Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-30 / 203. szám

1953. AUGUSZTUS 3». NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPlTÉS Á tamási járás tömegszervezetei és szervei az ifjúsági munka megjavításáért A Járási pártbizottság és s DISZ-bizottság megbeszélte a tömegszervezetek vezetőivel a Központi Vezetőség ifjúságra vonatkozó májusi határozatá­val kapcsolatos feladatokat. A tömegszervezetek és a szervek főleg a DISZ-taglétszám növe­léséhez adnak segítséget: a já­rási tanács népművelési osztá­lya 70, a JTSB BO, a MÖHOSZ 50, az MNDSZ 40, az MSZT 25 fiatal beszervezését vállalta a DISZ-be. A járási oktatási osztály a Központi Vezetőség határozata óta mindinkább olyan munkát végez, hogy a fiatal pedagógusok tagjai le­gyenek a DISZ-nek és rendsze­resen tevékenykedjenek az if­júság körében, segítsék a DISZ előtt álló feladatok végrehaj­tását. De nemcsak tagszervezést vállaltak a vezetők, hanem DISZ-szervezet megalapítását is. A pári tsz DISZ-szorvezet megalakítását például Magyar­széki alvtárs vállalta, a járón népművelési előadó. Nagy hi­ba azonban, hogy ezek a szer­vek nem igen jutottak még tovább a felajánlásoknál. A járási népművelési osztályon kívül egyik szerv sem tud lé­nyeges eredményt felmutatni felajánlása teljesítése terén. A Központi Vezetőség határoza­ta pedig nemcsak felajánláso­kat vár a tömegszervezetektől, hanem gyakorlati, kézzelfog­ható segítséget. MÖHOSZ Az olyan vezető, mint Kár­sa elvtárs, A MÖHOSZ járási titkára nem is tud megfelelő segítséget adni az ifjúsági munka fejlődéséhez, mert még a Központi Vezetőség idevo­natkozó határozatát sem is­meri, csak „hallott“ róla ... Neki pedig kötelessége lett volna tanulmányozni ezt a határozatot úgy is, mint tö­megszervezeti vezetőnek, és úgy is, mint kommunistának. Nem ismeri a Központi Veze­tőség határozatát az ifjúsági munkára vonatkozóan és így még azzal sem törődik, hogy a MÖHOSZ tagságában milyen arányban vannak DlSZ-fiata- lok, úgy vélekedik és tettei is ezt mutatják, hogy a MÖHOSZ és a DISZ-munka között lé­nyegében semmi kapcsolat nincs. Azt pedig illene tudnia, hogy a DISZ-nek alapvető fel­adata az is, hogy a fiatalság­ban elmélyítse a hazafias ér­zelmeket, és éppen ezért a MÖHOSZ sem végezhet jó munkát, ha nem a DlSZ-szer- vezetekkel való szoros együtt­működés alapján igyekszik megoldani feladatait. Ennek az együttműködésnek pedig az az alapja, hogy a MÖHOSZ funkcionáriusai is, különösen a kommunisták, rendszeresen gyakorlati segítséget adjanak a DISZ-szervezetek számszerű és szervezeti erősítéséhez. AZ MSZT helyesen értelmezte a Központi Vezetőség határozatát és a gyakorlatban is igyekszik se­gíteni a DISZ-szervezetek munkáját. Amikor Merle elv­társ, az MSZT járási titkára vidékre megy, előtte felveszi a kapcsolatot a járási DlSZ-bi- zottsággal és megkérdezi, hogy milyen feladatot oldjon meg az ottani DISZ-szervezetek erősítése terén. Csak az a ht ba, hogy a járási DlSZ-bizott- ság nem él kellően ezzel a se- gíteniakarással és a DlSZ-bé- lyeg elszámoláson kívül nem mindig bízzák meg Merle elv­társat nagyobb feladattal. Jól foglalkozik a DISZ ügyei­vel A JÁSZÖV A járás földművesszövetkeze­teinek nem minden fiatal dol­gozója DISZ-tag. Kálóczi elv­társ, a JÁSZÖV titkára vál­lalta, hogy mint kommunista funkcionárius saját maga biztosítja ezeknek a DISZ-be való beszervezését. A fiatalok­kal való rendszeres foglalko­zás érdekében, mint vezető, utasítást is adott a hozzája be­osztott földművesszövetke/.eti ügyvezetőknek. A tamási föld­művesszövetkezetnél mintegy 30 fiatal dolgozik. Elhatároz­ták, hogy itt külön DlSZ-szer- vezetet létesítenek. Már elké­szítették a tervet arra vonat­kozólag is, hogy hol bizto­sítanak a DISZ-szervezetnek megfelelő helyiséget. A JÁSZÖV alkalomadtán lehe­tőségeihez mérten anyagi esz­közökkel, sőt még kisebb ősz- szegű pénzzel is támogatja a DISZ-szervezetek munkáját. Egy alkalommal a fiatalok ta­lálkozót rendeztek és ehhez a JÁSZÖV biztosított ingyen te­hergépkocsit. Jutalmazásoknál figyelembe veszik a fiatalok­nál a DISZ munkát is. Java­solja a JÁSZÖV a felsőbb szerveinek, hogy létesítsenek egy olyan alapot a tiszta nye­reségből, amelyből segíthetik a DISZ-szervezetek munkáját. A Járási Tanács eddig nem sokat tett a Köz­ponti Vezetőség határozatának végrehajtásáért. Munkájukat sok esetben úgy végezték, mintha nem is lenne DISZ és ott is megkerülték a fiatalsá­got, ahol hivatalból is fel kel­lett volna velük venni a kap­csolatot. Vidóczi elvtárs, a já­rási tanács elnökhelyettese például Értényben kiutalta terményraktárnak a DISZ-he- lyiséget anélkül, hogy a DISZ- szel ezt megbeszélte volna és kikérte volna az ő véleményü­ket. Az utóbbi időben némi javulás mutatkozik az ifjúsági munka terén a járási tanács­nál. A járási tanács elnöke, Tamás elvtárs megígérte, hogy a tanácsapparátus dolgozói, elsősorban a diszisták, vidéki útjaik alkalmával saját mun­kájuk elvégzése mellett segít­séget adnak a DlSZ-szervezetek- nek is. Ehhez viszont az kell, hogy a járási DISZ-bizottság megfelelő DlSZ-megbízatások- kal lássa el a járási tanács fiataljait. Egy példamutató fiatal S okat találkozni olyan fiatalokkal, akik a ma­ijuk területén dolgozva, ki­váló erdményeket érnek el. Csodálattal és tisztelettel le­het adózni ezeknek a fiatalok­nak, akik beneveztek az ifjú­sági cséplőcsapatok, vagy silózók versenyébe, arra tö­rekedtek, hogy a nemes ver­senyből elsőnek kerüljenek ki. Mennyi, de mennyi fiatal van szocialista hazánkban, akik tetteiken és cselekedeteiken keresztül és szavukon keresz­tül mutatják meg, hogy méltó fiai e hazának. fodor Ilona a faddi Kos­suth termelőszövetkezet tagja is egy ilyen lelkes fiatal a sok közül. Nem olyan régen került ki az iskola, a tudomány falai közül, hogy megkeresse és megállja helyét az életben. A családból elsőnek választotta azt az utat, amely a termelő- szövetkezethez vezet. Nem be­szélhet. még komoly termelő­szövetkezeti múltról, nem olyan régen, alig pár héttel ezélőtt lépett be, de a rövid idő alatt is bebizonyította, hogy harcos, lelkes tagja lesz szövetkezetének. Amikor a termelőszövetkezetben befeje­ződik a napi munka, Fodor Ilona átöltözve, újra útnak indul. Fáradhatatlanul láto­gatja a jóbarátokat, elbeszél­getve termelőszövetkezetük életéről, munkájuk eredmé­nyeiről. A minap is özv. Ta­kács Ferencné otthonába ko­pogtatott be. Takács néni nem éppen fiatal, de nem is ören aki korán özvegységre jutva, nehezen nevelte fel fiát. Be­szélgettek arról, hogy nem kellene eljövendő öreg napjai­ban annyit dolgozni, ha Juli néni is szövetkezeti tag lenne. — Beteg asszony vagyok én ahhoz, hogy a termelőszövet­kezetbe lépjek — mondotta — nem kellek én, nem tudok annyi munkaegységet szerezni hogy megéljek belőle. — Juli néni szavát az az elkeseredés hevíti, amely túlkorán kiak­názta belőle az erőt, az aka­ratot, amely alig 50 éves ko­rára beteggé, a még hátralevő éveivel szemben közönyössé tette. TTallgatja a fiatal lány a ti mélyről jövő szavakat, amelyek egy olyan életet tár­nak elé, amit ő eddig nem ismert, de nem is akar meg­ismerni. Gyorsan, egymásután peregnek a szavak és szeretné megfogni Juli néni munkában megkérgesedett kezét és fia­tal szíve minden melegével azt mondani: — Legyen mind­ez a multté és Juli néni kezdjen egy új, az eddiginél jobb életet velünk a termelő- szövetkezetben, mert nem élet ez így, egyedül. A termelőszö­vetkezet tud olyan munkakört biztosítani, amiből megszerez­heti azt, amire szüksége van. Nem lesz magárahagyatva, mert mögötte ott áll az egész termelőszövetkezet. Jól gon­dolja meg és jöjjön, kedves Juli néni. Higyje el, örömmel és szeretettel fogadjuk kö­zénk. n e Juli néni makacs egy­U hangúsággal csak azt mondogatja: „Nem tudják ne­kem ott hasznomat venni.” Nem csügged a lelkes agi­tátor, másik házhoz indul, másik nénivel, bácsival be­szél. Fáradhatatlan munkájá­nak van és lesz eredménye. Fodor Ilona után édesapja, annak barátja, Varga Pista bácsi és az unokatestvére, Fo­dor Katalin is a szövetkezeti utat választotta. Menj, agitálj, beszélj te lel­kes fiatal, győzd meg a Juli néniket, a Pista bácsikat az örök igazságról, hogy a fel- emelkedés csak a termelőszö­vetkezetben található meg. Egy párttitkár terveiből öthónapos pórtiskoláról ke­rült haza nemrégiben Halász István elvtárs, aki azelőtt a Simontornyai Bőrgyárban majd a gyönki járási pártbi­zottság instruktoraként dol­gozott. Innen ment el iskolára, s most hazakerülve Pálfa köz­ség párttitkára lett. — Örömmel jöttem ide, bár tudtam, hogy nem lesz könnyű munkám — mondja — dehát azért vagyunk kommunisták, hogy ne riadjunk vissza a ne­hézségektől. Azelőtt is ismerte a közsé­get, hiszen mint istruktor rendszeresen megfordult ben­ne. Éppen ezért a rövid idő ellenére is, amióta állandóan a faluban van, már kész tervei vannak. — Először is a párt- szervezet megerősítésére kell gondolnunk, sorolja a fel­adatokat. — Ennek fontos ré­sze a tag- és tagjelöltfelvétel. Többen vannak itt a faluban, akik megérdemlik e kitünte­tést, az elmúlt években a párt- vezetőség nem sokat törődött velük. Némi változás ebben az évben történt ezen a téren. — Nem mondja, de bizonyára instruktori működése is hoz­zájárult ahhoz, hogy olyan if­jak kerültek be ezidő alatt a pártszervezetbe, mint ifj. Enyedi József, vagy ifj. Csike József. Csike elvtársnak pél­dául jó része van abban, hogy az évek óta húzódó tsz alakí­tási harc ez évben győzelemre jutott. — Éppen ebből adódik szól közbe Halász elvtárs — a további feladatunk is. Sok­kal többet kell foglalkoznunk a DISZ fiatalokkal. Eddig ugyanis jóformán csak papí­ron működtek, vagy legalább is csak kampányszerűen, egye* alkalmakkor dolgoznak. Helyi­séget már biztosítottunk ne­kik, most az a tervünk, hogy legalább 80 főre emeljük tag­létszámunkat. Hasonló a helyzet az MNDSZ szervezet esetében is. Szerve­zeti áletünk megjavításának segítését szintén fontos fel­adatának tartja Halász elv­társ. — Gondolunk azonban arra is — mondja befejezésül —, hogy mindezeket nem elsza­kítva az élettől, hanem a napi feladatokkal, tehát a begyűj­tés, az őszi munkákra való' felkészülés meggyorsításával kell megoldanunk. Hagy sikerrel zárait a Decsi Mezőgazdasági Kiállítás Vasárnap Őcsénytől—Bátáig megmozdult egész Sárköz. A Decsre érkező vonatokból és járművekből a községi kul- túrház felé özönlött az ember­áradat. Decsen nyolc község 13 termelőszövetkezete, nyolc tszcs-je, 57 kiváló egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztja és a Sárközi Állami Gazdaság mutatta be terményeit és álla­tait a kiá'.litá« nagyszámú kö­zönségének. A kiállítás szervezője Fejős Mihály elvtárs, a Szekszárdi Járási Tanács főagronómusa, üdvözlő és megnyitó beszédét a következő szavakkal fejezte be, „Termelőszövetkezeteink, és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink az itt látottakat használják fel a további ered­ményes gazdálkodásuk során.“ A kultúrház négy nagy ter­mét megtöltő termények: a gabonafélék, ipari- és kapás­növények, szőlő- gyümölcs és borféléket érdeklődéssel szem­lélő tömegben ott láthattuk a Szekszárdi Járási Pártbizott­ságról Somi Benjamin elvtár­sat, a megyei mezőgazdasági igazgatót, Markovics János elvtársat, Szűcs Lajos elvtár­sat, a megyei főagronómust, Gyugyi János elvtársat, a szekszárdi járás tanácselnökét A verseny nyilvánossága két községben A 'VERSENYMOZGALOM eredmé­nyessége nagyban függ annak nyilvá­nosságától is. Az elmúlt Íretekben en­nek igen szép példáját látjuk Mözs köz­ségben. Nagyrésze van ennek abban, hogy a falu nemcsak a mezőgazdasági munkákban, hanem a begyűjtés terén is az elsők között van. Amint beléptem a tanácsház kapuján, mintha egy ki­sebbfajta képzőművészeti kiállításra jöttem volna. Két nagy falitáblán kü­lönböző népi motívumokkal, rózsákkal díszített kartonlapokon láthatók a köz­ség eredményei, az ebben résztvevő legjobbak nevei. Például ezeket olva­som: „Az Úttörő Tsz nemcsak a ser­tés- és baromfibeadását teljesítette egész évre ezidáig, hanem elsők voltak a fa­luban az árpa, búza, rozsbeadás terén is. A szabadfelvásárlási tervet is első­nek teljesítették.” A tsz-tagok nagyszerű példáját — olvasom tovább — követték az egyéni­leg dolgozó parasztok is. Morvái Dávid, aki 10 mázsa búzát adott el szabadfel­vásárlási áron az államnak ezt mondta: — „Bár lenne még egy vagonnal, amit eladhatnék.” UGYANITT OLVASHATÓ a többi munkában élenjáró tanácstagok, s a többi gazdák nevei, s az élenjárókat követő gazdák dícsérése. A lemaradók bírálata sem maradt el s mily nagy a különbség a jókat népszerűsítő feliratok díszeivel ellentétben a hátul kullogok tábláján semmi dísz nincs. Ezzel is ki­fejezésre juttatják, mennyire elítéli a falu azokat. Képek is díszítik a falitáblát, ame­lyeken látni mennyire segíti államunk 'őgazdaságot gépekkel és mennyire megbecsüli a kötelességüket becsülete­sen teljesítő gazdákat. Az egyik kép üdülőben pihenő dolgozó parasztokat mutat be. A másik azt a jelenetet áb­rázolja, amikor a jutalom-kisgépeket veszik át. Ilyen példa van a községben is. Légrádi József elvtárs és Virág József már kaptak egy-egy rádiót, Győ­rök Lajos egy ekekapát a begyűjtésben elért kiváló eredményekért. VÉGÜL EGY KÖSZÖNTŐ üdvözli a legjobbakat: — „Szívünkből köszön­tünk falunk élmunkása... — olvasom többek között, majd alább — ezután is mindig élen járjál hazánkért, népün- i, jó szívvel dolgozzál.” S mindezeknek kezdeményezője, lel­kesítője elsősorban Martin Józsefné elvtársnő a tanács titkára. — Ezt is az iskolán tanultam — mondja szerényen. Ehhez tudni kell, hogy a felszabadulás után a járási tanácsnál, mint hivatal- segéd kezdte közéleti tevékenységét. Ezután közigazgatási iskolára került, negyedik éve Mözs község tanácstit­kára. — „Aki a mi fali újságunkra ki­kerül, — mondja — annak mindenben elsőnek kell lennie.” Ezután arról beszél, hogy miként szervezte meg a versenynyilvánosságot, hiszen egyedül nem is lett volna képes ezt megoldani. „Nagyon sokat segíte­nek ebben a pedagógusok a gyermekek­kel együtt — sorolja — ezeket a rajzo­kat például az úttörők készítették, Izsák Géza és a többiek vezetésével, Sath György népművelési vezető segítségé­vel pedig egész kis zenekar járja a falut köszöntőkkel. Farkas Botond ol­vassa fel a gazdánál a fent említett kö­szöntőt, s amikor eltávoznak, kitűzik a felköszöntőt a gazda kapujára, hogy mindenki lássa. Faust József harmoni­kával, Keller János hegedűvel, míg a tánccsoport táncszámokkal köszönti az élenjárót. MEGTUDOM, hogy több, mint 70 he­lyen voltak már ezidáig. A község ered­ményének eléréséhez mindezek hozzá­járultak, főként pedig azért, mert a ta­nács vezetői, elsősorban Martin elvtárs­nő erre is gondolnak. Éppen ilyen előzmények után volt furcsa számomra a bonyhádi tapasztalat. Amint kiszálltam a tanácsháza előtt az autóbuszból faliújságot hármat is lát­tam, de csak üres fekete lap mered róla a térre. Egyetlen név, eredmény sincs rajta. Napokig pedig még eső sem volt, ami lemoshatta. Itt már minden rendben van, pél­dául a begyűjtés terén, gondolhatná akárki. Ez azonban tévedés, mert a járás községei között folyó versenyben bizony a tizenötödik helyen áll Bony- hád, nem is beszélve az egész járásról. Főként azért írtam meg a mözsi pél­dát, hogy Bonyhád, de más községek ve­zetői is tanuljanak belőle, kövessék. és Bajor János elvtársat a járás mezőgazdasági osztályá­nak vezetőjét. Együtt gyönyör­ködtek a termelőszövetkezeti tagokkal, a vendégekkel a szép látványban. A négy méter magas terem­ben csak meghajlítva fért el a sárpilisi Sarló Kalapács Termelőszövetkezet hatalmas kenderkévéje. Huszonöt hóid kender terméséből hozták ide ezt a mintát. Kevés ilyen ken­der látható a megyében. Az aranysárga, telt szemű zab a decsi Alkotmány Ter­melőszövetkezet 10 holdas zab­tábláján termett, méghozzá nem is keveset — holdanként 21,05 mázsát. Az alsónyéki Petőfi Termelő- szövetkezet a 18 holdról be­takarított 25 mázsás holdan- kénti őszi árpa terméséből ho­zott. Az üvegtartályban pipálgató pontyok az őcsényi Űt a Szo­cializmus Felé termelőszövet­kezet halastavából kerültek a terembe. Azt a fínomszálú zöldes növényt nemrég még a decsi Búzakalász rizsföldjén ringatta a víz. A várdombi Gábor Áron Termelőszövetkezet a napra­forgójával, a bátaszéki Búza­kalász Termelőszövetke­zet a holdankénti 17 má­zsás rozstermésével, cse­mege- és borszőlőjével, az alsónánai Dózsa Tsz a holdankénti 12 má­zsás dohány, a bátai Vö­rös Zászló Termelőszö­vetkezet a rendkívüli szép mohar termésével érdemelte ki az első he­lyezést. Az egyéni kiállítók közül Horváth János decsi dolgozó paraszt lett az első. A két hol­don termelt 42 mázsa őszi búza termésével. Valocsai Sándor első helyezést nyert a hol­dankénti 22.5 mázsa ősziárpa termésével, özv. Rozmanek Imré- né decsi termelő borsző­lőjével, Horváth Károly decsi termelő borával lett az első. A tehenek között első lett a sárpilisi Sarló Ka­lapács 3-as, Cifra nevű tehene 3863 kg 3,9 szá­zalékos zsírtartalmú tej­hozamával. Második lett a decsi Alkotmány Tsz.

Next

/
Thumbnails
Contents