Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-06 / 157. szám
2 NAPLÓ 1955 JÚLIUS 6 A Szovjet Tudományos Akadémia ülésszaka tovább tárgyal az atomerő békés felhasználásáról Moszkva (TASZSZ) Moszkvában tovább folyik a szovjet Tudományos Akadémia ülésszaka, amelyen az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos tudományos és technikai kérdéseket vitatják meg. Július 2-án az Akadémia négy szakosztálya tartott ülést: fizikusok, vegyészek, biológusok és a technikai tudományok szakemberei számoltak be a rádióaktivitás felhasználásáról, a technológiai folyamatok tökéletesítésében, továbbá a fiziológiában és az orvostudomány bán. Az ülésszak hatalmas érdeklődést kelt a tudományos közvéleményben. A szakosztályok ülésein többszáz szovjet tudományos dolgozó és sok külföldi vendég vesz részt. Július 4-én a Szovjet Tudományos Akadémia fent említett négy szakosztálya folytatta üléseit. Fogadás az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén Moszkva (TASZSZ) W. Walm- sley az Egyesült Államok ideig lenes moszkvai ügyvivője július 4-én az amerikai nemzeti ünnep, a függetlenségi nap alkalmából fogadást rendezett. A fogadáson megjelentek N. A. Bulganyin, L. M. Kaga- novics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, N. Sz. Hruscsov, valamint J. A. Benegyiktov, G. K. Zsukov, N. A. Mihajlov a Szovjetunió miniszterei, V. D. Szokolovszkij a Szovjetunió marsallja, A. A. Gromiko, V. V. Kuznyecov és V. A. Zorin külügyminiszterhelyettések, N. G. Palgunov a TASzSz felelős vezetője, D. T. Sepilov a Pravda főszerkesztője, K. A. Gubin az Izvesztyija főszerkesztője. A fogadáson megjelentek továbbá számos moszkvai diplomáciai képviselet vezetői és beosztottjai. A vendégek között voltak a Moszkvában folyó Szovjetunió—Egyesült Államok sakkcsapatmérkőzés résztvevői is. Amerikai lapok a szovjet légiflotta napjáról Newyork (TASZSZ) Valamennyi lap kiemelkedő helyen foglalkozik a szovjet légiflotta napján Moszkvában rendezett légiparádéval. A Newyork Héráid Tribüné első oldalon hozza az United Press hírügynökség közleményét, amely a többi közt igy hangzik: „A szovjet repülés történetének eme nagyszerű tüntetése idején a főváros fölött két új vadásztípus, valamint nagy-hatósugarú lökhaj- tásos bombázógépek jelentek meg. Symington a légierők volt minisztere kijelentette: Most már világos, hogy a levegőben elvesztettük annak az uralomnak egy részét, amelyet azelőtt magunkénak hittünk“. Daniell, a Newyork Times moszkvai tudósítója a lap első oldalán részletesen beszámol a parádéról és rámutat, hogy az egyik lökhajtásos utasszállítórepülőgép modelljének bemutatása „arról tesz tanúságot, hogy a Szovjetunió a lökhajtásos utasszállító repülőgépek tervezése és gyártása terén lényegesen felülmúlta az Egyesült Államokat.“ A közös német program megkönnyítené a német kérdés pozitív megoldását Berlin (MTI) Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke nyilatkozatot adott a Trybuna Ludu, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi lapja berlini tudósítójának. Arra a kérdésre, hogy az NDK kormánya milyen további lépésekét kíván tenni Német ország békés és demokratikus újraegyesítése érdekében, a következőket felelte: „Folytatni fogjuk az egységes, békeszerető és demokratikus Németország létrehozását célzó következetes megegyezési és békepolitikánkat. A Német Demokratikus Köztársaság napirendre tűzte a „németek üljetek közös tárgyalóasztalhoz“ jelszót. Ebben az a gondolat vezérelt bennünket, hogy a német nép létkérdéseinek megoldása elsősorban a németek ügye. Most mindenekelőtt amellett széliünk síkra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői alakítsanak ki közös német álláspontot a küszöbönálló négyhatalmi értekezlet számára. Erre az össznémet álláspontra helyezkedve követelni kell a megszálló csapatok kivonását, az idegen katonai támaszpontok felszámolását, a békeszerződés megkötését és a szövetségtől mentes Németország felvételét kollektív biztonsági rendszerbe. A németek közös programmal való együttes fellépése a négyhatalmi értekezleten megkönnyítené a német kérdés pozitív megoldását. És ez a pozitív megoldás Európa valamennyi népének hasznára válnék, mert az Európa középpontjában levő tűzfészket eloltva, biztonságot és békét hozna a németeknek és a többi népeknek“. A KÜLPOLITIKA HÍREI ■ Belgrád (MTI) A belgrádi rádió különtudósítója jelenti: Nehru indiai miniszterelnök Tito köztársasági elnök kíséretében hétfőn délután 6 órakor a Jadranka nevű jachton Dubrovnikből Szplitbe érkezett. Nehru és Tito az utazást a Belgrádban megkezdett politikai tanácskozások folytatására használta fel. Hír szerint befejezték a nemzetközi helyzetre vonatkozó eszmecserét és áttértek az államközi kérdések meg vitatására. Nehru miniszterelnök Szplit- ből folytatja útját Zágráb felé. * Berlin (ADN) A Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormányának határozata értelmében a német-lengyel államhatár kijelöléséről szóló szerződés aláírásának 5-ik évfordulója alkalmából a két ország kormánydelegációt cserél. E határozat alapján a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Otto Grotewohl miniszterelnök ^vezetésével július 4-én Varsóba utazott. * A Reuter hírügynökség közli, hogy az antwerpeni kikötőmun kássztrájk következtében hétfőn belga katonákat vezényeltek ki a kikötőben veszteglő hajók kirakására. Körülbelül 60 hajó még mindig kirakásra vár a kikötőben. * Párizs. (MTI) A francia vas és fém, valamint a gépkocsiiparban egyre több munkásakcióra kerül sor. A montluconi nagy autóabroncsgyár dolgozói közül, akik április óta békeharcot folytatnak, pénteken több mint 3000-en léptek sztrájkba. A két napig tartó sztrájk után az igazgatóság kénytelen volt engedni. A gyár órabéremelést adott s megígérte az ünnepnapokra járó bér kifizetését is. Szakszervezeti körökben ezt az engedményt a munkásegység sikerének minősítik. * Mint a Reuter hírügynökség jelenti, az egyiptomi parti tüzérség vasárnap az Akabai-öböl bejáratánál fekvő Sarm-el- sejknél rálőtt a 224 tonnás Ansun angol kereskedelmi hajóra. Az angol külügyminisztérium szóvivője szerint Nagybritánnia haladéktalanul erélyesen tiltakozik majd Kairóban. * Varsó (PAP) Az V. Világifjúsági Találkozó nemzetközi szervező bizottságának sajtóirodája jelenti, hogy Portugáliában befejezéshez közelednek az ifjúság előkészületei a VIT-re. Hivatalos Toto nyeremények A sportfogadások 1955. július 3-i, 27. heti fordulójában az I. nyerőosztályában 59-en értek el 12 találatot. A nyeremény- összeg egyenként 9400 forint. A II. nyerőosztályban 2201-en értek el 11 találatot. A nyereményösszeg egyenként 251.25 forint. A III. nyerőosztályban 22172-en értek el 10 találatot. A nyereményösszeg egyenként 33.75 forint. A 10 és 11 találatos nyeremények kifizetése július 7-én, a 12 találatosaké pedig július 12-én kezdődik. Enver Hodzsa a Pravdában Albánia és Jugoszlávia viszonyáról Moszkva (TASZSZ) A Pravda keddi száma Enver Hodzsá- nak, az Albán Munkapárt Köz ponti Bizottsága első titkárának cikkét közli az albán— jugoszláv viszony rendezésének kérdéséről. Az imperialisták és a bur- zsoa földesúri klikkek — írja Hodzsa — amelyek a balkáni országok népei fölött uralkodtak, kegyetlenül kizsákmányolták ezeket a népeket. Megbonthatatlan barátság a Szovjetunióval Jugoszlávia, Bulgária, Albánia, Románia és minden balkáni nép nemzeti felszabadító harca gyökeresen megváltoztatta a helyzetet Európának ebben a részében. A népek kezükbe vették a hatalmat és ezzel új korszak kezdődött a népek életében. Megvalósult népeink évszázados függetlenségi álma. A nemzeti szabadság harc alatt népeink között őszinte barátság alakult és fejlődött ki. Nincs a világon olyan erő, amely meg tudná szüntetni ezt a nagy barátságot a balkáni népek és a Szovjetunió népei között, amelyeket szoros testvériség szálai fűztek össze szenvedések ben gazdag történelmük legnehezebb időszakában is. Testvérek között támadhatnak néha félreértések és viták — folytatja Enver Hodzsa. — A testvérek azonban előbb- utóbb újra megtalálják az utat egymáshoz. Ilyen szerencsétlen viszály keletkezett az elmúlt években a szocialista táborhoz tartozó országok népei és jugoszláv testvéreink között. A félreértések néhány évig tartottak és árnyékot vetettek kapcsolatainkra. Ebbői csak az imperialisták és szekértolóik húztak hasznot, azok, akik mindig szuverén és szabad népeink rabságba döntésére törekedtek. Ennek a helyzetnek véget kell vetni és ez a sikeresen befejeződött szovjet-jugoszláv tárgyalások eredményeként meg is történt. Minden feltétele meg van annak, hogy a népek barátságának és a világ békéjének érdekében kiküszöbölődjenek a nézeteltérések országaink és Jugoszlávia között. Az 1955 június 2-án Belgrádban aláírt nyilatkozat fontos lépés népeink történelmében, a jugoszláv néppel való viszonyunk rendezésében. Már újra megvan a jószomszédi viszony népeink és a jugoszláv nép között s népeink, kormányaink és pártjaink biztosra veszik, hogy ez a barátság tovább fog erősödni. Mi jóakarattal ennek érdekében fogunk dolgozni. Az albán nép lószomszédi viszonyt akar Megvan minden lehetőség arra, hogy napról-napra fejlőd jenek és erősödjenek népeink baráti, gazdasági és kulturális kapcsolatai. Az albán nép jószomszédi viszonyban akar élni minden vele határos néppel, köztük Jugoszlávia népeivel, rendes viszonyt akar fenntartani, kereskedelmi, kulturális és egyéb kapcsolatban akar áll ni velük. Az Albán Demokratikus Arcvonal nemrég megtartott tiranai kongresszusa és a kongresz szus egész munkája azt bizonyítja, hogy az albán nép helyesléssel fogadta a Szovjetunió és Jugoszlávia közös kormány- nyilatkozatát, magáévá teszi ezt a nyilatkozatot és azt kívánja, hogy Albánia és Jugoszlávia viszonya is rendeződjék, hogy a két ország jó szomszédként, barátságban éljen egymással. Az a nyilatkozat, amelyet Bulganyin és Tito elvtársak írták alá, újabb lehetőségeket nyit meg a béke megszilárdítása és a népek békés egymás mellett élése szempontjából a Balkánon. Egészen természetes, hogy ez a nyilatkozat nincs Ínyére a béke ellenségeinek és szekértolóiknak. A béke ellenségeinek nem sikerült megvalósítani álmukat, amely arra irányult, hogy puskaporos hordóvá változtassák a Balkánt, összeomlottak azok a reményeik, hogy beavatkozhatnak számos balkáni nép, köztük a mi országunk bel- ügyeibe. A szovjet kormány erőfeszítéseket tesz a nemzetközi feszültség enyhítésére — írja befejezésül Enver Hodzsa. — Az albán nép maradéktalanul támogatja a Szovjetunió békepolitikáját és minden erejével kitart mellette. Pataki Henrikné „igazsága“ „Lakva ismeri meg az ember igazán egymást“. Ez elévülhetetlen régi közmondás. Néhány napig „bonyhádi lakos volt“ e sorok írója is. Ez alkalommal lehetőség volt arra, hogy Patakiné munkáját jobban meg ismerje. Patakiné elvtársnő köztiszteletben álló személy Bonyhádon. Az MDP tagja, a Zománcgyár függetlenített ÜB. elnöke és az elmúlt év őszén már másodszor választotta meg Bony hád község lakossága a Megyei Tanács tagjává. Patakiné elvtársnő igyekszik eleget tenni kötelességének. A jól végzett munkáért férjével együtt 2.600.— Ft-ot kapnak minden hónap elsején a Zománcgyárból. Van nekik rendes lakóházuk, 3 marhájuk és 4 hold földjük is. A jövedelemből az egyetlen gyermekükkel tiszteségesen meg élnek. Az utóbbi időben azonban nagy baj van a marhákkal, mert a 4 hold föld nem terem elég takarmányt. A takarmány biztosítása pedig nagyon nehéz kérdés. E körülmény „rendkívül megnehezíti Patakiék életét az utóbbi időben“. Már pedig minden állatartó gazdának kötelessége a takarmány biztosítása. Ebeli törekvésében, az „igaz“ ügy keresztül vitelében a községi tanács megakadályozta Patakinét, sőt mi több, mint köz- tiszteletben álló egyéni megsértette és „anyagilag is megkárosította“. Az történt ugyanis, hogy Pa takiné mindent elkövetett a takarmánybiztosítása érdekében. Hogy becsületére legyen mondva Patakinenak, ez a törekvése nagyon helyes. Hiszen rajta kívül lö'obszáz bonyhádi tehéntartó ugyanezt csinálja. De felmerül az a kér dés, hogyan biztosítja, illetve, hogyan akarta biztosítani a takarmányt Patakiné? Nem hiába közéleti személy, ismeri Bonyhádnak minden segét- zúgát. A többek között azt is tudja, hogy mintegy 1800 hold föld a község kezelésében van Ezek között van néhány száz hold rét, kaszáló, amely szanaszét van a határban. Patakiné nem sajnálta a fáradtságot felkutatott egy darabka rétet, amelyet úgy „saccolt“ hogy m,egvan vagy két hold. A tanácsnak Ígért érte 500 Ft-ot. A tanács megbízottja elfogadta azzal a feltétellel, hogy majd ellenőrzi többek között ezt a területet is. Június 23-án a községi Tanács titkára és az agronómus ellenőrizték a határt. A többek között rájöttek arra is, hogy a Patakiné által bemondott kb. 2 hold rét, mivel fel is mérték, nem két hold, hanem pontosan 12.100 négyszögöl, 23 boglya széna lett rajta, mintegy 65—70 mázsa összesen, aminek a jelenlegi piaci ára mintegy 5 ezer forint. Ehhez hozzá kell fűzni még azt, hogy Patakiné egész évre bérelte ezt a területet és még a sarjuszéna is hozzá jön ehhez. A tanácstitkár úgy határozott, hogy nem engedi meg ezt a csalást még Patakinénak sem. Ezért az összegyüj tött széna kétharmadát eladta a „Dózsa Népe“ tsz-nek, egy- harmadát pedig mint munkarészt ott hagyta Patakinénak. Patakiné azonban nem olyan, aki „bordában“ hagyja a vásznat, nem hiába mondják róla, hogy szókimondó asszony. Másnap korán reqgel a szó. igazi értelmében berontott a községi párttitkárhoz és nyomdafestéket nem tűrő szavakkal adta elő, hogy a tanács mit művel ővele. Szabó elvtárs, a községi párttitkár nagy nyugalommal hallgatta Patakiné „panaszát“, aki egy félórán belül már harmadszor sorolta el fájdalmát, könnyeket is hullatva, hogy ő az „igazságot“ nem hagyja. Szabó elvtárs mivel jól ismeri az ügyet, miután szóhoz jutott, csak ennyit mondott: „A tanácsnak van igaza, neked jobban meg kellene gondolni amit csinálsz Patakiné“ Még csak ez kellett Patakinénak, ez a néhány szó olaj volt a tűzre. A községi tanácsra szórt jelzőkből meg maradt a párttitkár számára is. Majd becsapta az ajtót maga után és futott a járási párt bizottságra. Ott ismét elsorolta fájdalmát, Ennek eredménye az lett, hogy ügyét kivizsgálták. A tények azonban nem csal nak. A terület nem két hold hanem 8 hold. A vizsgálat sem deríthetett ki mást. Ezek után azt hinné az ember, hogy Patakiné magába szállt és elgondolkozik saját hibáján. Sajnos ez nem így van. Az elmúlt napokban bejött Szekszárdra a Magyar Dolgozók Pártja Megyei Pártbizottságára, de mivel nem találta a Király elvtársat, e „fontos ügyben“, amit szerinte kizárólag csak az első titkár elvtárssal lehet közölni, így a megyei tanács egyik tag jának mondta el „panaszát“. Elmondta, hogy neki egy szál szénája sem maradt, mert tudniillik azt az egy- harmad részt, amit a tanács ott hagyott neki, oda kellett adnia a részes bérlőnek, az ő sógorának. Ezekután már csakugyan „sajnálatra méltó“ az az eset, amit a bonyhádi tanács csinált ezzel az asszonnyal. Ki az, aki mindezek után ne tudná megsajnálni ezt az asz- szonyt? Ezért elhatároztuk, hogy segítünk Pataki elvtársnőnek az igazság felderítésében. Ezt azért is kötelességünknek tartjuk, mert Patakinét úgy ismertük meg, mint aki semilyen fáradtságot nem ismer, ha a saját érdekéről van szó. Krokodil könnyek mögé rejtett saját anyagi érdekét szemelőtt tartva, lelkiismeret furdalás nélkül félrevezeti a felettes vezetőit. Megsajnál- tatja magát, ha arra van szűk ség. Pataki elvtársnőnek azt javasoljuk, hogy hagyjon fel ezzel az álszenteskedéssel, gondolkozzék el azon, hogy mi a kommunisták kötelessége és feladata. Mi, a Magyar Dolgozók Pártjának tagjai nem azért vagyunk kommunisták, hogy jogtalanul előnyökhöz jussunk másokkal szemben. Mit gondol Patakiné Bonyhád község dolgozóiról? Azt hiszi, azok nem tudják, hogy a 8 hold az nem 2 hold. Ezenkívül még azt is tudják a bonyhádi dolgozó parasztok, hogy Patakiné férjével együtt igen szépen keres az üzemben és mégis mint ilyen, elviszi előlük a takarmányt, azok elől, akik kizáróan csak a földművelésből élnek. Nagyon furcsa, hogy Patakiné azon elv alapján cselekszik, hogy „kaparj kurta neked is lesz“. Sz. E.
