Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-17 / 167. szám

1955. JÜLIU6 17 NAPLÓ S Párt és pártépítés A medinai kommunisták a kenyérgabona állami felvásárlásának sikeréért Medinán is javában folyik az aratás. Az őszi árpa nagy részét már levágták, s megkezdték a búza aratását is. Ezzel egyidő- ben az őszi árpák cséplése is megindult. Elsősorban a terme­lőszövetkezet kiváló termés- eredményekről tett tanúságot, Felkészültek Ez mutatja azt, hogy a köz­ségi párt vezető ség, a kommu­nisták jól felkészültek a gabo­na begyűjtésére. Pártvezetőségi ülésen beszélték meg ezt a nagy feladatot, Ennek nyomán minden cséplőgépnél három tagú népnevelő csoportot alakítot­tak, akik amellett, hogy a cséplő­hiszen több mint 20 mázsás őszi árpa termást értek el átlagosan egy holdon. De az egyénileg dől gozó parasztok is nem egy eset­ben 14—15 sőt több mázsás ter­mést értek el. A dolgozó parasz tok a beadási kötelezettségeiket mindjárt a géptől teljesítik. i begyűjtésre munkacsapat tagjai között a gyors, lehető legkisebb szem veszteségű cséplés érdekében agitálnak, példamutatóan dol­goznak, beszélgetnek a esépel- tető dolgozó parasztokkal is a beadási kötelezettség teljesíté­sének fontosságáról. Ennek eredménye, hogy az egyik csép­lőgéptől minden dolgozó pa­raszt őszi árpából teljesítette beadási kötelezettségét. Munkában a népnevelőcsoportok A háromtagú népnevelő cso­portot úgy állította össze a köz­ségi pártvezetőség az alapszer­vezet vezetőségével közösen, hogy abban egy párttag, egy DISZ tag és egy pártonkívüli dolgozó legyen. Az előbbi gép­nél a jó eredmény elérésében nagy része van a népnevelő cső portnak, Vörös Józsefnek, Sza­bó Istvánnak, és Földi István­nak. A termelőszövetkezet mel­lett ,amely most is élenjárt a beadásban, lehetne sokáig sorol ni az olyanok nevét, mint He- tesi József, Rafajlovics Sándor. Földi János, akik az első őszi árpás zsákokkal a begyűjtési helyre indultak. A napi sajtó és a rádió ismer tette a Minisztertanács fontos rendeletét, amely a kenyérga­bona állami felvásárlását sza­bályozza. A rendelet szerint az egyénileg gazdálkodók és a ter­melőszövetkezetek kenyérgabo­na feleslegüknek a tanács vég­rehajtóbizottsága által megha­tározott részét kedvezményes feltételek mellett kötelesek át­adni az államnak. E rendelke­zés újabb feladatokkal bővítette a népnevelők munkáját. Kibővített pártvezetőségi ülésen, — amelyre meghívják a tömegszervezetek vezetőit — be szélik meg az ezzel kapcsolatos felvilágosító munka feladatait. Megfelelő érveket dolgoznak ki a népnevelők számáré, amely­nek célja, hogy minden híresz­teléssel szemben bizonyítsa: a kenyérgabona állami értéke­sítésének ára messzemenően szolgálja a dolgozó parasztok érdekeit. Egyúttal azonban e kedvezmé­nyek nyújtásával államunk megvédi a dolgozó parasztokat a kupéé és spekuláns elemek kizsákmányolásától is. Szükség van e felvilágosító munkára, hiszen az ellenség Medinán sem alszik. Már kez­dik terjeszteni, hogy „egy szem gabonát se hagynak meg“, meg hogy „a fejadaghoz is hozzá­nyúlnak“, s legfőképpen azt, hogy ez az ár nem felel meg a dolgozó parasztoknak. Erre azonban a népnevelők beszé­des példákat tudnak mondani a község multévi tapasztalataiból amikor nem is volt olyan ter­més búzából, mint amilyenre most van kilátás. Nem egy eset ben megtörtént tavaly is, hogy 220—250 forintért is valósággal kínálgatni kellett a dolgozó pa­rasztoknak a felesleges gabo­nájukat. S ma az állam a búzá­ért 240, a rozsért 220 forintot fizet. E magas áron felül min­den mázsa kenyérgabona után 20 kiló korpát kap a termelő, 150 forintos mázsánkénti áron. A kedvezmény a korpajuttatás­sal még nem merült ki. Továb bi 30 forintos mélyszántási ked vezményt, vagy 30 forintos mű­trágya vásárlási kedvezményt is kap a termelő minden mazsa kenyérgabona után. Ha nem ve szí igénybe a korpa juttatást, a mélyszántási, vagy műtrágya kedvezményt, 40 forintos árkie­gészítést fizet az állam. Tehát ez esetben búzánál 280, rozsnál 260 forint az állami szabadfel­vásárlási ár. De egyéb érveket is dolgoz ki a pártvezetőség a népnevelők számára. Mindezeken túlme­nően a kenyérgabona állami szabadfelvásárlási értékesítése segítség abban is, hogy a nép állama minél többet tudjon juttatni a mezőgazdaság fejlesz tésére, a dolgozó parasztok áruellátásának biztosítására s ne kelljen külföldről gabonát behozni. Mintegy 100.000 forintos be­ruházással éppen napjainkban javítják meg a medinai mal­mot, hogy a dolgozó parasztok liszt ellátása biztosítva legyen. A személyes példamutatás A községi pártvezetőség ezen kívül arra mozgósítja a kom­munistákat és a pártonkívüli népnevelők legjobbjait, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is mutassanak pél­dát. Ezt meg is teszik Rafajlovics Milán elvtárs, a községi párt­vezetőség titkára például vál­lalta, hogy a ráeső részt felesle­géből az elsők között adja a ha­zának. A példát követik a pár­tonkívüli dolgozó parasztok is. Tóth István a tanács végrehaj­tóbizottságának elnökhelyettese is hasonló véleményen van. Kü lönösen helyesnek tartja a mű­trágya kedvezmény nyújtást. A medinai községi pártveze­tőség arra törekszik, hogy min­denütt, mindenkor, minden al­kalmat felhasználva dolgozó paraszttársainak megmagyaráz zák a kenyérgabona beadásá­nak és állami felvásárlásának fontosságát. NÉPNEVELŐÉRTEKEZLET TOLNÁN MOST A NAGY MUNKÁK IDEJÉN, amikor népünk ke­nyeréért folyik a harc, külö­nösen nagy feladatok hárul­nak pártszervezeteinkre s raj­tuk keresztül a kommunista és pártonkívüli népnevelőkre. Ezt tartja szem előtt a t inai községi pártbizottság, az alap­szervezet vezetősége és min­den kommunistája is. Az elmúlt csütörtökön ép­pen ezért értekezletre hívta össze a pártvezetőség a nép­nevelőket, hogy együttesen megbeszéljék a felvilágosító és népnevelő munka legfon­tosabb feladatait. A beszámo­lót Kovács elvtárs, az alap­szervezet párttitkára tartotta. Meg kell értetni — mondotta többek között —, hogy az idei aratás, begyűjtés és csép­lés munkái azért is követel­nek még lelkiismeretesebb munkát az eddigieknél, mert ezzel segíti dolgozó paraszt­ságunk a második 5 éves ,rv beindítását. zával történik, s e pazarlás­nak véget kell vetni. Felhívta a népnevelők fi­gyelmét, hogy példamutató munkájukkal és felvilágosító munkájukkal szálljanak szem be az ellenséges nézetekkel. RÉSZLETESEN ISMER­TETTE Kovács elvtárs, hogy e nagy feladatokra való moz­gósításokkal együtt a népne­velőknek bátran kell harcol- niok a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséért, szigo­rúan betartva a lenini szövet­kezeti elvet. Ezután a párt népnevelői­hez illő harcos hozzászólások következtek. Kérdeztek az elvtársak a rendelkezések olyan részeiből, amelyet nem értettek jól. Elmondták egyet­értésüket a Központi Vezető­ség határozataival. Eközben azonban bátran bírálták egy­más munkáját is. Nagy elv­társ például arról beszélt, hogy az állam valóban rendes árat fizet a gabonáért. Szabó elvtárs felszólalása to­vábbi részén arról beszélt, hogy vannak olyanok, akik a termelőszövetkezetnek csak a hibáit látják, s a nagyszerű, az egyénileg dolgozó parasz­tok termelési eredményeit messze túlhaladó termésátla­gokat nem veszik figyelembe. Igen helyesen elmondották a felszólalók, mint például Vozdeczki elvtárs, hogy a nép nevelők felelősségteljes hiva­tása éppen abban van, hogy ezeket a híreszteléseket lelep­lezzék, s a becsületes dolgo­zók véleményét a valóságnak megfelelően helyes irányba te reljék. Beszélt a példamutatás fontosságáról, különösen a mezőgazdaság szocialista át­szervezése terén, s egyben ki­jelentette ha Tolna község­ben egy III. típusú termelő- szövetkezet alakítása kezdő­dik, ő az elsők között belép. ÖT IS BÍRÁLTÁK azon­ban, mint Vindics elvtárs, aki elmondotta, hogy mint népne­velőnek Vozdeczki elvtárs­nak is nagyobb gondot kell fordítania a felvilágosító munkája közben a példamu­tatásra. Szán^os érv hangzott el a termelőszövetkezetek maga- sabbrendűsége mellett az egyéni kisparcellás gazdasá­gok felett. Kerner elvtárs a kommunista és pártonkívüli népnevelők fegyelmének meg javításáról beszélt. — Először mi legyünk fegyelmezettek, — mondotta többek között — s azután várhatjuk, hogy akikkel foglalkozunk, azok is kövessék példánkat, megfo­gadják szavunkat. El lehet mondani, hogy a közel 60 főnyi összegyűlt nép­nevelő csoport megértette a rá juk háruló feladatokat, s a vita során beigazolódott, hogy készek ennek érdekében meg­felelően dolgozni. A SZÁMOK EGÉSZ SO­RÁT hozta fel a népnevelők munkájának segítésére. El­mondotta, hogyha például, ha országosan 10 kilogrammal csökkentjük a szemvesztesé get holdanként, akkor Tolna községben is több mint 300 dolgozó évi kenyérgabona- szükségletét biztosítjuk. Beszélt ezenkívül az állam- polgári fegyelem betartásáról s különösképen a miniszter- tanács legutóbbi határozaicr- ról, amely a kenyérgabona ál­lami felvásárlásáról szól. Részletesen ismertette a nép­nevelők előtt a rendelkezés egyes pontjait s azokat a fon­tos tényeket, amelyek szük­ségessé tették e rendelkezés bevezetését. — Sok becsületes dolgozó elégedetlenkedett már a búza, a liszt pazarlásának lát­tán, s az a vélemény Tolnán is, hogy vétek, ami most a bú­Békebizottságaink további munkájáról Békebizottságaink az eddigiek során számos feladatot oldottak meg jól, lelkes, komoly megmozdulásokat szerveztek szerte a megyé­ben. Most sem állnak kisebb feladat előtt béke­bizottságaink, békehárcosaink. Különösen azért, mert tevékenységüket jelenleg több, igen jelentős nemzetközi esemény szabja meg. Az egyik jelentős esemény a helsinki Béke Világtalálkozó és annak határozatából adódó tennivalók. Igen helyes az olyan kezdeménye­zés, hogy az aratóbrigádcknál, cséplőgépeknél, begyüjtőhelyeken reggeli, vagy ebédszünetben, vasárnap délutánonként békeharcosaink is­mertessék e találkozó eredményeit. Az ed­digi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nemzetközi helyzet híreit szívesen hallgatják a dolgozók, érdekli őket és szívesen beszél­getnek róla. Nagymányokon, Bonyhádon igen jól felhasználják a hangoshíradót is erre. Nagy jelentőséggel bír a nemzetközi életben a genfi négyhatalmi tárgyalás E tárgyalás hosszú időre megszabja a békebizottságok te­vékenységét. Fontos, hogy a helsinki felhívás alapján minél több családhoz eljutva megma­gyarázzuk és példákkal alátámasztva, megér­tessük: a népek akaratát, a közvélemény hangját nem mellőzhetik, nem hagyhatják figyelmen kívül ma már a nyugati politiku­sok. Ez egyben érv arra is, hogy minél több becsületes, hazáját igazán szerető dolgozót kapcsoljunk be az aktív békeharcba. A békéért folytatott egységes harc hű kife­jezője volt a helsinki találkozó. Ezt fejezte ki a Lausanneban megtartott Anyák Világkong­resszusa is és ezt fejezi ki a varsói VIT is. Ezek a nagyszabású találkozók, amelyek mind a béke, a világ népeinek közös összefogása je­gyében zajlottak és zajlanak le arra kell ösz­tönözze békebizottsógainkat is, hogy a I)lSZ-szel, az MNDSZ-szel és a többi tömeg­szervezettel együtt végezzék felvilágosító munkájukat. Ezt a célt szolgálja, hogy béke­bizottságaink közösen a DISZ-szel és az MNDSZ-szel július 5-től augusztus 5-ig Béke hónapot tartanak. A legtöbbet azzal tehetnek békebizottságaink a mozgalomnak, ha ez idő alatt minél szélesebb körben ismertetik a hel­sinki felhívást, az Anyák Világkongresszusá­nak felhívását. S már most gondolnak arra, hogy tevékenyen vegyék ki részüket Alkot­mányunk méltó megünneplésének megrende­zéséből, a munkás-paraszt baráti találkozók megszervezéséből. K. F. A pártsxerve%etek életéből II juhépuszlal taiiinistik a páialMok végreEiajtásáért A Központi Vezetőség márciusi és júniusi határozata végrehajtásáért a Juhépusztai Állami Gazdaság kommu­nistái is igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni. Ennek nyomán a gazdaság a május 1-i nagy munkásünnepen a fel- szabadulási versenyben elért eredményeiért megkapta a fel- szabadulási serleget. Most pedig elnyerte az Élüzem vándor­zászlót. Ez a jó eredmény azonban nem idéz elő megnyugvást pártszervezetünk és kommunistáink körében. Tudjuk, hogy ez még áldozatosabb munkára kötelez bennünket. őszi árpa aratásunkat minden gépkiesés nélkül végeztük el, mert aratógépeink, kombájnjaink üzemzavar nélkül dol­goztak. Vannak olyan kombájnosaink, mint Jónás Zoltán, aki néhány nap alatt 612 mázsa gabonát csépelt el, de nem ma­radtak el mellette Falb József és a többiek. Aratógép­vezetőink közül például Sellei Lajos valóban kommunista példamutatással dolgozott A lucerna kaszálásánál Szilasi Péter zetorvezető ért el kimagasló eredményt. Az árpaföldeken a tarlóhántást is befejeztük. Fontos fel­adat ez, hiszen az őszi árpából most elért 18—20 mázsás ter­mésátlagot jó talajmunkával jövőre még fokozni akarjuk. A gépcsoport munkáját Szabó elvtárs, a gazdaság igazgatója is nagymértékben segíti. Szinte mindennap meglátogat oennün- ket, s ahol kell, segít. A kenyércsata megnyerése még nagyobb feladatokat hárít kommunistáinkra ,hogy minél gyorsabban és a legki­sebb szemveszteséggel takarítsuk be gabonáinkat. Pártunk és kormányunk erre hívta fel figyelmünket. Pártszerveze­tünk mindent elkövet, hogy olyan versenymozgalom, olyan kezdeményezés szélesedjen ki, amelyben a jelszó: „Harc minden szem gabonáért“. Arra mozgósít pártszervezetünk, tyogjjf ennek a harcnak a kommunista és pártonkívüli cséplő­gépvezetők, kombájnvezetők legyenek az élharcosai. Van hiba a mi pártszervezetünknél is. És éppen e nagy feladatok jó végrehajtása megköveteli, hogy többet törődjünk a DISZ szervezetünkkel. Ez elsősorban azért szükséges, mert a pártépítés munkájának meg javítása területén is nagymér­tékben tudunk majd támaszkodni DISZ szervezetünk fiatal­jaira. Komáromi Sándor gépcsoportvezető, Juhéi Állami Gazdaság. Bízom benne, hogy ezt i§ sikerrel meg tudjuk oldani Az aratás az esős idő miatt nagyobb erőfeszítéseket követe) pártszervezetünktől és a dolgo­zó parasztoktól is, hogy mielőbb a legkisebb szemveszteséggel takaríthassuk be gabonáinkat. Falunkban, Pusztahencsén ezt meg is értették a dolgozó pa­rasztok. Minden pillanatot ki­használnak a munkák végzésé­re. Akkor is arattak, amíg az cső csak gyengén szemerkélt. Ha pedig aratni nem lehetett, a trágyát hodrták ki a földekre szarvasokba. Az esős idő azonban jó elő­feltételt biztosított a tarlóhán­tásoknak és a másodnövények vetésére. így sikerült nagyszá­mú állatállományunk részére még több takarmányt biztosí­tani. Mint a pártszervezet tit­kára megnéztem a földműves­szövetkezet boltját, azt tapasz­taltam, hogy biztosítva van a második vetéshez szükséges köles vetőmag. A behordást, cséplést is meg­szerveztük, hogy minél gyor­sabban menjen a munka. A cséplőmunkacsapatok vezetőit és a munkacsapat népnevelőit kioktattuk, hogy mind a szem­veszteség csökkentése, mind a begyűjtés terén tisztában legye nek kötelességükkel. A legutóbbi tanácsülésen is­mertettük a kenyérgabona sza­bad begyűjtésének jelentőségét. Pártszervezetünk ezenkívül gazdagyűléseken is ismerteti részleteiben is e fontos rendel­kezést. Bízom benne, hogy ezt is sikerrel meg tudjuk oldani. Bartos József párttitkár TMjiin fölei a löieewifwieiei a klsdoioi." Az aratás, cséplés, begyűj­tés meggyorsítása, s ezzel egyidőben a mezőgazdaság szocialista átszervezése nagy feladatot ró a pártszerveze­teinkre. Ezt csak a politikai munka fokozásával és a tö­megszervezetek bevonásával tudják megoldani. Különösen a tömegszervezetekkel való kapcsolat megjavítására vol­na nagy szükség Kisdorogon. Nagyobb gondot kellene fór dítania a kisdorogi pártszer­vezetnek elsősorban a DISZ szervezetre. Megvan a lehető­ség ahhoz, hogy ott is meg­felelően dolgozzon, segítse a pártszervezet munkáját a DISZ. Csak nagyobb gondot kell rájuk fordítani. Az MNDSZ szervezet is jobb munkát végezne, ha a pártszervezettől rendszeresen kapnának feladatot. Nem elég azonban csak feladatokat adni számukra, hanem rend­szeresen ellenőrizni, segíteni is kell munkájukat. Ebben természetesen a járási MNDSZ is többet tehetne, mint amit eddig tett. A pártcsoport megalakulása óta javult a munka A Bonyhádi Vendéglátó Vál­lalat keretén belül nemrégiben alakult meg a pártcsoport. Az­óta örömmel tapasztaljuk, hogy eredményeink növeked­nek. Matkovics elvtárs például sokat tett azért ,hogy a Béke étteremben a kollektív szel­lem megj avulásával rend és tisztaság uralkodjon. A vállalat konyhája azóta szintén meny- nyiségi és minőségi téren is jó eredményt ért el, Weibl Mi- hályné elvtársnő szintén min­dent megtesz, hogy az ott ét­kező dolgozók igényeit kielégít­hesse. László Ernő elvtárs is jó munkát végez. Azon fáradozik, hogy az étel, az édességek, s az italáruk megfelelően kielégít­sék a dolgozókat. Amikor mun­kájából hazatér .számtalan eset ben végignézi nincs-e hiány az üzemegységekben, s felvilágo­sító munkája nyomán arra ser­kent, hogy terveinket teljesít­sük, sőt, túlteljesítsük. Lsichner Mihályné Bonyhád.

Next

/
Thumbnails
Contents