Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-22 / 171. szám
1955. JULIUS 22. NAPLÓ 3 (Folytatás a 2. oldalról.) jobbak, mint az egyéni gazdaságoké. Burgonyából és egyes gyümölcsfélékből kiemelkedően jó termés várható. Kedvezőek a kukorica és a szőlő terméskilátásai is. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a múlt évinél nagyobb mértékben alkalmazták a fejlettebb agrotechnikai módszereket. A termelőszövetkezetek a kukorica vetésterületének több mint 40 százalékán végeztek négyzetes vetést és mintegy 30.000 kát. holdon hibridkukoricát vetettek. Az állami gazdaságok a kenyérgabona vetésterületének közel 40 százalékán minőségi vetőmagot termelnek. A mezőgazdaság 1955 első félévében több, mint 3000 traktort JC©sle 1955 második negyedévében vas úton lényegében ugyanannyi árut és utast, tehergépkocsin 1.9 százalékkal, hajón 19.8 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint a múlt év azonos időszakában. 1955 első félévében vasúton 7.1 százalékkal, tehergépkocsin (ebből 1100 univerzális traktor), 2300 traktorekét és 550 darab cséplőgépet kapott. A gépállomások a tavaszi kampányban közel 100.000 normálholddal több talajmunkát végeztek, mint az előző évben. A termelő- szövetkezetek mellett nagy segítséget nyújtottak az egyénileg dolgozó parasztoknak is, mintegy 40 százalékkal több ta'aj- munkát végeztek részükre, mint a múlt évben. A tavaszi növényápolási munkák elvégzésénél sem a gépállomások, sem az állami gazdaságok nem használták ki megfelelően a rendelkezésükre átló gépeket. 1955 első félévében tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora. Június 30-ig 113 új tsz alakult és 28.000 tag lépett be a termelőszövetkezetekbe. 4.5 százalékkal, hajón 8.9 százalékkal több árut szállítottak, mint 1954 első félévében. A második negyedév folyamán átadták a forgalomnak a több mint 50 millió forintos költséggel újjáépített újpesti összekötő vasúti hidat. Ärtdomcdom A kiskereskedelem 1955 második negyedévi eladási tervét 100.3 százalékra teljesítette. A második negyedévi forgalom 2.4 százalékkal, az első félévi forgalom 3.9 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos idő szakában. A fontosabb élelmiszerek kő-, zül lisztből mintegy 30 százalék kai, tejből 4 százalékkal, vajból 8 százalékkal, sajtból 53 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem, mint 1954 második negyedévében. Húsból és egyes hentesárukból az ellátás nem volt kielégítő. A második negyedév folyamán iparcikkekből nagyobb és szélesebb választékú készlet állt a fogyasztók rendelkezésére, mint tavaly. Ruházati cikkekből valamivel kevesebb, az egyéb iparcikkekből lényegesen több volt a forgalom, mint 1954 második negyedévében. Különösen növekedett egyes tartós fogyasztási cikkek vásárlása: bútorból mintegy kétszerannyit, tűzhelyből 48 százalékkal, kerékpárból 16 százalékkal, edényáruból 43 százalékkal többet adtak el, mint a múlt év azonos időszakában. Egyes cikkekből azonban — például símabőrű férfiszandálból, egyes méretű gyermekszandálokból, különféle gyapjúszövetekből, egyes típusú rádiókból stb. — a keresletet nem tudták megfelelően kielégíteni. Jelentősen nőtt az építőanyag forgalom is, több cikkből más- fél-kétszer annyit adtak el, mint a múlt év második negyedévében. Egyes építőanyagok azonban nem mindig álltak elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben rendelkezésre. Budapestre és a megfigyelt városok piacaira a termelők 1955 második negyedévében több élő és vágott baromfit és tojást hoztak fel, mint 1954 második negyedévében. A zöldség-, főzelék- és gyümölcsfélék a kedvezőtlen tavaszi időjárás következtében később kerültek forgalomba, mint tavaly. Június második felétől kezdve a felhozatal e cikkekből jelentősen megnövekedett. Szociális és kulturális eredmények 1955 második negyedévében tovább javult a dolgozók szociális és kultúrális ellátottsága. Több új szülőotthon kezdte meg működését. A csecsemőhalandóság az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 19 százalékkal csökkent. A negyedév folyamán több új bölcsőde létesült például Szombathelyen a megyei tanács területi bölcsődéje, a Kőbányai Fonógyár üzemi bölcsődéje stb. A negyedév végén a bölcsőd.ei férőhe lyek száma közel 22.000 volt, egy év alatt 24 százalékkal növekedett. Óvodai ellátásban 160.000 gyermek részesült; számuk az előző év azonos időszakához képest 10 százalékkal emelkedett. Az általános iskola VIII. évfolyamát mintegy 100.000-en végezték el. A középiskolák nappali tagozatain közel 25 ezren tettek érettségi vizsgát. 1955 második negyedévében a kiadott művek példányszáma megközelítette a 10 milliót. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva a szépirodalmi és ifjúsági művek példány száma több mint kétszeresére emelkedett. A filmszínházak látogatóinak száma 1954 második negyedéhez viszonyítva, 17 százalékkal nőtt és meghaladta a 27 milliót. A rádióelőfizetők száma a negyedév folyamán 36.000-rel emelkedett. Budapest, 1955. július 21. Központi Statisztikai Hivatal A Minisztertanács a húsellátás biztosítása érdekében nagy jelentőségű határozatot hozott. Az állam az 1955-ös év negyedik negyedében és 1956 első negyedében átadásra kerülő sertésekre hizlalási szerződést köt. A hízott sertéseket legalább 126 kiló élősúlyban a szerződéskötéstől számított két hónap után, de legkésőbb 1956. március 31-ig kell átadni. A szerződéses hízott sertés ára: 126—140 kilóig 18 forint, 141-től 160 kilóig 20 forint, 160 kilón felül 22 forint kilónként. Előnyben részesíti az állam azokat a tsz-eket és egyéni termelőket, akik az 1955. negyedik negyedévi átadásra kötnek szerződést és azt december 31-ig tel jesítik. Ezek takarmánybeadási kedvezményben részesülnek: 126 — 140 kilós sertés után ebben az esetben 16 forint az átvételi ár, s az egyéni termelők 100 kiló, a tsz-ek 130 kiló takar mánybeadási kedvezményt kapnak ezen felül. A 141 —160 kilós sertés átvételi ára 17.50 forint, a kedvezmény egyénieknek 150 kiló, a tsz-eknek 180 kiló, 160 kilón felüli sertés után 19 forint az átvételi ár, s egyénieknek 180 kiló, tsz-eknek 230 kiló a takarmánybeadási kedvez mény. Ha a beadási kedvezményt nem veszik igénybe, a megállapított magasabb árat kell részükre kifizetni. A hízott sertés szabad felvásárlási ára a szerződéses árnál súlykategóriánként 1 forinttal alacsonyabb. Párt és pártépítés Ä kommunisták munkája nyomán efgyre virágzóbb a Györkönyi Dézsa Tsz A györköuyi Dózsa Tsz a megye legrégibb termelőszövetkezetei közé tartozik. A többéves történetének főbb vonásai: az ál landó torzsalkodás, veszekedés, az egymás meg nem értése, a végnélküli személyeskedések Tavaly például még az volt a „munkarend“ a tsz-ben, hogy nyolc óra felé — akinek éppen kedve volt — megjelent a tsz központjában, vártak még 1— 2 órát, hogy „hátha jön még valaki más is“ és akkor hozzáfogtak az aznapi munka „megtervezéséhez“. A sok viszálykodás után végül is a „megjelentek“ többsége oda ment dolgozni, ahova neki tetszett, mert különbözők voltak a vélemények és mindenki azt csinálta, amit a legfontosabbnak látott. Ezt legjobban a kapások sínylették meg, mert a kukorica alig látott kapát egész évben és jó kukorica helyett jó gaztermésük lett. — Ez így nem mehet tovább, ezen változtatni kell — így kezdett gondolkodni a tagság, amint közeledett a tavalyi zárszámadás és nem valami jó kilátások voltak. Több olyan tag volt a tsz-ben, akiknek sohasem volt a jobbik oldaluk a munka és ezek a kilépésről kezdtek beszélni, sőt, többen ki is léptek. A tagság nagyrészében azonban nem ingott meg a szövetkezetbe vetett hit. és munkához láttak ... Míg tavaly dél felé kezdték a munkát, az idén 5—6 órakor és a vezető beosztásokért való viszálykodás. Mindez természetesen oda vezetett, hogy nem tudták kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyekkel gyara- píthatták volna gazdaságukat és meggazdagodhattak volna. A tsz kommunistái is a felsőbb pártszervek munkája nyomán egyre inkább érezték, hogy ők a felelősek azért, ami a szövetkezetükben történik és ha ők nem védik meg az igazságot, ki harcoljon a párt ügyéért... ? Munkához láttak. Először is megmagyarázták a tagoknak, hogy rossz termelő- szövetkezet nincs, csak rosszul dolgozó tagok léteznek. Sikerült is már a tél folyamán helyes- irányba fordítaniuk a tsz. rúdját. Uj elnököt választottak, a kommunista Horváth Mihály elvtársat, aki azóta is kemény kézzel, odaadó lelkiismeretességgel irányítja a szövetkezet életét. A tavasz felé új probléma vetődött fel: sok a föld. Kiszámolták, hogy több mint 20 hold terület jut egy-egy tagra. Akadtak, akik azt mondták, hogy „nem tudunk megbirkózni ekkora területtel“. A kommunisták azonban azt mondták: — Rajtunk múlik. Nem lesz sok a föld, ha megfelelő akarat lesz valamennyiünkben és ha erőnket megfeszítve dolgozunk, annak csak mi vesszük a hasznát. Végül a tagok már alig található épkézláb ember a tsz-ben. Sikerült elérniük, hogy példás rendben vannak a kapásaik. Kukoricájukat például kétszer kézikapálták a háromszori ekekapa után. Jelentős előrehaladás van az idén a családtagok bevonása terén. Arra még sohasem volt példa a tsz-ben, hogy az asszonyok is dolgoztak volna. Az idén főleg a nagy munkálatoknál, mint az aratás, kivétel nélkül dolgoznak az asszonyok is. Ezen a téren a változás szintén a kommunisták érdeme. Nemcsak agitációs munkájukkal szorgalmazták, hogy lehetőleg minden családtag dolgozzon, hanem példamutatásukkal is. A párttitkár, Rimán István elvtárs felesége például az egyik legszorgalmasabban dolgozó családtag a tsz-ben. Rimán elvtárs is úgy dolgozik a párttitkári teendői ellátása mellett, hogy bárki példát vehet róla. Már a munkaegységláblázatról is leolvasható, hogy a legjobb eredményt elérők közé tartozik. Az utolsó három hőhogy fejlesszék állatállományukat is, mert ezen a téren még sok a tennivalójuk. Állatállományuk sem minőségileg, sem mennyiségileg nem megfelelő. Az idei bő termésük alapot ad az állatállomány fejlesztésére is, mert biztosítani tudják a kellő takarmánybázist. A pártszervezet munkájában is van még javítani való annak ellenére, hogy a legnagyobb nehézségeken átsegítette a tagságot. A kommunisták érdeme a. szövetkezet felvirágzása. napban átlagosan harmincon felül van a munkaegységeinek száma és júniusban már a negyvenet is meghaladta. A tagság szorgalmas munkájának természetesen már most mutatkozik az eredménye, Előreláthatólag csak búzából közel 5 kilót tudnak osztani munkaegységenként. A másik eredmény pedig az, hogy az egész község lakossága felfigyelt a tsz javuló munkájára és az I. típusú termelőcsoportokban már többen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy érdemesebb lenne belépni a Dózsa tagjai közé. Természetesen még nem oldódott meg minden probléma a szövetkezetben. Nem is lehet elvárni, hogy máról hónapra megszűnjön minden hiba, de néhány hónap alatt a tagság szívós munkával elérte, hogy szövetkezetük a jók közé került és ez a folyamat tovább tart, egyre inkább közelednek a legjobbak felé. Most az El kell érniök, hogy ne csak a párttagság nagy része, hanem kivétel nélkül minden kommunista példamutató legyen a termelésben. Van például olyan párttag, mint Dudás elvtárs, aki bizony még nem érez elég felelősséget a tsz felvirágzásáért. A pártvezetőség feladata, hogy nevelő munkával biztosítsa az ilyen párttagok felelősségérzetének erősödését, mert a tsz további előrehaladásának ez is egyik előfeltétele. ROSSZ SZERVEZÉS — KEVÉS JÖVEDELEM. ELFOGADTAK A KOMMUNISTÁK JAVASLATÁT A LEGFONTOSABB FELADATUK, Ránk számíthat az ország Zomba és Kisvejke párosversenyben — Iparkodjál a vacsorafőzéssel, te asszony — bíztatgatja a tűzhely körül foglalatoskodó élete párját János Vilmos bácsi. — Te engem csak folyton siettetsz —, egy-két hét óta mást sem hallok, siessünk ... siessünk — zsörtölődik az asz- szony. Vilmos bácsi | nem szól * * * — magában igazat ad asszonyának, de lopva hol a tűzhelyre, hol a faliórára pillantgat. — Hova készülsz ilyen későn? — kérdezi férjét, aki türelmetlenül kevergeti, hűti a forró levest. — Hova? Hát a pártszervezetbe, estére gazdagyűlés lesz. Nem te mondtad, hogy itt járt Dabi elvtárs, a községi párttitkár és személyesen is meghívott? * Zomba még sohasem volt sereghajtó a járásban és most is úgy tervezik a tsz-ek tagiéi és az egyénileg dolgozó parasztok, hogy ezúttal sem maradnak ki a versenyből. Azért hívták össze szerdán este a tsz-ek vezetőségeit, a falu élenjáró gazdáit, hogy megbeszéljék a cséplési és begyűjtési ver senyt, melyhez kikérték a párt- szervezet segítségét is. Este 10 óra,van, mire a meghívottak összeverődnek." — Nem jöhettünk korábban — mentegetődzik Keczeli Árpád dolgozó paraszt — sürget az aratás, ameddig csak láttunk dolgoztunk. — Gazdatársak, ne húzzuk az időt, már úgyis későre jár — kezdi meg a gazdagyűlést Fü- löp István, az I. tip. Petőfi Tszcs elnöke — azért jöttünk ösz- sze, hogy megbeszéljük mit kellene tennünk, hogy községünkben meggyorsítsuk a gabona betakarítását és a begyűjtést. — Indítsunk versenyt | — hangzik jobbról-balról — hívjuk ki a járás valamelyik községét párosversenyre. — Zomba község régi versenytársa Bonyhád és a szomszédos Kéty — indítványozza Dabi elvtárs a községi pártszervezet titkára. — Úgy tudom az erőviszonyok is nagyjából megegyeznek. — Bonyhád gyenge versenytárs. Az elmúlt években is mindig mi győztünk — kapcsolódik a vitába Hortobágyi Mátyás, a III-as cséplőgép felelőse. — Válasszunk „nehezebb” versenytársat — hívjuk ki Kisvejke községet. — Hol vagyunk mi Kisvejké- hez? — Az termelőszövetkezeti község, ott az összes gabonát közös szérűn cséplik, nálunk pedig... Keczeli Árpád be sem fejezhette mondókáját, egyszerre többen a szavába vágnak. „Mi is szervezzük meg a közös szérűn való cséplést, a takaródás meggyorsítására pedig öten-ha- tan összesegítünk fogatokkal — javasolják többen. — Gazdatársak — veszi át a szót Dabi elvtárs —, az a kérdés, akarják-e, hogy községünk a cséplés és beadási tervét augusztus 20-ig maradéktalanul teljesítse. — Akarjuk | — hangzik kórusban. Mi, a Szabadság Tsz tagjai ausztus 3-ra vállaljuk a cséplés befejezését, beadásunkat és a szabadfelvásárlási tervünket egyenesen a cséplőgéptől teljesítjük — jelenti be Szarka elvtárs. — Nálunk a Vörös Csillag Tsz-ben a holnapi nappal befejezzük az aratást, utána azonnal megkezdjük a cséplést, s augusztus 15-re végzünk a csép- léssel és a beadással — mondja Illés elvtárs. — De már akkor mi, egyéniek sem maradhatunk le — mondják többen. Jól is néznénk ki, más végez augusztus 15-re, mi pedig még augusztus 28-án is csépelünk. Hol itt a versenyszellem? Már 11 óra is elmúlott, mire megállapodtak a versenyfeltéte lekben, melyet az alábbiakban szövegeztek meg: * — Mi, Zomba község termelőszövetkezeti tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai a cséplés és a begyűjtés meggyorsítására versenyre hívjuk ki Kisvejke termelőszövetkezeti község dolgozóit. 1 Vállaljuk, hogy községünkben augusztus 18-ra befejezzük a cséplést. Ennek megvalósításáért közös szérűket szervezünk, a behordásnál pedig ösz- szesegítünk. A község cséplőgépei között párosversenyt szer vezünk. A verseny napi értékelésére felkérjük a községi tanácsot, s ennek eredményeit a cséplőgépeknél kifüggesztjük. 2 A Minisztertanács által megállapított szemveszteséget 0.1 százalékkal csökkentjük úgy, hogy a gépkezelők állandóan ellenőrzik a dobot, a rosták és a szelelők munkáját, s a legkisebb hibát is azonnal kijavítják. Az etetők biztosítják a szakszerű etetést, ezzel megakadályozzák a szem szalma ba- jutását. A gazdák a közös szérű helyeket úgy készítik el, hogy az asztagok helyéről minden szem gabona feltakarítható legyen. 3 Vállaljuk, hogy a beadást és a szabadfelvásárlási gabonát a cséplőgéptől egyenesen a be- gyüjtőhelyre visszük. Ezért népnevelő munkát végzünk a cséplőgépeknél, hogy minden gazda megismerje a Miniszter- tanács határozatát a begyűjtésről és az állami szabadfelvásárlásról. " 4 Kérjük a községi pártvezetőséget segítse versenyünket. Adjon útmutatást a népnevelőmunkához, legyen segítségünkre, továbbá abban, hogy a cséplőgépnél dolgozó munkacsapatok minden nap megkaphassák a Tolnai Naplót, hogy állandóan tájékozva legyünk a megyében folyó cséplési és begyűjtési verseny állásáról. A DISZ-től pedig azt kérjük, adjon támogatást, hogy a rigmusbrigádok rendszeresen köszönt- sék az élenjáró cséplőmunKasokat és a falu legjobban teljesítő gazdáit. Versenyünket abban a reményben indítjuk el, hogy Kisvejke elfogadja kihívásunkat. Szeretnénk, ha ennek példája nyomán párosverseny-mozga- lom alakulna ki a községek és a cséplőmunkacsapatok között amely még inkább elősegítené a kenyérgabona gyors betakarítását és a szemveszteség csökkentését. Zomba község dolgozó parasztjai.
