Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-09 / 160. szám
NAPL.O 1955 JÚLIUS 9 A magyar küldöttség beszámolója a helsinki kéke -.világtalálkozóról A helsinki béke világtalálkozón részt vett magyar küldöttség beszámolt az Országos Béketanács tagjainak és sajtó képviselőinek a béke-világpar- lamentjének munkájáról a találkozón szerzett élményekről, tapasztalatokról. Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes az Országos Béketanács alelnökének megnyitója után Péter János református püspök, a Béke-Világta- nács tagja mondott beszámolót. A helsinki találkozó is a négyhatalmi értekezletre irányítja a világ ügyeimét Felszólalásában először a béke világtalálkozó felhívására utalt: — Az az ünnepélyes és kitörő lelkesedés, amely a helsinki világtalálkozó záróülésén a fel hívást fogadta, előjele volt annak a visszhangnak, amely erre a felhívásra a világ min den táján felelt. Éz a felhívás megragad1 a és kifejezte a népek meggyőződését és békeakaraiát. Péter János a továbbiakban rámutatott arra, hogy bár a találkozót a Béke-Világtanács hívta egybe, annak munkájában számos más politikai, kulturális társadalmi, egyházi szervezet képviselője, és mozgalmakhoz nem kötött közéleti személyiség vett részt. Világosan kitűnt a tárgyalások során, hogy a leglényegesebb kérdésekben elért és elérhető egyetértés a Béke-Világ'anács szívós munkásának és a Szovjetunió békekezdemér.yezéss- nek az eredménye — állapította meg, majd hangsúlyozta: a népek békemozgalma ma már hatalmas politikai erővé _fejlődött. Annak a meggyőződésnek — folytatta —, hogy a leglényegesebb kérdésekben a megoldások elérhető távolságban vannak. az is alapja, hoey ezekben a kérdésekben a békeszereto közvélemény már kialakult. Ez a közvélemény éreztetni fogja hatását a genfi tárgyalásokon. A különböző rendszerekben ■'■lő népek együttműködésének lehetősége és szükségessége reá lis tapasztalatok alapján jutott kifejezésre a gyűlés során. Számos felszólaló elmondotta: ha a népek elérik céljukat és a fegyverkezési verseny helyett a:: életszínvonal emeléséért építő versenybe lépnek egymással, ha a fegyverkezésre fordított ösz- szegek a népek '.felemelkedését szolgálják, ha az atomerő a pusz'itás tervei helyett az alkotó munka szolgálatába áll, akkor a népek előtt eddig soha nem látott jólét lehetőségei tárulnak fel. A következőkben utalt arra, hogy a helsinki találkozó a világ közvéleményének figyelmét a genfi tanácskozásra összpontosította. A helsinki gyűlés a népek számára egyetlen feladatot jelöl meg: támogatni a genfi tárgyalásokat és szembefordulni a hidegháború veszélyével. A négyhatalmi tárgyalásokon valószínűleg előkerül minden olyan lényeges kérdés, amely okozója a mai feszültségnek. A népek erős közvéleménye mind ezekben a kérdésekben követel heti a reális megegyezést — mondotta befejezésül Péter János. A világtalálkozó albizottságainak határozatai A következő felszólaló Ne- kozó albizottság egységesen kömes György, az Országos Béketanács tagja volt. Ismertette az egyes bizottságokban hozott fontos határozatokat. A leszerelés és az atomfegyverek kérdésével foglalkozó bizottság határozata teljes mér tékben elitéli az atomháborút, és olyan világ értekezlet összehívását javasolja, amelyen nemcsak az ENSZ tagjai, hanem az ENSZ-ben nem levő országok is részt vesznek. A katonai tömbökkel és a biztonság kérdésével foglalkozó bizottságban teljes egyetértés Született: véget kell vetni Európa katonai tömbökre való szétsza- kítottságának, egyesíteni kell Németországot úgy, hogy kizárja a német mili- tarizmus feltámadását. Az ázsiai problémával foglalkozó albizottság magáévá telte a Nehru és Csou En-laj meghirdette öt alapelvet a békés egymás mellett élésről. A határozat valamennyi nép nevében deklarálta, hogy Tajvan vitathatatlanul a Kínai Népköztársaság szerves része. Az ENSZ kérdésével foglalvetelte a Kínai Népköztársaság felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ugyanakkor kinyilvánította — s ez minket magyarokat is közvetlenül érint — hogy „ha felveszik mindazokat az államokat, amelyek az alapokmány értelmében jogosultak az ENSZ,-tagságra, de pillanatnyilag ki vannak zárva ebből a szervezetből, akkor az ENSZ megkapná egyetemes jel legét és megerősítené tekintélyét“. A nevelés és ifjúság kérdéseivel külön bizottság foglalkozott és megállapította, hogy harcolni kell a fiatalok robb életfeltételeiért. Az együttműködés és a béke erői akciójának megvizsgálására alakult bizottság meggyőződése, hogy csak a közvélemény nyomása kényszerítheti ki minden nemzetközi kérdés békés rendezését. Javasolta, hogy augusztus 6-án Hirosima atombombázásának évfordulóján rendezzenek világméretű akciónapot a békéért, s követeljék a leszerelést és az atomfegyverek teljes betiltását. A magyar békemozgalom feladatai • A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára számolt be a magyar delegáció Helsinkiben végzett munkájáról és azokról a legfontosabb feladatokról, amelyek a helsinki tanácskozással kapcsolatban a magyar békemozgalom előtt állnak. Elmondotta, hogy a magyar delegáció eredményes munkát végzett. — A delegációnkban résztvevő munkásküldöttek meglátogattak finn üzemeket — folytatta Bugár Jánosné. — Beszélgettek az ott dolgozókkal és meleg, szívélyes kapcsolatot teremtettek velük. — Hálásan gondolunk a Finn—Magyar Társaságra, amely lehetőséget teremtett számunkra, hogy kapcsolatot teremthessünk üzemi munkásokkal, művészekkel tudósokkal. A továbbiakban Bugár Jánosné a ’ feladatokról beszélt. Hangsúlyozta: vagyon fontosnak tartjuk, hogy a béke-világtalálkozó tanulságairól, tapasztalatairól az egész magyar népet tájékoztassuk. A feladatok megoldását úgy látjuk eredményesnek, ha azt a békemozgalom a tömegszervezetekkel való legszorosabb együttműködésben valósítja meg. A békéért vívott harcot sbkkal «inkább, mint eddig a napi feladatokkal való légszűrő sabb összefüggésben kell folytatni — mondotta. A beszámolók után az ülés részvevői megtekintették c Bartók Bélának adományozott nemzetközi békedíj magyar feliratú diplomáját és kitüntetését. Majd Deák János, a MÁVAG Kossuth-díjas művezetője és Czukár György, a Csongrád megyei békebizottság titkára mondotta el, hogy a dolgozók, akik nagy figyelemmel kísérték a helsinki tanácskozást, kérik a magyar küldötteket: tartsanak beszámoló gyű léseket. Az Országos Békebizottság értekezlete Mihályfi Ernő zárószavaival ért véget. Nagygyűlés Drezdában a német-lengyel Saatárszerződés aláírásának évfordulóján Berlin (MTI) Az Odera-Neis- se békehatár kijelöléséről szóló szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából csütörtökön több mint százezer ember részvételével nagygyűlést tartottak Drezda főterén. Boleslaw Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaságban időző lengyel kormányküldöttség vezetője, rámu tatott a Drezdában véghezvitt borzalmas háborús pusztításra és felszólította a német népet, ne alacsonyodjék le többé az imperializmus eszközévé, hanem fokozza a német milita- rizmus végleges felszámolását célzó erőfeszítéseit, mert ezzel eltávolítja a legnagyobb akadályt Németország újraegyesítésének útjából. Kari Maron, az NDK belügy minisztere, a nagygyűlésen mondott beszédében kijelentette: „Készek vagyunk együttesen megvédeni az Odera-Neis- se békehatárt a nyugatnémetországi fasiszta revanspolitiku- sok kalandor terveivel szemben.“ A Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának közös nyilatkozata Peking (Uj Kína) A Kínai Népköztársaság kormányának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának 1955 július 7-én aláírt közös nyilatkozata többek között így hangzik: A Vietnami Demokratikus Köztársaság Ho Si Minh elnök vezetése alatt álló kormánykül döttségének kínai látogatása során június 27—július 7-ig tár gyalások folytak a Kínai Nép- köztársaság Csou En-laj minisz terelnök vezetése alatt álló küldöttsége és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között azoknak az elveknek alapján, amelyeket Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke és Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke között megtartott tanácskozáson fektettek le. A két fél tárgyalásai során megvitatásra kerültek a Kínai Népköztársaságot és a Vietnami Demokratikus Köztársaságot közösen érdeklő ügyek és a mai nemzetközi helyzet nagyobb jelentőségű kérdései. A két fél egybehangzó véleménye szerint a genfi értekezleten résztvett országokra hárul a felelősség az egyezmények végrehajtásának biztosításáért. A két fél teljes mértékben magáévá teszi a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és India miniszterelnökének 1955 június 22-i közös nyilatkozatában foglalt felhívást és figyelmeztetést arra, hogy a genfi egyezmények végrehajtásában érdekelt valamennyi kormánynak tőle telhetőíeg mindent el kell követnie az egyezmények céljainak teljes elérése érdekében és itt, ahol a politikai rendezés előkészítésére választásokat kell tartani, az érdekelt kormányok erőfeszítéseinek az egyezményekben foglalt rendel kezések pontos végrehajtására kell irányulniok. A két fél mély meggyőződése szerint a vietnami nép erőfeszítései, amelyek hazájuknak az északi és déli övezetek között folytatott tanácskozások alapján történő egyesítésére irányulnak, minden bizonnyal számíthatnak valamennyi béke szerető és a genfi egyezményeket tiszteletben tartó ország és nép teljes támogatására. A történelmi jelentőségű ázsiai-afrikai értekezlet példát mutatott arra, milyen összhangban működhetnek különböző társadalmi rendszerű országok. A két fél örömmel állapítja meg, hogy az ázsiaiafrikai értekezlet hatása nap- ról-napra növekedik. Melegen üdvözli a két fél azoknak a fontos lépéseknek sorozatát, amelyeket a Szovjetunió, India, és több más békeszerető ország legutóbb a béke ügyé ■nek előmozdítása érdekében tett. A békeszereto országok és népek erőfeszítéseinek eredményeként már mutatkoz nak a nemzetközi feszültség enyhülésének jelei. Egy új háború fenyegetését azonban még nem sikerült teljesen kiküszöbölni, a nemzetközi helyzet még nem javult meg alapvetően és egyes nagy fontosságú országok vezetői még mindig az úgynevezett „erőpolitikával“ kérkednek. A két fél úgy véli, hogy a katonai tömbök szervezésén, katonai támaszpontok létesítésén, a fegyverkezés fokozásán és háborús propaganda folytatásán alapuló „erőpolitika” szöges ellentétben áll a világ népeinek azzal a közös óhajával, hogy fenntartsák a nemzetközi békét és az egyetemes biztonságot. A két fél örömmel állapítja meg, hogy a békés egymás mellett élés öt alapelvét egyre több ország ismeri el és fogadja el. A két fél úgy véli, hogy a kölcsönös bizalom megteremtése a nemzetek között, a nemzetközi feszültség kiküszöbölése és a különböző országok baráti . együttműködésének kifejlesztése attól függ, hogy a világ valamennyi országa általános és minden téren irányító elvek ként fogadja el ezen elveket, egymáshoz való viszonyában. A két fél megismétli, hogy a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság a békés egymás mellett élés öt alapelvének megefe- lelően kész normális és szívélyes kapcsolatokat létesíteni vala mennyi országgal és különösen baráti és jószomszédi kap csőlátókat a körülöttük levő országokkal. A két fél teljes együttérzését és támogatását fejezi ki a kínai és a vietnami nép jogos küzdelmei iránt abban a mély meg győződésben, hogy küzdelmeik biztos győzelmet aratnak. A két félnek az a véleménye, hogy a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági és műszaki együttműködése üdvös lesz a két nép békés, építő munkára irányuló erőfeszítései szempontjából. A Kínai Népko- társaság kormánya abból a célból, hogy segítséget nyújtson a vietnami népnek a hosszas háború által ütött sebek begyó- gyításában és népgazdaságának helyreállításában és továbbfejlesztésében, ellenszolgáltatás nélkül 800 millió kínai jüant adományoz a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának. A Kínai Népköztársaság korma nya ebből az összegből segít Vietnamnak a vasutak, folyami kikötők, országutak és hidak újjáépítésében, valamint textilgyárak, cserzőüzemek, orvosi műszergyárak, élektromos készülékgyárak, mezőgazdasagi eszközöket készítő gyárak, papírgyárak ítb. helyreállításában és felépítésében. A két fél megállapodik abban is, hogy teljes mértékben együttműködik egymással műszaki vonalon. A két ország gazdasági fejlődésének előmozdítása és népeik életszínvonalának megjavítása céljából a Írét fél egyetért továbbá abban, hogy az egyenlőség és kölcsönös előny alapján lépésről lépésre kiterjeszti kölcsönös k<»res körteimét. A két fél elhatározza kultuí ális cserelátogatások, valamint diák-, könyv- és irodalomcsere megszervezését. A két. félnek mély meggyőződése, hogy őszinteség és összhang légkörében folytatott megbeszélései nemcsak a két nép között fennálló egység és barátság megszilárdításának és igazságos harcuknak érdekeit szolgálják, hanem minden bizonynyal a világbéke megóvásának közös ügyét is. Ulan-Baíorfea és Moszkvába utazott a VietEiHBiii Demokratikus Köztársaság kormány küldöttsége Mao Ce-tung elnök csütörtökön estebédet adott Ho Si Minh elnöknek és a vietnami kormányküldöttség tagjai tiszteletére. A vietnami vendégeken kívül jelen voltak: Csu Te, a Kínai Népköztársaság al- elnöke, Liu Sao-csi, az Országos Népi Gyűlés elnökségének elnöke. Csou En-laj, az Államtanács elnöke, az Országos Népi Gyűlés elnökségének alel- nökei, az Államtanács elnökhelyettesei, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Országos Bizottságának alelnökei, a Kínai Kommunista Bárt Központi Bizottságának tagjai és a kínai közélet más vezető személyiségei. Ho Si Minh elnök és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége miután a Kínai Népköztársaság kormányának meghívására 15 napos látogatást tett Kínában, pénteken délelőtt repülőgépen Ulan Bátorba, illetőleg Moszkvába utazott. Az anyák világkongresszusán Az Anyák Világkongresszusának július 7-i délutáni ülésén egyhangúlag megválasztották a mandátumvizsgáló bizottságot és a kongresszus titkárságát. A kongresszus résztvevői nagy figyelemmel hallgatták meg Sinone asszonynak — Oradour-sur-Glane francia városka véletlenül életbenmaradt egyik lakosának — beszédét. (Oradour-sur-Glane francia várost a hitleristák 1944 júniusában eltörölték a föld színéről.) Sinone asszony arról a szörnyű napról beszélt, amikor legyilkolták a város lakóit. Fel szólította az anyákat, hogy egyesüljenek az új háború réme elleni harcban. „A mi erőnk — a világon élő valamennyi anya ereje — óriási. Valamennyien együtt ki jelentjük: soha többé háborút! Élüzem címmel tüntettek ki kilenc állami gazdaságot Az állami gazdaságok minisz tere és a MEDOSZ elnöksége élüzem címmel, az ezzel járó vándorzászlóval és oklevéllel tüntette ki, valamint pénzjutalomban részesítette az 1955 évi tavaszi időszakában a növény termelésben, az állattenyésztés ben és a gépek kihasználásában legjobb eredményt elért állami gazdaságokat, köztük a juhépusztai szarvasmarha törzsállattenyésztő állami gazdaságot és a Kajmádi Állami Gazdaságot. Élenjáró kombájnvezetők és traktorosok versenye Aránylag rövid ideje tart az aratás, de az eddigi eredmények máris azt mutatják, hogy a kombájnvezetők, aratógépkezelők legnagyobb része jól felkészült a gabonabetakarítas nagy munkájára. A gépállomási kombájnvezetők közül különösen jó eredményt ért el Horváth József, a császártöltési gépállomás kombájnvezetője, aki két .nap alatt 30 holdon aratta le a gabonát és erről a területről 513 mázsa termést csépelt el. Az aratógép kezelők közül az elmúlt napokban kiemelkedő teljesítményt ért el Radóczi Imre, a kiskun- majsai gépállomás és Cseh Benő, a ceglédi gépállomás traktorosa. Az előbbi három nap alatt 47, az utóbbi pedig 42 holdat aratott le. Nem hanyagolják el a gépállomásokon aratás közben sem a gépi kapálást. A megyék gépi kapálási versenyében az első Tolna megye, második Komárom. A traktorosok kapálási versenyében Lőrincz László, a kiskunfélegyházi gépállomás traktorosa vezet. Második Ben- ke István (Szedres), harmadik Kovács István (Szedres). A gép állomások kapálási versenyében a szedresi gépállomás jár az élen, amely gépi kapálási tervét 240 százalékra teljesítette.
