Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-10 / 161. szám

1955 JÚLIUS 10 NAPLÓ 3 Tsz pártszervezeteink a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért Nem akarunk többet az utolsó lenni A nagykónyi Alkotmányi tsz-ről hosszú időn keresztül a község dolgozói és a járási szervek is úgy beszéltek, hogy rosszul dolgozik, nincs jó vezetés a termelőszövetke­zetben, ami lényegében meg is felelt a valóságnak. A terme lőszövetkezet rossz munká­ját „elősegítette“ az ellenség is, főleg az 1953. júniusi kor­mányprogram után. A tag­ság egyrésze kilépett, s mind­össze 3—1 férfi és 10—12 asz- szony maradt bent a szövet­kezetben. Ezeket a tagokat ma külön dicséret illeti. A termelősszövetkezet megszi­lárdításában nem kis szere­pet töltöttek be az asszonyok. Volt olyan eset, amikor hosszú napokon keresztül trágyát ra­kodtak a vontatóra, több eset­ben végeztek férfinak való nehéz fizikai munkát, segéd­keztek a műtrágya elszórásá- ban is. Ezek az asszonyok soha nem panaszkodtak. A kitartó munkának | meg is lett az eredménye a folyó gazdasági évben. A jól trágyázott, jól megművelt földben a tsz gabonái szeb­bek az egyéni dolgozó parasz­tokénál. A tsz vezetősége és a tsz tagsága büszkén mond­ja, hogy a termésátlaguk leg­alább 3 mázsával több lesz, mint az egyéni dolgozó pa­rasztok átlaga, őszi árpából először van a Nagykónyi ha­tárban olyan termés, mint az Alkotmány tsz őszi árpája. Az aratása most folyik. A köz­ség dolgozó parasztjai is el­ismeréssel nyilatkoznak. Az időjáráshoz viszonyítva, szé­pek a tsz kapásnövényei is. Már messziről lehet látni, példásan meg vannak mű­velve, aminek legjobban ter­mészetesen a tsz tagjai örül­nek. Számtalan esetben lehetett azt is látni, hogy egy-egy dol­gozó paraszt megállt a tsz földje végében és nézegette a tiszta és jól megművelt föld­ben szépen fejlődő naprafor­gót, burgonyát, kukoricát és répát. Szinte furcsa a dolgozó parasztoknak, mert az előző években több helyen gazos területeket láttak a tsz bir­tokán. A tsz-nek ezt a példás munkáját elősegítette a gép­állomás is. Pőcz Jánosnak, a tamási gépállomás zetorosá- nak nem kis része van ebben. A növényápolás példás elvég­zését elősegítette az is, hogy a termelőszövetkezetben nemcsak a tagok, hanem a munkaképes családtagok is dolgoztak. A területi szét­osztás elősegítette azt is, hogy a családban tartózkodó ven­dégek is kivették részüket a közös munkából. Ha most beszélgetünk | a tsz tagjaival valamennyi azt mondja: nem akarunk többet az utolsók lenni, és nem aka­runk a gyengén működő ter­melőszövetkezetek közé tar­tozni. Ezt fogadjuk, de meg is mutatjuk. A isz-tagok azt is mondják: nem akarjuk titkolni a ter­melőszövetkezet hiányossá­gait sem, mert nincs még rend az állattenyésztés terü­letén. De ahogyan rendet te­remtettünk a növényterme­lésben, úgy rendet fogunk csinálni az állattenyésztésben is, és rövidesen az állatte­nyésztésben elért eredmé­nyekkel is dicsekedhetünk. Hogy megtudjuk javítani az állattenyésztés területén a munkát, ahhoz szükséges, hogy a tamási járási párt végrehajtóbizottság, vala­mint a járási tanács mező- gazdasági osztálya tegyen ha­tározott intézkedést aziránt, hogy a 3 év óta készülő te- henistálló felépítése rövid időn belül befejezést nyerjen. A létrejött községi partve­zetőség azon fáradozik, hogy a sokat emlegetett, rosszul működő termelőszövetkezet vonzóvá váljon a dolgozó pa­rasztok részére és felvilágo­sító munka mellett a termelő­szövetkezet maga is agitáljon jó eredményeivel. Takács Vencel községi partitkár. Gyökeresen megváltozott tagságunk munkához való viszonya Termelőszövetkezetünk, a grá- bóci Alkotmány 1949-ben ala­kult. Meg kell vallanunk az el­múlt időben volt olyan is, ami­kor az illetékes szervek és a dolgozó parasztok nem voltak a legjobb véleménnyel termelő szövetkezetünkről. Őszintén be valljuk, ennek a rossz véle­ménynek volt is alapja, habár nem a tagságunk hibáiból adód tak elsősorban. A pártszervezet vezetősége és tagjai látva a rossz vezetést, többszöri figyelmeztetés után, megbeszélte a tennivalókat és a régi vezetőség leváltására, s új vezetőség választására tett javaslatot. A tények alapján meggyőződésünk, hogy az új vezetőség helyesen, jól irányít­ja a tagságot a soronkövetkező feladatok végrehajtására. Bát­ran állíthatjuk, hogy megala­kulásunk óta nem volt még ilyen esztendő, amikor ilyen egyöntetűen, egy emberként mozdult meg a termelőszövet­kezet tagsága a nagy munkák elvégzésére. Az új pártvezetőség a tsz el­nökével, Simon elvtárssal és a mezőgazdásszal szoros együttműködésben bátran nyúlnak például a gépek al­kalmazásához. A termelőszö­vetkezetben az elmúlt idő­ben többé-kevésbé gépellenes hangulat volt. Ebben a gaz­dasági esztendőben azonban minden olyan munkát, ame­lyet a terepviszonyok meg­engednek, géppel végzünk. Így érjük el azt, hogy viszony­lag kevés tagságunk határidő­re. példásan el tudja, végezni a növényápolást és meg tudja ol­dani az aratást, a gyors beta­karítást is. Több mint 110 hol­dat aratunk le géppel. Eddig már a gépállomás egyik kitűnő traktorosa, Fazekas János elv­társ három és fél nap alatt ké­vekötő aratógépével 43 hold őszi árpát aratott le. A jó mun kát igazolja az is, hogy az egyéni dolgozó parasztok, de termelőszövetkezetünk minden egyes tagja elismeréssel véle­kedik munkájáról. Eddig a szénabehordás gépe­sítésével több mint 1000 má­zsa rétiszéaát eisőosztályu minőségben takarítottunk be, 65 hold kukoricánkat ekéz- tük meg, s a kenyérgabona aratásának megkezdése előtt befejezzük háromszori kézi- kapalását. Tagságunk munkalendületét serkenti az a büszke tudat is, hogy az őszi kalászosaink, a kapásaink messzemenően szeb­bek és lényegesen magasabb termést ígérnek a kisparcellá- kon dolgozó parasztok termés­átlagainál. Az eddigi eredmények eléré­sét az tette lehetővé, hogy gyö­keresen megváltozott tagsá­gunk munkához való viszonya. Egy-két tag kivételével a csa­ládtagok is messzemenően igye keznek kivenni részüket a kö­zös munkából. A tagság megköveteli a veze­tőségtől, hogy az olyan tag­gal szemben, mint például Kardos Albert, aki az aratás nagy munkájának idejében a tsz fogatával a kocsma előtt ácsorgóit, s nem válto­zott a vezetőség bírálatára sem kéményén eljárjon. Ter­melőszövetkezetünkben egy­két tag kivételével tagsá­gunk teljes egészében fárad­ságot nem ismerve igyekszik a legmesszebbmenően kiven­ni a munkából a részét. Nem egy olyan tsz tagunk van, mint például ifj. Lőrincz Károly, Pere István, Varjú Sán dór, Balogh Gábor, Vita János, Antal Domonkos, de sorolhat­nánk a többieket is. A pártszervezet vezetősége, minden egyes tagja jó munká­ján keresztül igyekszik megva­lósítani a Központi Vezetőség márciusi, majd az azt követő júniusi határozatát. Szorgal­mas munkájukkal igyekeznek azon, hogy a tsz a gyengébbek sorából, járási, de megyei vi­szonylatban is az elsők közé küzdje fel magát. Erre meg is van minden lehetőség. Ezáltal is igyekszünk bebizonyítani, hogy a dolgozó parasztság fel- emelkedésének egyetlen útja csakis a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságon belül lehetsé­ges. Bakos János MDP titkár. Kommunisták a tsz gyarapodásáért Képünkön Nádori Gyula tr-z elnök és Arkosi Dezső, a járási tanács technikusa beszélgetnék az új fejház előtt. A Harc-janyapusztai Uj Élet termelőszövetkezetben nem volt elég istálló és ez nagy gon­dot okozott a tsz tagságának. Ä nagyobb beruházástól pedig idegenkedett a tagság, persze csak kezdetben, mert a tsz kommunistái, elsősorban az el­nök, Nádori Gs'ula elvtárs meg magyarázták; úgy kell hozzá­kezdeni az építkezési munká­latokhoz, hogy egy részét saját erejükből végezzék el hogy csak a legszükségesebbre legyen anyagi kiadásuk. A tsz tagsága a kommunisták javaslatát elfo­gadta és hozzáláttak az építke­zésekhez. Többek között meg­kezdték egy 29 férőhelyes ló­istálló építését, amelynek a padlását gabonatárolásra is tudják használni. A járási ta­nács is segíti a tsz-t az építke­zési munkálatokban és a tag­ság áldozatos munkájával el­érte, hogy alig több mint ICO 000 forintos beruházássá 230 000 forint értékű istállójuk lesz. Ugyancsak a kommunisták javaslatára kezdték meg egy, napi 800 liter tej feldolgozásá­ra alkalmas tejház építkezéseit is. A tejház építkezési munká­latai a befejezéshez közeled­nek. Ez 22 000 forintos beruhá­zással épül és a tagság hozzá­járulásával 44 000 forint értékű lesz.----- i i—————■ D ISz-szervezeteink életéből A tamási járási DISZ-bizottság . az utóbbi időben úgy foglalkozik a fiatalokkal, hogy azok közül többet fel­vehessenek a pártba tagjelöltnek. Néhány nappal ezelőtt vet ték fel tagjelöltnek a tamási Vörös Szikra tsz-ben Kun Er­zsébet DISZ-titkárt és Selyem László DISZ-vezetőségi tagot, Nemrégiben vették fel tagjelöltnek a Nagykónyihoz tartozó Medgyespusztán Szili Jánost, aki a tavasszal lépett be a Béke termelőszövetkezetbe. Ugyancsak tagjelöltnek vették fel az alapszervezet DISZ-titkárát, Tóti István elvtársat is. * Az ozorai Petőfi termelőszövetkezet fiataljai meghívták látogatásra a község fiataljait. A község fiataljai közül mint­egy 15-en tekintették meg a termelőszövetkezetet. * A pári Béke termelőszövetkezetben a fiatalok DISZ ala­kuló taggyűlést tartottak és ezzel ismét létrehozták a termelő szövetkezetben az önálló DISZ-szervezetet. Kun Erzsi a DISz kongresszusi élményeiről meséi Kun Erzsinek, ennek az életvidám, állandó­in mosolygó fiatal lánynak egész életében feleúheteíien emlékeket jelentenek a DISz- kongresszus napjai. Mint a megye egyik leghíresebb ter­melőszövetkezetének, a ta­mási Vörös Szikrának, a DISz- titkára nagy örömmel és nozzátehetjük, nagy felelőség­gel fogadta el a kongresszusi küldetést. Még fel is szólalt a kongresszuson és beszámolt szövetkezetükről, a fiatalok életéről, terveiről. Kun Erzsi, a tamási Vörös Szikra DISZ-titkára Most, néhány héttel a kon­gresszus után, ha valaki, be­szélget Kun Erzsivel, legelő­ször is azt kérdezi meg, hogy melyik a legkedvesebb kon­gresszusi élménye és várja, hogy a DISz-titkár majd ke­res, kutat az emlékeiben és nem tud dönteni, hogy melyik i miékét nyilvánítsa legkedve­sebbnek. Kun Erzsi azonban nem sokat gondolkodik, mert van a sok közül egy olyan él­ménye, emléke, amit. legjob­ban a szívébe zárt, ami a sok közül is kimagaslik: Rákosi elvtárssal való beszélgetése. — A találkozásunk pillanatára nem is emlékszem — meséli Kun Erzsi — any- nyira meghatódtam az öröm­től. Egyszercsak azon veszem észre, hogy a szünetben szem­től szemben állok Rákosi elv­társsal és beszélgetünk. Na­gyon meglepett, hogy Rákosi elvtárs úgy ismeri a szövetke­zetünket, mint mi. Elmesélte, hogy többször járt felénk és tudja azt is, hogy merre van a gazdaságunk. Megkérdezte, hallottunk-e Gőgös Ignácról. Igen — feleltem — az egyik brigádunkat is őróla neveztük el. — Nagyon helyes — telelte erre Rákosi elvtárs. — Őrizzék is meg becsülettel ennek a harcos kommunistának az em­lékét és legyenek büszkék az ő nevére. ügy beszélt velem Rákosi elvtárs, ahogyan egy szerető gondos apa a féltve őrzött gyermekével beszélhet. Még egy négerrel is táncoltam a kongresszus fogadóestélyén — meséli Kun Erzsi az egyik munkaszimetben. A kongresszusról hazajövei nem győzött eleget mesélni az élményeiről a tsz fiataljainak, sőt, ha munkaszünetekben egy- egy csoport fiatal összeverő­dött és mesélni kezdett, rend­szerint még az idősebb embe­rek és asszonyok is odamen­tek hozzá. De nemcsak me- séluivalója, hanem tennivalója is bőven akadt. DlSZ-vezető- ségi ülésen, taggyűlésen meg­tárgyalták a kongresszus ha­tározatait, Kun Erzsi a kon­gresszusi tapasztalatai alapján javaslatot terjesztett elő a litg- fontosabb teendőre: Az a véleményem, hogy elsősorban a nevelőmun­kát kell megjavítanunk szerve­zetünkben, mert a.tármilyen ja eredményeket is értünk el, ezen a téren sok javítaniva­lónk van és ha nem javítunk, nem lesz biztosíték a további jó munkánkra. A szövetkezet vezetősége nagy segítséget ad valamennyiünknek, a ts -ben megtaláltuk a boldogulásun­kat, erre válaszként vállaltuk, hogy a lányok 250, a legények pedig 400 munkaegységet tel­jesítenek. Ezt a vállalásunkat teljesíteni is kell, mert külön­ben eljátszanánk tekintélyün­ket. Legtöbb fiatal már eddig is szép eredményt ért el, de sajnos, akadnak még olyanok is, mint Holenbach Anna, aki­nek bizony nem a legjobb oldala a munka. Ezért tehát a legfontosabb teendőnk a ne­velőmunka fokozása. M egei." sít ették a DlSz-veze- Icséget olyan példamutató fia­lt.iokkal, mint Selyem I.ászló, akit nemrégiben vettek fel a pártszervezetbe tagjelöltnek. A vezetőség tervet dolgo'oit ki a fiatalokkal való rendsze­res foglalkozásra. A feladato­kat elosztották a vezetőség tagjai között és rendszeresen elbeszélgetnek a tinta lekkel. Ezzel segítik, hogy a vállalá­sukat nocsak a fiatajok több­sége, hanem kivétel nélkül mindnyájan teljesítsék, mert ez a biztosíték a kongresszus határozatainak végrehajtá­sára. Ä pártáiét hírei Tolnanémediben a pártszer­vezet épületét társadalmi munkával hozták rendbe a község dolgozói. Részlveílek a munkában a pártszervezet tagjai, falusi és a kender­gyári DISZ-fiatalok, a terme­lőszövetkezet tagjai is. Duska Sándor és Molnár István párt­tagok a festésl végezték. B. Szabó József, Nemein József és Varga József a kőműves- munkákat, a Felszabadulás és a Meagyőződés Uz-ek fogatot bizt >sU .ttak a vízh.adáshoz, a tsz asszonyok pedig súroltak és takarítottuk A község dol­gozói így mintegy ezerit-zaz forint értékű munkát végeztek a pari helyiség ia:trozásá'"ál.

Next

/
Thumbnails
Contents