Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-31 / 179. szám
1955. JULIUS 31. NAPLÓ 7 A megye ipari vesetőinek értekeslete Július 28-án a Megyei Párt- bizottság ipari osztálya értekezletre hívta össze a megye ipari üzemeinek gazdasági-, párt- és . tömegszervezeti vezetőit, ahol megbeszélték a Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtásában elért eredményeket és a feladatokat. A beszámolót Ivancsik Lajos elvtárs, az ipari osztály vezetője tartotta. — „A határozat megjelenése óta közel öt hónap telt el — mondotta. — Megállapíthatjuk, hogy az a nagy lelkesedés, amellyel dolgozó népünk e határozatot fogadta, azóta a termelési eredményekben napról napra megmutatkozik. Az 1955. első félévre előirányzott népgazdasági terveket a megye ipari üzemei nemcsak mennyiségi, hanem minőségi tekintetben is jelentősen túlteljesítették. Ezzel adott Tolna megye ipari munkássága méltó választ a jobboldali elhajlók politikájára, ezzel juttatta kifejezésre, hogy egységesen követi pártunk politikáját. A határozat óta széles körben fejlődött gyenek részt tanfolyamokon, gondoskodni kell arról, hogy az ipari tanulók magas színvonalon tanuljanak, sajátítsák el a fejlett technikát.“ Rámutatott Ivancsik elvtárs a mérnökök, technikusok, művezetők továbbképzésének fonha pillanatnyilag nehezebb is az új módszerekkel dolgozni. Találkozunk olyan törekvésekkel is, hogy a magasabb kereset érdekében elhagynak egyes műveleteket, ami a minőség romlására vezet. A művezetőktől meg kell követelni, hogy ellenőrizzék a technológiai fegyelem betartását.“ — Az újítómozgalommal foglalkozva rámutatott, hogy sok helyen „szükséges rossz“-nak tekintik azokat, a dolgozó csak azért újít, hogy kapjon egy kis pénzt. Pedig a jó újítás sokkal többet jelent az egész nép számára, mint amennyit az újító kap érte. Rámutatott egy másik hibára is, hogy viszonylag gyorsan és sürgősen letárgyalják a műszakiak újításait, a fizikai dolgozókét pedig elhanyagolják, ami elveszi a munkások kedvét az újítástól. Segíteni kell a munkásokat az újításban, fel kell karolni kezdeményezéseiket. Felszólaltak még a vitában Varga Lőrinc, Bumbulusz Györgyné, Friedrich Gyula, Matók Lajos, Óvári Dezső, Gyuricza István és Muskovits Lőrinc elvtársak, majd Rév András elvtárs, a Megyei Párttosságára is, amire eddig szintén nem fordítottak kellő figyelmét az utóbbi években. Majd az Alkotmány ünnepével kapcsolatos verseny feladatairól beszélt, hogy az egész évre szóló vállalások teljesítését segítse elő bizottság másodtitkára szólt hozzá. „— Fél év alatt komoly eredményeket értünk el, míg tavaly a többször csökkentett tervet sem teljesítette a megye ipara, most pedig túlteljesítésről számolhatunk be. Lg;-es üzemek, melyek tavaly még sereghajtók voltak, ma élűzen-ch. f'z elsősorban a kommunisták jó munkájának köszönhető. De nincs ok az elbizakodottságra, az éves vállalásokat nem lesz könnyű teljesíteni. Legnagyobb bajok az építőiparban vannak, ez a mi hibánk is, a Megyei Pártbizottság, a járási pártbizottságok és a pártszervezetek a legkevesebbet foglalkoznak az építőiparral. Ezen kell sürgősen változtatni. Majd az üzemekben a pártépítő munka megjavításának feladatairól beszélt Rév elvtárs. El kell érni — mondotta —, hogy az üzemekben gyorsan erősödjenek a pártszervezetek. Sok ipari üzemben nagyon alacsony a kommunisták aránya a dolgozók létszámához képest, ezen kell változtatni. a dolgosok alkotó kezdeményezése, a szocialista munkaverseny, amelyben különösen szép eredményeket értünk el szabadságunk tizedik évfordulójának tiszteletére indított felszabadulási versenyben. A húsz budapesti üzem dolgozóinak kezdeményezésére megyénkben :s kibontakozott a verseny az éves tervek határidő előtti teljesítéséért.“ Pártszervek és szakszervezetek a tervért A továbbiakban részletesen ismertette az előadó az egyes iparágak, üzemek eredményeit az első félévben, majd az üzemek pártszervezeteinek, tömegszervezeteinek javuló munkájáról beszélt. — „Üzemi pártbizottságaink cs pártszervezeteink kezdik ismerni az üzem termelési mutatóit és intézkedéseket tesznek a szűk keresztmetszetek kiküszöbölésére. Számos olyan pártszervezetünk van, amelyek pártvezetőségi ülésen vitatják meg az egész üzem, vagy egyes üzemrészek termelési helyzetét és határozatot hoznak a hibák kijavítására.“ A szakszervezetek munkájáról szólva elmondotta, hogy javult versenyszervező munkájuk és e téren egyre jobban irányítják a vállalásokat a mennyiségi teljesítés mellett a gazdaságos termelésre, a jobb minőség elérésére. Munkájukat a SZOT és a Minisztertanács 1954-es, a munkaversenyről szóló határozata alapján végzik. Jobban dolgoznak a DISZ szervezetek is, több üzemben már megtalálhatók a DISZ brigádok, a minőségi ifi brigádok. Megemlékezett Ivancsik elv- társ a műszaki dolgozók, mesterek jó munkájáról is, akik a műszaki feltételek biztosításával hozzájárultak a féléves terv túlteljesítéséhez. „ ... Eddig elért eredményeink azonban nem jogosítanak fel bennünket arra, hogy önelégültek, elbizakodottak legyünk, látnunk kell a még meglévő fogyatékosságokat és ismernünk kell az elkövetkezendő feladatokat. A termelési eredmények kedvező alakulása ellenére a munkaversenynél a felszabadulási versenyhez képest visszaesés van.“ — mondotta a továbbiakban Ivancsik elvtárs. Majd a következőkben jelölte meg ennek okait: 1. Az éves vállalásokkal való foglalkozás háttérbe került. 2. Több helyen még a havi vállalások szervezését is elhanyagolták. Nem kielégítő a verseny szervezése és nyilvánossága sem. Több helyen hiba van a technológiai fegyelemmel, a munkafegyelemmel, a társadalmi tulajdon védelmével is, egyes vállalatoknál kedvezőtlenül alakul az önköltség, általánosan nem emelkedik a termelékenység olyan arányban, mint a kifizetett bérek. A sztahanovista- és újító mozgalom is ellaposodóban van. az Alkotmány-műszak Használjuk a technikát, alkalmazzuk a korszerű eljárásokat A továbbiakban arról beszélt Ivancsik elvtárs, hogy a technika fejlesztésével sok helyen nem törődnek. Néni tettük a technika messzemenő alkalmazását a tömegek ügyévé, tömegmozgalmává. Sok helyen vonakodás tapasztalható az új, korszerű eljárások alkalmazása iránt. Az újítómozgalom ellaposodott az utóbbi időben, például a Tolnai Textilgyárban mindössze 31 újítást nyújtottak be, ebből 5—6 került elfogadásra. Gyakori, hogy hónapokig elfekszenek a benyújtott újítások, vagy indokolatlanul elutasítják őket, mint Musitz elvtársét a Dombóvári Ken- dergyárban. „A pártszervezeteknek, a k' mmunisták egész munkájának egyik központi kérdésévé kell tenni a műszaki fejlesztést, a technológia korszerűsítését, a leggazdaságosabb, legkorszerűbb eljárások meghonosítását, a géppark és egyéb felszerelések maximális kihasználását, a helyes újítások, termelési tapasztalatok általános elterjesztését — mondotta. — Fel kell számolni a gépektől és az új módszerektől való idegenkedést. Változtatni kell azon a tűrhetetlen állapoton, ami egyes szakszervezeteknél megmutatkozik a szakoktatás terén. Biztosítani kell, hogy a dolgozók minél nagyobb számban ve„Az éves vállalások teljesítése terén komoly lemaradás van, megyénk ipari üzemei több mint negyvennégy millió forinttal vállalták az éves terv túlteljesítését, amiből az első félévben mindössze 9 és fél milliót teljesítettünk. Rendszeresen figyelemmel kell kísérni az üzemekben, mi vár még megvalósításra az éves vállalásokból. „Minden feltétel megvan ahhoz, hogy az előttünk álló feladatokat sikeresen teljesítsük — mondotta befejezésül. — Most az a feladat, hogy minden kommunista és pártonkívüli dolgozó szív- vel-lélekkel harcoljon a tervek, vállalások teljesítéséért.“ A beszámolót vita követte Ruppert Antal elvtárs, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója elmondta többek között, hogy a vállalat rossz, veszteséges gazdálkodásának oka többek közt az, hogy a dolgozóknak negyven százaléka végez improduktív munkát, azonkívül laza a munkafegyelem is. Hlatky Béla elvtárs, a Paksi Konzervgyár igazgatója ígéretet tett, a gyár dolgozói nevében, hogy a harmadik negyedéves tervet —4 amely az egész évi terv 60 százalékát teszi ki, 105 százalékra fogják teljesíteni. A Malomipari Egyesülés részéről Horváth István elvtárs szólalt fel, a 25-ös AKÖV- től pedig Vajda Gyula elvtárs. Gáti Lajos elvtárs, a Bonyhádi Zománcgyár DISZ titkára arról számolt be, hogy a DISZ Kongresszus tiszteletére alakult DISZ brigádok hogyan javították munkájukat, ami nemcsak az üzem tervteljesítését segítette elő, hanem a fiatalok keresete is 50—200 forinttal emelkedett. Egy brigád kivételével az új normákat is túlteljesítik a DISZ fiatalok. A DISZ szervezet most újra minőségi őrjáratokat fog szervezni és foglalkozni fog a munkaié- gyelemlazító fiatalokkal. Galambosi Ilona elvtársnő a Dombóvári Kendergyár telepvezetője a kenderaratás, beszállítás megszervezéséről beszélt többek közt. Hucker Ferenc elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke volt a következő felszólaló. A technika fejlesztésének helyzetével és feladataival foglalkozott. A konzervativizmus, mara- diság, az újtól való félelem fékezi a technika fejlődését — mondotta. Az újat kell pártolni, A pártsajtó terjesstője A földművesszövetkezet iroda jában találkoztam Horváth Gyula postakézbesítővel. Éppen Miskolczi Magdával, a szövetkezet dolgozójával beszélgetett, mire odaértem, már kiállították az előfizetési lapot. Miskolczi elvtársnő augusztus elsejétől előfizetője lesz a Tolnai Naplónak. A szedrest postahivatalnál most, a nagy mezőgazdasági munkák idején is, ugyanany- nyi példányszám fogy el az újságokból, mint a téli hónapokban. Horváth elvtárs március óta már tizenhét új olvasóval növelte a megyei lap, a Tolnai Napló olvasóinak számát. Majdnem kétszer annyian fizetik elő a lapot, mint tavaly.. Megkérdeztem, mi a „titka” eredményeinek. AZ AGITÁCIÓVAL nem akartam szégyenben maradni a pártszervezet népnevelőivel szemben — mondja. —• Úgy gondoltam,hogy a lap terjesztése elsősorban az én munkám, engem azért állítottak ide, hogy ezt jól végezzem. Minél több dolgozót szervezzek be a lap olvasótáborába. A sajtó terjesztésében nagy segítséget kaptunk a pártszervezet népnevelőitől és én most azon vagyok, hogy az előfizetők ne csak egy-két hónapig olvassák a lapot, hanem továbbra is járassák. Nemcsak az előfizetők szervezésében végez jó munkát Horváth elvtárs, hanem az árusításban is. Szabad Népből tizenötöt, Tolnai Naplóból hármat árusít naponta. A KÖZSÉG LAKÖI szeretik a mindig vígkedélyű „Gyula bácsit". Amikor kijött a földművesszövetkezet irodájából egy serdülő lányka szólítja meg. — „Hallom, Gyula bácsi levelem van.’ — Gyula bácsi gondolkodik egy kicsit. „Tessék, itt a levél... De azért ne szaladj el, kislányom, tudom, apukád szeret olvasni, vigyél neki egy Szabad Népet, a genfi tárgyalásokról is szó van benne.” — A kislány nem ellenkezik és az újsággal a kezében távozik. Nemcsak Horváth elvtársnak köszönhető a jó eredmény Szedresen, hanem Lotz Mária hivatalvezető elvtársnőnek is, aki a hivatalban rendszeresen végez árusítást. Ezekből és hasonlókból adódik a szedresi postahivatal eredményeinek „titka”. Orbán Imre. alkotmány-műszakra készülnek az üzemek dnlgozéi A Tolnai Selyemfonógyár dolgozói a felszabadulási ünnep és május 1-e tiszteletére tett vállalásaik alapján kimagasló eredményeket értek el. Az elért eredmények alapján a gyár mindkét negyedévben elnyerte az élüzem címet. A gyár dolgozói most az Alkotmány ünnepe tiszteletére augusztus 1-e és 20-a között Alkotmány-műszakot indítanak. A Selyemfonógyár dolgozói a párt Központi Vezetősége 1955 márciusi határozatában foglaltak alapján az éves terv teljesítése érdekében a következőket határozták el: 1. Az éves terv augusztus 20-ig esedékes részét, augusztus 13-án déli 12 óráig teljesítik. A többtermelésből eredő termelési érték 492.000 forint lesz. 2. A többtermelést a termelékenység emelésével érik el. A cél 116.5 százalékos átlagteljesítmény biztosítása. 3. Az anyagtakarékosság érdekében a fonodában 3 százalékkal csökkentik az anyagnormát, a cérnázóban pedig Q.6 százalékkal csökkentik a hulladékot. Ezzel az alapanyagoknál elért megtakarítás értéke 357.000 forint lesz. 4. 3 százalékos önköltségcsökkentést biztosítanak. 5. Fenti eredményeket a tervszerűség betartása és 100 százalékban I. osztályú minőségű anyag gyártása mellett érik el. A DISZ-fiatalok elhatározták, hogy a fenti eredmények biztosítása érdekében, legjobb tudásukkal és szorgalmukkal végzik munkájukat. A dolgozók ígéretet tettek arra, hogy a munkafegyelmet megszilárdítják és a technológiai fegyelmet szigorúan betartják. A gyár vezetősége az Alkotmány-műszak alatt a termelésben, anyagtakarékosságban, minőség javításban és újítási mozgalomban legjobb eredményeket elért dolgozók részére 6000 forint céljutalmat tűzött ki. Bolvári József né Friedrich Gyula Kovák Nándorné párttitkár gyárvezető ÜB elnök. Buzánszky Mária Baka Józsefné Streer Teréz DISZ-titkár sztahanovista sztahanovista Mi, a Textilgyár dolgozói Alkotmányunk ünnepére úgy készülünk, hogy jó munkánkkal elősegítsük az éves terv teljesítését, a húsz budapesti ipari vállalat dolgozóinak kezdeményezéséhez való csatlakozásunkkor tett vállalásaink teljesítését. Ezért vállaljuk, hogy a július havi áramszünetek miatti kiesések pótlására terven felül augusztus 20-ig 3.700 méter pamutszövetet fogunk gyártani, ezzel 20.000 forinttal teljesítjük túl tervünket. Annak érdekében, hogy a dolgozók minél több jóminőségű textilanyagot tudjanak vásárolni, vállaljuk, hogy 88 százalékban gyártunk elsőosztályú pamutszövetet. Ennek sikeres megvalósítása érdekében augusztus 8-tól augusztus 20-ig ünnepi műszakot tartunk, hogy ezzel méltóképpen készüljünk Alkotmányunk születése évfordulójának megünneplésére és hozzájáruljunk a béke megszilárdításához. A Tolnai Textilgyár dolgozói nevében: Molnár István gyárrészlegvezető Grélinger Mihály párttitkár h. Prancz Antalné üb. elnök. Szekszárdi Építőipari KTSZ 1955 július 27-én megtartott termelési értekezleten foglalkoztunk augusztus 20 méltó megünneplésével. Alkotmányunk ünnepére szövetkezetünk dolgozói az alábbi munkafelajánlásokat, versenykihívásokat tették. Simon Takács István részlege víz-, villanyszerelő és bádogos részlegének dolgozói felajánlják, hogy a decsi malom munkálatait augusztus 20 helyett augusztus 15-re elkészítik. Csorba Gyula festő részlege felajánlja ,hogy a Selyemgyár, Szakszervezeti Székház és a Palánki Technikum munkáit augusztus 30 helyett augusztus 20-ra befejezik. Ezen felül teljesítik a Bútorértékesítő Vállalat pótmegrendelését is augusztus 20-ra, vagyis az ünnepi vásárra megfestik a vásárra kiszállítandó bútorokat, ami már a negyedévi szerződésen felüli munka. Heidt Dömötör asztalos rész lege a palánki technikum és a 24. sz. Népbolt munkálatait augusztus 15 helyett augusztus 10-re befejezi. Nagy István kőműves részlege felajánlja, hogy a Megyei Bíróság kéménymunkálatait augusztus 30 helyett augusztus 20-ra, a Szíkvízüzem betonozási munkálatait augusztus 30 helyett augusztus 20-ra, a szakszervezeti székház javítási munkálatait augusztus 30 helyett augusztus 20-ra elkészítik. PÁROS ÉS EGYÉNI FELAJÁNLÁSOK Piskor Imre versenyre hívja Horváth György festőt az egy főre eső termelési érték 150 százalékra való teljesítésére. Csorba Gyula festő részleg- vezető kihívja Kindl László kőműves részlegvezetőt versenyre az egy főre eső termelési érték emelésére. Hirth Ferenc asztalos brigád kihívja a Ramec-brigádot a tervteljesítés százalékos emelésére és minőségi munka végzésérei Szép Ernő villanyszerelő kihívja Simon József vízvezeték szerelőt az egy főre eső termelési érték emelésére. Horváth György L versenyfelelős Szegedy István elnök A negyedéves terv túlteljesítését vállalták"" a Dombóvári Kendergyár dolgozói Az elmúlt napokban kapták meg a Dombóvári Kendergyár dolgozói a vállalat legjobb kendertelepének járó vándorzászlót. Júniusban a gyár 134.6 százalékra teljesítette teljes termelési tervét. Az üzem dolgozói most újabb vállalásokat tettek a negyedéves terv túlteljesítésére. Az áztatós brigád 900 mázsával teljesíti túl a negyedéves áztatási tervet. A gyárban ezenkívül — terven felül — 64 mázsa áztatott maglen-kócot és 15 mázsa zöld kenderkócot készítenek a negyedév végéig. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére lelkes verseny folyik a törősbrigádok és a tilósok közt. A gyárban már beszerezték azokat a jutalomtárgyakat, amelyeket augusztus 20-án a legjobb tilósok és a legjobb brigád fog megkapni.
