Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-30 / 203. szám
2 NAPLÓ 1955. AUGUSZTUS 3«. Ä kommunisták marxista-leninista nevelése A kommunista és a munká'- partok, amelyeket egész tevékenységükben a legyőzhetetlen tnarxixta—leninista elmélet vezérel, egyik igen fontos feladatuknak tekintik az ideológiai munkát, a kommunisták eszmei politikai nevelését. A kommunista és munkáspártok széles körben felhasználják a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatait s évről évre jobban szervezik meg a párt oktatást, a marxista—leninista elmélet propagandáját. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai most összegezik az elmúlt pártoktatási óv eredményeit, s előkészítik az új, 1955 —1958-os tanévet. Az elmúlt tanévben a Kínai Népköztársaságban és a többi népi demokratikus országban a pártszervezetek jelentősen meg javították a kommunisták marxista—leninista nevelésének irányítását, s nagyot#) figyelmet fordítottak a pártoktatás eszmei tartalmára. Ezekben az országokban kiépült a tanulókörök, a szemináriumok, az iskolák és tanfolyamok kiterjedt hálózata; megnövekedett az előadóirodák, a pártoktatási házak és a könyvtárak száma; azok számára, akik egyénileg tanulmányozzák a marxista— leninista elméletet előadásokat tartanak, konzultációkat rendeznek; tömeges példányszám- ban adják ki az oktatáshoz szükséges segédkönyveket; javul a propagandista káderek kiválasztása és képzése. A párt- szervezetek fokozták a marxista —leninista klasszikusok műveinek, a központi bizottsági ülések, a kommunista és a munkáspártok konferenciái és kongresszusai határozatainak propagandáját. Javult, a marxis ta—leninista politikai gazdaságtan tanulmányozása; sok országban a tavalyinál jóval szélesebb körben szervezték meg az SZKP történetének tanulmányozását. A mindennapos politikai képzésnek, a marxista—leninista elmélet propagandájának megvan az eredménye. A népi demokratikus országok kommunistái mind tevékenyebben, mind nagyobb kötelességtudattal működnek mint a tömegek igazi szervezői a szocialista épf tés minden területén, kíméletlenül harcolnak a burzsoá ideológia ellen, a marxista—leninista elmélet vulgarizálása és meghamisítása ellen. Nagy hiba volna azonban, ha beérnék az elért eredményekkel, s nem látnák a fogyatékosságokat, amelyek még ma is megvannak a párttagok és a tagjelöltek marxista—leninista nevelésének megszervezésében. Mint a népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai vezető szerveinek határozatai megállapítják, a propaganda- és agitációs munka még mindig elmarad az élet által diktált égető feladatok, a szocialista társadalom építésének feladatai mögött. A szocialista építés nagy ügye megköveteli, hogy az ösz- szes kommunisták, de különösen a pártfunkcionáriusok rend szeresen munkálkodjanak eszmei-politikai színvonaluk emelésén, állandóan és kitartóan tanulmányozzák a marxista— leninista elméletet. De a valóságban korántsem ez a helyzet. Például mint a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége megállapította, az önkéntesség elvének helytelen értelmezése arra vezetett, hogy egyes pártszervezetekben a kommunisták nagy részét nem vonták be az állandó politikai oktatásba. Ugyanez volt a helyzet tavaly Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária és más országok egyes pártszervezeteiben is. Világos, hogy ezzel megszegik a szervezeti szabályzat egyik legfontosabb követelményét, amely előírja, hogy minden kommunista állan dóan munkálkodjék öntudata fejlesztésén .igyekezzék elsajátítani a marxizmus—leninizmus tanításait. A múlt tanév során kitűnt, hogy számos pártszervezetben a pártoktatásnak súlyos fogyatékossága, hogy még alacsony a pártoktatási foglalkozások eszmei-elméleti színvonalai A propagandisták még nem mindig kapcsolják össze az elméleti tételeket a közvetlen gyakorlati feladatokkal, amelyeknek megoldásán a párt fáradozik, kevéssé tárják föl a marxista- leninista tanítás alkotó jellegét. A marxista—leninista elmélet nem dogma, hanem a cselekvés vezérvonala. A marxista—leninista elmélet propagandája akkor a leghatékonyabb és csak akkor eredményes, ha harcos, támadó jellegű, ha közvetlenül segíti a szocialista építés nagy feladatainak megvalósításáért, a régi, az elhaló ellen, az új, az élenjáró megszilárdításáért vívott harcot. • A pártoktatás sikere nagyrészt attól függ, hogyan irányítják a pártszervezetek a kommunisták oktatását, hogyan ellenőrzik az iskolák, a tanulókörök, a szemináriumok és az egyénileg tanuló kommunisták munkáját. Egyes vezető pártfunkcionáriusok azonban édeskeveset törődnek a pártoktatás színvonalának emelésével, gyengén ellenőrzik a pártoktatás különböző láncszemeinek munkáját és gyakran csupán a statisztikai adatok összegyűjtésére szorítkoznak. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy sokan közülük különféle ..okjektív“ okokra, többek közt bokros teendőikre hivatkozva nem fordítanak kellő figyelmet saját eszmeipolitikai képzésükre, és nem mutatnak példát az egyszerű kommunistáknak. Ennek következtében ők is elmaradnak, s rosszabbul teljesítik kötelességeiket. A kommunista és a munkáspártok vezető szervei helyesen teszik, hogy harcolnak a politikai oktatás elhanyagolás ellen. A kapitalista, a gyarmati és a függő országok kommunista és munkáspártjai munkájuk bonyolult körülményei és nagy nehézségeik ellenére jelentős erőfeszítéseket tesznek tagjaik politikai képzésének megszervezésére. Olaszország Kommunista Pártja például elérte, hogy több százezer tagja szívósan és kitartóan munkálkodik eszmeipolitikai színvonalának emelésén. Megszervezték a különféle tanulókörök és tanfolyamok kiterjedt hálózatát, amelynek az a célja, hogy a párt kádereit felvértezze a marxizmus —leninizmus alapjainak szükséges ismereteivel. Olaszországban csupán 1951-től 1954- ig több mint 257 000 hallgató végezte el a pártoktatás különféle tanfolyamait. Tavaly csupán az egy hónapos tanfolva- mokon 1316 kommunista tanult; több százezer kommunista más oktatási formákban vett részt. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága által szervezett pártiskolákon, a megyei és az üzemi pártszervezetek iskoláiban jelenleg több száz vezető pártfunkcionárius részesül marxista—leninista képzésben. A megyei és az üzemi pártszervezetek a pártaktíva számára szemináriumokat rendeznek. A pártsejtekben szervezett nevelő jellegű vitaalőadásokon rengeteg kommunista vesz részt. Németország, Nagy-Britan- nia, Ausztria, Indonézia, Japán, Brazília Argentína és más országok kommunista pártjai nagy eszmei-nevelő munkát végeznek tagjaik körében. Kanada Haladó Munkáspártja például a pártaktíva számára iskolahálózatot szervezett, a nagyvárosokban pedig megindította a dolgozók esti főiskoláit. A marxista—leninista elmélet aktív propagandája segít a kommunista és munkáspártoknak abban a harcban, amelyet a munkásosztály egységéért, a dolgozók életbevágó követeléseiért és demokratikus jogaiért, a nemzeti függetlenségért és a tartós békéért vívnak. Több kommunista és munkáspárt központi vezetősége nemrég tartott ülésén gondosan elemezte a pártoktatás megszervezésének eredményeit és fogyatékosságait, és kijelölte a kommunisták eszmei-politikai nevelése megjavításának útjait. A Vezető pártszervek abból indulnak ki, hogy a mai nemzetközi helyzetben, amikor a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a dolgozók létérdekeiért vívott harcban bonyolult feladatok hárulnak a pártokra, különösen nagy gondot kell fordítani a kommunisták eszmei felvér- tezésére. Valamennyi pártban nagy figyelmet fordítanak a propagandista káderek képzésére, a pártoktatás egyes formájában részvevő párttagok helyes kiválasztására, az elméleti oktatás és a közvetlen gyakorlati tevékenység szorosabb összekapcsolására. A pártok központi bizottságai a konkrét feltételekből kiindulva dolgozzák ki a tanterveket és a tematikai terveket az új tannévre. A pártszervezetek, abból kiindulva, hogy a politikai oktatás legfontosabb formája a kommunisták egyéni tanulása, mindent megtesznek, hogy a tanév folyamán állandóan megfelelő segítségben részesítsék az egyéni tanulókat. A marxizmus-leninizmus a kommunista és a munkáspártok erejének és életképességének kimeríthetetlen forrása. biztos iránytűjük, vezércslllaguk. A kommunista és a munkáspártok a marxista—leninista elmélet segítségével eligazodnak a konkrét körülmények között, a konkrét helyzetben, és megtalálják a legbonyolultabb feladatok meg oldásának helyes útjait. A marxista—leninista elmélet alkotó elmélet, amely szakadatlanul fejlődik és új tapasztalatokkal, új következtetésekkel és tételekkel gazdagodik. Az új tanév késedelem nélküli és szervezet előkészítése sokban hozzá fog járulni, hogy a kommunisták még jobban elsajátítsák a munkásosztály nagy,- felszabadító ideológiáját, s hogy a kommunisták nagy 'tömegei még elmélyültebben tanulmányozzák Marx, Engels, Lenin, Sztálin hatalmas, életigenlő tanítását, amely a kommunista és a munkáspártokat felvértezi a társadalmi fejlődés és az osztályharc törvényeinek ismeretével, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének legyőzhetetlenségébe vetett nagy hittel. (A Tartós békéért, népi demokráciáért 1955. augusztus 28-1 számából.) n Á béke és haladás nevében" — A Pravda vexércikke A Pravda ,,A béke és haladás nevében” címmel közöl vezércikket. A cikk bevezetőül hangsúlyozza, hogy a Szovjetunióban folyó tudományos kutatómunkák évről-évre nagyobb méreteket öltenek. A szovjet nép a béke és a népek közötti barátság politikájához híven — hangsúlyozza a vezércikk — határozott lépéseket tesz abból a célból, hogy az atomenergia békés felhasználásának területét ne csak saját országában, hanem határain túl is ki terjesszék. A Szovjetunió, Kína, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság számára tudományos, technikai és termelési segít séget nyújt a magfizika és az atomenergia békés felhasználása terén végzendő kutatások fejlesztését szolgáló tudományos és kísérleti bázisok létrehozásában. A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyar ország és a Német Demokratikus Köztársaság számára kétezer kilowattos hőkapacitású kísérleti atommáglyákat, valamint mintegy 25 millió elektronvolt energiájú részecskék előállítására szolgáló ciklotronokat tervez és készít el. A Szovjetunió Kína számára hat és félezer kilowattos hőkapacitású kísérleti atommáglyát és mintegy 25 millió elektronvolt energiával rendelkező részecskék előállítására szolgáló ciklotront tervez és készít el. A szovjet kormány bejelentette — folytatja a Pravda — kész azon országok körének kibővítését érintő kérdések megvizsgálására, amelyeknek államunk támogatást és segítséget nyújthatna az atomenergia békés felhaszná lása terén. A szovjet nép megelégedéssel fogadta az atomener gla békés felhasználásával foglalkozó nemrégiben végétért genfi nemzetközi tudományos és technikai értekezleten lezajlott széleskörű kölcsönös tájékoztatást és eszmecserét. A szovjet állam érdekei — jelenti ki befejezésül a Pravda vezércikke — azt követelik, hogy e tudomány egyre növekvő lépéssel fejlődjék, s hogy a szovjet tudósok még szélesebb körben bontakoztassák ki nemes tevékenységüket: arassanak újabb és újabb sikereket a szovjet haza érdekében, a béke és haladás nevében. A Minisztertanács rendelete a magánkisiparosok exporttevékenységének előmozdítására ,A Minisztertanács legutóbbi ülésén rendeletet hozott az olyan magánkisiparosok részére nyújtandó kedvezményekről, akik exportcikkeket, illetve importot helyettesítő anyagokat állítanak elő, A rendelet többek között kimondja, hogy a magánkisiparosok kizárólag exportcikkek, valamint importot helyettesítő anyagok, termékek előállításából eredő jövedelmeik után — egyéb jövedelmeiktől elkülönítve — kedvezményes jövedelemadót fizetnek. Az ilyen tevékenységet folytató kisiparosok az alkalmazottak után fizetendő jövedelemadóból ötven százalékos kedvezményt kapnak. Max Reinaii nyilatkozata A Freies Volk közölte Max Reimannak, a Német Kommunista Párt első titkárának nyilatkozatát. Reimann hangsúlyozta, hogy a szociáldemokrata és kommunista, pártonkívüll és kereszténydemokrata munkásoknak a parasztokkal és minden békeszerető hazafival együtt tovább kell harcolniok a németek kölcsönös megértéséért. Németország újraegyesítése nem valósítható meg az európai biztonság árán, sem pedig a német nép békés és demokratikus érdekei ellenére. Németország újraegyesítése csakis az európai biztonság szavatolásának útján, a nyugat németországi monopolisták és militaristák elleni következet- tes harcban, a Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közeledésével lehetséges. A béke fenntar tásának leghatékonyabb biztosítéka az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése. Reimann az össznémet választásokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva ezt mondotta: Nem lehet szó szabad össznémet választásokról, ha fennmaradnak a párizsi egyezmények, ha uralmon vannak a militaristák ha a Német Kommunista Párt betiltásával fenyegetőznek, üldözik a béke és a demokrácia híveit, ha tart a fasiszta és militarista egyesülésekhez tartozó banditák terrorja fokozódnak a támadások a szakszervezetek és1 a munkások sztrájkjoga ellen, ha uralmon vannak a politikai hatalmat meg vásárló monopóliumok. Ezért most Nyugat-Németor- szágban meg kell teremteni a demokratikus körülményeket, annak biztosítékát, hogy ragaszkodjanak az alkotmány demokratikus elveihez. Ez lesz a két német állam közeledésének és Németország demokratikus alapon való békés újraegyesítésének bel politikai feltétele. Ui bacázdái s az Részlet a Solohov-regény második kötetéből A nap már régen túljutott a delelőn. Változtak az árnyékok, a rézsutosan eső napsugarak forrón tűztek a kovácsműhely behorpadt, fűvel és burjánnal benőtt tetejére, a közelben álló kaszálógépekre és a poros útmenti gyepre. Tompa déli csend ült Gremjacsij Log felett. A házakon bezárt zsaluk; az utcák néptelenek; még a reggel óta céltalanul barangoló borjak is lementek a folyópartra és elbújtak a füzek sűrű árnyékában. Davidov és Salij azonban még mindig kint ült a tűző napon. — Menjünk be a műhelybe a hűvösre, nem szoktam én ilyen naosütéshez. — mondta verítékező arcát és kopasz fejét töröl setve Salij. — Az öreg kovács olyan, mint az öreg nagyságák; nem szereti a napfényt, egész életét a hűvösön tölti. Mindenki a maga módján hűsöl... Átmentek az árnyékba és leültek a meleg földre, a kovácsműhely északi oldalán. Salij szorosan odaüli Davidov mellé. Hangja úgy dön- gött, mint a szobába tévedt poszméh ... — Milyen kellemes itt a hűvösön! A régi időkben egyszer a következő eset történt velem. Aratás előtt négy szekér-alvázat abroncscztam egy gazdag tavriszinak. Hétköznap jött el az aiváz&kérl, emlékszem, hogy éppen bojtos nap volt, szerda vagy péntek. Kifizetett, dicsérte a munkámat és megvendégelt. Meghívta a munkásait is, akik a lovakat hozták a szekerek elébe. Ittunk. Másodszor én fizettem. Megiftuk azt is. Gazdag volt a lavriszi, de ritka jólelkű ember a gazdagok között. Kedve kerekedett a mulatósra. Nekem azonban ott volt a munkám, tele voltam mindenféle megrendeléssel. Azt mondom neki: ..Te csak igyál a munkásokkal. de engem ttissz el, nem maradhatok, fok a munkám“. A tavriszi belement. ök tovább iszogatták a vodkát, én meg mentem a műhelybe. Zúgott a fejem, de keményen tartottam magam a lábamon és erőt éreztem a karomban is, pedig addigra már teljesen berúgtam. Az ördög akkor hozott oda egy trojkát, csengetyűs lovakkal. Kimegyek. Könynyű, fonott tarantászban, napernyő alatt ült Szeliva- nov, a járásszerte hirhedt földbirtokos. Szörnyen fennhéjázó ember, olyan kutyarossz, hogy a világ olyat még nem látott. Kocsisa fehér volt, mint a fal, remegő kézzel oldotta el a szélről befogott ló istrángját. Nem vigyázott és a ló patkója leesett útközben. Most aztán szidta a gazdája: „Hej, te ilyen-amolyan, kidoblak, le- csukatlak; most miattad lekésem a vonatot,“ és így tovább. Nálunk, a Don-vidéken a kozákok nem nagyon hajbókoltak a földbirtokosok előtt a cári időben. Bántam is én, hogy Szelivanov a leggazdagabb földbirtokos, fütyültem rá. Kijöttem vidáman a vodkától, megálltam az ajtó mellett és hallgattam, hogy szedi le kocsisáról a szenteltvizet. De aztán elfutott a méreg. Szelivanov meglátott, és odakiáltott: ..Hej, kovács, gyere csak ide!“ Azt akartam mondani neki, hogy gyere ide. ha kell valami“, de aztán mást találtam ki: odamentem hozzá, barátságosan rámosolyogtam és kezetnyújtottam neki: „Adj isten, testvér! Hogy vagy, mint vagy?“ Aranykeretes pápaszeme leesett a csodálkozástól; ha nem lett volna fekete zsinórral odakötve, biztosan összetört volna! Hát csak felteszi megint az orrára, én meg nyújtom a koromfekete kezemet. Minha nem is látná a kezemet, csak fintorog, mintha valami keserűbe harapott volna és a foga közt rám mordul: „Mi az, részeg vagy? Nekem nyújtogatod a mancsodat, Te mosdatlan fofájú?“ — „Neked hát, nagyon jól tudom, hogy ki vagy. Úgy vagyunk, mint az édes testvérek: te az ernyő alá bújsz a nap miatt, én meg a kovácsműhelyben, a vályogtető alá; hétköznap iszom, mint jól láttad, de te sem csak vasárnap iszol, mint a munkásemberek: szép piros az orrod ... Tán mind a ketten nemesi származásúak vagyunk, nem úgy mint a többi... De ha röstelsz kezet adni nekem azért, mert a tied fehér, az enyém meg fekete. az már a te lelkiismereted dolga. Ha meghalunk, úgyis mind a ketten egyformán kifehéredünk.“ Szelivanov hallgatott, csak az ajkát harapdálta, s arca elváltozott. „Mi kell? — kérdem, — a lovadat kéne megpatkolni? Megcsináljuk rögvest. De ne a kocsisodat szidd. Ugylátszik megnémult. Inkább engem szidj. Bemegyünk a műhelybe, testvér, jól bezárjuk az ajtót, aztán ott szidhatsz engem. Szeretem a merész embereket.““ (Folyt, köv.)
