Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-17 / 167. szám

2 NAPLÓ 1955. JÜLIUS 1T Ha minden erőnket latbavetjük, igazi békét hozunk létre A genfi értekezletre induló szovjet kormányküldöttség sajtóértekezlete a Kremlben A genfi négyhatalmi kormányfői értekezletre induló szov­jet kormányküldöttség július 15-én a Kremlben sajtóértekez­letet tartott. A sajtóértekezleten a szovjet és a külföldi sajtó számos képviselője volt jelen. N. A. Bulganyin, a szovjet küldöttség vezetője a sajtó kép­viselői előtt ismertette a kormányküldöttség nyilatkozatát Genfbe utazása előtt. A sajtóértekezleten részt vett N. Sz. Hruscsov, V. M. Mo- lotov, G. K. Zsukov, A. A. Gromiko. A szovjet küldöttség nyilatkozatának szövege a következő: A szovjet kormányküldöttség azért utazik Genfbe, hogy a többi nagyhatalommal nyíltan megvitassa a legfontosabb nem zetközi kérdéseket, közös nyel­vet találjon, együttes erőfeszí­tésekkel törekedjék a nemzet­közi feszültség enyhítésére és az államok közötti bizalom meg szilárdítására. Minden nép legfőbb törekvé­se a béke. Ez érthető is. Az első és a második világháború mér­hetetlen áldozatokat zúdított az emberiségre. Ma a hidegháború politikája, a felduzzasztott ka­tonai költségvetés és a fegy­verkezési verseny óriási terhe­ket rak a népek vállára, aggo­dalmat és félelmet kelt a jövő szempontjából. Az emberek csak akkor lélegezhetnek teli tüdővel, ha biztosak a holnap­ban és szilárd meggyőződésük, hogy nem fenyegetik sem őket, sem gyermekeiket a háború szörnyű nyomorúságai, hogy nyugodtan élhetnek és dolgoz­hatnak. Nyugaton gyakran beszélnek arról a veszélyről, amely állító­lag a Szovjetunió részéről indul ki. Ezzel az ürüggyel katonai tömböket szerveznek, katonai támaszpontokat létesítenek or­szágunk körül. Mi sohasem szándékoztunk és nem is szán­dékozunk senkit nem meg­támadni: ez ellentmondana el­veinknek, következetes béke­szerető politikánknak. Mind­amellett, látva más államok há­borús készülődéseit, mi termé­szetesen nem kerülhetjük el, hogy ne tegyünk intézkedése­ket országunk biztonságának biztosítására. Van hadseregünk, még pedig véleményünk szerint igen jó hadseregünk, amely minden szükséges technikai felszereléssel el van látva. En­nek ellenére mi nem akartunk és nem akarunk háborút és szent kötelességünknek tartjuk minden erőfeszítésünket arra irányítani, hogy a jelenlegi fe­szültség helyett a bizalom, a kölcsönös megértés és gyakor­lati együttműködés légköre ho­nosodjék meg a nemzetközi kapcsolatokban. Ez lehetővé tenné, hogy az államok a jelen­leg fegyverkezésre fordított óri­ási összegeket a népek javára — lakások, iskolák, gyárak, üzemek, villamos-erőművek epí tésére, a tudomány és kultúra fejlesztésére fordítsák. A béke ügyének nagy győzel­me lenne, ha Európában kol­lektív biztonsági rendszer léte­sülne, melyben más államok is résztvennének. Mély meggyő­ződésünk szerint ez reális do­log: az európai népek békében és barátságban élhetnek anél­kül, hogy félelmet éreznének egymással szemben. Néha azt kell hallanunk, hogy a nemzetközi élet vitás kérdéseinek békés megoldását ezéknek vagy azoknakaz orszá­goknak társadalmi és állam- rendszerében mutatkozó külön­bözősége akadályozza. De a társadalmi és államrend min­den ország népének belügye. Egyes külföldi politikusoknak sok minden nem tetszhet a mi rendszerünkben ugyanúgy, mint ahogy esetleg nekünk sem tetszik sok minden őnáluk. A társadalmi és államrend kü­lönbözőségének azonban miért kell akadályoznia, hogy a né­pek békében éljenek, megbe­csüléssel legyenek egymás iránt, különös előnyükre fej­lesszék kereskedelmi és kultu­rális kapcsolataikat? Egyes emberek úgy véleked­nek, hogy a kapitalizmus jobb. mint a szocializmus. Mi ennek ellenkezőjéről vagyunk meg­győződve. Ezt a vitát nem lehet eldönteni erőszakkal, háború segítségével. Bizonyítsa be mindegyik a maga helyességét békés gazdasági versenyben! A világon sok megoldatlan vitás kérdés van. Lesznek ilyenek ez után is. Az élet ilyen. Ezeket a kérdéseket azonban türelmesen és lojálisán megvitathatjuk és meg is kell hogy vitassuk a ke­rékasztal mellett, hogy békés megoldást találjunk ezekre a problémákra. Azt mondják, hogy még „a rossz béke is jobb a jó ellenségeskedésnél“. Vi- szor ha minden erőnket latba­Eisenhower rádióbeszéde Genfbe utazása előtt A londoni rádió közli: Eisenhower elnök repülőgé­pen elutazott Washingtonból Genfbe. Kevéssel elutazása előtt beszédet mondott a rádió­ban és a televízióban. Az elnök kijelentette, hogy mind ő, mind Dulles külügyminiszter békülé- keny hajlamot és türel- mességet fog tanúsítani Genfben, mert az Egyesült Álla mok nem akarja mások nyaká­ba varrni saját életformáját. Baráti kezet nyújtunk — mon­dotta az elnök — és minden erőnkkel azon leszünk, hogy új útra indítsuk az egész vilá­got. Lehet, hogy ez az út hosszú lesz, de ha fáradhatatlanul járjuk, elvezet bennünket a jobb, teljesebb élethez. Az elnök szavai szerint jelen­legi küldetése példa nélkül áll. Elsőízben utazik az Egyesült Államok elnöke külföldre ilyen értekezletre. Az elnök megígér­te a kongresszus tagjainak, hogy július 24-re visszatér az Egyesült Államokba. Célom — folytatta Eisenhower elnök -1— megváltoztatni azt a szellemet, amely az utolsó 10 évben a nemzetközi viszonyo­kat jellemezte. Az előző érte­kezleten sok időt vesztegettek inkább a részletek megtárgya­lására, mint arra, hogy olyan légkört próbáljanak teremteni, amely megegyezést eredményez ne. Meg kell ismerkedni a má­sik fél álláspontjával. Ha Bul­ganyin legutóbbi nyilatkozata a Kreml vezetőinek őszinte szán­dékait tükrözi, akkor a fenti ér­tekezleten semmiféle súrlódás nem lesz az Egyesült Államok és Oroszország között. vetjük és nem rossz, hanem jó békét, igazi békét hozunk létre, akkor az emberek milliói min­den országban megkönnyebbül­ten lélegzenek majd fel. Az em­berek megszabadulnak egy új háború veszélyének félelmétől, nyugodtan és biztonságban él­hetnek és dolgozhatnak s ez a nyugalom és biztonság nem­csak a mi nemzedékünknek, ha nem a jövő nemzedékeknek is tartós osztályrésze lesz. íme, ezért utazunk mi Genfbe. Naív dolog lenne azt gondol­ni, hogy ezen az értekezleten megoldhatunk minden bonyo­lult nemzetközi kérdést. De ha az értekezlet minden részvevője jóakaratról tesz tanúságot, őszintén törekszik a megegye­zésre, akkor kétségtelenül meg­találhatjuk a közös nyelvet, ki­jelölhetjük azon legfontosabb kérdések eredményes megoldá­sának reális útjait, amelyek­nek megoldásától függ a béke és a népek boldogulása. Kétségtelen, hogy az értekez­let előtt álló nemes célok eléré­se nagy erőfeszítéseket tesz szükségessé. A szovjet küldött­ség kijelenti, hogy a maga ré­széről kész ezekre az erőfeszíté­sekre. Reméljük, hogy az érte­kezlet többi résztvevője is ugyanezt fogja tenni. „A Szovjetunió és Jugoszlávia baráti viszonyának fejlődéséért66- a Pravda július 16-i számának vezércikke Moszkva. (TASZSZ.) Az SZKP Központi Bizottságának a napokban végétért teljes ülé­se meghallgatta és megvitatta N. Sz. Hruscsov elvtárs beszá­molóját a május végén és jú­nius elején lezajlott szovjet— jugoszláv tárgyalások eredmé­nyeiről. Az SZKP Központi Bi­zottsága — írja vezércikkében a Pravda — határozatba fog­lalta, hogy jóváhagyja a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kor­mányküldöttségei között lezaj­lott tárgyalások eredményeit. A szovjet—jugoszláv tárgya­lások döntő fordulatot jelentet­tek a Szovjetunió és a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ság viszonyában. Mind Jugo­szlávia, mind a Szovjetunió előtt nyilvánvaló, hogy a két ország ellenségeskedése és ide­genkedése csak népeink ellen­ségeinek malmára hajtja a vi­zet, csak a béke ellenségeinek előnyös. Köztudomású, hogy az agresszív nemzetközi kö­rök szeretnék, ha a Balkán ismét Európa „puskaporos hordójává“ válnék, ha az európai szárazföld népei kö­zött nyílt vagy leplezett el­lenségeskedés uralkodnék. A Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyában beálló javulás — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov elvtárs a június 3-án Szófiában megtartott gyűlésen — újabb 8 Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a mezőgazdaság egyes kérdéseiről A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak plénuma megvitatta a ta­vaszi vetés eredményeinek, a termés betakarításának és a mezőgazdasági termékek be- szolgáltatási tervteljesítésének kérdését és megállapítja, hogy a kolhozok, gép- és traktorállo­mások, valamint szovhozok eb­ben az évben jobb agrotech­nikai időszakban kifogástala­nul elvégezték a szemestermé­nyek és ipari növények vetését. Az országban 21 millió hektár­ral nagyobb területen vetettek tavaszi növényeket, mint a múlt évben. Az idén 11 millió hektárral nagyobb területen vetettek búzát, kukoricából 17.9 millió hektárt vetettek be, 13.6 millió hektárral többet, mint tavaly. Jelentősen túltel­jesítették a szűz- és ugarföldek vetési tervét. A kolhozokban és szovhozokban megteremtet­ték a szilárd alapot a gabona, ipari növények, takarmányfé- lék, a hús ,tej gyapjú és más termékek, termelésének ezévi emeléséhez. A párt-, szovjet és mezőgaz- gasági szervezetek, kolhozok, gép- és traktorállomások és szovhozok jelenlegi legfonto­sabb feladata a növényápolás mintaszerű elvégzése, a szem- veszteség nélküli betakarítás, a mezőgazdasági termékek be- szolgáltatási és felvásárlási ter­vének határidő előtti teljesí­tése, a vetőmagalap teljes ki­egészítése, az állattenyésztés­nek takarmánnyal való bőséges ellátása, új sikerek biztosítása a kolhozok közös gazdaságának megszilárdítása terén és ezen az alapon a munkaegységekért járó pénzbeli és természetbeni részesedés felemelése, a kol­hozparasztok anyagi jólétének növelése. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma felhívja a kolhozpa­rasztokat, kombájnvezetőket, traktoristákat, a gép- és trak­torállomások, valamint a szov­hozok munkásait és szakembe­reit, a mezőgazdaság minden dolgozóját, a mezőgazdaság ren deléseit teljesítő ipari vállala­tok munkásait, mérnökeit és technikusait, hogy odaadó mun kájukkal biztosítsák a mező- gazdasági növények termelései­nek emelésére, a mezőgazda­ság további fellendítésére vo­natkozóan a párt által meg­szabott feladatok sikeres meg­valósítását. Az SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma annak a szilárd meggyőződésének ad kifejezést, hogy a mezőgazdaság dolgozói egész népünk támogatásával és tevékenységével sikeresen el­végzik a betakarítást és teljesí­tik a mezőgazdasági növények beadását és ezzel ismét hozzá­járulnak a szocialista haza ha­talmának további megszilárdí­tásához és a dolgozók jólétének emeléséhez. Az igazságügyminiszter engedélyezte Mindszenty József börtönbüntetésének megszakítását A Magyar Távirati Iroda je­lenti : Az igazságügyminiszter Mindszenty Józsefnek, tekintet tel saját és a római katolikus püspöki kar kérelmére, vala­mint korára és egészségügyi ál­lapotára, börtönbüntetése meg­szakítását engedélyezte. Tar­tózkodási helyéül a püspöki kar által rendelkezésére bocsátott egyházi épületet jelölte ki. hozzájárulás a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez és a béke megszilárdításához. Kétségte­len, hogy a szovjet—jugoszláv tárgyalások minden békeszere­tő népnek, minden ország dol­gozójának érdekeit szolgálják. A dolgozók világszerte he­lyesléssel fogadták a szov­jet—jugoszláv tárgyalások pozitív eredményeiről szóló jelentést, Különös megelégedést keltettek a megbeszélések eredményéi a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok népeiben, mivel ezeket a népeket hosszú éveken át a közös ügyért vívott együt­tes harc szálai fűzték Jugo­szlávia népeihez — írja továb­biakban a lap, majd így foly­tatja: Megszűnt az a rendellenes, egészségtelen viszony, amely 1948 után Berija és Abakumov provokátor szerepe kapcsán ala kult ki. Szilárd alap van a Szovjetunió és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság baráti viszonyának és minden terület­re kiterjedő együttműködésé­nek fejlesztésére. Ez összhangban áll mindkét állam népeinek érdekeivel és ugyanakkor az európai né­pek biztonsága és az egyete­mes béke megszilárdításának feladatával. A szovjet—jugoszláv tárgyalá­sok eredményeképpen elfoga­dott nyilatkozat nagy nemzet­közi jelentőségű. Megegyezés jött létre számos fontos nem­zetközi kérdésben. A szovjet—jugoszláv megbe­szélések menetében és eredmé­nyeiben világosan kifejezésre jutott az a külpolitikai irányvo­nal, amelyet pártunk dolgozott ki s amely a leninizmus meg­dönthetetlen elvein, minden nagy és kis nép szuverén itása- nak és egyenjogúságának tisz- teletbentartásán alapul. Éppen a különböző nemzetek érdekei iránt tanúsított oda­adó figyelmesség az egyik leg­fontosabb vonása a .szociális* nternacionalizmusnak, amely­től merőben idegen burzsoa ideológia minden megnyilvánu­lása, így a nacionalizmus is. „Minden nemzet eljut a szo­cializmushoz — mutatott rá Le­nin — ez elkerülhetetlen, de nem teljesen egyformán fognak eljutni ,mindegyik sajátos vo­nást kölcsönöz majd a demokrá cia ilyen vagy olyan formájá­nak, a proletárdiktatúra iiyen vagy olyan vállfájának, a tár­sadalmi élet különféle terüle­tein végrehajtott szocialista átalakítások ilyen vagy olyan ütemének.“ A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok történel­mi tapasztalatai azt mutatják, hogy a szocializmus győzelme biztosításának legfőbb és alap­vető kérdésében megnyilatkozó egység mellett, a történelmi és nemzeti sajátosságoktól füg­gően, alkalmazhatók különböző formák és módszerek a szocia­lista építés konkrét problémái­nak megoldására. A Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság őszinte baráti viszonyának fej­lesztése és erősítése szempont­jából nagyjelentőségű az a tény, hogy Jugoszláviában az alapvető termelési eszközök tár sadalmi tulajdona uralkodik a nagy- és középipar, a közlekedés a bankrendszer, a nagykereske­delem területén és a kiskeres­kedelem túlnyomó részében. Jugoszlávia alapvető osztályai a munkásosztály és a dolgozó parasztság. A Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság államrendszerét az határozza meg, hogy a mun­kásosztály és a parasztság van hatalmon. Jugoszlávia megőriz­te nemzeti függetlenségét és szembeszállt a külföldi tőkének azokkal a próbálkozásaival, hogy behatoljon gazdasági éle­tébe. A megfelelő szocialista kül- és belpolitika folytatása, Jugo szlávia Szovjetunióhoz és a népi demokratikus országok­hoz fűződő politikai és gazda­sági kapcsolatainak, valamint együttműködésének kibővíté­se és megerősítése nagy je­lentőséggel bir abból a szem pontból, hogy Jugoszlávia to­vább fejlődjék a szocialista építés útján. A reakciós imperialista körök most tombolnak a szovjet—ju­goszláv viszony erősödése lát­tán, mert ezek a körök ellen­zik bármely országnak, így Jugoszláviának a szocialista úton haladó fejlődését is, mert zászlóikra írták a kapitalizmus visszaállítását azokban az or­szágokban, ahol a dolgozók a Szovjetunió nyomán lerázták vállukról a bérrabszolgaság igáját. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja kívánatosnak tart­ja a marxizmus-leninizmus el­vei alapján az érintkezés fel­vételét és a közeledést a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége között. Megszülettek az első eredmé­nyek és létrejöttek az előfel­tételek ilyen érintkezés felvé­teléhez és ilyen közeledéshez. Remélhető, hogy ez a közeledés a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségével folytatódni és fejlőd ni fog a marxizmus-leninizmus elvei alapján. Ez megfelel a Szovjetunió és Jugoszlávia né­pei érdekeinek. A Pravda végül hangsúlyoz­za, hogy a szovjet emberek tel­jes mértékben osztják és lelke­sen támogatják a Kommunista Párt és a szovjet kormány béke szerető külpolitikáját, helyes­lik a szovjet—jugoszláv tárgya­lások eredményeit. A szovjet nép egyemberként törekszik arra, hogy fejlődje­nek és erősödjenek a baráti kapcsolatok a Szovjetunió és Jugoszlávia között mindkét or­szág javára, s a világ békéje érdekében, a nemzetközi mun­kás és kommunista mozgalom, valamint végső célja elérésé­nek érdekében. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉLETÉBŐL Csehszlovákia televíziós készülékekhez szükséges üveget szállít külföldre gyárban nemrégen kezdték meg a televíziós készülékekhez szükséges különleges üvegek gyártását. És máris egyre több megrendelés érkezik külföldről. Különösen nagy az érdeklődés az új gyártmány iránt a Német Demokratikus Köztársaságban, valamint Angliában. Bulgária tejcukrot gyárt A csehszlovák üvegipar a múltban is igen nagy népszerű­ségnek örvendett az egész vilá­gon. A népi demokratikus rend szer gondoskodása lehetővé tette, hogy a csehszlovák üveg­ipar ne csak megtartsa, hanem túl is szárnyalja a múltban el­ért sikereit. A valasskéi Üveg­Bolgár vegyészeknek nem­régiben sikerült tejcukrot elő­állítani, amely a penicillingyár tás fontos alapanyaga. Bulgá­riábari rövidesen már olyan mennyiségekben gyártják a tej cukrot, hogy a bolgár gyógy­szeripar ezen a téren sem szo­rul többé külföldi behozatalra.

Next

/
Thumbnails
Contents