Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-31 / 179. szám

1955. JULIUS 31.

NAPLÓ

/

3

Párt és pártépítés

Egy tsz, aha! a párttagok sem gondolnak a lövőre

A dombóvári Rákóczi Tsz jó hírnevére joggal büszke a tagság: áldozatkész munkájukkal küzdötték fel magukat a példamutató termelőszövetkezetek közé. Megyeszerte híres törzs- tehenészetet létesítettek, mező- gazdasági kisgépekkel — vil- lanymeghajtásos szecskavágó, daráló, szivattyúskút, amely az istállókba, a jászlakba is felnyomja a vizet — szerelték fel gazdaságukat. Korszerű gazdasági épületeket létesítettek: tehénistállót, külön takarmányelőkészítőt. Hozzá kell tenni azt

is, hogy a munkálatok túlnyomó többségét saját erejükből végezték el, sőt, még a pénz-kiadások jelentős részét is fedezni tudták. Ez a tsz tehát jelentősen meggazdagodott, tagjai között nem egy van olyan, aki észre sem veszi, ha hirtelen jön egy 3—4 ezer forintos kiadása, vagy férjhez megy a lánya és annak 10—15.000 forintos stafi- rungot vásárol. Bárki, bármikor beszélget a tsz tagjaival, ilyenre bőven talál példát.

Ez a jelen, de most

nagyszerű eredményeket tudnának elérni

például egy kertészet létesítésével, mivel Dombóvár lakosságának tekintélyes része havi fizetésű és ez nagyszerű alkalom lenne az értékesítésre. Kertészkedésre alkalmas területük is van. Mi hát az akadálya ,hogy kertészet létesüljön a Rákóczi Tsz-ben? — Kevés a munkaerő, elvtárs — válaszolja Fábián Lajos tsz-elnök — és még a jelenlegi körülmények között is alig győzzük a munkát. — Rövid számolás után kiderül, hogy semmi alapja nincs az elnök állításának, mert mindössze 8 hold föld jut 1—1 tagra, márpedig ez elenyészően kevés, még ott is van erő a kertészetre, ahol 15—18 hold terület jut egy-egy tagra. De nézzük, hogy miért „kevés” még 8 holdra is a munkaerő? Röviden azért, mert nem dolgoztatnak a gépállomással, hanem még azt a munkát is saját maguk végzik kézi- és igaerővel, amit a gépállomás elvégezhetne. Kukoricájukat nem négyzetesen vetették, mert annak nem tulajdonítanak semmi különös jelentőséget. Maga a tsz-elnök, Fábián Lajos is azt mondja, hogy az emberi munkát nem könnyíti meg a négyzetes vetés és gépi kapálás.

Eluralkodott tehát a termelő- szövetkezetben a gépellenes hang. De nemcsak ezen a téren van helytelen nézet és gyakorlat, hanem például a háztáji gazdálkodás körül is.

Több tagnak 2—3 tehene,

több hold bérelt földje volt és részben van még ma is.

Mi tette lehetővé, hogy a tsz-ben ilyen rossz irányzat honosodott meg? Mindenekelőtt az, hogy a tsz kezdeti jó eredményei elbizakodottá tették a községi pártbizottságot és tanácsot és nem figyeltek fel időben arra, hogy a tsz-ben külön kisgazdaságok kezdenek kialakulni, igyekeztek elszigetelni magukat a gépállomástól és ez veszélyezteti a további előrehaladásukat. A Központi Vezetőség márciusi határozata óta kezd imegváltozni ez az állapot: a pártbizottság és a tanács is egyre több segítséget ad a tsz

tagságának és vezetőségének. Munkájuk nyomán sikerült

De mit csinálnak í

mert a legnagyobb felelősség nyilván őket terheli? A párttitkár, Gyarmati János elvtárs általában nem helyesli ezeket a rossz elveket és gyakorlatokat, de tenni nem sokat tesz megszüntetésükért, nem követeli meg elsősorban a párttagoktól, hogy szálljanak szembe a gépi munka ellenzőivel és gondoljanak a további fejlődésre is.

A párttagság nemhogy síkra- szállna az ilyen hibák ellen, hanem maguk is rossz példát mutatnak. Több olyan párttag van, aki a munkában ugyan példásan megállja a helyét, de maga is hangadója a téves nézeteknek, vagy, mint Jó Sándor, két hold földet művel kishaszon- bérbe. Sajnos, nem egyedül csak Jó Sándor foglalkozik mellékesen egyéni gazdálkodással, hanem például Bán Ferenc

A dombóvári

ben még helyrehozhatók a hibák. De ha most nem javítják ki, csak akkor fognak hozzá, amikor már jövedelmükön is erősen érződik, késő lesz. Nagyon fontos, hogy elsősorban a községi pártbizottság és tanács segítse a tsz-ben ezeknek a hibáknak a kijavítását. Tegyenek rendet először a tsz kommunistáinak soraiban. Ne tűrjék,

részben rendet teremteni a háztáji gazdaságok terén.

tsz kommunistái,

is, akinek szintén két hold kis- haszonbérlete van és sem a párttag Jó Sándor, sem a pár- tonkívüli Bán Ferenc nem akarnak erről lemondani.

így tehát a tsz kommunistái sem példamutatásukkal, sem nevelő felvilágosító szavaikkal nem harcolnak a túlméretezett háztáji gazdaságok ellen. De az agrotechnikai módszerek széle- sebbkörű alkalmazása érdekében sem dolgoznak kellőképpen Nem magyarázzák meg például, hogy amikor lovakkal és kézierővel napokig kapálgattak, a munkaerőt hasznosabban is felhasználhatták volna például a kertészetben, ha közben az emberi munkát elvégzik gépekkel. A gépi kapálás sokkal olcsóbb, mint a lovakkal és emberekkel végzett és a gépi munkának a minősége is sokkal jobb.

Rákóczi Tsz

hogy még a párttag is hangadója legyen a gépállomásellenes hangulatnak és a háztáji gazdaságok rendezését párttag is akadályozza. De biztosítsák azt is, elsősorban nevelő munkával, hogy a tsz vezetősége ne a rossz irányzatoknak legyen a szószólója, hanem az alapszabály szigorú betartásának.

A gaboiiabetakarítás sikeréért

Községünk területén megszerveztük a népnevelőcsoportokat. Sikerült megértetni a népnevelőkkel, hogy nagymértékben függ a gabonabetakarítás sikere munkájuktól.

Agitációs munkánk eredménye nem maradt el, amelyet bizonyít az, hogy községünkben lévő Vörös Sugár Tsz elsőnek fejezte be az aratást járásunkban, de az egyénileg dolgozók is az elsők között, 22-én 100 százalékban befejezték az aratást és hozzáfogtak a be- hordáshoz. A behordást összetársulva végzik, hogy mielőbb betakarítsák a gazdag termést. A cseresznyés pusztai egyéni dolgozók például párosversenyben végzik a betakarítási és a begyűjtési munkákat. E nemes versengés élén a kommunisták és a tanácstagok állanak. Nevelő munka folyik a dolgozók között, hogy mindenki a cséplőgéptől teljesítse az állam iránti kötelezettségét.

Gabonabegyűjtésben változatlanul a paksi Vörös Sugár Tsz áll az élen. Kenyérgabonából több mint 230 mázsát, takarmánygabonából 29.61 mázsát adtak le eddig. A cséplés pedig fokozottan folyik. Ezért bátran mondhatjuk, hogy minden téren élenjár tsz-ünk. Ezt a munkát a tsz kommunistái irányítják és végzik.

Az agitáció során az élenjárókat népszerűsítjük kultúr- és szemléltető agitáción keresztül, úttörők köszöntik a példamutató termelőket.

Bekő Imre

Tagfelvétel a sárpillsl gépállomáson

ThcsE Lajos kombájnvezető

Amikor néhány héttel ezelőtt Thész Lajos kidübörgött kombájnjával a sárpilisi gépállomás portájáról, benne éltek Szili Péter párttitkár elvtárs szavai, amelyeket indulás előtt útravalóként mondott neki:

— Felelőssé teljes

munkát kell végezned Thész elvtárs a gabonabetakarítás idején. Egyrészt azért, mert kombájnvezetést bíztak rád, másrészt azért, mert tagjelölt vagy és ennek a feladatnak megoldása lesz a fokmérője annak, hogyan állód meg a helyed, mint Mgjelölt és méltó leszel-e pártunk tagjai sorába. Tagjelöltségi időd lejárt és ha befejeződött a gabonabetakarítás, a legközelebbi taggyűlésen döntünk tagfelvételed ügyében.

A gép egyhangúan berregett tovább és nemsokára megállt a bátaszéki Búzakalász termelőszövetkezet gabonatáblája mellett. A tsz-tagok már várták és kíváncsian figyelték, milyen munkát végez a gép, nem lesz-e nagy a szemveszteség, kitisztítja-e kellően a magot és így tovább. Az első forduló után megállt Thész Lajos elvtárs és megkérdezte: — Mit szólnak hozzá, elvtársak? A tsz-tagok szinte kórusban felelték:

— Mehet a gép,

csak így tovább ...

A gépállomásra napról-nap- ra érkeztek a jelentések a kombájnosok teljesítményéről. Thész Lajos mindig a legjobbak között volt, noha Bö- röcz János és Czigler Ferenc is megfogadták aratás előtt, hogy nem tesz náluk jobb eredményt elérő kombájnos a gépállomáson.

Szili Péter elvtárs és a többi pártvezetőségi tagok gyakran meglátogatták Thész Lajost munkaközben. Thész elvtárs egyszer azt mondotta: — Én vasárnap is aratok. Sürget az idő és az esőzés sokat gátol bennünket a munkában. Nem akarom, hogy a tsz-ben miattam legyen lemaradás.

Ettől kezdve

minden vasárnap aratott. Példája átragadt a többiekre is, haladt a munka minden vasárnap. Végül Thész elvtárs mégis megelőzte versenytársait. A héten már jóval túlhaladta teljesítménye a 100 holdat és a 10 vagon gabonát.

A gépállomás pártvezetőségi ülésén is szóbajött jó munkája. Mindnyájan elismerték,

hogy becsülettel megállta helyét, kommunistához méltóan végzi munkáját, példát mutat a gépállomás többi dolgozóinak. Ezen a vezetőségi ülésen elhatározták, hogy a legközelebbi taggyűlésen javasolják Thész Lajos elvtársat párttagnak. A múlt napokban Szili elvtárs motorra ült és egy tagfelvételi nyomtatványnyal a táskájában, kihajtott a gabonatáblákra. Felkereste Thész Lajos elvtársat és átadta neki a nyomtatványt.

Nemsokára

tehát taggyűlésre jönnek ösz- sze a sárpilisi gépállomás kommunistái, amelyen a titkár elmondja: Thész Lajos tagjelölt kombájnvezető kéri tagfelvételét, s javasolja, hogy döntsenek ügye felett. Ott lesz a taggyűlésen a két ajánló, akik kezükírásával is hitelesítették javaslatukat. Végül a titkár szavazásra teszi fel a kérdést: — Ki szavaz Thész Lajos tagfelvétele mellett? Mindenekelőtt mellette szavaz a példás, áldozatkész munkája, amelyet a gabonabetakarításban végzett. De mellette szavaznak a kommunisták is, akik ismerik és egy kommunistával újra erősödik a párt.

A múltban : grófi kastély

Ma: iskola és diákotthon

„A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama” (Az Alkotmány 2. paragrafusának 1. pontja). ,,A Magyar Népköz- társaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát.” (Az Alkotmány 48. pa ragrafusának 1. pontja.)

1947. szeptember

táján fiatal, 13—14 éves gyerekek népesítették be a nagydorogi kastély udvarát. Jórészük nem falubéli volt. Rácegres-pusz- táról, Kajmádról, Fácánkertből, Bikácsról, Sárszentlőrincről és a többi környékbeli községből jöttek. Az egyiket ökrösfogattal, a másikat lovaskocsival hozták, akinek nem tellett többre, az gyalog jött, hátán nagy batyut cipelve. Ott volt legtöbbnek az édesanyja, vagy édesapja is. Egy tanító néhány kedves szót intézett az egybegyűltekhez:

— Megnyitom a nagydorogj általános iskolát és a diákotthont Egyenlőre még csak körzetenként van ilyen magas műveltséget biztosító iskola, de a közeljövőben még a legkisebb faluban is megvalósul. A tanításért nem kell fizetni, a diákotthoni ellátás is ingyenes lesz az új földhözjuttatottak számára.

Utána egy munkásruhás, idősebb bácsi szólt a Kommunista Párt helyi szervezete nevében. Nagy nehézségek árán ugyan, de sikerült kisajátítani ezt a grófi kastélyt is és ezennel átadjuk a fiataloknak, hogy tanuljanak, művelődjenek benne.

Utána bevezették a kis diákokat a kastély belsejébe. Megmutatták kinek melyik lesz a szobája, hol lesz a mosdó, tanulószoba, tanterem. A szülők megelégedéssel nézték a nagy cserépkályhákat, amelyek a télen

majd ontják a meleget. Nem kell aggódni a gyermekek egész sége miatt sem.

Kissé később elindultak a g-yerekek birtokukba venni a pár kot. Bezzeg nem tudták merre menjenek, mert jobbra is balra is út vezetett, a magas tölgyek, bokrok, különösfajtáju növények tanácstalanná tették őket. Szerencsére segítségükre sietett a munkásruhás öreg bácsi:

— Gyertek, majd én megismertetem veletek a kastélyt, én jól ismerem. Itt cselédeskedtem Széchenyi Domokos gróf birtokán 13 éves korom óta ... Látjátok azt a nagy palánkot? Az körülveszi teljesen a kastélyt és a parkot. Ezt azért építették, hogy a nép, a cselédség még csak be se lásson a kastély területére. Ha valaki mégis átmászott volna a palánkon, erre a célra farkaskutyát tartott a gróf. Nem is igen járt a kastélyban magunkfajta ember, pedig itt van a község kellős közepén. A park tele “volt dísznek tartott őzekkel, nyulakkal, szarvasokkal és ezeknek nyugalmát jobban féltette annál, hogy a cselédség közül valakit beengedett volna a kastély területére.

Amint kiértek •

egy palánk menti tisztásra, egy aggastyánt és mellette egy valamivel fiatalabb nőt pillantottak meg. Kerti páholyban ültek, olvastak, szemmelláthatóan meglepődtek a sok gyerek láttán.

— A gróf és a régi kedvese — mondta a kísérő. — Még ők is itt vannak a kastélyban. Három szobát kaptak az ötvenbő! és ott laknak. Itt a parkban is kiszabtunk számukra egy kis részt és azon túl nem mehetnek, a többi a tiétek.

A nagydorogi grófi kastély — a tanulóifjúság birodalma

Mint érdekességet elmesélte hogy miért van két templom a kastélypark két sarkában. Azt tartotta a gróf, hogy aki jámboran hisz az istenben, az tisztesé- gesen megbecsüli urát (grófját) is. Ezért építtette saját költségén a katolikus templomot is, amikor megjelentek birtokán a katolikus vallásu cselédek. A templomok tehát tulajdonképpen a grófsághoz tartoztak.

Alig telt el 1—2 hónap, a magas palánkon kijáratot csináltak a gyerekek. Két kezükkel feszegették fel a téglákat, mert nem volt többé szükség az áthatolhatatlan kerítésre. Szabad volt az út minden oldalról a kastély területére. A következő tavaszon pedig kísérleti kertet létesítettek a kastély fiatal lakói a park egyik részében.

Mire kezdődött a következő tanév, addigra az egész kastély és parkja a kis diákokat várta. A grófot és régi kedvesét kívül rakták a palánkon. Itt érte meg élete utolsó óráit is. Végrendeletében minden ingó és ingatlan vagyonát kedvesére hagyta, aki egyedüli hozzátartozója volt. Az jelentkezett is jussáért, de válaszként odavezették az általános iskola harmadik évnyitójára, amelyet már hagyományosan a kastélyparkban tartottak. Népes csoport, többszáz gyerek jött össze erre az alkalomra és szokás szerint ott voltak a szülök Is. A hivatalos megnyitó után ugyanaz a munkásruhás, idős oá esi beszélt, aki az első évben. Szemüvegét is feltette és valami összegyűrt újságlapról olvasott: „A dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét. . . Később: „A következő fejezet Az állampolgárok joga; és kötelességei.”

Még aznap délután legények, iskolát végzett leányok jöttek a kastélyudvarba és a nagy tisztáson sportpályát létesítettek. A kastélyban eltüzelték a sok lim-lomot, a könyvtár egy részét elküldték a megyei levéltárnak, néhány kötetet az iskola számá ra is fenntartottak. A nagytakarításban segítettek a kis diákok is. Másnap pedig megkezdődött a tanítás. Az első lecke ez volt:

„A Magyar Népköztársaság Alkotmánya.”

Boda

nézzük a jövő kilátásait

is a tsz-ben. Logikusan következik ebből, hogy a jelenlegi eredményes gazdálkodás alapja az elkövetkezendő években a még nagyobb eredményeknek. Az alap tehát adva van, most az a kérdés, hogy a tsz vezetősége és a tagsága hogyan és

mit épít erre a jó alapra, vagyis hogyan akarja kihasználni a további korlátlan lehetőségeket. Ezt a kérdést vizsgálva, már nem valami megnyugtatóak a tények.

Nézzük csak sorjába... A jó állattenyészet mellett nyilván