Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-16 / 166. szám

2 NAPLÓ 1955. JÜLIUS 16 szovjet ipar teljesítette négy év és négy hónap alatt az ötödik ötéves tervet i A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának A. A. Bulganyin beszámolója alapján elfogadott határozata Moszkvából jelenti a TASZSZ: A Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságá­nak plénuma 1955. július 11-én N. A. Bulganyin beszámolója alapján határozatot fogadott el „az ipar további fellendítésé­vel, a technikai haladással és a termelés megszervezésének megjavításával kapcsolatos fel­adatokról“. (Az alábbiakban a határozat rövidített szövegét közöljük.) bán nem lehet megélni...“ Ezután az iparági kutató- intézetek és a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája kutató- intézményei munkájának csz- szehangolásáról beszél a hatá­rozat, majd így folytatódik: A Szovjetunió Kommunista Fártja központi bizottságának plénuma elhatározza: I. Az Ipar munkájának néhány eredményéről A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi bizottságá­nak plénuma megállapítja, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XIX. kong­resszusa óta eltelt években a szovjet ipar jelentős sikereket ért el. Az 5. ötéves tervet az ipari termelés volumene tekin­tetében 1955. május- 1-re, vagyis négy év és négy hónap alatt teljesítették. Ez a szovjet népnek a szovjet állam gazda­sági hatalma megerősítéséért, országunknak a kommunizmus felé való továbbhaladásáért ví­vott harcban aratott nagy győ­zelme. Nagy sikereket aratott a ne­hézipar,, amely az egész nép­gazdaság fejlődésének, a dol­gozók jóléte állandó növelésé­nek és az ország honvédelmi ereje fokozásának alapja. A termelőeszközök termelése 1955. végére 1950-hez viszo­nyítva legalább 84 százalékkal nő és a Szovjetunió egész ipari termelésének több mint 70 szá­zaléka lesz. A háború utáni évek nagy eredménye a Volgán Kujbisev- nél, Sztálingrádnál és a szibé­riai folyókon létesült hatalmas vizierőművek építése. Az Or­szágban jelenleg épülő vízierő­művek kapacitása majdnem háromszorosa az 1954 elején működő összes vizierőművek kapacitásának. A gépipar termelésének vo­lumene 1955-ben 1950-hez vi­szonyítva több mint kétszere­sére nő, 1940-hez viszonyítva pedig 4.6-szeresére. Jelentős eredmények vannak új nagy­teljesítményű gépek, berende­zések és precíziós műszerek alkotásában és termelésének elsajátításában, valamint az élenjáró technológiai folyama­tok kidolgozásában és alkal­mazásában. A gépipar termelésének nö­vekedése lehetővé tette a ne­héz és munkaigényes munkák gépesítési színvonalának eme­lését, fontos iparágakban — a szénbányászatban, kohászat­ban, az ásványolajiparban, a faiparban, valamint az építő­II. Az ipar további technikai haladásáért A kommunista párt és a szovjet kormány állaadó fi­gyelmet fordít a tudomány és technika fejlesztésére. Orszá­gunkban szüntelenül folyik az ipar, a közlekedés, az építke­zés és a mezőgazdaság techni­kai tökéletesedése. Alkalmaz­zuk a termelésben az automa­tizálás, a távirányítás, a rádió- technika, az elektrotechnika legújabb eredményeit. Több iparágban azonban las­san vezetik be a termelésbe a tudomány és a technika fon­tos vívmányait, rosszul hasz­nálják ki a meglévő ipari erő­forrásokat. Az iparban, a köz­lekedésben és az építőiparban a termelési folyamatok gépesí­tésének és automatizálásának színvonala még mindig nem kielégítő, több iparágban hi­bák vannak az élenjáró ter­melési technológia kidolgozá­sában és elsajátításában. A Szovjetunió Kommunista iparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban. Jelenleg a kolhozok és a szovhozok föld­jein kétszerannyi traktor, ga­bonakombájn és más mező- gazdasági gép dolgozik, mint 1940-ben; e hatalmas technika alapján sikeresen oldjuk meg a szűz- és parlagföldek hasz­nosításának, a gabona, az ipa­ri növények és az állati ter­mékek termelése növelésének feladatait. A nehézipar általános növe­kedésének alapján fejlődik a könnyű- és az élelmiszeripar. 1955-ben a közszükségleti cik­kek termelésének színvonala 72 százalékkal múlja felül az 1950-es termelési színvonalai az ötéves tervben előírt 65 százalékkal szemben. Az ipar munkájának a leg­utóbbi évek alatt elért ered­ményei ismét megerősítik par­tunknak a nehézipar elsősor­ban való fejlesztését előíró fő irányvonalának helyességét. A párt tántoríthatatlanul követ­ve ezt az irányvonalat, a nagy Leninnek azt a tanítását tartja szem előtt, hogy a termelőesz­közök termelésének a fogyasz­tási cikkek termeléséhez viszo­nyítva gyorsabban kell fejlőd­nie, mert ez a szocialista bőví­tett újratermelés elengedhe­tetlen feltétele. A nehéziparnak ezentúl is gyorsabban kell fejlődnie a népgazdaság más ágainál. Mennél magasabb lesz orszá­gunkban a népgazdaság összes ágának további fellendülését meghatározó nehézipari fejlő­dés színvonala, annál tökélete­sebben ki tudjuk elégíteni a szovjet nép szüntelenül növek­vő szükségleteit, annál gyor­sabban valósíthatjuk meg a fogyasztási eszközök bőségét és a szocializmusból a kom­munizmusba való átmenetet. Ehhez a népgazdaságban szün­telenül meg kell valósítani a technikai haladást, teljesebben ki kell használni a meglévő termelési erőforrásokat, állan­dóan fokozni kell a tömegek alkotó kezdeményezését és ezen az alapon el kell érni a munka termelékenységének nagyfokú emelkedését. Pártja központi bizottságának plénuma úgy tartja, hogy az új technika nem kielégítő nép- gazdasági alkalmazásának fő okai: a miniszterek és a hiva­talvezetők gyengén irányítják az úi gépek, gépezetek, műsze­rek és berendezések, újfajtajú anyagok és a haladó technoló­gia megalkotását, kidolgozá­sát, meghonosítását, továbbá egyes vezető ipari funkcioná­riusok beképzeltsége és önelé­gültsége, felelőtlensége. Ezek a funkcionáriusok elfelejtették a pártnak azt a tanítását, hogy a technikának állandóan előre kell haladnia, hogy enélkül le- ho*r>ij,on a szocialista termelés gyorsütemű fejlesztése. A nagy Lenin azt tanítja, hogy ..az ke­rekedik felül, aki fejlettebb technikával rendelkezik, aki­nek nagyobb a szervezettsége, a fegyelme és jobbak a gépei.... hogy gépek nélkül, a fegyelem nélkül a modern társadalom­1. A párt-, a szovjet- és a gazdasági szervezeteknek az iparban, a;, a legfontosabb fel adata, hogy a népgazdasági terv teljesítésének biztosításá­val együtt mindéi módot: emeljék a termelés technika, színvonalát. E feladat megöl dásának fő feltétele minden iparágban a technikai tökéle­tesedés ütemének a termelési folyamatok vili amos írás a. komplex gépesítése ós auto­matizálása, a legújabo nagy­teljesítményű szerszámgépek, gépek és szerkezetek alkalma­zása, a termelés technológiá­jának állandó tökéletesítése. az atomenergia békéscélú fel- használása alapján való erő­teljes fokozása. 2. Nagymértékben kell fej­leszteni a tudományos kutató és a tervező-szerkesztő mun­kálatokat nagyteljesítményű szerszámgépek, automatikus gépsorok, mechanikus kovács- sajtolók és hidraulikus pré­sek, kovács-prés automaták, öntözőberendezések, nagy gőz­turbinák és turbogenerátorok, vízturbinák és generátorok, nagyteljesítményű gőzkazánok, gázturbina berendezések és Diesel-motorok, gázturbinás mozdonyok, Diesel-mozdonyok és villanymozdonyok, automa­tizált hengersorok, bányabe­rendezések, a termelőfolya­matokat automatikusan ellen­őrző és irányító műszerek megalkotása céljából. Rendez­ni kell a vállalatok és a tudo­mányos kutató intézetek új technika bevezetését szolgáló munkáinak pénzellátását, va­lamint anyagi műszaki ellá­tását. 3. Kötelezni kell a minisz­tereket, a hivatalok vezetőit és a vállalatok igazgatóit, dol­gozzák ki és valósítsák meg a meglévő gyárak technikai re­konstrukciójára, az elavult berendezések új, nagyobb tel­jesítményű berendezésekkel való kicserélésére, valamint a létesített berendezések kor­szerűsítésére irányuló szüksé­ges intézkedéseket — szögezi le a határozat, majd részle­tezi a feladatokat. 4. A vas- és színesfémkohá­szatban széles körben el kell terjeszteni az élenjáró válla­latoknak a termelőfolyamatok intenzívvé tétele terén szer­zett tapasztalatait — szól a határozat, majd kitér e terület legfontosabb feladataira. 5. A szénbányászatban meg kell javítani a gépek és gépe­zetek kihasználását, új bánya­technikát kell létesíteni és azt a bányákban alkalmazni kell, különös figyelmet fordítva a szén jövesztésének, továbbá a lapos és ferde dőlésű réte­geken a fejtési frontokon a főte megerősítésének és irá­nyításának a bányavágatok kihajtásának és a szénkiter­melési és szállítási segédmű­veletek gépesítési ütemének fokozására, hogy teljesen be­fejezzük a szénbányászati fo­lyamatok komplex gépesíté­sét; intézkedéseket kell tenni a tervezett bányászati kapa­citás leggyorsabb üzembehe­lyezésére. minden módon fej­leszteni kell a szén dúsítását és brikettezését. Fokozni kell a munkákat a szénlelőhelyek új, hatéko­nyabb feltárási • módszereinek és kiaknázási rendszereinek felkutatása, tervezése és al­kalmazása terén: szélesebb körben be kell vezetni a szén­kitermelési külszíni és hidrau­likus módszereit. Ezután a határozat hatodik pontja leszögezi, hogy az ás­ványolajiparban biztosítani kell a haladó olajkitermelési módszerek széleskörű alkal­mazását, majd a 7. pontban a vegyipar, a 8. pontban a fajlagos hő- és villamosener- gia és üzemanyagfelhaszna- lás, a 9. pontban a faipar, a 10. pontban a rádiótechnikai ipar, a 11. pontban egyes mű­anyagokat és vegyianyagokat gyártó ipar kérdéseivel foglal­kozik. • 12. Kptelezni kell a mimisz- tereket, a hivatalok, a műszaki igazgatóságok és főigazgatósá­gok vezetőit, a vállalatok, a kutató- és a tervezőintézetek igazgatóit és főmérnökeit, hogy az új vállalatok tervezésénél és a régiek bővítésénél azokat a legmagasabb műszaki-gazda­sági mutatószámokat írják elő, amelyeket a kiváló hazai és külföldi vállalatok értek el: a gépek és berendezések ter­vezésénél feltétlenül gondol­janak a tudomány és a tech­nika legújabb vívmányainak, valamint a kiváló munkamód­szereknek és újítási javasla­toknak a lehető leggyorsabb meghonosítására, emellett for­dítsanak különleges figyelmet a gépek és berendezések telje­sítményének fokozására, gazda­ságosságára, üzembiztonságára és súlyának csökkentésére, a fémtakarékosságra. Fémtaka­rékosság céljából gondoskodni kell a beton és vasbeton minél nagyobb arányú alkalmazásá­ról az építkezésnél; mozgósítsák a kutatóintéze­tek, a főiskolák, a tervezővál­lalatok és a gyári laboratóriu­mok munkatársait, összponto­sítsák azoknak figyelmét a technika fejlesztése szempont­jából elsőrendű feladatokra, bővítsék ki a kísérleti bázist és jelentős mértékben javítsák meg a vállalati laboratóriu­mok, a kutatóintézetek és fő­iskolák műszaki felszerelését; javítsák meg a feltalálókkal és újítókkal való foglalkozást, tegyenek kellő időben intézke­déseket az ipari újítások meg­valósítására. 13. A legfontosabb iparágak gyártási folyamatainak az ed­diginél nagyobb arányú auto­matizálása, valamint a részle­ges automatizálásról a komp­lex automatizálására való át­térés céljából fokozni kell az automatikus készülékek és eszközök gyártását, meg kell javítani a műszergyártó ipar irányítását. Meg kell bízni a Szovjetunió minisztertanácsát, hogy vizsgálja meg ezen ipar­ág nagyarányú fejlesztésének és megerősítésének kérdését. 14. Kötelezni kell a Szovjet­unió állami új-technikai bi­zottságát, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiáját, a mi­nisztériumokat és az intézmé­nyeket, hogy javítsák meg a tudományos és a műszaki in­formáció megszervezését, bő­vítsék ki a kapcsolatokat a külföldi tudományos kutató­intézetekkel, segítsék elő a tu­dományos és műszaki tapasz­talatok kicserélését azokkal, s gondoskodjanak több külföldi műszaki irodalom beszerzésé­ről. Rendezni kell az újítók tapasztalatcseréjének megszer­vezését és meg kell javítani a minisztériumok, intézmények és vállalatok műszaki informá­ciós szolgálatát. 15. Állandó kiállítást kell létesíteni a tudomány vívmá­Az SZKP Központi Bizoít- ságának plénuma megálla­pítja, hogy az iparvállalatok profilírozása és együttműkö­dése, rAint a termelés meg­szervezésének leggazdaságo­sabb és legcélszerűbb for­mája, még nem fejlődött elég­gé ki. Sok iparvállalatnak széles a gyártási profilja, s emiatt sok­féle és különböző gyártmányt állít elő. Az egyforma és egy­típusú gépezetek, szerelvé­nyek és alkatrészek gyártását elaprózva végzik olyan válla­latok, amelyeket nem erre profilíroztak — állapítja meg a határozat, majd részletesen is elemzi ezt a kérdést. A .ha­tározat így folytatódik: Az SZKP Központi Hizc.tt- ságának plénuma elhatározza: 1. Kötelezni kell a miniszté­riumokat, hivatalokat és a szövetséges köztársaságok mi­nisztertanácsait, hogy javít-' sák ki az említett hibákat, gondoskodjanak a válla la tói; A kommunista párt mindig szem előtt tartotta V. I. Lenin­nek azt az útmut itását, hogy a munkatermelékenység vég­eredményeképpen új társadal­mi rendszerünk győzelmének legfontosabb, legfőbb feltétele, s ezért a szocializmus építésé­nek valamennyi szakaszában elsőrendű jelentőséget tulajdo­nított és tulajdonít most is a munkatermelékenység állandó emelésének. A termelékenység fokozásától függ a népgazdaság valamennyi ágának fejlődésé, a reálbér növekedése, a nép anyagi jólétének és kúlturális színvonalának emelkedése. Az iparban a munka terme­lékenysége 1955-ben majdnem kétszeresre emelkedik 1940-hez viszonyítva. Ezen az alapon az iparban foglalkoztatott munká­sok és alkalmazottak reál­bére 1955-ben több mint 90 százalékkal növekszik a hábo­rú előtti színvonalhoz viszo­nyítva. Ezt — elsősorban — a legújabb gépek és gépezetek gyártása és alkalmazása, a gyártás technológiájának és szervezésének tökéletesítése, a munkások és a mérnök-mű­szaki dolgozók szakmai tudá­sának és általános műveltsé­gének emelkedése, a szocialis­ta munkaverseny továbbfejlő­dése biztosítja — állapítja meg a határozat, majd a munkater­melékenység fokozásának kér­déseivel, a normák kérdésével, a szervezési, műszaki és újítási tapasztalatok meghonosításá­val foglalkozik. Az SZKP központi bizottsá­gának plénuma — folytatódik a határozat — elhatározza: 1. Kötelezni kell a miniszte­reket, a hivatalok vezetőit, a köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottsá­gait és a köztársaságok mi­nisztertanácsait, a határterü­leti, a területi, a városi és a kerületi pártbizottságokat, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának pártcsoport­jait, a szakszervezetek köz­nyainak, a szovjet népgazda­ságban alkalmazott kiváló münkamódszereknek bemuta­tására, hogy így propagálják az ipar, a mezőgazdaság és az építkezések eredményeit. nagyarányú profilírozásáról, a folyamatos és a tömeggyár­tás megszervezéséről és az iparvállalatok együttműködé­séről. 2. Kötelezni kell a Szovjet­unió minisztériumait, hivata­lait, a Szovjetunió Állami Tervbizottságát és a Szovjet­unió Állami Gazdasági Bizolt- ágát, hogy tegyen intézkedé­seket a szabványosított, nor- malizált és egységesített al­katrészek. szerelvények és gyártmányok cikklistájának kibővítésére, szervezze meg e cikkek gyártását profilírozott gyárakban és a legújabb tech­nológia alapján. A 3. pont a javítószolgá’at kérdéseit, a 4. pont gépkocsi-, traktor-, mezőgazdasági gép tartalékalkatrészellátás kérdé­seivel, az 5. pont központi ön­tödék, kovácsoló és préselő üze mek, fémtömegcikkeket előál­lító és famegmunkáló üzemek létesítésének kérdéséről, a 6. pont pedig a kooperáció egyes kérdéseiről beszél. ponti bizottságait és helyi szer­veit, hogy rendkívül nagy gonddal foglalkozzanak a mun­kaszervezés és a normázás hi­báinak kijavításával, a bére­zés rendezésével, a munkások élet- és munkakörülményeinek megjavításával, hogy ilyen módon állandóan emelkedjék az iparban a munkatermelé­kenység, s ezáltal biztosítsák a munkások és alkalmazottak reálbérének szüntelen növeke­dését. Ebből a célból ki kell hasz­nálni a hatalmas termelési tartalékokat, elsősorban széles körben kell alkalmazni a ter­melési folyamatok komplex gépesítését és automatizálását, állandóan foglalkozni kell az új technika bevezetésével és a meglévő berendezés korszerű­sítésével, maradéktalanul ki kell használni a meglévő ka­pacitásokat, tökéletesíteni kell a gyártás technológiáját és szervezését. Fokozatosan meg kell való­sítani a bérezésben azt a lenini elvet, hogy a dolgozók anyagi­lag érdekeltek legyenek mun­kájuk eredményében. Gondos­kodni kell arról, hogy a válla­latoknál minél nagyobb mér­tékben alkalmazzák a műszaki teljesitménynormákat, amelyek összhangban vannak a techni­ka fejlődésének és a termelés megszervezésének mai színvo­nalával. Meg kell javítani a vállalatoknál a munkaszerve­zést olyan módon, hogy min­den munkás részére biztosítva legyenek a nagytermelékeny­ségű munkához szükséges fel­tételek. A Szovjetunió miniszterta­nácsa állami munka- és mun­kabérügyi bizottsága vizsgálja felül és ellenőrizze, hogyan foglalkoznak a minisztériu­mok, hivatalok és vállalatok a munka- és bérkérdésekkel — szögezi le a határozat, majd e fejezet 2. pontjában az okta­(Folytatás a 3. oldalon.) III. Az iparvállalatok toTábbi profilírozása és az együíímííködés kiszélesítése IV. A munkatermelékenység magasabb fokra emelése az élenjáró technika és a munkaszervezés megjavítása alapján #

Next

/
Thumbnails
Contents