Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-16 / 166. szám

1955. JÜLIUS 16 IV APL.O 3 Az ipar irányítása az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió minisztertanácsá­nak intézkedései erdménye- ként az utóbbi időben meg­javult. Az irányítás struktú­rája azonban még mindig ne­hézkes, vertikálisan túlságo­san tagolt. A minisztériumok, a hivatalok és a vállalatok apparátusában sok a felesle­ges , párhuzamosan működő csoport, az adminisztratív­igazgatási személyzet állomá­nya még mindig nagy. Ennek következtében az irányítási apparátus nem rendelkezik kellő rugalmassággal és jelen­tős mértékben elszakadt a termeléstől, nagyszámú mun­kást elvon az anyagi értékek termelésében való közvetlen részvételtől. Egyes minisztériumok és hivatalok nem teszik meg a megfelelő • intézkedéseket, hogy közelebb vigyék az irá­nyító apparátust az iparválla­latokhoz. A főigazgatóságok és a trösztök többsége Moszkvá­ban vagy a szövetséges köz­társaságok fővárosaiban van, távol a neki alárendelt válla­latoktól. El van szakítva a termelő üzemektől sok tudo­mányos kutatóintézet is. Több iparágban az irányí­tás túlméretezett centralizá­lása akadályozza a vállalatok operatív és konkrét vezetését és csökkenti a köztársasági gazdasági, párt- és szovjet szervezetek felelősségét az ipar munkájáért. Több vállalat munkájának komoly hiányossága, hogy ter­melése nem egyenletes a hó­nap folyamán, aminek követ­keztében e vállalatok fenn­akadással dolgoznak, terme­lési kapacitásukat nem hasz­nálják ki teljesen, növekszik a selejt és emelkedik a termé­kek önköltsége. Több minisz­térium, hivatal és vállalat, va­lamint egyes pártszervezetek vezetői megszokták az ilyen jelenségeket és nem tesaik meg a szükséges intézkedése­ket a vállalatok ütemes mun­kájának megteremtésére. Ez. után a szövetkezeti ipar kérdé­seire tér ki s így folytatom k: Az SZKP központi bizottsá­gának plénuma elhatározza: 1. Kötelezi a minisztériumo­kat, a hivatalok vezetőit, a köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottsá­gait és minisztertanácsait, a határterületi és területi párt- bizottságokat, a határterületi és területi végrehajtó bizott­ságokat, hogy következetesen valóra váltsák az államigaz­gatás lenini elveit, határozot­tan megjavítsák az ipar irá­nyítását, vessenek véget az apparátus munkájában mu­tatkozó bürokratikus kinövé­seknek és a felelőtlenségnek. A minisztériumoknak és hiva­taloknak szervező munkát kell kifejteniük és felül kell vizs- gálniok az üzemeket, gyára­kat, bányákat és építkezése­ket, foglalkozniok kell az élenjáró tapasztalatok és a tudományos, valamint techni­kai vívmányok általánosításá­val és meghonosításával. Fel­tétlenül folytatni kell az ipar irányító szervezete felépítésé­nek szabályozásával, a minisz­tériumok és a vállalatok kö­zötti felesleges szervezeti láncszemek kiküszöbölésével kapcsolatos munkát, hogy kö­zelebb vigyék az irányító ap­parátust a termeléshez, gazda­ságosabbá tegyék, csökkentsék létszámát, de ugyanakkor erő­sebbé, hozzáértőbbé és rugal­masabbá tegyék. A 2. pont a kis műhelyek és üzemrészek összevonásáról, a 3. pont egyes hiányos­ságok felszámolásáról, a 4. pont az élenjáró technika be­vezetésére kidolgozott tervek végrehajtásáról, az 5. pont az egyenletes termelés biztosítá­sáról, a 6. pont az ipar anyagi műszaki ellátásának jobb meg­szervezéséről, a 7. pont az ipari tervezés megjavításáról intézkedik. A 8. pont az ipari szövet­kezetek szervezésének kérdé­seit taglalja. YI. Meg kell javítani az ipar vezető kádereivel és szakembereivel való munkát A kommunista párt hatal­mas munkát fejtett ki a nép­gazdaság minden ágazata ré­szére szakértők képzése érde­kében. A szocialista ipar ez idő szerint tapasztalt, olyan magasképzettségű káderekkel rendelkezik, akik elvégezték a szervező munka nagy isko­láját. Az ipar vezető kádereivel ■és szakembereivel való mun­kában, úgyszintén a szakem­berek képzésének, elosztásá­nak és felhasználásának ter­vezésében azonban még hiá­nyosságok mutatkoznak. Több szakembert az irányító appa­rátusban foglalkoztatnak és nem használnak fel közvetle­nül a termelésben, a tervező- irodákban, laboratóriumok­ban és technológiai osztályo­kon. Egyes minisztériumok, hivatalok és vállalatok veze­tői, valamint egyes pártszer­vek nem eléggé emelnek ki vezető állásba olyan alkalmas fiatal szakembereket, akik ki­tűnnek a termelésben. A technika szakadatlan tö­kéletesítése megköveteli a munkások képzettségének ál­landó emelését. Sok iparág­ban azonban nem biztosítják a mérnöki-műszaki személy­zet képzettségének rendszeres növelését — állapítja meg a határozat, majd így folytató­dik: Az SZKP központi bizottsá­gának plénuma elhatározza: 1. Kötelezni kell a minisz­tereket, a hivatalok vezetőit, a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak köz­ponti bizottságait, a határte­rületi, területi, városi és ke­rületi pártbizottságokat, hogy minden módon javítsák a ve­zető káderek minőségi össze­tételét, erősítsék meg a válla­latokat, a tudományos kutató- és tervező-szerkesztő intézete­ket hozzáértő funkcionáriu­sokkal, akik biztosítani tud­ják az új technika állandó fejlesztését és alkalmazását, valamint a termelés szakkép­zett irányítását. A 2. és 3. pont a kádermun­ka megjavításának és a fiatal szakemberek munkájának kérdéseit tárgyalja. VII. Az állami terv törvény minden minisztérium főigazgatóság, vállalat számára A szocialista gazdasági rendszernek a kapitalista gazdasági rendszerrel szembe­ni fölényét többek között a népgazdaság tervszerű fejlesz­tése jelenti. Az ipar és a vál­lalatok többsége a tervfelada­tokat évről évre nerhcsak tel­jesíti, hanem túl is teljesíti. Vannak azonban vállalatok, sőt egyes iparágak, amelyek nem teljesítik az állami ter­vet — állapítja meg a hatá­rozat és az ezzel kapcsolatos hibákat elemzi, majd igy foly­tatódik : Az SZKP központi bizott­ságának plénuma elhatározza: 1. Kötelezni kell a köztár­saságok kommunista pártjai­nak központi bizottságait és minisztertanácsait, a helyi párt és szovjet szerveket, a minisztereket, a hivatalok és a vállalatok vezetőit, gondos­kodjanak arról, hogy az új technika bevezetése és mai­dén műszaki-gazdasági mutató­szám tekintetében minden vál­lalat teljesítse az állami ter­vet az előírt cikklista és vá­laszték szerint. Határozottan véget kell vetni az állami fe­gyelem megsértőivel szemben tanúsított liberális magatar­tásnak, attól sem szabad visz- szariadni, hogy leváltsák tiszt­ségükből a termelés irányítá­sára alkalmatlan funkcioná­riusokat, felváltva őket hozzá­értő, energikus szervezőkkel. 2. Kötelezni kell a Szovjet­unió minisztertanácsa mellett működő szabvány-, mérték­és mérőműszerügyi bizottsá­got, a minisztériumokat és a hivatalokat, hogy fokozzák az állami szabványok és műszaki előírások megtartásának ellen­őrzését; fokozzák a főmérnö­köknek, műszaki ellenőrzési osztályvezetőknek és műhely- vezetőknek a technológiai fe­gyelem pontos megtartásáért való felelősségét. 3. Kötelezni kell a minisz­tereket és a hivatalok vezetőit, hogy számolják fel a vállala­tok pénzügyi tevékenységének irányításában mutatkozó hiá­nyosságokat, vessenek véget az anyagi és pénzügyi források felhasználásában a pazarlás­nak; szigorúan tartsák meg a takarékosság rendjét, erősítsék az önálló elszámolást, teremt­senek rendet az elmaradó vál­lalatok pénzügyi és gazdasági tevékenységében, tegyék meg a szükséges intézkedéseket minden vállalat rentábilis munkájának megszervezésére. VIII. Fel kell számolni az országban a termelőerők elhelyezésében mutatkozó hiányosságokat A párt és a kormány nagy munkát végzett az ipar terü­leti elhelyezésének megjavítá­sa terén. Az ország iparosítása, valamint az iparnak a nyers­anyagforrásokhoz és a fogyasz­tási területekhez való köze- lebbvitele következtében jelen­tősen fejlődött a keleti terüle­tek ipara. Mig az egész Szov­jetunióban az ipari termelés 1954-ben 1940-hez viszonyítva 2.8-szeresére nőtt, á keleti te­rületeken ugyanezen idő alatt az ipari termelés volumene négyszeresére emelkedett. Az SZKP központi bizottsá­gának plénuma egyidejűleg megállapítja, hogy nem meg­felelően hajtják végre a XIX. pártkongresszusnak az ipari vállalatok területi elhelyezé­sének megjavítására vonatko­zó irányelveit. Egyes miniszté­riumok nem fordítanak kellő figyelmet új vállalatoknak a keleti területeken való építé­sére és az ezeken a területeken lévő termelési kapacitások ki­használására. Kötelezni kell a Szovjetunió Állami Tervbizöttságát, a Szov­jetunió Állami Gazdasági Bi­zottságát, a minisztériumokat, a hivatalokat, a köztársaságok kommunista pártjainak köz­ponti bizottságait és minisz­tertanácsait, a határterületi és a területi pártbizottságokat, a határterületi és a területi vég­rehajtó bizottságokat, hogy íavítsák meg a termelőerők el­helyezésének állami tervezését. Szigorúan kövessék a pártnak az ipari vállalatok területi el­helyezésének megjavítására, az iparnak a nyersanyag- és üzemanyagforrásokhoz, a fo­gyasztó területekhez való kö- zelebbvitelére, a gazdasági te­rületek gazdaságának helyes specializálására és komplex fejlesztésére, a keleti területek iparának gyorsabb fejlesztésé­re vonatkozó irányelveit, kor­látozzák az ipari vállalatoknak a nagy városokba való további összpontosítását: ÍX. Emelni kell az ipar páríirányításának színvonalát Az SZKP központi bizottsá­gának plénuma úgy tartja, hogy a kommunista párt által a szocialista ipar további ha­talmas fellendítése céljából jelenleg kitűzött feladatok megvalósítása megköveteli a pártszervezetektől a pártszer­vezési és pártpolitikai munka jelentős fokozását. Az ipar munkájában mutatkozó hiá­nyosságokat sok tekintetben az magyarázza, hogy számos ke­rületi, városi, területi és ha­tárterületi bizottság, valamint a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak köz­ponti bizottságai kevesebb fi­gyelmet fordítottak a techni­kának és a termelés technoló­giájának tökéletesítésére — állapítja meg a határozat, majd részletesen elemzi a párt- bizottságok, a kerületi, városi, területi és határterületi bizott­ságok tevékenységében, vala­mint a szövetséges köztársasá­gok kommunista pártjának központi bizottságának tevé­kenységében az ipari irányítás magasabb színvonalra emelése érdekében szükséges lépéseket. A határozat a következőkkel fejeződik be: Az SZKP központi bizottsá­gának plénuma felhívja a kom­munistákat, a Komszomol tag­jait, a munkásokat, munkásnő­ket. mestereket, technikusokat, mérnököket, a tudomány dol­gozóit és az alkalmazottakat, kövessenek el mindent a szo­cialista ipar további fejleszté­sét célzó program sikeres vég­rehajtásáért. Az SZKP köz­ponti bizottságának plénumát az a szilárd meggyőződés hat­ja át, hogy hazánk hősies mun­kásosztálya, értelmisége és minden dolgozója a kommu­nista párt vezetésével biztosít­ja az ipar hatalmas fellendülé­sét és ezzel elősegíti a szovjet államhatalom további erősíté­sének ügyét, a kommunizmus országunkban folyó építésének ügyét. Ünnepségek a francia nemzeti ünnep alkalmából Párizs (MTI) Franciaország- szerte nagyszabású ünnepsége­ken ülték meg július 14-ét. Párizsban a Champs-Eliséen csütörtökön délelőtt az egybe- gyült polgári lakosság sorfala között felvonultak a francia hadsereg különböző alakulatai, s elvonultak Coty köztársasági elnök előtt. Délután és este az ország minden részében ünnep­ségek zajlottak le. A rögtönzött gyűlések szónokai soknelyütt kifejtették a demokratikus köz vélemény követeléseit. Számos helyen közkegyelmet sürgető petíciókat írtak alá, különösen a madagaszkári és az észak­afrikai politikai foglyok szaba- donbocsátása érdekében. Évről-évre gyarapodik a közös vagyon Nagy eseménynek számí­tott Faddon 1949-ben az, hogy megalakult a Győzelem ter­melőszövetkezet. Gondoljunk csak vissza miből is állt akkor a közös vagyon? Adva volt a föld, egy-két épület, no, meg egypár ló kocsistól, szerszá­mostól. Abban az időben még a szedresi gépállomás nyújtott segítséget erejéhez mérten a tsz-tagoknak. Hogy mégis gyarapodott, erősödött a tsz és tavaly zárszámadáskor 942.981 forint volt a közös vagyon ér­téke, az mindenekelőtt a tsz- tagok jó munkáját bizonyítja. Alakulásuk után egy évre a Réti-puszta is az övéké lett, 8 üszőt, 7 tehenet, 20 kocasüldőt kaptak és lova­kat veitek. Az egymást követő, szorgal­mas munkában eltöltött évek meghozták a várt eredményt. Jól fizettek a gabonák, bevált az állattenyésztés is. Ma a Győzelem tsz portáján 32 szarvasjószág ,anyakocák, sül­dők, lovak, csikók minden szónál ékesebben bizonyítják ezt. A termelőszövetkezet fejlő­dése, megszilárdítása nem ért véget. Nap-nap után hallha­tunk arról, hogy a Győzelem tsz-ben a legutóbbi közgyűlé­sen is 6 új tagot vettek fel és újak és újabbak jelentkeznek és figyelik érdeklődéssel a ta­gok munkáját, eredményét. Évről-évre gyarapodik a közös vagyon és ezzel egyidőben emelkedik a tagság jóléte, életszínvona­la. Jelenleg egy 40 férőhelyes elletőt építenek a kocák ré­szére. Tervük van arra is, hogy állatállományukat juh- törzzsel gyarapítják. De arra is gondolnak, hogy jól jövedel­mez a viziszárnyas tenyésztés. Ezért állományukat 500 darab kacsával, legalább 300 darab pulykával akarják bővíteni. A közös vagyont■, a jövedelmet fogja gyarapítani az a 8 hol­das kertészet is, amelyet léte­síteni akarnak. Aki segíti a fiatalokat Flamann Béla mozdonylaka­tos a Bátaszéki Fűtőháznál dol­gozik. Állandóan selejtmentes munkát végez, sokat segít a fiatal szakmunkásoknak tapasz talatainak átadásával, ezért megbecsült dolgozója a fűtő­háznak. ÚJ sztahanovista Dávid Kálmánná, a Szek­szárdi Kendergyár tilosa. Jó munkájáért a múlt hónapban elnyerte a sztahanovista címet. Békebizotiságaink megemlékeznek a hirosimai atombombázásról Augusztus 6-ra a hirosimai atombombázás 10. éves évfordu lójáról való megemlékezésre ké szül a megyei békebizottság. Aug. első felében nagyrészt 6-án megemlékező estéket rendez­nek a megye békebizottságai, ahol tiltakozásukat fejezik ki az atomfegyverek gyártása el­len és követelik a tömegpusz­tító fegyverek betiltását. A megyében két helyen lesz ankét az „Atom“ című könyv­ből. Ezeken az estéken a dol­gozók megismerik az atom­fegyver rettenetes pusztító ha­tását, az atom erejét, ugyan­akkor tájékoztatást nyernek az atom békés célokra való fel- használásának lehetőségéről a szovjet tudósok fáradozásai alapján. A békeesteket filmvetítéssel kötik össze. A megye békehar­cosai pedig levelet küldenek a Hirosimában élő japán béke­harcosokhoz. Példamutató tanácstag Bücher József 8 holdas tolnai dolgozó parasztot az 53-as körzetben községi tanácstagnak választották. Mint a begyűjtési állandóbizottság elnöke a beadással kapcsolatban felvilágosító munkát végez. — Bücher József körzetében nincs is baj a beadással — mondja Nagy József elvtárs, a község begyűjtési megbízottja. Már ismertette a gazdákkal a Minisztertanács határozatát: a szabadfelvásárlással kapcsolatban. — A lelkes tanácstag nem­csak agitál, hanem cselekszik is. Az őszi árpa learatása után a tarlót felszántotta és már a másodnövényt is elvetette. Bücher József nem csupán a mezőgazdasági munkában mutat pédát, első a begyűjtésben is. Egész évi baromfi, há­romnegyedévi tej, és félévi tojás beadásának eleget tett. A legutóbbi gazdagyűlésen pedig ígéretet tett arra is, hogy gabo na beadását a cséplőgéptől teljesíti, szabad gabonáját az államnak adja. V. Tökéletesíteni kell az ipar irányítását előtt tartva a szakszervezetek­nek, mint a kommunizmus is­koláinak szerepére vonatkozó párthatározatokat és a nagy Lenin útmutatásait, magasabb színvonalra kell emelni a szak- szervezeti munkát.“ (Folytatás a 2. oldalról.) tás és szakmai továbbképzés, a 3. pontban a versennyel kap­csolatos szakszervezeti munka kérdésével foglalkozik, így fe­jezve be az utóbbi kérdéssel kapcsolatos fejtegetést: „Szem

Next

/
Thumbnails
Contents