Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-14 / 164. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! TOLNAI ~ÁI HPP TO IH AHEOYII PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1 XII. ÉVFOLYAM 164. SZÄM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, JÜLIUS 14. r "V Gr Nincs idő várakozásra orsítsuk meg az aratást Minden embernek meg kell fogni a munka végét ezekben a napokban. Nem kevesebbről van szó, mint az ország kenyeréről. Nem lehet közömbös senkinek sem, mennyi gabona kerül betakarításra, mekkora darab kenyér kerül egy-egy család asztalára. A kedvezőtlen időjárás miatt egyébként is később kezdődő aratást még késleltették az utóbbi esős napok. Ennek következtében a szempergés veszélye fokozódott, tehát sokka) jobban ügyelni kell a szemveszteségre, még jobban meg kell gyorsítani az aratást. Az állami gazdaságok dolgozóinak, a termelőszövetkezetek tagságának, az egyéni dolgozó . parasztoknak kétszeres erővel kell hozzálátni a munkához ezekben a na pókban. Nem mehet veszendőbe egyetlen szem gabona sem. Már egy százalékos szemveszteség esetén 7.715 mázsa gabona megy veszendőbe. Ez a mennyiség 3500 személy kenyér- gabona szükségletét fedezné, tehát körülbelül akkora községét, mint Iregszemcse. Ha késlekedünk az aratással, 3—4 százalékos szemveszteség esetén már hatalmas mennyiségű gabonával károsodik a megye, az ország. Ezért fontos tehát az aratás mielőbbi elvégzése. Az esőzés miatti kiesést pótolni kell. Ez tehát az eddigieknél sokkal felelősségteljesebb, szervezettebb munkát követel meg minden téren. Állami gazdaságainkban az aratást csaknem teljes egészében kombájnokkal, aratógépekkel végzik. A kombájn és arató gépvezetőkön múlik főként, hogy a gazdaságokban időben rak tárba kerüljön többezer hold kenyérgabona termése. Úgy vigyázzanak a gépükre, mint még soha, hogy géphiba, gépkiesés ne forduljon elő. Amint a biritói állami gazdaságban mondották, most nem napokkal, hanem órákkal számolunk. Valóban Még órák is befolyásolják az aratás eredményét. Egy kombájn ha csak egy órára esik ki a munkából már közel egy holddal kevesebbet tud learatni. Az üzemzavar elkerülése mellett természetesen ügyelni kell a szemveszteségre is. Arra kell törekedni, hogy csak egészen minimális legyen a szemveszteség. Mindezek mellett biztosítani kell a kombájnok által learatott gabona gyors elszállítását, kitisztítását is. Az aratógépkezelőknek arra kell ügyelni, hogy ne forduljon elő törés, géphiba, amely miatt egy aratógépnek legjobb esetben is fél napig kellene állnia. Ez pedig 5—6 holddal kevesebb teljesítményt jelent. Az aratógépek mellett a legszervezettebb munkának kell folynia. Biztosítani kell elegendő kézierőt, amely gyorsan tudja rakni a learatott gabonát. Ha a gép után nem rakják össze azonnal a kévéket, eső jöhet s amíg megszáradás után keresztbe rakják, jelentős szemmeny- nyiség hullik el. A gépállomások kombájn és aratógépek vezetőinek nem kisebb a felelőssége. Ebben az évben az aratás megkezdésekor a termelőszövetkezetekben becsületet szereztek a kombájnnak meggyőzték a tsz tagságot mennyivel előnyösebb a gépi munka alkalmazása. Most az legyen a legfőbb feladatunk, hogy mielőbb betakarítsák a szövetkezetek termését a lehető legkisebb szemveszteség mellett. Munkájukon múlik, mennyi lesz egy-egy tsz tag részesedése, 3 vagy 5 kiló búza jut-e egy munkaegységre. A termelőszövetkezetek tagságának biztosítani kell, hogy földjeiken zavartalanul dolgozzanak a gépállomás gépei. Olyan legyen a munkaszervezés, hogy a kombájn által learatott gabona elszállításában, tisztításában ne legyen fennakadás Zavartalanul follyon az aratógépek után a kévék összehordása is. Saját jövedelmük és az ország kenyere függ attól, hogyan végzik az aratást. Kétszeres erővel kell végezni az aratást az egyéni dolgozó parasztoknak is. Közös erővel viszont ők is gyorsabban végezhetik a munkákat. Fogjanak tehát össze a szomszédok, rokonok, ismerősök, arassanak közös erővel. A behordást végezzék kalákában, ahogyan azt a gerjeniek, szakályiak és más köz ségbeliek teszik. így pótolhatják legkönnyebben az esőzés miatti késlekedést. Aratni és újra csak aratni, ez most a legfőbb feladat. A DISZ szervezetek szervezzenek aratóbrigádokat, segítsék a termelőszövetkezetek munkáját, közös erővel vágják le az idősebb egyéni dolgozó parasztok, vagy a katonai szolgálatot teljesítők gabonáját. Az üzemek, ahol erre lehetőség van, küld jenek aratóbrigádokat az általuk patronált termelőszövetkezetekbe, mutatkozzon meg ebben a nagy munkában is a munkás-paraszt összefogás. Nem kevesebbről, az ország kenyeréről van szó. ______________________________Jt U j tsz alakult Mucsiban A MAI SZAMBÁN: A TASZSZ nyilatkozata a német kérdésről (2. o.) — Szovjet-osztrák kereskedelmi tárgyalásokról (2. o.) — A szedres! Petőfi Tsz pártszervezetének munkájáról (3.o.) — A békemozgalom hírei (3. o.) — A szekszárdi dolgozó parasztok versenye’ (3, o.) — A paksi Járási Kultúrotthon is irányítsa az együttesek műsorpolitikáját (4. o.) LI J Á szekszárdi Béke Tsz őszi árpájukat már learatták és a csép- léssel is végeztek. Takarmánygabonabeadásukat a géptől teljesítették. Prantner József Szekszárd ■ Baka-utcai egyénileg dolgozó paraszt az elsők között van a beadás teljesítésében. HÍREK a gabonafo Példamutató kombájnvezető Vágják a búzát a dunakömlödi Szabadság Tsz-ben A tsz elnöke Uhrin Vendel elvtárs arról számolt be ,hogy a 65 hold őszi árpájuk aratását szinte egyik napról a másikra befejezték. Igaz, ebben igen nagy része volt a kévekötő aratógépnek és a kombájnnak is. 65 holdból csupán 8 holdat arattak kézzel a tsz tagjai. Az őszi árpa aratása után a búza aratását kezdték meg. A kévekötő aratógépek és a tsz tagjai eddig több mint 20 holdon aratták le a búzát. Tervük az, hogy július 21-ig befejezik a búza aratását. Az aratással egyidőben végzik a cséplést is, hogy mielőbb tudjanak kenyér- gabonát adni a hazának. Ez esi sei aüüiiozza az aaaílsf a pisi unsz Tsz-íea — A jó idő minden percét igyekszünk a leggazdaságosabban kihasználni — mondotta Balogh János, a paksi Búzakalász termelőszövetkezet elnöke. Délelőtt esett az eső, de délután, amikorra a nap és a szél felszárította a gabonát, azonnal megkezdtük a búza aratását. Tíz holdon befejeztük az őszi árpa aratását, a m,ég visszalévő 66 hold őszi búza, rozs és tavaszi búza aratását pedig még e héten be akar juk fejezni. Tervünk sikerülni fog, mert nemcsak a tagok, de azok családtagjai is kiveszik a munkából a részüket. Termelőszövetkezetünknek 18 tagja van, de az aratásban naponta harmincán is dolgoznak. Kifogástalan munkát végez Fodor István, az alsóleperdi állami gazdaság kiváló dolgozó jelvénnyel kitüntetett kombájnvezetője. Naponta átlagosan 170 mázsa őszi árpát aratott le és csépelt el kombájnjával. Fodor István most búzát arat és azon van, hogy még jobban növelje az árpa leara- tásban elért teljesítményt, s mielőbb befejeződjék a gazdaságban az aratás. Százhúsz hold búzát arattak le már Kanaeson Az aratás munkáját úgy kellett megszervezniük, hogy a több mint 1.500 holdnyi gabonát a legkisebb szemveszteséggel takarítsák be. Az aratást a lehető legjobban szervezték meg. Az arra alkalmas területen 6 kombájn és 4 kévekötő aratógép dolgozik. A gépek mellett mintegy 220 dolgozót állítanak az aratási munka végzésére. Befejezték a 230 hold őszi árpa aratását és ebből körülbelül 140 hold árpa cséplésével végeztek. Megkezdték a rozs és a búza aratását, eddig 90 hold rozs, 120 hold búza aratásával végeztek. A terv szerint pénteken, július 15-én már több vagon kenyérgabonát tudnak elszállítani. Amikor a gazdaság vezetői értesültek az árvízvédelmi kormánybiztosság közleményéről, azonnal átcsoportosították szál lítóeszközeiket. A veszélyeztetett 25 holdon már előzőleg befejezték a rozs aratását. Most a gyors elszállításról kellett gon- doskodniok. Fogatoskocsík, Lanz-Bulldog, zetor, vontató hordta a gazdag termést adó kévéket. Valamennyit elszállították. Az öreg Gerendái emlékezik,., Az elmúlt napokban Mucsiban új termelőszövetkezet alakult Petőfi néven, amelybe 10 család lépett be, 52 hold földterülettel. Elnöknek á 10 holdon gazdálkodó özv. Fekete Ferencnét választották meg. A tagok között vannak Kévés Vince és Balogh József középparasztok is. Az új termelőszövetkezet megfelelő gazdasági épületekkel rendelkezik. Szikár ember az öreg. Testét nem hajlította meg a hetvenkét év súlya. Tekintete is megmaradt fiatalosnak és nevetősnek, csupán ... fejét beárnyékolta a deresedö haj, lelógó bajsszát megfehérítette az idő, arcába mély barázdákat vésett az élet és valamikor dús fekete sza- kállát felváltotta a gyér borosta. Kalapja karimája csapott- szélű, beárnyékolja arcát és homlokát, mintha a tűző naptól igyekezne megvédeni viselőjét. Vállát a kasza és a villa nyele nyomja, amint füvet vágni igyekszik ki a határba. Nem a saját kis parcellájába, hanem a termelő- szövetkezetébe, az övébe, a nagy területre igyekszik az öreg Gerendái István bácsi, de útközben még megáll néhány szóváltásra a bonyhádi Dózsa Népe termelőszövetkezethez tartozó Hónig-pusztai hídnál, ott a halastó mellett. Ez is a miénk — mutat a halastóra és tekintetét végighordozza az út két oldalán elterülő víz felett. Látták, hogy m.ilyen a határ idén? — toldja meg megkezdett beszélgetését egy kérdéssel és szinte látni lehet, hogy büszke, nagyon büszke a sárgán ringó búza tengerre, melyben többnyire kombájn uralja a munka dandárját, a tükörtisztaságú kukoricatáblákra, az agro- nómusra, Zsuró elvtársra, akinek kezenyoma mindenhol megérződik. — öt éve vagyok a csoportban és mondhatom, hogy nem bántam meg azt, hogy beléptem. Más itt az életem és mások az emberek. öt esztendővel ezelőtt még maga sem gondolta, hogy a közösben megtalálja munkájának értelmét. Ma már nem ezt tartja. A termelőszövetkezetben eltöltött évek, az évről évre gyarapodó osztalék mást igazolt. Még pedig azt, saját szavaival szólva, hogy „Meg lehet itt élni." Tavaly is minden munkaegy- Iségért öt kiló búzát fizettek, úgyhogy 17—18 mázsa kenyérgabona került a padlásba. Árpából, zabból együttesen és burgonyából is egy- egy kilót vitt haza munkaegységenként, kukoricából ugyanennyit. — És cukrot kaptak-e? — kockáztatom meg a kérdést. — Áh! Még a tavalyi cukrot esszük a feleségemmel — válaszolta kedélyesen az öreg. Á jelenből öt év eseményeire gondol vissza megelégedéssel, majd távolabbi évek emlékét idézi fel. Tizenkét hold földet művelt családjával. Korán kelt és későn tért nyugvóra. Jó ideig csak csendesen figyelgette a termelőszövetkezetiek életét. Erre az időre így emlékezik vissza: „Csak néztem, hogy amíg én felkeltem hajnali három órakor, addig ők csak reggel hatkor állták munkába, és mégis jobban ment nekik, mint nekem. „Nem sokáig gondolkodott tovább... Az öreg Gerendái emlékezik ... Gondolata még meszszebb hatol vissza. Juhász volt. Járt erre is, arra is, a kereset mégsem szaporodott. Kevés volt az bizony, nem lehetett vele dicsekedni — öt pengő egynegyed évre —, ennyit fizettek egy cselédem.- bernek. — Én csak úgy teszek különbséget a régi világ meg a mai között, hogy míg régen minden héten csak egy pakli pipadohányt szívhattam el, — mert többre nem futotta, — addig most minden nap megveszi az asszony. , Súlyuk van ezeknek a szavaknak. Hetvenkettő esztendő minden gondja, meg-: próbáltatása bele van sűrítve. Igaza van ... I Megfordul, vállára veszi a kaszát, meg a villát és megindul a fák között, öregesen mozgó alakját nemsokára elfedik a bokrok, de szavainak igazsága továbbra is megmarad ... i K—J.
