Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-09 / 160. szám

NAPL.O 1955 JÚLIUS 9 A magyar küldöttség beszámolója a helsinki kéke -.világtalálkozóról A helsinki béke világtalálko­zón részt vett magyar küldött­ség beszámolt az Országos Bé­ketanács tagjainak és sajtó képviselőinek a béke-világpar- lamentjének munkájáról a ta­lálkozón szerzett élményekről, tapasztalatokról. Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes az Országos Béketanács alelnökének meg­nyitója után Péter János refor­mátus püspök, a Béke-Világta- nács tagja mondott beszámolót. A helsinki találkozó is a négyhatalmi értekezletre irányítja a világ ügyeimét Felszólalásában először a béke világtalálkozó felhívására utalt: — Az az ünnepélyes és kitö­rő lelkesedés, amely a helsinki világtalálkozó záróülésén a fel hívást fogadta, előjele volt an­nak a visszhangnak, amely erre a felhívásra a világ min den táján felelt. Éz a felhívás megragad1 a és kifejezte a népek meggyő­ződését és békeakaraiát. Péter János a továbbiakban rámutatott arra, hogy bár a ta­lálkozót a Béke-Világtanács hívta egybe, annak munkájában számos más politikai, kulturális társadalmi, egyházi szervezet képviselője, és mozgalmakhoz nem kötött közéleti személyiség vett részt. Világosan kitűnt a tárgyalá­sok során, hogy a leglényegesebb kérdések­ben elért és elérhető egyet­értés a Béke-Világ'anács szí­vós munkásának és a Szov­jetunió békekezdemér.yezéss- nek az eredménye — állapította meg, majd hang­súlyozta: a népek békemozgalma ma már hatalmas politikai erővé _fejlődött. Annak a meggyőződésnek — folytatta —, hogy a leglényege­sebb kérdésekben a megoldá­sok elérhető távolságban van­nak. az is alapja, hoey ezekben a kérdésekben a békeszereto közvélemény már kialakult. Ez a közvélemény éreztetni fogja hatását a genfi tárgyalásokon. A különböző rendszerekben ■'■lő népek együttműködésének lehetősége és szükségessége reá lis tapasztalatok alapján jutott kifejezésre a gyűlés során. Szá­mos felszólaló elmondotta: ha a népek elérik céljukat és a fegy­verkezési verseny helyett a:: életszínvonal emeléséért építő versenybe lépnek egymással, ha a fegyverkezésre fordított ösz- szegek a népek '.felemelkedését szolgálják, ha az atomerő a pusz'itás tervei helyett az alko­tó munka szolgálatába áll, ak­kor a népek előtt eddig soha nem látott jólét lehetőségei tá­rulnak fel. A következőkben utalt arra, hogy a helsinki találkozó a világ közvéleményének figyelmét a genfi tanácskozásra összpon­tosította. A helsinki gyűlés a népek számára egyetlen feladatot je­löl meg: támogatni a genfi tárgyaláso­kat és szembefordulni a hi­degháború veszélyével. A négyhatalmi tárgyalásokon valószínűleg előkerül minden olyan lényeges kérdés, amely okozója a mai feszültségnek. A népek erős közvéleménye mind ezekben a kérdésekben követel heti a reális megegyezést — mondotta befejezésül Péter Já­nos. A világtalálkozó albizottságainak határozatai A következő felszólaló Ne- kozó albizottság egységesen kö­mes György, az Országos Béke­tanács tagja volt. Ismertette az egyes bizottságokban hozott fontos határozatokat. A leszerelés és az atomfegy­verek kérdésével foglalkozó bizottság határozata teljes mér tékben elitéli az atomháborút, és olyan világ értekezlet össze­hívását javasolja, amelyen nemcsak az ENSZ tagjai, ha­nem az ENSZ-ben nem levő országok is részt vesznek. A katonai tömbökkel és a biztonság kérdésével foglalkozó bizottságban teljes egyetértés Született: véget kell vetni Európa ka­tonai tömbökre való szétsza- kítottságának, egyesíteni kell Németországot úgy, hogy kizárja a német mili- tarizmus feltámadását. Az ázsiai problémával foglalkozó albizottság magáévá telte a Nehru és Csou En-laj meghir­dette öt alapelvet a békés egy­más mellett élésről. A határo­zat valamennyi nép nevében deklarálta, hogy Tajvan vitathatatlanul a Kí­nai Népköztársaság szerves része. Az ENSZ kérdésével foglal­vetelte a Kínai Népköztársaság felvételét az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe. Ugyanakkor kinyilvánította — s ez minket magyarokat is közvetlenül érint — hogy „ha felveszik mindazo­kat az államokat, amelyek az alapokmány értelmében jogo­sultak az ENSZ,-tagságra, de pillanatnyilag ki vannak zárva ebből a szervezetből, akkor az ENSZ megkapná egyetemes jel legét és megerősítené tekinté­lyét“. A nevelés és ifjúság kérdé­seivel külön bizottság foglalko­zott és megállapította, hogy harcolni kell a fiatalok robb életfeltételeiért. Az együttműködés és a béke erői akciójának megvizsgálásá­ra alakult bizottság meggyőző­dése, hogy csak a közvélemény nyomása kényszerítheti ki min­den nemzetközi kérdés békés rendezését. Javasolta, hogy augusztus 6-án Hirosima atombombázásá­nak évfordulóján rendezzenek világméretű akciónapot a béké­ért, s követeljék a leszerelést és az atomfegyverek teljes be­tiltását. A magyar békemozgalom feladatai • A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára számolt be a magyar delegáció Helsinkiben végzett munkájá­ról és azokról a legfontosabb feladatokról, amelyek a helsin­ki tanácskozással kapcsolatban a magyar békemozgalom előtt állnak. Elmondotta, hogy a magyar delegáció eredményes munkát végzett. — A delegációnkban résztve­vő munkásküldöttek megláto­gattak finn üzemeket — foly­tatta Bugár Jánosné. — Beszél­gettek az ott dolgozókkal és meleg, szívélyes kapcsolatot te­remtettek velük. — Hálásan gondolunk a Finn—Magyar Tár­saságra, amely lehetőséget te­remtett számunkra, hogy kap­csolatot teremthessünk üzemi munkásokkal, művészekkel tu­dósokkal. A továbbiakban Bugár Já­nosné a ’ feladatokról beszélt. Hangsúlyozta: vagyon fontosnak tartjuk, hogy a béke-világtalálkozó tanulságairól, tapasztalatairól az egész magyar népet tájé­koztassuk. A feladatok megoldását úgy látjuk eredményesnek, ha azt a békemozgalom a tömegszer­vezetekkel való legszorosabb együttműködésben valósítja meg. A békéért vívott harcot sbkkal «inkább, mint eddig a napi feladatokkal való légszűrő sabb összefüggésben kell foly­tatni — mondotta. A beszámolók után az ülés részvevői megtekintették c Bartók Bélának adományozott nemzetközi békedíj magyar fel­iratú diplomáját és kitünteté­sét. Majd Deák János, a MÁVAG Kossuth-díjas műve­zetője és Czukár György, a Csongrád megyei békebizottság titkára mondotta el, hogy a dolgozók, akik nagy figyelem­mel kísérték a helsinki tanács­kozást, kérik a magyar küldöt­teket: tartsanak beszámoló gyű léseket. Az Országos Békebizottság értekezlete Mihályfi Ernő záró­szavaival ért véget. Nagygyűlés Drezdában a német-lengyel Saatárszerződés aláírásának évfordulóján Berlin (MTI) Az Odera-Neis- se békehatár kijelöléséről szóló szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából csütör­tökön több mint százezer em­ber részvételével nagygyűlést tartottak Drezda főterén. Boleslaw Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztár­saságban időző lengyel kor­mányküldöttség vezetője, rámu tatott a Drezdában véghezvitt borzalmas háborús pusztításra és felszólította a német népet, ne alacsonyodjék le többé az imperializmus eszközévé, ha­nem fokozza a német milita- rizmus végleges felszámolását célzó erőfeszítéseit, mert ezzel eltávolítja a legnagyobb aka­dályt Németország újraegyesí­tésének útjából. Kari Maron, az NDK belügy minisztere, a nagygyűlésen mondott beszédében kijelentet­te: „Készek vagyunk együtte­sen megvédeni az Odera-Neis- se békehatárt a nyugatnémet­országi fasiszta revanspolitiku- sok kalandor terveivel szem­ben.“ A Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának közös nyilatkozata Peking (Uj Kína) A Kínai Népköztársaság kormányának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának 1955 július 7-én aláírt közös nyilatkozata többek között így hangzik: A Vietnami Demokratikus Köztársaság Ho Si Minh elnök vezetése alatt álló kormánykül döttségének kínai látogatása során június 27—július 7-ig tár gyalások folytak a Kínai Nép- köztársaság Csou En-laj minisz terelnök vezetése alatt álló küldöttsége és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mányküldöttsége között azok­nak az elveknek alapján, ame­lyeket Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke és Ho Si Minh, a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság elnöke között megtartott tanácskozá­son fektettek le. A két fél tárgyalásai során megvitatásra kerültek a Kínai Népköztársaságot és a Vietna­mi Demokratikus Köztársasá­got közösen érdeklő ügyek és a mai nemzetközi helyzet na­gyobb jelentőségű kérdései. A két fél egybehangzó véle­ménye szerint a genfi értekezleten résztvett országokra hárul a felelősség az egyezmények végrehajtá­sának biztosításáért. A két fél teljes mértékben ma­gáévá teszi a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének és India miniszterelnökének 1955 június 22-i közös nyilatkozatá­ban foglalt felhívást és figyel­meztetést arra, hogy a genfi egyezmények végrehajtásában érdekelt valamennyi kormány­nak tőle telhetőíeg mindent el kell követnie az egyezmények céljainak teljes elérése érdeké­ben és itt, ahol a politikai ren­dezés előkészítésére választáso­kat kell tartani, az érdekelt kormányok erőfeszítéseinek az egyezményekben foglalt rendel kezések pontos végrehajtására kell irányulniok. A két fél mély meggyőződése szerint a vietnami nép erőfe­szítései, amelyek hazájuknak az északi és déli övezetek kö­zött folytatott tanácskozások alapján történő egyesítésére irányulnak, minden bizonnyal számíthatnak valamennyi béke szerető és a genfi egyezménye­ket tiszteletben tartó ország és nép teljes támogatására. A történelmi jelentőségű ázsiai-afrikai értekezlet példát mutatott arra, milyen össz­hangban működhetnek külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok. A két fél örömmel ál­lapítja meg, hogy az ázsiai­afrikai értekezlet hatása nap- ról-napra növekedik. Melegen üdvözli a két fél azok­nak a fontos lépéseknek soro­zatát, amelyeket a Szovjetunió, India, és több más békeszere­tő ország legutóbb a béke ügyé ■nek előmozdítása érdekében tett. A békeszereto országok és népek erőfeszítéseinek ered­ményeként már mutatkoz ­nak a nemzetközi feszültség enyhülésének jelei. Egy új háború fenyegetését azonban még nem sikerült tel­jesen kiküszöbölni, a nemzet­közi helyzet még nem javult meg alapvetően és egyes nagy fontosságú országok vezetői még mindig az úgynevezett „erőpolitikával“ kérkednek. A két fél úgy véli, hogy a katonai tömbök szervezésén, katonai támaszpontok létesítésén, a fegyverkezés fokozásán és há­borús propaganda folytatásán alapuló „erőpolitika” szöges el­lentétben áll a világ népeinek azzal a közös óhajával, hogy fenntartsák a nemzetközi bé­két és az egyetemes biztonsá­got. A két fél örömmel állapítja meg, hogy a békés egymás mellett élés öt alapelvét egyre több or­szág ismeri el és fogadja el. A két fél úgy véli, hogy a köl­csönös bizalom megteremtése a nemzetek között, a nemzet­közi feszültség kiküszöbölése és a különböző országok bará­ti . együttműködésének kifej­lesztése attól függ, hogy a világ valamennyi országa általános és minden téren irányító elvek ként fogadja el ezen elveket, egymáshoz való viszonyában. A két fél megismétli, hogy a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság a békés egymás mel­lett élés öt alapelvének megefe- lelően kész normális és szívélyes kapcsolatokat létesíteni vala mennyi országgal és különö­sen baráti és jószomszédi kap csőlátókat a körülöttük levő országokkal. A két fél teljes együttérzését és támogatását fejezi ki a kínai és a vietnami nép jogos küz­delmei iránt abban a mély meg győződésben, hogy küzdelmeik biztos győzelmet aratnak. A két félnek az a véleménye, hogy a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági és mű­szaki együttműködése üdvös lesz a két nép békés, építő munkára irányuló erőfeszítései szempontjából. A Kínai Népko- társaság kormánya abból a cél­ból, hogy segítséget nyújtson a vietnami népnek a hosszas há­ború által ütött sebek begyó- gyításában és népgazdaságának helyreállításában és továbbfej­lesztésében, ellenszolgáltatás nélkül 800 millió kínai jüant adomá­nyoz a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormányá­nak. A Kínai Népköztársaság korma nya ebből az összegből segít Vietnamnak a vasutak, folyami kikötők, országutak és hidak újjáépítésében, valamint textil­gyárak, cserzőüzemek, orvosi műszergyárak, élektromos ké­szülékgyárak, mezőgazdasagi eszközöket készítő gyárak, pa­pírgyárak ítb. helyreállításá­ban és felépítésében. A két fél megállapodik ab­ban is, hogy teljes mértékben együttműködik egymással mű­szaki vonalon. A két ország gazdasági fejlő­désének előmozdítása és népeik életszínvonalának megjavítása céljából a Írét fél egyetért to­vábbá abban, hogy az egyenlőség és kölcsönös előny alapján lépésről lépés­re kiterjeszti kölcsönös k<»res körteimét. A két fél elhatározza kultu­í ális cserelátogatások, valamint diák-, könyv- és irodalomcsere megszervezését. A két. félnek mély meggyőződé­se, hogy őszinteség és összhang légkörében folytatott megbe­szélései nemcsak a két nép kö­zött fennálló egység és barát­ság megszilárdításának és igaz­ságos harcuknak érdekeit szol­gálják, hanem minden bizony­nyal a világbéke megóvásának közös ügyét is. Ulan-Baíorfea és Moszkvába utazott a VietEiHBiii Demokratikus Köztársaság kormány küldöttsége Mao Ce-tung elnök csütör­tökön estebédet adott Ho Si Minh elnöknek és a vietnami kormányküldöttség tagjai tisz­teletére. A vietnami vendége­ken kívül jelen voltak: Csu Te, a Kínai Népköztársaság al- elnöke, Liu Sao-csi, az Orszá­gos Népi Gyűlés elnökségének elnöke. Csou En-laj, az Állam­tanács elnöke, az Országos Né­pi Gyűlés elnökségének alel- nökei, az Államtanács elnökhe­lyettesei, a Kínai Népi Politi­kai Tanácskozó Testület Orszá­gos Bizottságának alelnökei, a Kínai Kommunista Bárt Köz­ponti Bizottságának tagjai és a kínai közélet más vezető sze­mélyiségei. Ho Si Minh elnök és a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság kormányküldöttsége mi­után a Kínai Népköztársaság kormányának meghívására 15 napos látogatást tett Kínában, pénteken délelőtt repülőgépen Ulan Bátorba, illetőleg Mosz­kvába utazott. Az anyák világkongresszusán Az Anyák Világkongresszu­sának július 7-i délutáni ülésén egyhangúlag megválasztották a mandátumvizsgáló bizottságot és a kongresszus titkárságát. A kongresszus résztvevői nagy figyelemmel hallgatták meg Sinone asszonynak — Oradour-sur-Glane francia vá­roska véletlenül életbenmaradt egyik lakosának — beszédét. (Oradour-sur-Glane francia várost a hitleristák 1944 jú­niusában eltörölték a föld szí­néről.) Sinone asszony arról a szörnyű napról beszélt, amikor legyilkolták a város lakóit. Fel szólította az anyákat, hogy egyesüljenek az új háború ré­me elleni harcban. „A mi erőnk — a világon élő valamennyi anya ereje — óriási. Valamennyien együtt ki jelentjük: soha többé háborút! Élüzem címmel tüntettek ki kilenc állami gazdaságot Az állami gazdaságok minisz tere és a MEDOSZ elnöksége élüzem címmel, az ezzel járó vándorzászlóval és oklevéllel tüntette ki, valamint pénzjuta­lomban részesítette az 1955 évi tavaszi időszakában a növény termelésben, az állattenyésztés ben és a gépek kihasználásá­ban legjobb eredményt elért állami gazdaságokat, köztük a juhépusztai szarvasmarha törzsállattenyésztő állami gaz­daságot és a Kajmádi Állami Gazdaságot. Élenjáró kombájnvezetők és traktorosok versenye Aránylag rövid ideje tart az aratás, de az eddigi eredmé­nyek máris azt mutatják, hogy a kombájnvezetők, aratógépke­zelők legnagyobb része jól fel­készült a gabonabetakarítas nagy munkájára. A gépállomási kombájnveze­tők közül különösen jó ered­ményt ért el Horváth József, a császártöltési gépállomás kom­bájnvezetője, aki két .nap alatt 30 holdon aratta le a gabonát és erről a területről 513 mázsa termést csépelt el. Az aratógép kezelők közül az elmúlt napok­ban kiemelkedő teljesítményt ért el Radóczi Imre, a kiskun- majsai gépállomás és Cseh Be­nő, a ceglédi gépállomás trak­torosa. Az előbbi három nap alatt 47, az utóbbi pedig 42 hol­dat aratott le. Nem hanyagolják el a gép­állomásokon aratás közben sem a gépi kapálást. A megyék gépi kapálási versenyében az első Tolna megye, második Ko­márom. A traktorosok kapálási versenyében Lőrincz László, a kiskunfélegyházi gépállomás traktorosa vezet. Második Ben- ke István (Szedres), harmadik Kovács István (Szedres). A gép állomások kapálási versenyé­ben a szedresi gépállomás jár az élen, amely gépi kapálási tervét 240 százalékra teljesí­tette.

Next

/
Thumbnails
Contents