Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-17 / 167. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! TOI*WAI NAPLÓ MDP TOLNÁMÉ GYE I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA mm XII. ÉVFOLYAM 167. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR VASÄRNAP, JÜLIUS 17 r Népünk kenyeréért Peng a kasza, dübörögnek a kombájnok, az aratógépek, s egyre több helyen búgnak fel a cséplőgépek is. A nyári nagy munka, az aratás kellős közepén vagyunk. Az ország kenyeréről van szó, amelynek gyors betakarítása azért is különösen indokolt, mert az esős időjárás nagymértékben hátráltatta e munkát. Harcban állnak megyénk dolgozói és ezt a harcot párt- szervezeteink vezetik. Túlnyomó többségükben legfontosabbnak tartják most a falu dolgozóinak lelkesítését, mozgósítását, az eleven, hatékony, helyszíni agitáció segítségével. Mindenütt megfelelő érveket dolgoznak ki pártszervezeteink vezetői annak bizonyítására, hogy a kései aratás miatt a szemveszteség növekedésével milyen károkat szenved az egyén és az ország. Elsősorban termelőszövetkezeteinkben komoly harcot folytatnak a kommunisták a gépek használatának bevezetéséért. Beszédes számokkal bizonyítják be, hogy nemcsak olcsóbb, nemcsak jobb a gépi munka, nemcsak nehéz terhet vesz le a dolgozók vállairól, hanem idő jut a többi munka gyors elvégzésére is. Ezáltal növekszik a tsz tagok jövedelme, mert több termést takaríthatnak be a többi növényféleségből is. Ennek eredménye a szekszárdi Béke termelőszövetkezetnél is megmutatkozik, az őszi árpa aratásával, cséplésével és begyűjtésével egyidőben már 9 hold földjükön zöldéi a másodvetésű napraforgó, s földbe került 15 holdon a silókukorica is. De nem mindenütt ilyen jó a pártszervezetek felvilágosító munkája a gyors gabonabetakarítás, a géphasználat érdekében. A tolnai I. típusú termelőszövetkezet tagjai például még csütörtökön, pénteken is azon vitatkoztak, hogy kijét vágja a gép, s melyiköjük kezd hozzá kézzel aratni a gabonát. Közben pedig a beérett kalászokból pereg a szem, szinte folyik el a jövedelem egy része, s az országot is megkárosítják. Az eddigieknél sokkal erőteljesebben harcba kell indí- taniok pártszervezeteinknek a népnevelők legjobbjait a szemveszteség csökkentéséért, az aratás mielőbbi befejezéséért. Legyenek élharcosai a versenymozgalom kiszélesítésének, s ebbe vonjanak be minden becsületes, hazáját szerető dolgozó parasztot. Ennek egyik módja amit a sza- kályi pártszervezet tesz. A DISZ szervezettel, a tanáccsal, a földművesszövetkezettel és a többi tömegszervezettel együtt megtárgyalta a legfontosabb feladatokat az aratás, tarlóhántás, másodvetés, behordás, cséplés, begyűjtés területén. Ennek eredményeképpen a Regöly községgel kötött egészéves versenyt most külön pontokkal kiegészítve felújították. Ennek értelmében a kenyérgabona beadást a cséplőgéptől teljesítik és a szabadgabonájukat az államnak adják. A versenymozgalom kiszélesítésében nagy segítséget ad az is, hogy augusztus 20-a, Alkotmányunk ünnepe előtt állunk. Ennek tiszteletére, megünneplésére, ha népnevelőink jól megmagyarázzák jelentőségét, szívesen tesznek fogadalmat megyénk dogozói is. Ezzel- egyidőben pártszervezeteinknek azonban az aratás meggyorsítása mellett törődniök kell a cséplőgépeknél folyó politikai felvilágosító munka állandó javításával is. A szekszárdi városi pártbizottság például legutóbb megbeszélésre hívta össze a cséplőgép felelős vezetőket ,a munkacsapat vezetőket és az agitációs felelősöket, hogy megbeszéljék a legközvetlenebb tennivalókat. Az ilyen megbeszélések is fontos elősegítői a versenymozgalom kiszélesítésének. Itt is valamennyien ígérték, hogy Szekszárdon augusztus 20-ig befejezik a cséplést. Ma különösen a tetteken van a sor, mert az idő sürget, a gabona nem vár. Sokan azonban panaszkodnak, hogy ilyenkor nehéz a népnevelőmunka, mert nincsenek otthon az emberek. Az igaz, nem könnyű, de nem megvalósíthatatlan, s a kommunista és pártonkívüli népnevelő éppen azért népünk legjobbjai, hogy mindig a legnehezebb helyeken és körülmények között küzdjenek pártunk igazáért, népünk jólétéért. Napjainkban tehát ott kell végezni a fel- világosító munkát, ahol az emberek, a dolgozók vannak, kint a földeken. Ebédszünetekben, hazafelé menet, vagy a földekre kimenet száz és száz lehetőséget biztosítanak a felvilágosító munkára. Ezzel élni kell, s pártszervezeteink erre mozgósítsák a népnevelőket. Úgy lesz eredményes egészévi kenyerünk gyors betakarítása, ha lelkesítői, szervezői, bátor szavú harcosai lesznek a nagy munkának. Á Mezőgazdasági Igazgatóság jelentése az aratásról J Megyénk területén mindenütt beérett a búza, sürgősen aratni kell. Az aratás gyors ütemét helyenként nehezíti a kedvezőtlen, esős időjárás, de ezt az akadályt le kell győzni megfelelő munkszervezéssel. Az esős idő alatt is állandóan ke szcnlétben kell lenni, hogy mihelyt a talaj és a kalászok száradása megengedi, azonnal hozzálássanak az aratáshoz. Az aratási versenyben járásaink a következő helyezést érték el: 1. Szekszárdi járás. Osztályvezető: Bajor János. 2. Gyönki járás, zetö: Fodor József. OsztályveA MAI SZÄMBAN: A Szovjetunió és Jugoszlávia baráti viszonyának fejlődéséér > (2. o.) — A medinai kommunisták a kenyérgabona állami felvásárlásának sikeréért (3. o.) — Visszatérés (5. o.) — Alpári Gyula (6. o.) — Munkaverseny jelentés a Kölesdi Sajtüzemből (7. o.) — Versenyben a pártsajtó terjesztéséért (7. o.) Bő a termés, gazdag az aratás TERMELŐSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉBŐL Üzemi konyhái létesítettek a tamási járás több termelő- szövetkezetében. Bár a járás mintegy két és félezer hold gabonájának aratási és betakarítást munkáit többnyire gép végzi, mégis szükség van a termelőszövetkezeti tagok kézierejére. Éppen ezért a járás tizennégy termelőszövetkezete közül a tamási Vörös Szikra, a párl Béke, a felsőnyéki Vörös Csillag és a nagyszokolyi Béke termelőszövetkezetek saját üzemi konyhát létesítettek, ahol meleg ételt biztosítanak minden arató számára. A nagykónyi Uj Élet termelőszövetkezetben pedig napköziotthont nyitottak, ahol a csoporttagok gyermekeit helyezték el. Ezekkel az intézkedésekkel a felsorolt termelőszövetkezetek megvalósították azt ,hogy az aratás nagy munkájában nemcsak minden csoporttag, de a családtagok is résztvesznek. Jobbam űzetett mint az egyénieké Előlegei osztottak minden munkaegységre A július elsejéig szerzett min den munkaegységre árpaelőleget osztottak ki a bonyhádi járás több termelőszövetkezetében. így a bonyhádvarasdi Petőfi, a kétyi Alkotmány és a bonyhádi Szabad föld egy-egy kilót' mért ki minden csoporttagnak mindén munkaegységre. A kisdorogi Szabad Nép tsz pedig két kiló árpát osztott munkaegységenként. A bonyhádi Dózsa Népe termelőszövetkezet ben családonként a szükséglethez mérten 20—50 kiló árpa került kiosztásra. A gyönki járás termelőszövetkezeteiben jól fizetett az őszi árpa. A kölesdi Haladás 23, az Uj Élet 21, a gyönki Vörös Csillag, a varsádi Szabadság és a diósberényi Vörös Csillag termelőszövetkezeteknek holdanként átlagosan 19 mázsa őszi árpájuk termett. A tolnanémedi Meggyőződés termelőszövetkezet 15 mázsát takarított be minden holdról. Összehasonlítva ezeket az eredményeket az egyénileg dolgozó parasztok földjein termettekkel, megállapítható, hogy a termelőszöve-'- kezeteknek általában 2—4 mázsával jobb volt a termésük. ICesszö után tárcsa jár a bonyhádi járás termelőszövetkezeteinek tarlóin. A járás termelőszövetkezetei az őszi árpa aratását 100 százalékban elvégezték, a rozs 60 és a búza 23 százalékát vágták le eddig. Nyomban utána tárcsázzák a tarlót, hogy a gyommagvakat aláforgassák. Ennek a lelkiismeretes munkának az eredménye, hogy az árpatarló forgatását teljes egészében, a búza és a rozs tarlójának pedig mintegy 80 százalékát elvégezték. Ezzel egyidőben megkezdték a másodvetést is a termelőszövetkezetek, hogy a hiányzó takarmányt pótolni tudják. Eddig összesen 267 holdat vetettek el. Az iregszemcsei Új Élet már búzát is szállított a begyüjtőhelyre A termelőszövetkezetek a beadási kötelezettségük teljesítésében éppen úgy példát mutatnak, mint a növényápolási és más munkákban. Az iregszemcsei Uj Élet termelőszövetkezet már 40 mázsa búzát adott be kötelezettségének teljesítésére, amelyet nyomban el is szállítottak a dombóvári gabonaszárítóba. Ezenkívül a várdombi Gábor Áron és a bölcskei Vörös Október termelő- szövetkezetei szállítottak be nagyobb tétel búzát. DISZ brigádok segítenek az aratásban A Szekszárdi Városi DTSZ-Bizott- ság mozgósította a fiatalokat az aratásban való részvételre. A jelentkezők száma eddig mintegy nyolcvan személy, akik ma kezdik a decsi Búzakalász, vagy a mözsi Úttörő termelőszövetkezetben az aratást. Befejezték az aratást az aparhanti Március 9 Tsz tagjai Megyénkben elsőnek, az aparhanti Márciius 9 termelőszövetkezet tagjai büszkén jelentették a megyei pártbizottságnak küldött táviratukban, hogy a tegnapi napon teljes egészében végeztek az aratással. 22 hold őszi árpát, 10 hold rozsot és 80 hold őszi búzát arattak le. A termelőszövetkezet tagjai nagy szorgalommal ,lelkesen dolgoztak, s mintegy hatvanan vettek részt állandóan az aratásban. Az őszi árpából elért 25 mázsás holdankénti átlagtermés azonban bizonyítja azt is, hogy ősszel és tavasszal is példamutatóan dolgoztak. Az aratás befejezése után egyhangúlag vállalták ,hogy segítségére sietnek a Felszabadulás termelőszövetkezetnek, és egy munkanapot segítenek nekik az aratásban. „Szabadfelvásárlási szerződési kötök hét mázsa gabonára'' — A párt, a munkásosztály sokoldalú támogatását nekünk dolgozó parasztoknak is kötelességünk viszonozni — mondja Bötkös István lápafői 4 holdas dolgozó paraszt. — Ezért vállalom, hogy a beadáson felül, megmaradt gabonámból hét mázsára szabad felvásárlási szerződést kötök és versenyre hívom ki a község dolgozó parasztságát, hogy minél több gabonát adjunk az államnak. 32 vagon gabona a hazának Nagy szorgalommal dolgoznak a Biritói Állami Gazdaság kombájnosai. Wolf Mihály váltótársával Cser Istvánnal. Csóka Sándor váltótársával, Wajer Ferenccel eddig 70—70 hold gabonát arattak le. Munkájuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság eddig 12 vagon kenyérgabonát adott át az államnak. 3. Bonyhádi járás. Osztály- vezető: Milosey Demeter 4. Tamási járás. Osztályvezető: Sárdi István. 5. Paksi járás. Osztályvezető: Lakos József. 6. Dombóvári járás. Osztály- vezető: Balázs Lajos. A gépállomások aratási versenyében első a bonyhádi gépállomás, második a sárpilisi, harmadik a varsádi gépállomás A kombájnaratásban legjobb a du naszentÉp’örgyi, a bölcskei és a mözsi gépállomás. Az aratási eredmények alapján a mezőgazdasági igazgatóság versenyzászlaja a dombóvári járásból most a szekszárdi járásba került. Szederfák alatt... Deltáiban rekkenő a hőség a harci dombtetőn, még a dió- fási csárda környéke is kihalt. Az öreg diófák előtt kétfelé váló országúton csak néha kavarja jármű a port. A csárda környékén néhány év óta egész ki» falu nőtt ki a földből. Piroscserepes, virágos kertes, csinos, takaros házak sorakoznak a zombai és a kölesdi országút mellett. Uj falu nőtt a régi fölé, új emberek születtek a régiekből Az Uj Barázda és az Alkotmány termelőszöbetkezetek tagjai lakják az új falurészt. Most csendesek a porták, a vidámság kiköltözött a határba, a gabonaföldekre, ab emberekkel az aratók közé. A jókedv hű barátja az Alkotmány fiataljainak és öregjeinek egyaránt. Nótát csalogat a muskátlit öntözgető asszonyok és a kaszát kalapáló férfiak ajkára. Most meg az útszéli szederfák árnyékába telepedett, a déli pihenőt tartó munkacsapat tagjai közé. — Ha befejezzük az aratást, akkora mulatságot csapunk, hogy még öregasszony korotokban is megemlegetitek, .— szólt hamiskásan Újvári Mihály bácsi a nevetgélő fiatal- asszonyokhoz. — Mindenki a párjával táncol, aztán meg vele hál — kacsint huncutul az öreg a lángoíó arcú kis marokszedője felé. — Azt tudom, hogy lenne hozzá esze, vén salabakter — tromfol a menyecske — csak hallaná a felesége, majd adna magának tudom. Mihály bácsi biztos, hogy megkapta este otthon a nyelvelevest, mert ad dig fészkelődött, izgett-moz- gott a helyén, míg a fű közt rejtőzködő fekete szeder csúf foltokat hagyott a hófehér lenvászon gatyáján. El is szontyolodott az öreg, meghúzta a cserépkorsót, fogta a kaszáját — no, gyertek. Megindult a kis csapat, neki a rozstáblának. Lengyel Istvánná, Miska bácsi marokszedője felém fordult. — Elvtárs, szeretnénk ha a rádió küldene nekünk egy nótát, mert mi még nem kaptunk, pedig szorgalmasan dolgozunk. Aztán ha lehet, akkor Boros Jolán énekelje a dalt. — Miért éppen Boros Jolán? — Azért, mert ő zombai, a szomszéd községből került a rádióhoz. — Aztán mégis melyik nótát szeretnék hallani? — Azt, hogy piros, piros, piros, háromszor is piros, piros bort az üvegbe. — Hát nem is ártott volna, ha egy demizson borral látogat el hozzánk az elvtárs, mivel Szekszárdról jött, — fordult hozzám az öreg. — Szüret után, akár kettővel is Miska bátyám, Szászy.
