is, köztük a szek­szárdi íöldművesszöve' kezet 75 méter hosszú ruházati sátra és a bátaszéki földművesszövetke­zet 55 méter, a paksi földmű­vesszövetkezet 50 méter hosszú sátra, amelyek ruházati cikkek­kel várják a közönséget. Ezen­kívül még 7 földművesszövet­kezet sátra készül, melyek cu­korkával, dohánnyal, itallal, borkóstolóval igyekeznek kielé­gíteni a vásárlók igényeit. A vásáron részvevő földművesszö vetkezetek már jó előre gon­doskodtak arról, hogy a vásár­ra megfelelő mennyiségű áru­készletet vigyenek. Közel 50 millió forint értékű áruval vesz nek részt a vásáron. Több földművesszövetkezet olyan cikkeket árusít a vásáron amelyek a multévi ünnepi vá­sáron nem szerepeltek. A szek­szárdi földművesszöve’kezetek járási központja mezőgazdasá­gi kisgépekből bemutatót ren­dez. A kisgépbemutató tükröz­ni fogja a mezőgazdaság gépe­sítésének fejlődését, mert a fű­kaszáló, szecskavágó és vető­gépek mellett fejőgépek és tej- szeparát orok nagy mennyiség­ben kerülnek forgalomba. A vásáron megfelelő válasz­tékban árusítanak a földműves szövetkezetek olyan új háztar­tási cikkeket is, mint a robot­gép, mosógép, padlókefélő és porszívó gép. A múltévi ünnepi vásáron nem volt bútor árusí­tás. Most a bonyhádi földmű - vessző vet kezet bútorszaküzlete konyha, hálószoba, ebédlők és kombinált szobabútort egyfor­mán nagy választékban visz a vásárra. A vásáron a szekszárdi föld­művesszövetkezet tombola sor­solást is rendez, melyen a 2 fo­rintos jeggyel a főbb nyere­ménytárgyak közül motorke­rékpárt, varrógépet, mosógé­pet, kerékpárt lehet nyerni. Perecsi József Negyvenezer forint jövedelem... A tolnanémedi tsx-ek életéből A tolnanémedi termelőszö­vetkezetek tagjai pédamutató- an gazdálkodnak. A Felszaba­dulás termelőszövetkezetben 16 mázsás búza, 17 mázsás őszi­árpa és 10 mázsás rozs holdan- kénti termésátlagot értek el. Egy munkaegységre 8 kg bú­zát osztanak, és 3 kg árpát ad­tak előlegbe munkaegységen­ként. Varga József tsz tag, akinek eddig 400 munkaegysége van, jelenleg 32 mázsa búzát, 12 mázsa árpát visz haza. Eb­ben a termelőszövetkezetben az egy munkaegységre eső részesedés eléri a 60 forintot, vagyis Varga József egy évi jövedelme meghaladja a 30 000 forintot. A termelőszövetkezeti tagok­nak jól jövedelmez az ipari növények termesztése. Ebben az évben a dohányból, kender­ből és a cukorrépából közel 200 000 forint bevételt érnek el. A Meggyőződés termelőszö­vetkezet tagjai az idén 12 má­zsás búza, 17,45 mázsás őszi- árpa és 10 mázsás holdankénti borsó termésátlagot takarítot­ták be. 5,5 kg búzát osztanak munkaegységenként. 2,57 kg őszi árpát adtak munkaegysé­genként előlegbe. Süt András tsz tag, akinek 650 munkaegysége van, elő­legbe kapott 52,45 mázsa ter­ményt, ebből 35,75 mázsa ke­nyérgabonát és 16,70 múzsa árpát. A munkaegységenkénti természetbeni és pénz része­sedés 56 forintot tesz ki. Az ev végéig Süt András eléri a 700 munkaegységet, jöve­delme pedig meghaladja a 40 000 forintot. Ilyen jövedelmet egyetlen egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt sem tud elérni. Ezek a tények a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás fölényét igazolják. Közösen többet lehet termelni és ezen keresztül a termelőszövetkezeti tagoknak is több lesz a jövedelme. Ezért választja egyre több egyéni, dolgozó paraszt a jobb és bol­dogabb élethez vezető utat, a termelőszövetkezeti gazdálko­dást. Határidő előtt teljesítik vállalásukat a Szekszárdi Vasipari Vállalat dolgozói A VASIPARI VÁLLALAT pártszervezete, üzemi bizottsá­ga és vállalat vezetősége au­gusztus első napjaiban mű­szaki konferenciát tartott, ahol a művezetők a vállalatvezetö- séggel megbeszélték az Alkot­mányunk ünnepére indított munkaversennyel kapcsolatos felajánlásokat. Ezt követően augusztus 8-án a vállalat ki­lenc részlegénél röpftyűlést tar­tottak, ahol a dolgozók lelkes felajánlásokat tettek az elvál­lalt munkák határidő előtti be­fejezéséért, valamint a 100 szá­zalékos minőségi munkára. A röpgyűlésck során az asz­talos üzemben Hesz brigád vállalta, hogy a Bútorértéke- sitő Vállalat, valamint az Ünnepi Vásárra készítendő 25 garnitúra konyhabútort augusztus 20-a helyett augusztus 16-ra elkészíti. Az Andróczki brigád vállalta, hogy a Baromfi és Tojásfor­galmi Vállalat részére készí­tendő munkákat au gusztus 25-e helyett egy héttel ko­rábban, augusztus lfc-án át­adja. A lakatos műhelyben Auvarczki brigád vállalta, hogy a Malomipari Vál'alat részére augusztus 25-rc vál­lalt munkát augusztus 18- án átadja. Csabai János brigádja nevében vállalta, hogy a BARNEVÄL részére készítendő munkákat határidő előtt két héttel befe­jezi. A lelkes vállalásokból az ön­tő részleg se maradt ki, ahol az augusztus 30-ra lekötött munkákat augusztus 17-én átadják a megrendelőnek. A Szekszárdi Vasipari Válla­lat dolgozói a röpgyűlés után úgy szervezték meg a munká­kat, hogy a felajánlásukat vég­re is tudják hajtani. Az eltelt öt nap alatt olyan eredménye­ket értek el, amelyről arra le­het következtetni, hogy a gyártmányokat már az újabb határidő előtt át tudják adni a megrendelőknek. így készülnek a Szekszárdi Vasipari Vállalat dolgozói Alkotmányunk ünne­pének méltó megünneplésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents