Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-17 / 167. szám
2 NAPLÓ 1955. JÜLIUS 1T Ha minden erőnket latbavetjük, igazi békét hozunk létre A genfi értekezletre induló szovjet kormányküldöttség sajtóértekezlete a Kremlben A genfi négyhatalmi kormányfői értekezletre induló szovjet kormányküldöttség július 15-én a Kremlben sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten a szovjet és a külföldi sajtó számos képviselője volt jelen. N. A. Bulganyin, a szovjet küldöttség vezetője a sajtó képviselői előtt ismertette a kormányküldöttség nyilatkozatát Genfbe utazása előtt. A sajtóértekezleten részt vett N. Sz. Hruscsov, V. M. Mo- lotov, G. K. Zsukov, A. A. Gromiko. A szovjet küldöttség nyilatkozatának szövege a következő: A szovjet kormányküldöttség azért utazik Genfbe, hogy a többi nagyhatalommal nyíltan megvitassa a legfontosabb nem zetközi kérdéseket, közös nyelvet találjon, együttes erőfeszítésekkel törekedjék a nemzetközi feszültség enyhítésére és az államok közötti bizalom meg szilárdítására. Minden nép legfőbb törekvése a béke. Ez érthető is. Az első és a második világháború mérhetetlen áldozatokat zúdított az emberiségre. Ma a hidegháború politikája, a felduzzasztott katonai költségvetés és a fegyverkezési verseny óriási terheket rak a népek vállára, aggodalmat és félelmet kelt a jövő szempontjából. Az emberek csak akkor lélegezhetnek teli tüdővel, ha biztosak a holnapban és szilárd meggyőződésük, hogy nem fenyegetik sem őket, sem gyermekeiket a háború szörnyű nyomorúságai, hogy nyugodtan élhetnek és dolgozhatnak. Nyugaton gyakran beszélnek arról a veszélyről, amely állítólag a Szovjetunió részéről indul ki. Ezzel az ürüggyel katonai tömböket szerveznek, katonai támaszpontokat létesítenek országunk körül. Mi sohasem szándékoztunk és nem is szándékozunk senkit nem megtámadni: ez ellentmondana elveinknek, következetes békeszerető politikánknak. Mindamellett, látva más államok háborús készülődéseit, mi természetesen nem kerülhetjük el, hogy ne tegyünk intézkedéseket országunk biztonságának biztosítására. Van hadseregünk, még pedig véleményünk szerint igen jó hadseregünk, amely minden szükséges technikai felszereléssel el van látva. Ennek ellenére mi nem akartunk és nem akarunk háborút és szent kötelességünknek tartjuk minden erőfeszítésünket arra irányítani, hogy a jelenlegi feszültség helyett a bizalom, a kölcsönös megértés és gyakorlati együttműködés légköre honosodjék meg a nemzetközi kapcsolatokban. Ez lehetővé tenné, hogy az államok a jelenleg fegyverkezésre fordított óriási összegeket a népek javára — lakások, iskolák, gyárak, üzemek, villamos-erőművek epí tésére, a tudomány és kultúra fejlesztésére fordítsák. A béke ügyének nagy győzelme lenne, ha Európában kollektív biztonsági rendszer létesülne, melyben más államok is résztvennének. Mély meggyőződésünk szerint ez reális dolog: az európai népek békében és barátságban élhetnek anélkül, hogy félelmet éreznének egymással szemben. Néha azt kell hallanunk, hogy a nemzetközi élet vitás kérdéseinek békés megoldását ezéknek vagy azoknakaz országoknak társadalmi és állam- rendszerében mutatkozó különbözősége akadályozza. De a társadalmi és államrend minden ország népének belügye. Egyes külföldi politikusoknak sok minden nem tetszhet a mi rendszerünkben ugyanúgy, mint ahogy esetleg nekünk sem tetszik sok minden őnáluk. A társadalmi és államrend különbözőségének azonban miért kell akadályoznia, hogy a népek békében éljenek, megbecsüléssel legyenek egymás iránt, különös előnyükre fejlesszék kereskedelmi és kulturális kapcsolataikat? Egyes emberek úgy vélekednek, hogy a kapitalizmus jobb. mint a szocializmus. Mi ennek ellenkezőjéről vagyunk meggyőződve. Ezt a vitát nem lehet eldönteni erőszakkal, háború segítségével. Bizonyítsa be mindegyik a maga helyességét békés gazdasági versenyben! A világon sok megoldatlan vitás kérdés van. Lesznek ilyenek ez után is. Az élet ilyen. Ezeket a kérdéseket azonban türelmesen és lojálisán megvitathatjuk és meg is kell hogy vitassuk a kerékasztal mellett, hogy békés megoldást találjunk ezekre a problémákra. Azt mondják, hogy még „a rossz béke is jobb a jó ellenségeskedésnél“. Vi- szor ha minden erőnket latbaEisenhower rádióbeszéde Genfbe utazása előtt A londoni rádió közli: Eisenhower elnök repülőgépen elutazott Washingtonból Genfbe. Kevéssel elutazása előtt beszédet mondott a rádióban és a televízióban. Az elnök kijelentette, hogy mind ő, mind Dulles külügyminiszter békülé- keny hajlamot és türel- mességet fog tanúsítani Genfben, mert az Egyesült Álla mok nem akarja mások nyakába varrni saját életformáját. Baráti kezet nyújtunk — mondotta az elnök — és minden erőnkkel azon leszünk, hogy új útra indítsuk az egész világot. Lehet, hogy ez az út hosszú lesz, de ha fáradhatatlanul járjuk, elvezet bennünket a jobb, teljesebb élethez. Az elnök szavai szerint jelenlegi küldetése példa nélkül áll. Elsőízben utazik az Egyesült Államok elnöke külföldre ilyen értekezletre. Az elnök megígérte a kongresszus tagjainak, hogy július 24-re visszatér az Egyesült Államokba. Célom — folytatta Eisenhower elnök -1— megváltoztatni azt a szellemet, amely az utolsó 10 évben a nemzetközi viszonyokat jellemezte. Az előző értekezleten sok időt vesztegettek inkább a részletek megtárgyalására, mint arra, hogy olyan légkört próbáljanak teremteni, amely megegyezést eredményez ne. Meg kell ismerkedni a másik fél álláspontjával. Ha Bulganyin legutóbbi nyilatkozata a Kreml vezetőinek őszinte szándékait tükrözi, akkor a fenti értekezleten semmiféle súrlódás nem lesz az Egyesült Államok és Oroszország között. vetjük és nem rossz, hanem jó békét, igazi békét hozunk létre, akkor az emberek milliói minden országban megkönnyebbülten lélegzenek majd fel. Az emberek megszabadulnak egy új háború veszélyének félelmétől, nyugodtan és biztonságban élhetnek és dolgozhatnak s ez a nyugalom és biztonság nemcsak a mi nemzedékünknek, ha nem a jövő nemzedékeknek is tartós osztályrésze lesz. íme, ezért utazunk mi Genfbe. Naív dolog lenne azt gondolni, hogy ezen az értekezleten megoldhatunk minden bonyolult nemzetközi kérdést. De ha az értekezlet minden részvevője jóakaratról tesz tanúságot, őszintén törekszik a megegyezésre, akkor kétségtelenül megtalálhatjuk a közös nyelvet, kijelölhetjük azon legfontosabb kérdések eredményes megoldásának reális útjait, amelyeknek megoldásától függ a béke és a népek boldogulása. Kétségtelen, hogy az értekezlet előtt álló nemes célok elérése nagy erőfeszítéseket tesz szükségessé. A szovjet küldöttség kijelenti, hogy a maga részéről kész ezekre az erőfeszítésekre. Reméljük, hogy az értekezlet többi résztvevője is ugyanezt fogja tenni. „A Szovjetunió és Jugoszlávia baráti viszonyának fejlődéséért66- a Pravda július 16-i számának vezércikke Moszkva. (TASZSZ.) Az SZKP Központi Bizottságának a napokban végétért teljes ülése meghallgatta és megvitatta N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolóját a május végén és június elején lezajlott szovjet— jugoszláv tárgyalások eredményeiről. Az SZKP Központi Bizottsága — írja vezércikkében a Pravda — határozatba foglalta, hogy jóváhagyja a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttségei között lezajlott tárgyalások eredményeit. A szovjet—jugoszláv tárgyalások döntő fordulatot jelentettek a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság viszonyában. Mind Jugoszlávia, mind a Szovjetunió előtt nyilvánvaló, hogy a két ország ellenségeskedése és idegenkedése csak népeink ellenségeinek malmára hajtja a vizet, csak a béke ellenségeinek előnyös. Köztudomású, hogy az agresszív nemzetközi körök szeretnék, ha a Balkán ismét Európa „puskaporos hordójává“ válnék, ha az európai szárazföld népei között nyílt vagy leplezett ellenségeskedés uralkodnék. A Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyában beálló javulás — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov elvtárs a június 3-án Szófiában megtartott gyűlésen — újabb 8 Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a mezőgazdaság egyes kérdéseiről A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma megvitatta a tavaszi vetés eredményeinek, a termés betakarításának és a mezőgazdasági termékek be- szolgáltatási tervteljesítésének kérdését és megállapítja, hogy a kolhozok, gép- és traktorállomások, valamint szovhozok ebben az évben jobb agrotechnikai időszakban kifogástalanul elvégezték a szemestermények és ipari növények vetését. Az országban 21 millió hektárral nagyobb területen vetettek tavaszi növényeket, mint a múlt évben. Az idén 11 millió hektárral nagyobb területen vetettek búzát, kukoricából 17.9 millió hektárt vetettek be, 13.6 millió hektárral többet, mint tavaly. Jelentősen túlteljesítették a szűz- és ugarföldek vetési tervét. A kolhozokban és szovhozokban megteremtették a szilárd alapot a gabona, ipari növények, takarmányfé- lék, a hús ,tej gyapjú és más termékek, termelésének ezévi emeléséhez. A párt-, szovjet és mezőgaz- gasági szervezetek, kolhozok, gép- és traktorállomások és szovhozok jelenlegi legfontosabb feladata a növényápolás mintaszerű elvégzése, a szem- veszteség nélküli betakarítás, a mezőgazdasági termékek be- szolgáltatási és felvásárlási tervének határidő előtti teljesítése, a vetőmagalap teljes kiegészítése, az állattenyésztésnek takarmánnyal való bőséges ellátása, új sikerek biztosítása a kolhozok közös gazdaságának megszilárdítása terén és ezen az alapon a munkaegységekért járó pénzbeli és természetbeni részesedés felemelése, a kolhozparasztok anyagi jólétének növelése. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma felhívja a kolhozparasztokat, kombájnvezetőket, traktoristákat, a gép- és traktorállomások, valamint a szovhozok munkásait és szakembereit, a mezőgazdaság minden dolgozóját, a mezőgazdaság ren deléseit teljesítő ipari vállalatok munkásait, mérnökeit és technikusait, hogy odaadó mun kájukkal biztosítsák a mező- gazdasági növények termeléseinek emelésére, a mezőgazdaság további fellendítésére vonatkozóan a párt által megszabott feladatok sikeres megvalósítását. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma annak a szilárd meggyőződésének ad kifejezést, hogy a mezőgazdaság dolgozói egész népünk támogatásával és tevékenységével sikeresen elvégzik a betakarítást és teljesítik a mezőgazdasági növények beadását és ezzel ismét hozzájárulnak a szocialista haza hatalmának további megszilárdításához és a dolgozók jólétének emeléséhez. Az igazságügyminiszter engedélyezte Mindszenty József börtönbüntetésének megszakítását A Magyar Távirati Iroda jelenti : Az igazságügyminiszter Mindszenty Józsefnek, tekintet tel saját és a római katolikus püspöki kar kérelmére, valamint korára és egészségügyi állapotára, börtönbüntetése megszakítását engedélyezte. Tartózkodási helyéül a püspöki kar által rendelkezésére bocsátott egyházi épületet jelölte ki. hozzájárulás a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke megszilárdításához. Kétségtelen, hogy a szovjet—jugoszláv tárgyalások minden békeszerető népnek, minden ország dolgozójának érdekeit szolgálják. A dolgozók világszerte helyesléssel fogadták a szovjet—jugoszláv tárgyalások pozitív eredményeiről szóló jelentést, Különös megelégedést keltettek a megbeszélések eredményéi a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeiben, mivel ezeket a népeket hosszú éveken át a közös ügyért vívott együttes harc szálai fűzték Jugoszlávia népeihez — írja továbbiakban a lap, majd így folytatja: Megszűnt az a rendellenes, egészségtelen viszony, amely 1948 után Berija és Abakumov provokátor szerepe kapcsán ala kult ki. Szilárd alap van a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság baráti viszonyának és minden területre kiterjedő együttműködésének fejlesztésére. Ez összhangban áll mindkét állam népeinek érdekeivel és ugyanakkor az európai népek biztonsága és az egyetemes béke megszilárdításának feladatával. A szovjet—jugoszláv tárgyalások eredményeképpen elfogadott nyilatkozat nagy nemzetközi jelentőségű. Megegyezés jött létre számos fontos nemzetközi kérdésben. A szovjet—jugoszláv megbeszélések menetében és eredményeiben világosan kifejezésre jutott az a külpolitikai irányvonal, amelyet pártunk dolgozott ki s amely a leninizmus megdönthetetlen elvein, minden nagy és kis nép szuverén itása- nak és egyenjogúságának tisz- teletbentartásán alapul. Éppen a különböző nemzetek érdekei iránt tanúsított odaadó figyelmesség az egyik legfontosabb vonása a .szociális* nternacionalizmusnak, amelytől merőben idegen burzsoa ideológia minden megnyilvánulása, így a nacionalizmus is. „Minden nemzet eljut a szocializmushoz — mutatott rá Lenin — ez elkerülhetetlen, de nem teljesen egyformán fognak eljutni ,mindegyik sajátos vonást kölcsönöz majd a demokrá cia ilyen vagy olyan formájának, a proletárdiktatúra iiyen vagy olyan vállfájának, a társadalmi élet különféle területein végrehajtott szocialista átalakítások ilyen vagy olyan ütemének.“ A Szovjetunió és a népi demokratikus országok történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy a szocializmus győzelme biztosításának legfőbb és alapvető kérdésében megnyilatkozó egység mellett, a történelmi és nemzeti sajátosságoktól függően, alkalmazhatók különböző formák és módszerek a szocialista építés konkrét problémáinak megoldására. A Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság őszinte baráti viszonyának fejlesztése és erősítése szempontjából nagyjelentőségű az a tény, hogy Jugoszláviában az alapvető termelési eszközök tár sadalmi tulajdona uralkodik a nagy- és középipar, a közlekedés a bankrendszer, a nagykereskedelem területén és a kiskereskedelem túlnyomó részében. Jugoszlávia alapvető osztályai a munkásosztály és a dolgozó parasztság. A Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság államrendszerét az határozza meg, hogy a munkásosztály és a parasztság van hatalmon. Jugoszlávia megőrizte nemzeti függetlenségét és szembeszállt a külföldi tőkének azokkal a próbálkozásaival, hogy behatoljon gazdasági életébe. A megfelelő szocialista kül- és belpolitika folytatása, Jugo szlávia Szovjetunióhoz és a népi demokratikus országokhoz fűződő politikai és gazdasági kapcsolatainak, valamint együttműködésének kibővítése és megerősítése nagy jelentőséggel bir abból a szem pontból, hogy Jugoszlávia tovább fejlődjék a szocialista építés útján. A reakciós imperialista körök most tombolnak a szovjet—jugoszláv viszony erősödése láttán, mert ezek a körök ellenzik bármely országnak, így Jugoszláviának a szocialista úton haladó fejlődését is, mert zászlóikra írták a kapitalizmus visszaállítását azokban az országokban, ahol a dolgozók a Szovjetunió nyomán lerázták vállukról a bérrabszolgaság igáját. A Szovjetunió Kommunista Pártja kívánatosnak tartja a marxizmus-leninizmus elvei alapján az érintkezés felvételét és a közeledést a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége között. Megszülettek az első eredmények és létrejöttek az előfeltételek ilyen érintkezés felvételéhez és ilyen közeledéshez. Remélhető, hogy ez a közeledés a Jugoszláv Kommunisták Szövetségével folytatódni és fejlőd ni fog a marxizmus-leninizmus elvei alapján. Ez megfelel a Szovjetunió és Jugoszlávia népei érdekeinek. A Pravda végül hangsúlyozza, hogy a szovjet emberek teljes mértékben osztják és lelkesen támogatják a Kommunista Párt és a szovjet kormány béke szerető külpolitikáját, helyeslik a szovjet—jugoszláv tárgyalások eredményeit. A szovjet nép egyemberként törekszik arra, hogy fejlődjenek és erősödjenek a baráti kapcsolatok a Szovjetunió és Jugoszlávia között mindkét ország javára, s a világ békéje érdekében, a nemzetközi munkás és kommunista mozgalom, valamint végső célja elérésének érdekében. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉLETÉBŐL Csehszlovákia televíziós készülékekhez szükséges üveget szállít külföldre gyárban nemrégen kezdték meg a televíziós készülékekhez szükséges különleges üvegek gyártását. És máris egyre több megrendelés érkezik külföldről. Különösen nagy az érdeklődés az új gyártmány iránt a Német Demokratikus Köztársaságban, valamint Angliában. Bulgária tejcukrot gyárt A csehszlovák üvegipar a múltban is igen nagy népszerűségnek örvendett az egész világon. A népi demokratikus rend szer gondoskodása lehetővé tette, hogy a csehszlovák üvegipar ne csak megtartsa, hanem túl is szárnyalja a múltban elért sikereit. A valasskéi ÜvegBolgár vegyészeknek nemrégiben sikerült tejcukrot előállítani, amely a penicillingyár tás fontos alapanyaga. Bulgáriábari rövidesen már olyan mennyiségekben gyártják a tej cukrot, hogy a bolgár gyógyszeripar ezen a téren sem szorul többé külföldi behozatalra.
