Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-28 / 176. szám
Y 1955. .Július 28. NAPLÓ Ä Vasufasmapra, az őszi forgalomra készültök a bálaszéki vasutasok Alig két hét választ el bennünket az Országos Vasutasnaptól. A vasút dolgozói — Báta- széken is — jó munkával, eredményeik fokozásával készülnek a Vasutasnap és augusztus 20-a méltó megünneplésére. Az állomásnál már érezhető az őszi forgalom „előszele”. Egymást követik a gabonával telt kocsik, szerelvé- vények. Ezekben a hetekben különös figyelmet és gondosságot kíván a még nem egészen megszáradt gabona szállítása, hiszen — ha nem vigyáznak — köny- nyen begyullad, romlik. Dicséretére válik az állomás dolgozóinak, hogy területükön ilyen hiba még nem fordult elő. Jó munkát végez Kengyel Pál sztahanovista kocsiintéző, aki a gabonaszállításoknál biztosítja a folyamatos rakodást, kocsiintézési tervét 100 százalékra teljesiti. A vonatösszeállítás területén kiváló munkát végez Pécsi Mátyás tolatásveztő „Érdemes Vasutas” és brigádja. A kocsimoz- dítási egységidő tervének 115 százalékos teljesítését vállalták, de eddig már 123 százalékot teljesítettek. A kocsitartózkodási egységidőt a vállalt 108 százalék helyett 125-re teljesítették. A kocsikifutásnál a vállalt 100 százalékkal szemben 119 százalékot értek el. A brigádnak még javítani kell a vonatok átlagos terhelésén. Itt nem fordítottak kellő figyelmet az összekapcsolt mozgalomra, ezért a vállalt 110 százalék helyett csak 105-öt teljesítettek. Detári Géza forgalmi szolgálattevő „DISZ” brigádja kocsitartózkodási egységidőt a vállalt 108 százalék helyett 112-re teljesítette, a kocsikifutást pedig 116 százalékra. Különösen jól dolgozik Baka György DISZ titkár, előjelentő, aki a kocsirako- mányu áruk előjelentését pontosan végzi. Az állomás dolgozóinak javítani kell még a kocsikihasználás nál, amiben a szállíttató vállalatok segítségére van szükség, hiszen e területen a lemaradás nagyrészt abból ered, hogy egyes vállalatok — mint az erdő gazdaság — nem használják fel a megrendelt kocsikat. A fűtőháznál a mozdony-fiókműhely már az augusztusi tervén dolgozik. Már régen elvégezték a júliusra tervezett két mozdony részleg Szépen fejlődik a rövidtenyészidejű kukorica a sióagárdi Béke Tsz-ben A sióagárdi Béke termelő- szövetkezetben a kombájn után azonnal letakarítják a tarlóról Zetorral a szalmát és elvégzik a tarlóhántást. A tsz tagsága tarlóba már mintegy 20 hold másodnövényt vetett takarmánynak és 30 holdon zöldtrágyának. Az 5 hold rövidtenyészidejű kukorica, már 10—15 centi nagyságú és szépen fejlődik. Képünkön Kovács Károly, a gépállomás kihelyezett agro- nómusa vizsgálja a fiatal nö- növényt. Giialogh János ffiiieljesílette inttd Ml Tegnapi számunkban a ^szekszárdi járási tanács jelentése alapján hírt adtunk arról, hogy a gépállomások aratógép kezelőinek versenyében első Gyalogh János a sárpilisi gépállomás aratógépkezelője. A gépállomásról tegnap arról számoltak be, hogy Gyalogh János elsőnek teljesítette túl aratási tervét, 26-án estig 160 hold gabonát aratott le. Tegnap pedig megkezdte a zab aratását a decsi Alkotmány termelőszövetkezet földjén. (egyéves) vizsgálatát, kettőnek a hathavi vizsgálatát és a kisebb javításokat. A 375—687-es gép részlegvizsgálata augusztusra volt tervezve, de szerdán már teljesen készen, útjára indulhatott. Ezen a napon már egy újabb gé pet vettek munkába. A műhely dolgozói úgy tervezik, hogy az időszakos javítások tervét augusztus végéig elvégzik, mire itt az őszi csúcs forgalom, már csak kisebb, futó-javításokra lesz szükség. Különösen jó minőségű munkát végeztek a javításoknál a fiatalok közül Horváth János és Guncsaga József mozdonylakato- tosok. Az idősebb szakmunkások közül pedig Flamann Béla és Csima Árpád. A pályafenntaHásnál minden brigád tett felajánlást a Vasutas Napra. A dolgozók nem csak a pályafenntartási munkák határidő előtti és jő minőségben! elvégzését vállalták, hanem azt is, hogy parkosítással szebbé teszik területüket. Az őszi forgalom zavartalan biztosítása érdekében kicserélik a kitérőket, nehézsúlyú kitérőket fektetnek le, hogy a vonatok közlekedése biztonságosabb és gyorsabb lehessen. Az előkészületeket 70 százalékban már elvégezték, most már csak a kitérőket várják a gyárból, hogy azokat elhelyezhessék. A verseny legjobbja Maszler Mihály „Kiváló dolgozó” hét tagú gatteres brigádja. A brigád tagjai azt vállalták, hogy tervük kel szemben augusztus 30-ig tíz napos előnyre tesznek szert. Már most hat nappal előzték meg esedékes tervüket. Jó munkát végez a Kossuth nak, hogy közben minél kevéspályafenntartó brigád is, melynek Puskás Sándor a vezetője. Állandóan 120 százalék felett teljesítik a normát, úgy dolgozóé akadályozzák a forgalmat és jó minőségben végezzék el a munkát. Képünkön a kitérő szabályozását végzik. ló mmikát végeznek az adminisztratív dolgozók is A szekszárdi MÁV pályafenntar tási főnökség a felszabadulási versenyben — hasonló üzemek között — országos viszonylatban is komoly helyet tudott kivívni magának. Eredményei alapján az I. negyedévben élüzem lett, A második negyedévi eredmények alapján is minden reményünk megvan arra, hogy ismét megkapjuk ezt a kitüntető címet E szép eredmények csak úgy voltak elérhetők, hogy a műszaki és fizikai dolgozók mellett az adminisztratív dolgozók is tel jes odaadással, fáradtságot nem ismerve végezték munkájukat. A pályafenntartási főnökség közel ezer főnyi személyzetének ügyes-bajos dolgait, fizetésének és bérkeresetének számfejtését mindössze 21 főnyi adminisztratív dolgozó végzi. Ez a kislét- számu kollektíva becsületesen megállja a helyét ebben a munkában. Ernyes József pft. főnök. Egy házaspár — két agronómus — A tavasz első napján, március 21-én érkeztünk meg férjemmel új munkahelyünkre, a zombai termelőszövetkezetekbe —• mondotta Tuza Sándorné, a zombai Béke Tsz fiatal agronómusa. A házaspár két elvtárs, két mezőgazdasági szakember, akik öt éven keresztül a Szovjetunióban tanultak. A lenin- grádi agráregyetemen sajátították el a mezőgazdasági tudomány ágait — mindketten kitűnő eredménnyel végeztek. — Tulajdonképpen az egyetemen ismerkedtünk meg férjemmel, ott kötöttünk házasságot. A Szovjetunióban született első gyermekünk, kisunyunk, a kis Katika is. — Az iskola befejezése után termelőmunkára jelentkezett a fiatal agronómus házaspár és így kerültek Zomba községbe. — Jobb megoldást el sem tudok képzelni — mondja mosolyogva az asszonyka. Férjem a Vörös Csillag Tsz agronómusa, én pedig itt dolgozom a Béke Tsz-ben. Úgy tudo.m, a két tsz már évek óta páros- versenyben áll egymással és ezt a versenyszellemet most még jobban elmélyíthetjük. Azonos feltételek s a két tsz-t csak a mesgye választja el egymástól, tehát nagyszerű lehetőség van a versenyzésre. — Hogy jelenleg hogy áll a verseny? — Egyelőre még a Béke Tsz-é az elsőség, minden '.un kával előbbre vagyunk, mini a szomszédék, — kacsint a férjére. — Hát igen, a Béke Tsz-ben nincs munkaerőhiány, mint nálunk, így előbb végeztek egy-egy munkával és emellett a tehenészet is az első h ilyen áll a megye törzstenyésztő tsz-ei között — mondja a férj. — Vannak jó eredmények mind a két tsz-nél, de nem szeretném, ha a mi munkánknak tulajdonítanák — mo \ l a szerényen Tuza elvtárs. — Az agronómus munkájának értékeléséhez legalább egy év szükséges — mi pedig még most ismerkedünk a tsz gazdaságával és a lehetőségekkel. Amikor Zombára jöttünk, nem ismertek bennünket, mint ember nem ismerték a képességünket és hiba volt talán az is, hogy kölcsönösen bizalmatlanok voltunk egymáshoz. Ez a bizalmatlanság azonban fokozatosan elmúlik, mert a tsz tagsága figyeli munkánkat, értékeli segítőkészségünket, s úgy látjuk, sikerül bizalmukat megnyerni, mert most már elfogadják javaslatainkat. Mind a két tsz-ben befejeződött az aratás, a cséplést, tarlóhántást és a másodvetést végzik, ezekben a munkákban is a Béke Tsz vezet. A Vörös Csillag Tsz-ben Tuza elvtárs javaslatára bevezették a szakaszos trágya- kezelést. A trágyát naponta kihordják annak a földnek a szélére, amely megír ágy ázásra kerül. Egy mázsa istállótrágyára fél kg foszforműtrágyát szór nak ezzel megkötik a nitrogént és foszforban gazdagítják az istállótrágyát. — ügy tervezzük, hogy a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok felhasználásával bevezetjük a szerves ps a műtrágya együttes alkalmazását. így javítjuk a földet, ez lesz a jövőévi jó termés egyik feltétele. Esténként közösen terveznek és ezekről a tervekről már beszéltek a tsz és a község pártvezetőségével is. — Mindkét tsz-nek jó a talajviszonya, van déli fekvésű domboldal, amely kiválóan alkalmas gyümölcs, illetve szőlő termesztéséré — beszél a tervekről a férj. — Nálunk a Békében lehetne bővíteni a kertészetet is, mert körülbelül 30 hold öntöz hető területünk van — veszi át a szót a feleség. Sok szép terve van a fiatal agronómus házaspárnál:, ma- ' i lyeknek megvalósítása idő kérdése, s a kivárása számukra kissé távolinak tűnik. A Szovjetunióban töltött ót év alatt hozzászoktak a nagyarányú gépesített mezőgazdasághoz és a helyi viszonyok között ezekből adódnak a zökkenők, melyeket kissé nehéz leküzdeniök. A közös munka azonos problémákat ad, s a Tuza házaspár kicseréli a tapasztalatokat. Esténként együtt tanulnak. —<■ Szeretnénk Aspiranturá- ra jelentkezni és levelező tagozaton továbbtanulni, inért a mezőgazdaság szakemberei számára legfontosabb a gyakorlati termelő munka. 1 tanulmányok legjobb kiegészítője pedig maga az élet. Napvilágra kívánkozik Egy daráló sorsa.. » Vadonatúj daráló érkezett a a decsi Búzakalász termelő- szövetkezetbe. A tagság dédelgette, babusgatta, akárcsak a maszületett gyermeket. Bezzeg, ha tudták volna ... Akkor tájban többen megjegyezték: „Végre ez is van, s milyen szép, milyen jó. Hogy fog ez majd dolgozni! Majd meglátjátok!’’ Persze, meglátták, de egészen mást... Egy telefoncsengetés ide, egy telefoncsengetés oda, míg végül tudomására jutott a MEGYEVILL-nek is: új darálója van a Búzakalásznak. — Beszerelitek? — Be bizony! — Hamar készen lesz? — Hát öregem, csak ismertek ... Eltelt egy fél év, a másik is tovább ballagott. Már egy újabb esztendőnek is utána néztek a szövetkezet tagjai de bizony az a daráló csú • nem akart elkészülni. Nosza, mit volt mit tenni, ennyiben mégsem hagyhatják a dolgot. Küldöttséget menesztettek a MEGYEVILL-re. — Van egy darálónk ... — Tudunk róla, elvtársak. —r- Be kellene szerelni... — Tudjuk, elvtársak, nagyon jól tudjuk. Menjenek csak haza ... Amint hazafelé ballagnak, megszólal az elnök: — Hallod-e Pista? — Hallom. Mondd csak! — Ismered te a lucaszék történetét? No, látod, ezek éppen olyanok, csak azzal a különbséggel, hogy az legalább pár hónap alatt elkészül és a készítője még ki is próbálhatja, de a mi darálónk beszerelése már évek óta történik és még csak az első szeget sem verték bele ... Beszámoló az Änyak Világkongresszusáról Július 24-én Gyönkön a tanácsháza nagytermében számolt be útjáról és a kongresszus munkájáról Hermann Ká- rolyné járási MNDSZ titkár az Anyák Világkongresszusának küldötte. A gyönki édesanyák nagy szeretettel, virágcsokrokkal köszöntötték. Hermann Károlyné beszámolójában beszélt az anyák szerepéről a békében, az anyák erejéről, akik ha összefognak, gátat tudnak emelni a háborús uszítok felé. A hallgatók nagy érdeklődéssel figyelték színes, sokszor megható beszámolóját, s az előadás után többen felszólaltak: elítélték a háborús uszítókat, kifejezésre juttatták, hogy békében akarják építeni szocialista hazánkat, biztosítani akarják gyermekeiknek a békés, boldog életet. Bácsi Sándorné a Vörös Csillag termelőszövetkezet MNDSZ szervezetének elnöke ígéretet tett a termelőszövetkezet asszonyainak nevében, hogy továbbra is példamutatóan végzik termelőmunkájukat, hogy ezzel járuljanak hozzá a béke megszilárdításához. Zsigmond Endréné MNDSZ elnök. Visszajöttem, ahonnan elindultam... FIATAL LÁNY, alig 25 éves és már hét munkahelye volt. Nem tudott gyökeret verni, nem tudta, vagy nem akarta megszilárdítani maga alatt a talajt sehol. Rumi Piroska, a Bonyhádi Cipőgyár dolgozója. Szülei régi bonyhádiak, most is mindketten a vállalatnál dolgoznak és becsülettel megállják helyüket a beosztásukban. Beszélgetünk vele sorsáról, hányatottságéról. Arca szégyenlősen mosolygós és látszik rajta, hogy nem szívesen beszél az elmúlt évek eseményeiről, arról, miképpen történhetett meg, hogy alig néhány esztendő alatt eddig már hét helyen dolgozott. — VISSZAJÖTTEM oda, ahonnal elindultam — mondja —, mert beláttam, hogy helytelenül cselekedtem és magam is kárát vallom úgy anyagilag, mint erkölcsileg, a megbecsülés szempontjából. — Első munkahelyem a Bonyhádi Zománcgyár volt 1947-től 1951-ig. Mint „létszámfelettit“ — hozzájárulással engedtek el. Innen eljöttem a Bonyhádi Cipőgyárba, ahol csak hat hónapot dolgoztam, mert mint ifi kádert, „kiemeltek“. Ma sem tudom, miért kellett újabb beosztásomat elhagynom, ahonnan később visszajöttem a cipőgyárba dolgozni. 1953. tavaszán hozzájárulással kiléptem. Rövid idő alatt három munkahely! — Komlóra mentem, a bányába — folytatja —, innen mér filmszerűen peregnek az események. Komlón csak öt hónapot dolgozott és mivel Bonyhádról Komlóra való közlekedés naponta több órába kerül, az utazás nehézségei miatt önkényesen hagyta el munkahelyét. 1954. JANUÁRTÓL áprilisig a Budapesti IX. kerületi Tanácsnál dolgozott, mint fűtő. Időszakos munkás volt, a fűtési idény lejárta után „hozzájárulással“ lépett ki. Elment a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárba. Itt csak egy hónapot dolgozott és ismét önkényesen hagyta el munkahelyét. „Visz- szahívtak a szüleim és kevés volt a keresetem.“ — hangzik a vallomás. — Most itt vagyok. Visszajöttem, itt élek szüléimmel és nagyon megbántam mindent — mondja. — Tudom, hogy a vándorlással nemcsak magamnak ártottam, hanem az üzemnek is, az ország többi dolgozóinak. Sokat tanultam pár év alatt. Munkahelyemmel elégedett vagyok és soha többé nem akarom végigjárni ismét azt az utat, amit megtettem néhány esztendő alatt. RUML PIROSKA valamikor jó DISZ aktíva volt. Funkciókkal is megbízták. Panaszosan mondja, hogy egyéni hibái mellett másokat is felelőssé tesz, mert nem foglalkozott vele senki, sem a DISZ szervezet, sem mások. A lejtőn nem igyekezett megállítani senki, magára hagyták. Vajon hány Rumi Piroskához hasonló eset fordult már elő? Gyakran kerül kezünkbe olyan munkakönyv, ahol egymást érik a különböző, „hozzájárulással“, „önkényesen" bejegyzések. Megmagyaráz- ták-e ezeknek a dolgozóknak, milyen kár származik abból nekik is, az országnak is, ha gyakran váltogatják munkahelyüket? Minden új munkahelyen sok időbe kerül, míg új dolgozó begyakorolja magát. Az első időkben alacsonyabb a teljesítménye. Ha tovább áll, kezdheti elölről, újra kevesebb keresettel. Hátráltatja ez az üzem tervteljesítését is, végsősorban a dolgozók jólétének fokozását. Horváth József
