Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-24 / 147. szám
2 NAPCÖ 1955 JÜNTUS 24 V. M. Moiotov elvtárs nyilatkozata az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubileumi ülésszakán A mai napon megemilékie- zünk az Egyesüli Nemzeteik Szervezete megteremtésének tizedik évfordulójáról és ünnepeljük azt. Fontos történel/mi dátum ez. Ezekben a napokban a földkerekség minden részén az emberek milliói és milliói különösen figyelmesen hallgatják majd azt, ami itt az Egyesült Nemzeteik Szervezete tevékenységének elmúlt időszakáról elhangzik. Az Egyesült Nemzetek Szer. vezete a második világháború éveiben létesült. Akkor alakult meg a nevezetes Hitler-ellenes koalíció, élén a Szovjetunióval, az Amerikai Egyesült Államokkal és Nagy-Briitsinimával. Ez a koalíció lelkesítette a fasiszta mar- talócok-megtámadta, nehéz időket élő népek önfeláldozó felszabadító harcát. A Hitler-ellenes koalíció országai között a háború idején jó baráti kapcsolatok alakultak ki A fasiszta rabság fenyegető veszélye közelebb hozta egymáshoz ezeket az országokat. Ez tömörítetté óikét arra is, hogy megalakítsák az Egyesült Nemzetek Szervezetéi és hogy a háború befejezése után együtt védelmezzék a nemzetközi békét és biztonságot. Ennek a szervezetinek az alapját „a négy állam egyetemes biztonsági nyilatkozatá"- bán rakták le. A mű itt, San Franciscóban fejeződött be. Itt írták alá 1045. június 26-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát. Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának bevezető .czavai szerint az Egyesük Nemzetek népei elhatározták azt, „hogy megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimond hatatlan szenvedést az emberiségre.“ Nincsen a népeknek fontosabb feladatuk, mint hogy’ elhárítsák az új világháborút. Az Egyesült Nemzeteknek nincsen nagyobb ügye. minthogy biztosítsa a népek békéiét, barátságát és együttműködését. Mindnyájunknak emlékeznünk kell erre és tudatéban kell lennünk az Egyesült Nemzetek Szervezetére rótt fe'.«diátok hatalmas jelentőségének. Ez szent kötelességünk. De nem hányhatunk szemet a tények előtt. Most jelentékeny nemzetközi feszültség van, amelyet minduntalan az új háború propagandája szít. Annál kevésbé szabad szem elől téveszteni hegy e feszültség további fokozódása fenyegeti a bélke fenntartását, hogy ez az új háború veszélyét kelti. Az utóbbi években egyes országokban minden eddigit felülmúló fegyverkezési hajsza kezdődött, amely a katonai kiadások óriási terhét rója a nagy tömegekre. Egyre több atom. és hidrogénfegyvert halmoznak tel. Ez joggal nyugtalanítja a népeket, a helyzet veszélyének következményei miatt. Nagyarányú katonai támasz- pentépítés folyik más országok területén. Hogy ezeket a támaszpontokat egváftaién nem védelmi célból építik, ez már abbé. is kitűnik, hogy sokezer kilométerre vannak azoknak az országodénak határaitól, ame lyek építik őket. De vajon nyugodtak lehetnek-e azoknak az országoknak népei, amelyeknek közelében e katonai támaszpontok létesül nek és azoknak az országoknak népei, amelyeknek területén e támaszpontok épülnek? Egyre újabb katonai tömbök és szövetségiek ’ létesülnek Európában, Ázsiában és más világrészeken. Ezek a háborús szövetségek szembetűnően bizonyos államok ellen irányulnak. Ez agresszív imperialista jellegüket mutatja. A dolog már olyan egyezményekig jutott, amelyeknek értelmében újra fel fegyvereik Nyugat-Neme torszagot és bevonják közismerten agresszív irányzatú háborús csoportosulásokba. Az ilyen tömbök és szövetségek viszont elkerülhetetlenül védelmi szövetségek alakulását vonják magáik után a másik oldalon. Lohet-e ennek során semmibe venni azt, hegy ^ népek világszerte nem akemak új háborút, hogy keményen elítélik a támadókat, azaz azokat, akik új Világháborút robbantanak tó? Vajon nem ezt ma. tatja-e a népek világszerte növekvő mozgalma, amelynek az a célja, hogy megakadályozza a/, új háborút és következetesen harcoljon . az imperializmus agresszív erőinek új vi- lágöldöklésit tóncbbantiand igyekvő minden kísérlete ellen? Nem kétséges, hogy ebben a helyzetben, továbbá természetesen a békeszerető országok kellő önvédelmi készsége mellett, az új háború kirobban tárában részes támadó felet határozottan elítélik. mint agresszort és az erkölcsileg, politikailag egyaránt teljesen elszigetelődik a világ népei előtt. Ez pedig már előre megszabja elkerülhetetlen vereségét. Másrészről feltétlenül látni kell, hogy napjainkban elegendő olyan tény van, amelv azt b zcmyit ja, hc.gy vannak a tor 1 és békére és a népeik közti barátságra vezető kipróbált utak. Már két éve múlt, hogy a bé-keszerető országok kezdemé. nyezésének eredményeképp megszűnt a koreai háború. Most segíteni kell a déli és északi koreaiakat, hogy helyreália thassák Korea nemzet, egységét. Tavaly a généi értekezleten végetvetettek az indokínai háborúnak olyan alapon, amely lényegében megfelel e körzet népei nemzeti felszabadító törekvéseinek. Körülbelül egy hónappal ezelőtt megkötötték az osztrák államszerződést. A legutóbbi időnek igen nagy eseménye volt a Szovjetunió és Jugoszlávia kölcsönös viszonyának rendezése, -mire a Szovjetunió kormány- küldöttségének belgrádi tartózkodásakor került sor. A szovjet—jugoszláv tárgyalások ered ményekónt a viszony megjavult. Ez a tény egyben sok tekintetben elősegíti az európai politikai enyhülést és megfelel az egyetemes béke megszilárdítása érdekeinek. Ezzel kapcsolatban feltétlenül utalni kell arra, mennyire alaptalanok azcik a nyugati koholmányok, amelyek el akarják ferdíteni a belgrádi tárgyalások értelmét, kisebbíteni akarják azok jelentőségét és eredményét. Hangsúlyozni kell, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti viszonyának megjavításáról és fejlesztéséről létrejött megállapodást, amely közös nyilatkozatban jutott kifejezésre, nem valamilyen múló elgondolások szabják meg, hanem annak tudata, hogy e viszonynak mind a Szovjetunió és Jugoszlávia, mind pedig a nemzetközi feszültség csökkentése és az államok közti szükséges bizalom megteremtése szempontjából nagy jelentősége van. Különösen nagy figyelmet érdemel az a tény, hogy Neh- ru úr, India miniszterelnöke ellátogatott a Szovjetunióba. Ennek a láto-gatásnafe nagy jelentősége van a Szovjetunió és India baráti kapcsolatainak további megszilárdítáSp és egyben a nemzetközi feszültség enyhülése, a béke megszilárdítása szempontjából is. A nemzetközi feszültség enyhítésének politikája, amelyet a Szovjetunió és más békeszerető országok folytatnak, egyre újabb pozitív eredményekkel jár. E céloknak megfelel a szovjet kormánynak az a javaslata, hogy létesüljenek diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok a Német Szövetségi Köztársasággal és hogy Adenauer kancellárt tárgyalások céljából meghívták Moszkvá • ba. Tárgyalások kezdődtek Londoniban a Szovjetunió és Japán viszonyának rendezéséről is. Július második felében sor kerül a négy hatalom, — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország — kormányfői értekezletére. Ennek az értekezletnek nagy jelentősége lesz, ha valamennyi résztvevője valóban törekszik a nemzetközi feszültség enyhítésére, az égető problémák rendezésére, ,a béke megszilárdítására. Ami az Egyesült Nemzetek Szervezetét ilieti, el kall ismerni, hogy ez a szervezet határozottan fontos helyet foglal el a nemzetközi életben és működésének megvannak a pozitív vonásai. A béke és a biztonság fenntartásával összefüggő egyes nemzetközi problémáik itteni megtárgyalása elősegítette a közvélemény harcra mozgósítását az új háború veszélye ellen és a nemzetközi feszü’tség enyhítéséért. Meg kell a többi között említeni az 1946-ban az atomfegyver eltiltása és a fegyverzet csökkentése kérdésében hozott határozatok, továbbá a háborús propaganda eltiltásáról 1947-ben hozott határozat nagy jelentőségét. Ismeretes az is, hogy 1854-ben a közgyűlés egyhangúlag állást foglalt a leszerelési bizottság feladatainak kérdésében. Nem lelhet belenyugodni a jelenlegi, távolról sem kielégítő helyzetbe. Az Egyesült Nemzetek Szervezeteitek semmi esetre sem szabad a nemzetközi események passzív szemlélőjévé vagy valamely csoportosulás szűklátókörű célokra felhasznált eszközévé lennie. Az Egyesült Nemzeték Szervezete a következő legfőbb elveket követi: a népek egyenjogúsága és önrendelkezése. nemzetközi együttműködés és a más államok belügyeibe való be nem avatkozás, a nemzetközi viták békés eszközökkel való megoldása, az erőszak alkalmazásával való fenyegetőzés mellőzése nemzetközi ügyek ben. Ezeket az elveket az Egyesült Nemzetek mindegyike elismerte, ezek az elvek jó alapul szolgálnak a békéért és a nemzetközi biztonságért, valamint a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért folyó harc bán. Mindez arra mutat, hogy az ENSz alapokmánya tartalmazza a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok egymás mellett élése és békés együttműködése évének szilárd elismerését. Érthető tehát, hogy az ilyen egymás mellett élés elszakíthatatlan az államok közti kölcsönös bizalom megszilárdításának, a „hidegháború” megszüntetésének, a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a nemzetközi gazdasági együttműködés széleskörű fejlesztésének feladatától. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét nem lehet elképzelni anélkül, hogy ne ismerjék el és ne valósítsák meg az egymás mellett élésnek és a kü- ’öwböző társadalmi berendezésű orszéeok nemzetközi ügyei közös eldöntésének elvét. Ez igen szemléletesen jut ki.fe'e- zésre az ENSz alapokmányának a Biztonsági Tanácsra vonatkozó rendelkezéseiben. Azt a szabályt, amely kimondja, hogy a nemzetközi biztonság szavatolása fontos kérdéseinek biztonsági tanács1 eldöntésekor kötelező az egyhangú öthatalmi döntés, az Amerikai Egyesült Ál’amok kormányának kezdeményezésére fogadták el. De még azok is, akik szavak bán elismerik a békés egymás mellett élés elvét, a gyakorlatban néha ezen elv durva megsértésének útján járnak. Ezt láthatjuk Kína példáján. Kínáiban győzelmet aratott a népi demokratikus forradalom és a nagv kínai 11 ép a szocializmus építésének útjára lépett. Ezért fosztják mes még mindig a Kínai Népköz- társaságot attól a iogátó’ hogy az ENSz-ben elfoglalj? törvénves helyét. Az ísv teremtett helyzet igazságtalan ás iogsértö volta szembetűnő. Megrendül a bizalom az F.svesült Nemzetek Szervezetében, ha tovább tűrjük ezt a törvénysértést. A Kínai Népköztársaságnak további halogatás fné'kül, teljes lehetőséget kell nyernie arra, hogy képviselve legyen mind a közgyűlésben, mind a Biztonsági Tanácsban. Nem lehet szó nélkül hagyni azt a veszélyes helyzetet sem, amely a Távol-Keleten Tajvan szigetének és a kínai partmenti szigeteknek a körzetében alakult ki. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem szabad belenyugodnia abba, hogy a kínai nemzeti terűiéinek ez az elidegeníthetetlen része még mindlig nem került vissza Kínához és az Egyesült Nemzetek Szervezetének meg kell tennie a szükséges intézkedéseket e fontos probléma mielőbbi rendezésére. Több ázsiai ország kezdeményezésére nemrégen Bandiin,g- ban fontos nemzetközi érte- kezletet tartottak. Ezen ez értekezleten 29 ázs’an és afrikai állam vett. részt. Bár ennek az értekezletnek a résztvevői különböző társadalmi és állami berendezkedésű államok, ez nem akadályozta összehangolt munkájukat. A bandungí értekezlet valamennyi határozatát eigyhangulag hozták. Ezek a határozatok a béke és a mének közti barátság megszilárdítását, a népek szabadságának és függetlenségének biztosítását, a gyarmati rendszer elleni harc fokozását szolgálják. Mindez megfelel valamennyi béke szere tő állam érdekeinek. Banduntgban ismét széleskörű alátámasztást nyert a békés egymás mellett élés elve Napjainkban szinte már senki sem szánja rá magát pírra, hogy nyíltan megtagadja ezt az elvet. Ma valamennyiünket nem az elvek egyszerű elismerése vagy ki jelentése érdekel, ha-; nem olyan konkrét tettek, amelyek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának és megszilárdításának ügyét szolgálják. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, mennyire fontos a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről szóló ismert iavaslata. A szóbaníorgó szovjet javaslat a béke és biztonság szavatolását tervezi az Amerikai Egyesült Államok részvételével, valamennyi európai állam számára, függet 'énül azok társadalmi berendezkedésétől. A szovjet kormány említett iavaslata kifejezi a Szovjetunió b^keszereto külpolitikáiéinak lényegét. E külpolitika célja a kollektív biztons'áf? megteremtése, az egymás?,?! szembenálló háborús tömbök helyett. Ebben a megvilágításban kell szemlélni a szovjet kormánynak a fegyverzet csökkentéséről. az atomfegyver eltiltásáról és az úi háború veszélyének elhárításáról máin? 10-én Londoniban a leszerelés1' c'bizotfsá giban előterjesztett javaslatát. A megoldatlan netnzetköd kérdések rendelésé»’ ek fő akadálya az á.Hamcik közti BZ.ük«éoes bízatom leánya.. Ez mindenekelőtt a béke és a. nemzetközi biztonság fenn tartásáért a, fő felelősséget viselő nagyhatalmak kö'esö- nös viszonyára vonatkozik. A világ az utóbbi években ?z úgynevezett „hidegháború” ál'aootában van. az államok bálború,s előkészületei pedig zgvre súlyosabb tehénként nehezednek a népek vállára. Osakas az államok közti ,.h!- degháborús’‘ állapot megszűnése segítené elő a nemzet- köri feszültség enyhülését, a szükséges nemzetközi bizalom megteremtését, az úi háború ypszéiirénpk elhárítását, a né- »>ek békés és nyugodt élete fel ‘ételeinek megteremtését. Akkor megnví'ránaík a. szükséges lehetőségek arra :s. hegy megva’ósnrinn a ke'lő nono7e'liViÖ7Í pl! or\~,r*7rgc:.<5gl gdyszéleskörű leszerelési m-ogram. A szavakról át kel! térni a tettekre. Mindenekelőtt a következőket kell elérni: hajtsák végre a közgyűlésnek a háborús propaganda valamennyi országában való megszüntetéséről szólói ismert határozatát, megállapodást kell teremteni a nagyhatalmak között az idegen területen fekvő katonai támaszpontok megszüntetésére vonatkozóan, jd kell bontakoztatni az atomerő békés felhasználását szolgáló munkát, egybekötve a műszakilag kevésbé fejlett országoknak nyújtandó széleskörű termelési és tudományos — műszaki segítséggel; a Szovjetuniónak, az Egye sült Államoknak, Angliának és Franciaországnak megegyezéses döntést kell hoznia arról, hogy az ideiglenesen ott hagyandó csekély kontingenseken kívül kivonják csapataikat Németország területéről és Németország mindkét részében szigorúan korlátozott helyi rendőrerő-kontingenseket létesítenek; a sauverénitás és a területi sérthetetlenség elveinek megfelelően rendezik a megoldatlan távolkeleti kérdéseket, megszüntetnek mindenfajta olyan hátrányos megkülönböztetést, amely akadályozza a széleskörű gazdasági együttműködést és a nemzetközi kereskedelem fejlődését; a széleskörű kíildötfségcsere és az idegenforgalom fejlesztése útján kiterjesztik a nemzetközi kulturális kapcsolatokat. Ha előrehaladunk e fontos és halaszthatatlan feladatok megoldásában, akkor sok tekintetben megkönnyítjük az államok közti bizalom légkörének megteremtését. Ezzel létrejönnek azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy megvalósítsuk a fegyverzet általános csökkentésének és az atomfegyver teljes betiltásának programját, és egyúttal valóraváltsuk e határozatok hatékony ellenőrzését. A Szovjetuniónak e programot vázoló javaslata azt tartja szem előtt, hogy a megfelelő intézkedéseket két szakaszban tegyék meg. Molotov a következőkben röviden ismertette a Szovjetunió leszerelési javaslatait, majd így folytatta: Most az Amerikai Egyesült Államokon és más nyugati országokon van a sor. Minthogy a Szovjetunió teljesen elfogadta a hagyományos fegyverzetre vonatkozó javaslatukat, a nyugati országoknak most már nincsen alapjuk arra, hogy halogassák az atomfegyver kérdésének megoldását. Nekik is bele kell egyezniük az atom- és hidrogénfegyver alkalmazásáról való lemondásba és e fegyver teljes eltiltásába, amint ezt a szovjet tervezet javasolja. (Taps.) A szovjet kormány az atomfegyver kérdésében is lépéseket tett a nyugati országok felé. A szovjet kormány beleegyezett abba a javaslatukba, hogy az államoknak az atomfegyver teljes eltiltásáig joguk legyen ezt a fegyvert az agresszió ellent védelem céljaira felhasználni, de azzal a feltétellel, hogy a megfelelő kivételes eset ben ezt a Biztonsági Tanács határozott döntése engedélyezi. A szovjet kormány ezzel kap csolatban szükségesnek tartja, hogy az államok vállaljanak ünnepélyes kötelezettséget arra. hogy nem alkalmazzák a nukleáris fegyvert és azt eltiltottnak tekintik. A Szovjetunió késznek nyilatkozik ilyen kötelezettséget vállalni, ha az atomfegyverrel rendelkező többi ország is megteszi ezt. így tehát e téren sem a Szovjetunión múlik a dolog, hanem a többi országokon. A szovjet kormány május 10-i javaslata megfelelő határozatok megvalósítását biztosító hatékony nemzetközi ellenőrzés megteremtését szolgáló konkrét intézkedéseket is tartalmaz. Magától értetődik, hogy mindezen kérdések megtárgyalásában részt kell vennie a Kínná Népköztársaságnak is. (Taps). A szovjet kormány elvárja, hogy mindezen kérdésekben hamarosan elmondják véleményüket más kormányok is. Itt, San Franciscóban az amerikai nép körében vagyunk. Mint országunk képviselője, külön ki akarom fejezni azokat a jó érzelmeket, amelyekkel a szovjet nép az amerikai nép iránt viseltetik. (Taps). Mindenki egyetért azzal, hogy a Szovjetunió népeitől és az Amerikai Egyesült Államok népeitől sok függ, hogy a béke és a biztonság szilárdabbá, tar- tósabbá váljék és hogy ezzel világszerte hosszú évekre biztosítva legyen a biztonság és a nyugalom. Ezt akarja a szovjet nép és 'biztos benne, hogy erre törekszik az amerikai nép is. (Taps). A kormányok közti nézeteltéréseket meg lehet oldani az államok közti bizalmatlanságot pedig le lehet és le kell küzdeni, ha mind a szovjet embereit, mind pedig az amerikaiak az ügy nehézségeinek lebecsülése nélkül, a béke cs a nemzetközi érdekek védelmének törekvésétől áthatva, az Egyesült Nemzetek elveinek megfelelően hozzálátnak ehhez. Az Egyesült Nemzetek Szervezete fennállásának második évtizedébe lép. Napjainkban minden eddiginél inkább fő kötelessége e szervezetnek a béke biztosítása, az új háború elhárítása. A népek békés és nyugodt életének biztosítása az Egyesült Nemzetek Szervezetének magasztos és nemes feladata. Bármennyire is jogos legyen bírálni az ENSZ elmúlt időszaki működését, különösen az éles nemzetközi konfliktusok idején tett egyes lépéseiért, nincs okunk arra, hogy lebecsüljük létezésének és további működésének fontosságát, a béke és a nemzetközi biztonság szempontjából. Az Egyesült Nemzetek Szervezete jelentékenyen jobban, aktívabban és eredményesebben dolgozhat és kell is dolgoznia, ha mi ennek az igen felelősségteljes nemzetközi szervezetnek tagjai, mindany- nyian arra törekszünk, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenysége minél jobban megfeleljen e szervezet nagyszerű céljainak és elveinek. El kell ismerni, hogy az első évtized tapasztalata teljesen beigazolta azoknak a haladó nemzetközi elveknek helyességét, amelyekre az Egyesült Nemzetek Szervezete épült. Ezek az elvek valamilyen formáiban kifejezésre jutnak sok nemzetközi okmányban, köztük olyanokban is, amelyek közvetlenül nem kapcsolatosak az ENSZ-szel. Elmondhatjuk ezt például az ismert öt elvről, amely a múlt évben alapja lett az Indiai Köztársaság és a Kínai Nép- köztársaság közös nyilatkozatának. Ugyanezt mondhatjuk el az ázsiai-afrikai értekezlet nyilatkozatának tíz elvéről, valamint több más nemzetközi okmányról is. Az Egyesült Nemzetek szervezetéire .új feladatok hárulnak. Megérett például egy, a nem vetkőzi keredkedsiem fejlesztését szolgáló gazdasági világér- telceziiet összehívásának kérdése. Az Egyesült Nemzetek Szervezete egész tevékenységét, magasabb szánvenafna kell emelni, hogy működése teljesen megfeleljen magosrendű céljainak ég elveinek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiemelkedő szerep juthat és kell is, hogy jusson a béke megszilárdításáért folyó harcban. Uj évtizedbe lépünk. Még sohasem volt ilyen nagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének felelőssége a népek jövőjéért, a békéért és az. egész emberiség jólétéért. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tettét e magasrendű felelősségnek kell áthatnia. A Szovjetunió teljes tudatában van annak, hogy szociálist-, államunk milyen helyet fogUi el az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Szovjetunió minden tőle telhetőt elkövet, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét egész tevékenységében támogassa, hogy biztosítsa a sziláid békét és a nemzetközi biztonságot. (Taps.) i
