Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-06 / 157. szám

1955 JÚLIUS 6 NAPLÓ S Fordítson nagyobb gondot a gabona betakarítására A segédművezető a szálkai Fejlődés Tsz pártszervezete A gabonabetakarítás nagy erőpróba a tsz pártszervezetek számára is, ennek sikeres vég­rehajtásának nyilván a párt- szervezet erősödéséhez is kell vezetnie. A kommunisták ed­ződnek, erősödnek, és ezáltal lesznek alkalmasak még na­gyobb feladatok végrehajtásá­ra. A pártvezetőségen múlik tehát az, hogyan erősíti most a pártszervezetet. A szálkai Fejlődés tsz-ben körülbelül ugyanannyi a párt­tag, mint a pártonkívüli. A párttagok egy része példás, áldozatkész munkát végez a tsz-ben a közös jövedelem fo­kozása érdekében. A párt tit­kára, Dulai János elvtárs is szorgalmas, dolgos ember. De vajon elégséges-e a kommunis­ták példamutató munkája ah­hoz, hogy a pártszervezet ered­ményesen tudja segíteni a ga­bonabetakarítást ? A példamutatás fontos, de nem elégséges. Emellett szüli séges az állandó politikai nevelőmunka, a párttagok különböző feladatokkal való megbízása, mert csak így tud a pártszervezet az egész tsz- re kihatóan foglalkozni a gabonabetakarítás szorgal­mazásával. A szálkai Fejlődés tsz-ben azonban gyenge a politikai munka. A gabonabetakarítás előtt volt párttaggyűlés a tsz-ben, de sem a beszámoló, sem a hozzá­szólások nem tükrözték, hogy a pártszervezet valóban segí­teni akarja a gabonabetakarí­tást. A tsz vezetősége jól előké­szítette az aratást. Az eddigi tapasztalatok alapján nem ha­tos csoportokat szerveztek, ha­nem aratópáronként, külön- külön területen dolgoznak. Ez bevált módszerük. Amint az árpa aratásnál bebizonyosodott alapot adott a verseny kiszéle­sedésére is, megelőzi az egyen- lősdit és így nyilván mindenki jobban igyekszik. Ezenkívül ez a családtagok bevonása terén is előrehaladást jelent. Áz idős Geisz Mihály bácsi például azt mondta: — Én nem tudok annyit aratni, mint a fiatalok, de én sem hagyom, hogy a területe­men tovább álljon a gabona, mint a többiekén. — Geisz bácsi megbeszélte fiával és menyével, hogy segítsenek neki és ő is biztosította leg­alább akkora területű gabo­na learatását, mint a többiek. Geisz bácsin kívül még több idős tsz-tag is bevonja hasonló módon hozzátartozóit az aratá­si munkálatokba. Ez azonban csak úgy lenne teljes és eredményes, ha a párt- szervezet agitációs munkával megelőzné, hogy az egyéni fe­lelősséget egyik-másik tag semmibe vegye; segítené a versenymozgalom kibontako­zását és emellett mozgósítana a minőségi munkára. Nem mindegy például, hogy hogyan dolgozik a kaszás: ha a taka­róval veri a kalászokat, nyil­ván kihull a mag és az így el­pocsékolt gabona bizony sok tíz mázsát is elérhet. Például ha csak egy szem mag hull ki egy-egy kalászból, akkor is közel egy mázsa szemvesz­teség lesz holdanként. A kommunistáknak lett volna a feladatuk, hogy megma­gyarázzák: az értékes kenyér gabonát, a közös vagyont pocsékolják azzal, ha csak a gyors munkára törekszenek és nem ügyelnek a szemvesz­teségre. Szinte megszámlálhatatlan, látszólag apró-cseprő dolog be­folyásolja, hogy a tsz mennyi gabonát tud a magtárba vinni egy hold földről. Ha lazán kö­tik össze a kévéket, rakodás­nál széthullik, a gondatlan ge- reblyézés után ott marad a föl­dön a sok értékes kusza és igy tovább sorolhatnók. Nem új dolgok ezek, minden gazdálko­dó tudja, de ha a tsz párt- szervezete nem végez szívós, agitációs munkát a nap min­den órájában, akkor csak szó­beszéd marad a szemveszteség nélküli gabonabetakarítás. Még nincs késő, az aratás zöme most kezdődik. A párt­vezetőség készítse fel a kom­munistákat az ilyen irányú agi- tációra, mert félő, hogy nagy­szerűnek Ígérkező termés je­lentős része kárbavész. Bizto­sítsa, hogy először maga a párt tagság lássa: a gyors munka mellett a minőségre is ügyelni A Nagytormási Állami Gaz­daságban jól haladnak a nö­vényápolási munkák. 305 hold kukoricát háromszor kapálták meg fogaterővel, kétszer pedig kezzel és most a gazoló kapá­lás is folyamatban van. 50 hold takarmányrépát kétszer fogat­tal, kétszer kézi erővel, 30 hold cukorrépát, 10 hold burgonyát | kétszer fogattal, háromszor ké­keik De emellett politikai ne­velőmunkával forduljanak a pártonkívüliekhez is, hogy a tsz sikeresen oldhassa meg a gabonabetakarítás nagy felada tát. Adjanak a párttagoknak konkrét pártmegbizatásokat. Természetesen a pártpoliti­kai munka nem mehet a ter­melőmunka rovására, hiszen éppen az a célja, hogy segítse azt. Az agitációs munkát úgy kell megszervezni, hogy az ne je­lentsen kiesést a munkából. A tapasztalat az, hogy főleg a reggeli és az ebédidők a legalkalmasabbak az elbe­szélgetésre, de a hasonló le­hetőségeket kell kihasználni agitációs munkára. A szálkai Fejlődés tsz párt- szervezete eddig keveset tett a gabonabetakarítás érdekében. De ha szervezetten, tervszerű­en munkához lát, még eredmé­nyesen mozgósíthatja a kom­munistákon keresztül az egész tsz tagságát a gabonabetakarí­tásra és ezen keresztül a tsz megerősítésére. zi erővel kapáltak meg, s a burgonyát már kétszer feltöl­tögették. A 32 hold napraforgót két­szer kézi erővel, háromszor fo­gattal. 280 hold silókukoricát pedig egyszer kapálták meg fo- gatcrövel. Az aratás, cséplés ideje alatt nem lesz tehát gond a kapásnövényekre. A jó munka eredménye: Nem lesz gond a növényápolásra az aratás idején Dohánypajtát építenek Tengelicen Versenyre léptek egymással a kocsolai cséplőcsapatok Kocsola községben a napokban fejeződtek be a cséplés előkészületei. A községi tanács két közös szérűt jelölt ki a község területén, ahova a dolgozó parasztok összehordhat­ják gabonájukat, de a dolgozó parasztok kívánságára egy újabb közös szérűt is ki kellett jelölni. A községben a dalmandi gépállomás négy cséplőgépe dolgozik, ezekből egy gép, amelyet villanyerővel hajtatnak meg, a Vörös Csillag tsz gabonáját csépeli majd. A Il-es szá­mú cséplőcsapat versenyre hívta ki a másik három cséplő­csapatot. Mind a négy csapat 1070-es géppel dolgozik, tehát egyenlő eséllyel indul a versenyben. A községi tanács a csép­lő-csapatok részére egy vándorzászlót és egy versenyziszlót alapított. A vándorzászlót naponta kapja meg a legjobb tel­jesítményt elérő munkacsapat, a versenyzászlóval pedig a cséplés befejezésekor a legnagyobb összteljesítményt elérő cséplőcsapatot jutalmazzák. A tengelici Petőfi tsz tagjai dohánypajtát építenek. Az építkezési munkálatok befejezéshez közelednek. A községben egy túzfigyelő-tornyot is építettek és meg­szervezték a lakosság között a tűzfigyelő szolgálatot. FADDIKÉPEK Újabb tagokkal gyarapodik a nagy család... Gyurka bácsival\a faddi Kosuth tsz egyik tagjával ott ismerkedtünk meg a tsz gyü­mölcsösében, amint éppen ko­csira rakták az árpával teli zsákokat. Hogy tévedés ne essék azt is elmondjuk, ho­gyan kerültek a gyümölcsös­be az őszi árpával teli zsákok. Nagyon helyesen úgy hatá­roztak a Kossuth tsz tagjai, hogy 30 hold gyümölcsös terű létük gazdaságosabb kihasz­nálása céljából többek között 11 holdon őszi árpát vetnek. Ezt a területet aratta és egy­ben csépelte a kombájn. Az árpával teli zsákokat aztán Bitter Gyurka bácsi szállí­totta a magtárba. — 1951-ben [ a Kossuth tsz megalakulásakor én is tag lettem. 10 hold földdel, egy pár lóval, gazdasági felszere­léssel együtt léptem be, s mon dóm, hogy nem bántam meg. Más a nagyüzemi gazdálkodás más a traktor munkája és összehasonlíthatatlanul más a mai, mint a belépés előtti éle­tem — mondja Bitter György. Becsületesen dolgozom felesé­gemmel, lányommal együtt. A munkánk eredménye kézzel fogható. Egy tehenem, három süldőm, birkám és baromfia­im vannak, háztáji kukori­cám, szőlőm is jó termést Ígér No, meg az 50 deka árpa sem megvetendő, amelyet munka­egységenként most, vasárnap kaptunk előlegként. Lányom­mal együtt teljesített munka­egységekre 2.5 mázsa árpát kaptunk, de még kapunk, mert 17 mázsás átlagtermés ígérkezik holdanként. — Így élünk mi ebben a nagy családban, amely nap- ról-napra erősödik. Arra tö­rekszünk, hogy többen le­gyünk, nagyobb legyen a föld s akkor tudjuk csak igazán bebizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A Családból | még csak ketten, a lányom és én va­gyunk a Kossuth tsz tagjai, de a közös munkából a fele­ségem is kiveszi a részét. Rö­vid időn belül azonban két új taggal gyarapodik a nagy család, a nős fiam és vejem látva eredményeinket, a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára lepnek. Megérkeztünk. Az árpa fel­került. a magtár padlására, ahol a többiek forgatták, Szá­rították. — Ezután ne hozzon már többet Cyuri bácsi — íré fálkozott az egyik tag — mert nem tudjuk hová tenni. ■— Pe dig még lesz — mondotta mo­solyogna és indult az újabb fordulóért. Megtetszett Fa «Időn is a kom­bájn munkája Almacht László, a mözsi gépállomás kombájnvezetője a faddi Uj Élet termelőszövet­kezet földjén arat gépével. Eddig 57 hold őszi árpa termé sét takarította be. Munkáját nemcsak az Uj Élet tagjai kísérték figyelem­mel, hanem a Búzakalászból is átmentek megnézni, milyen munkát végez a kombájn. — Hozzánk nem kell kom­bájn, inkább levágjuk ma­gunk — mondogatták még nem is olyan régen. Arató- géppel való aratásra is csak területük 30 százalékát kö­tötték le. Most, hogy meglát­ták, hogyan dolgozik Almacht László gépe, megváltozott a véleményük, elhatározták, hogy összes gabonájukat kom bájnnal aratják le. Horváth Anna elvtársnő 1950. óta dolgozik a Dunafold­ván Kendergyárban, öt évvel ezelőtt a törőgépnél kezdte a munkát, hamarosan megbe­csült tágja lett a brigádnak. Ha a törőgép a vizes anyag vagy a túletetés miatt beful­ladt, ő volt mindig az első, aki a hozzávaló kulcsot meg­fogta és a rugókat felengedte, hogy brigádja a tervet telje­síteni tudja. Személyes példa­mutatással és népnevelő mun kával is lelkesítette a brigá­dot a jobb munkára. Az üzem vezetősége — lát­va Horváth elvtársnő odaadó és jó munkáját, — elküldte műszaki tanfolyamra. Ezután normás, majd segédművezetői beosztásba került. Most is jól megállja a helyét. A hozzá beosztott dolgozók szeretik és hallgatnak rá, mert pontos minden munkában, a rendel­lenességek ellen szigorúan fellép, mindenhol ott van, ahol segíteni kell. Horváth elvtársnő az ü. b. elnöke. Az ő szervező munká­jának tudható be többek kö­zött, hogy egy ifi brigád ala­kult, amely a múlt hónap 16- án megkezdte munkáját a törőgépnél, ö maga is DISZ tag, részt vesz a DISZ szer­vezet kultúrmunkájában is. Sokoldalú munkát végez, azt mondja: ,,Amivel a vezetőség, a dolgozók megbíznak, azt igyekszem becsülettel és lelkiismeretesen elvégezni, hogy minél jobban hozzájárul jak tervünk teljesítéséhez“. B. L. levelező A tamási járás kulturotthonainak nyári munkájáról Áz ozorai fiatalok nem keseredtek el, amiért kul- túrcsoportjuk nem jutott el a seregszemle megyei döntőjéig. Maguk is érzik, hogy előadá­saik színvonala még sok kí­vánnivalót hagy hátra. Nagy igyekezettel dolgoznak tehát tovább, hogy kulturális mun­kájuk minél magasabb szín­vonalra emelkedjék. Gácsi Fe­renc kultúrotthonigazgató és Poór Ferenc kultúrfelelős az ifjúság segítségével széleskörű néprajzi gyűjtést végez. Nem­csak az ozorai keletű dalokat, és táncokat kötik bokrétába, hanem a község történelmi hagyomá­nyait is feljegyzik. Fénykép- felvételeket készítenek pél­dául a történelmi nevezetes­ségű várromokról. Feldolgoz­zák Ozora történetét és az írott szöveget gazdag szem­léltető anyaggal élénkítik. Díszes albumot készítenek a népi együttes munkájáról. A hagyománygyűjtés mellett azonban nem feledkeznek el a fiatal kultúrmunkások a jelen­legi, szinte mindennapos felada tűkről, a kulturális agitációról sem. A hangoshíradón keresz­tül ajándékműsorral tisztelik meg az élenjáró dolgozókat, a termelőszövetkezet legjobb munkacsapatait és brigádjait. A termelésben és kötelesség teljesítésben élenjárókról fényképfelvételeket is készí­tenek és faliújságon keresz­tül népszerűsítik őket és eredményeiket. Nemcsak közvetve segítik a fiatalok az aratás, cséplés, be­takarítás nagy munkáját, ha­nem ifjú erejükkel, izmos kar­jukkal is. Segítenek az idős, egyedül nehezen boldoguló dől gozó parasztoknak, de a terme­lőszövetkezetnek is, ha szükség van rá. Arra is futja idejükből és lelkesedésükből, hogy még a nyár folyamán nagy előadások­ra készüljenek. Egyik válasz­tott színdarab, Moliére Duda Gyuri-ja, a másik egy mai té­májú magyar vígjáték, a Pety- tyes. Felsőnyéken Csuti István, a kultúrotthon­igazgató és egyben á DISZ-tit­kár is. Kettős felelősséggel és kettős lelkesedéssel irányítja a fiatalokat. Igen szépen szere­peltek a kulturális seregszem­lén és azóta az akkor megkez­dett úton járnak. A kultúrott­hon helyet és lehetőséget ad áz összejövetelekhez, a próbákhoz és a szórakozáshoz is. Esténként látogatják is a felsönyéki fiatalok; ping­pongoznak, újságokat olvas­nak. A színjátszó- és tánc- együttes műsorral készül, amelyet a termelőszövetkezet tagjainak tiszteletére mutat be ajandékműsor keretében. Az ozoraiak példájához ha­sonlóan a felsőnyéki fiatalok is aratóbrigádot szerveztek ugyanazon céllal. Nagyszokolyon Peres Árpád kultúrházigaz- gatónak igen jó elgondolásai vannak a kulturális munkával kapcsolatban. Nemcsak a DISz fiatalokat vonja be ebbe a munkába, hanem az MNDSZ- asszonyokat és az úttörőket is. A tavalyi módszerhez hason­lóan • •' az idén is előadást rendez­nek minden hét végén egy- egy élenjáró dolgozó, vagy a beadásban példamutató dol­gozó paraszt udvarán, ahova természetesen az egész falu népe elmehet. Ilyen alkal­makkor közreműködik a rig­mus-brigád, énekkar, a tánc- együttes, zenekar és szava­latokat is iktatnak a műsor­ba. A közeljövőben a szomszé­dos Iregszemcsére látogat el a nagyszokolyi kultúrcsoport és ajándékműsort ad az Uj Élet termelőszövetkezet tagjainak tiszteletére. Nagyszokolyon is az élenjá­rók népszerűsítésére szolgál a fotósok által készített képes­híradó. Magyarszéki József levele nyomán. A TT1T, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága és a Dunántúl című irodalmi folyó­irat szerkesztősége július 8-a helyett július 9-én tartja irodal­mi estjét az írószövetség pécsi csoportja tagjainak részvételé-

Next

/
Thumbnails
Contents