Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-24 / 147. szám
1955 Jümtrs 21 NAPLÓ a A kommunisták kezdeményesésére Pálján is megalakult az első termelőszövetkezet A tervteljesítés élharcosai A Dombóvári Fűtőházná! „Népi demokráciánk; fejlődésének jelenlegi szakaszán — mondja ki a Központi Vezetőség június 8-i határozata, — pártunk, népi demokratikus ui- Isimunk és dolgozó népünk előtt álló legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami megteremti annak a lehetőséget, hogy gyorsan növekedjenek a mezőgazdaság termelő erői és a munka termelékeny sege: a szocialista város után kialakuljon a szocialista falu, létrejöjjön országunk egységei, szocialista társadalma.” Munkához kezdett a pártszervezet és a tanács Pálfa községben is ennek szellemében kéz de ,t hozza a munkához a helyi pártszervezet a tanács segítségévei. Már igen időszerű volt ez hiszen Pálfa is azok közé a kevéssza - mú községek közé tartozott n egyénikben, ahol még nem volt termelőszövetkezeMeg 1952-ben volt egy kísérlet, hogy Pálfa is megin luljon a felemelkedés felé, alakuljon termelőszövetkezet, de ez abbamaradt. Ennek óta elsősorba i abban keresendő, diogv a pártszervezet, s maguk a kommunisták is, habár igyekezte:;, de nem tettek meg minoent ennek elősegítésére. Különösen hiba volt a felvilágosító, i-e- velőmunka hiányosságai melKocsola Schiffer József elvtárs levelében arról írt szerkesztőségünknek, hogy szívesen fogadja a gépi muríkát a Vörös Csillag termelőszövetkezet tagsága. Szereti a gépi munkát, és meg is teremtik a gép jó munkájának az előfeltételét. Tudják a tsz tagjai, hogy a gépek alkalmazása saját jövedelmüket emeli, mert olcsób bá teszi a termelést és megkönnyíti a munkát. Ezt igazolja az is, hogy 110 höld kuko- ricájuilcat négyzetesén vetették. A kukorica keresztbe-hosszába történő kapálását a dalmandi gépállomás traktorosai végezték és végzik. A gép munkája természetesen nem jelenti azt és nein gondolják a tagok azt, hogy most már nekik dolgozni nem is'kell, majd elvégzi a gép. Nem, amíg a gép dolgozik, addig a tsz-ta- gok egyéb területén, kertészeiben, szőlészetben dolgoznak. Paks Kedves Elv társak! Röviden szeretnék beszámolni .termelő- szövetkezetünk legfrissebb híreiről — kezdi levelét iWeisz Ferenc elvtárs, a Vörös Sugár tsz elnöke. Termelőszövetkezetünk tagsága a Központi Vezetőség mezőgazdaság fejlesztéséről szóló június 8-i határozata után még nagyobb lelkesedéssel látott munkához, mint azelőtt. Ez a lelkes munka már mutatja hatását. Nyolc hold szénatermését az utolsó szálig betakarítottuk, emellett másodszor befejeztük a kapások ápolását. Tagságunk bizakodva néz a jövő elé, mert látják, látjuk azt, hogy évről-évre, napról- napra erősödünk nemcsak gazdaságilag, hanem számbelileg is. Az utolsó közgyűlésünkön is egy taggal erősödtünk. Gyulaj Gazdagyűlésre jöttek össze a község dolgozó parasztjai — írta levelében Hódor József elvtárs. — A gazdagyűlésen részvevők arról beszélgettek, hogy a 200 mázsás cukorrépa, 150 mázsás burgonya, 35 mázsás kukorica és 10—15 mázsás kalászos átlagterméseket el tudják-e érni. A jó termés elérése, biztosítása érdekében lett a példamutatás terén, A Központi Vezetőség határozatai megteremtették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik legfontosaob politikai előfeltételét, azt, hogy pántunk és kormányunk egységesen és félreérthetetlenül a mezőgazdaság szocialista átszervezéséneik ügye mellett áll, s hogy ezt tekinti az egész dolgozó parasztság számára a felemelkedés egyetlen járható útjának. A kommunisták a határozatokat megtárgyalták, azonban az első időkben még mindig a határozattal való egyetértésénél, helyeslésénél maradtak, de konkrét intézkedéseket nem tettek annak megvalósítása érdekében. Az egyik taggyűlésen aztán ifj. Csike József elvtárs el is mondta: Már három taggyűlésen beszéltünk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének jelentőségéről. De mindig csak beszéltünk, most már tegyünk is valamit. Mutassuk meg, hogy Pálfa község sem marad el a fejlődéstől. — Ugyanígy beszéltei; még néfhányain, mint Tóth József elvtárs, Lakos Gyula elvtárs. így alakult meg az előkészítő bizottság a fent említett elvtársakfcal, Simon Gyula párttitkár elvtárs vezetésével. Mindjárt hozzákezdtek a szervezőmunkához. Példájuk serkentette, s elhatározásra juttatta a pártamkívüli egyénileg dolgozó parasztok egy részét, mint Böröcz Jánost, Horváth Jánost, Horváth Istvánt, Patkós Lajost és feleségét is. Hogy ők is mennyire szívügyüknek tekintették a tsz megalakítását, azt talán legjobban Patkós Lajosaié példája bizonyítja. Először is Patkós Lajosné kért belépési nyilatkozatot Hazavitte, hogy majd otthon kitölt} és visszaviszi a tanácselnöknek. Vissza is vitte, die ekkor még egyet 'kért, mert, amint mondotta, azt az ura töltötte ki, s mcet már a maga számára kért egy újabb belépési nyilatkozatot. De kért még egyet azzal, hogy ezt majd valamelyik ismerősével, .szomszédjával tölteti ki, miután meggyőzte őket, hogy ez a helyes út. — Nekem beszéühetmefc amit akarnák egyesek — mondogatja, — engem nem tudnak letéríteni erről az útról. Beszélgettem a kisszékelyiekkiel, — azoknak jó életük van. Az igaz, hogy dolgoznak is, de megyek én itt is, ha kell, éjjel-nappal. Tudom, hogy eleinte lesz baj, de Kisszékelyan is úgy volt. Három éve meg éppen széjjel akartak menni. Ma már azonban széjjel se lehetne zavarmj őket. Ilyen előzmények után kedden este megalakult a tsz 10 családdal, 12 taggal, körülbelül 80 hold földterülettel Uj Élet néven. Számbavették mindjárt az állatokat is, s az eredmény 8 tehén, 5 ló, nem számítva a gazdasági felszereléseket. A pártszervezet vezetőire azonban még nagy' feladat vár, hiszen a megkezdett munkát tovább kell folytatni, s tovább kell erősíteni a falu szebb boldogabb életének első hírnökét. E megalakulás és annak előzményei is azt bizonyítják,, hogyha a kommunisták állnak élére a tsz fejlesztésének Pálfán is, az eredmény nem marad el. Nem marad el a még nagyobb eredmény sem, ha az előkészítő bizottságot megalakító négy párttag mellett a pártszervezet több; kommunistája is példájukkal áll melléjük. Közel 20 tagja vám a párt szervezetnek, legnagyobb részben dolgozó parasztok. De csak négyen léptek be a megalakult termelőszövetkezetbe. Itt vár nagy feladat a pártve- zetőségre, s a tsz ikomm/unis- táira, hogy elsősorban a -többi párttagot győzzék meg. A jó példákért nem -kell messze menniük, de egyúttal azt is meg kell magyarázniok, hogy kommunista kötelességük segíteni saját példájukon keresztül is a falu dolgozóinak fel- emelkedését. Levelezőink írják a gazdák között verseny alakult ki. En vállalom a versenyt és azt, hogy a felsorolt átlagterméseket elérem. A versenyt a község agronómusa fogja értékelni, amelyről tájékoztatni fogom a szerkesztőséget. Mórágy Pérterbencze László elvtárs, a bonyhádi járási tanács dolgozója írta szerkesztőségünknek a következőket: A Központi Vezetőség mezőgazdaságfejlesztésről szóló határozata megjelenése után egy öttagú előkészítő bizottság alakult Mórágyon. Az előkészítő bizottság azzal a szándékkal kezdte meg, végzi munkáját, hogy őszre új mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsanak. Már most elbeszélgetnek azokkal az egyéni gazdákkal, akikkel együtt akarják elkezdeni a szövetkezeti gazdálkodást. A mórágy» községi tanács segíti munkájában az előkészítő bizottságot. V. b.-úlésen tárgyaltak arról, hogy a már működő mezőgazdaság; termelőszövetkezetet és egyes típusú tszcs-t még jobban segítik munkájukban, eredményeik elérésében. A Dombóvári Fűtőháznáil dolgozik Máté János esztergályos, Hosszú idő óta dolgozik már selejtmentesien, az amyag- takairékosság terén is egyike az üzem legjobb dolgozóinak. — Szakmai tapasztalatait átadja a fiatalabb szakmunkásoknak; Mindezért megbecsülik munka társai, az ő bizalmukból tölti be a műhely-bizottsági elnöki tisztséget, amely funkciójában a mnínikaverseiny szervezése terén végez jó munkát. A Simontornyai Bőrgyárban Kalános Jánosné kenőnő, a „Szakma kiváló dolgozója”. Ez év áprilisában nyerte el ezt a kitüntetést; egy éven keresztül végzett kiváló minőségű munkája és magas teljesítménye jutalmát. Teljesítménye jelenleg 173 százalék, mely az új sztahanovista feltételek alkalmazása előtt 125—130 százalék között mozgott. Selejtje úgyszólván nincs. Tapasztalt, régi munkás, aki ésszerű javaslataival sok segítséget nyújt a művezetőknek. Cseh Imre csiszoló, a „Szakma kiváló dolgozója”. Áprilisban érte el egyfolytában tizenkettedszer a sztahánovista-szín tét, ezért 'kapta most meg a kitüntetést. Ez egy év alatt a nubukbörök csiszolásánál ase- lejtet 3.2 százalékról 0.8 százalékra csökkentette. Teljesítménye is állandóan emelkedett, 132-ről 151 százalékra. — Munkafegyelem terén példamutató magatartású, munkaidejét tökéletesen kihasználja, munkagépét gondosan karbantartja. Uj élet a íaddi szigeten Az uraságnak magának se iutott eszébe, — pedig az ispánja jól gazdálkodott, — hogy ez a nagy határ sziget, amit gyűrűkbe fog a Hqlt- Duna, nemcsak jófajta búzát, meg kukoricát terem, hanem olyan káposztát, karólábét, zöldséget is. mint sehol másutt. Az almáról, arról a kívánatosán piros jonathánról nem is szólva. De bezzeg eszébe jutott ez a sziget új tulajdonosainak, másképpen dolgozni, hogy az a jó szigeti föld gazdagon fizessen. Fizet is a faddi Uj Elet csoport topjainak, hálásan a jó munkáért. Mert ezek a volt cselédek, akikre azt mondták, csak ioát húzni valók, úgy megtanulták kormányozni a saját száz holdjaikat, mintha mindegyik legalábbis ilyen nagy birtok gondjával született volna. — Nem kellett külön kitalálni — tiltakozik az elnök a dicsérettől. — Itt van ez a nagy víz, akár mekkora a szárazság, ki nem apad.... emiatt meg a jó föld és a mi ép kezünk ... Így lett húsz holdon öntözéses gazdaság, meg telepítettek szép gyümölcsöst. Úgy adódott, hogy a szigeten a csoport földje mellett visz a kocsiút, arra járnak a faddi gazdák: Petrás Béla, Vecsei József, Páncél meg a többiek. Rostéi is szólni az ember, mégha kétszer elismeri a másik gazdaság sikerét. No ha rostéi mondjuk Petrás Béla, nem rostéi bizony Körösi István, aki cseléd emberből lett „szocialista” nagybirtokos, és öttagú családjával boldogul a termelőcsoportban. — Minek nyúzod azt a bornyut pajtás — kiált elő a kukorica közül az úton kocogó tchenes szekér gazdájának. Az el is fordítaná a fejét, mert azért ne szólja le senki, de nem olyan hang ez onnan a kukoricásból, amelyik sérteni akar... — Ha eccer nincs lovam... Nektek könnyű. — Könnyű? — nevet nagyot Körösi — neked se lenne nehéz keresztül lépni a barázdán. Közben a tehenek arrébb kocognak a szekérrel, csak a gazda néz vissza a hatalmas táblában munltálkodó emberekre. Meg is mozdul benne valami keserűség, meg elhatározás, hogy — nocsak, de kiiperedtek ezek ... mert az a bosszantó, hogy most már az ember maga-magának se tudja megmagyarázni, miért maradjon tovább is távol tőlük, miért ne velük együtt próbálja a gazdálkodást. Eddig még valahogy vigasztalhatta magát, — nekem jobb ... az én földem mégis csak nekem terem először, és nem a pityipalkónak ... de most? Akárhogyan vizsgálja az emberfia, nem talál a csoport gazdálkodásában semmi olyant, amire azt mondhatná, — no ez az, mert ti nem kapáltok rendesen, azért nem állok én közétek... Kapálnak azok, már harmadszor, ő meg csak ezután kezd hét másodszor, ha egyéb gondja, dolga engedi, vagy valami segítséget kap ... Meg ez a Körösi is... A múlt vasárnap csak elkapja az utcán és azt mondja. = Tisztelj már meg komám.... Ennek nem lehetett ellent- állni... No ott bent izzadt csak nagyon, amikor a Körösi azt mondta: — Ide nézz pajtás, mit szólsz ehhez a bútorhoz? Mit szólhatott? .... M eg kell adni, legalább húsz ezer forintba kerülhetett. Aztán csak tovább mutogat, —■ A lányomnak vettem sta- firungba, de a magunkét is kicseréltem ... Hát a rádióm hoz mit szólsz? .— Amolyan világvevő masina volt. Meg kinyitotta a szekrényt. — Lásd e, nekem is, az asszony nak is, mert a gyerekeknek is van már öt öltöző... Először még arra gondolt, — hunnét szedett ez ennyi pénzt, talán csalt valahol. ■ ■ El is ment harmadnap, mikor a csoport felé vitt az útja és kérdezi az elnöktől: — Te Bokros, miből telik ennek a Körösinek? — olyan szegény volt még kéteszten- deje .. . — Az elnök nevetett: — Ezer munkaegységet dolgozott a család ... és a mi csoportunk nem akármilyen. — No szent igaz — még szégyelte is, hogy inkább a másik ember becsületére gyanakodott... — Így ' írgott fejében a gondolái. A tehenek nyakában nyi- korgott a járom. Jó melegen sütött a nap. Lóbögöly röpült az arcára. Élesen szúrt. — Ej az anyád, — mondta és odacsapott a bögölyre. Az elröppent, csak saját arcán csattant a nekilódult tenyér. Szerencsére ezt már nem láthatták a csoporttagok, mert utóbb is félre magyarázhatták volna. Sokszor az ember maga se tudja, hogyan jönnek azok az elhatározások. Csak jönnek. Hazafelé menet, még csak arra gondolt, hogy megnézi a csoport öntözéses kertészetét. Bekocogott a tanya-udvarra. Ott éppen nagyban készülődtek az esti fejéshez és ha talán akkor nem akad össze megint aZ elnökke\ meg a Körösivel, akkor lehet, még esztendeig tovább gondolkozna. De azok sejtették, vagy érezték, vagy egyáltalán nem éreztek semmit? Fene tudja. Elég az hozzá, szívesen mutatták a kertet, a vizet vezető vascsövet, utána behívták az irodára és az elnök csak úgy megkérdezte: — Aztán mihez lenne kedved, n? állathoz, vagy a kerthez? Elfutotta a melegség, neki is vörösödött, akadozott a szava: a a kerthez ■. ■ — No akkor olvasd el ezt, ez az alapszabály t... ez meg a nyilatkozat. El is olvasta, alá is írta és útközben hazafelé, amikor a Holt-Dunához ért, oda dobta a szót az öreg révésznek: — No bátyám, hát vigyen át a kompunkon. Az öreg ránézett: — A csoporté ez fiam. — Nem a — bizonygatta, — mostantól az enyém is, mert hogy a csoport is. Összenéztek, az öreg vízi ember, meg a szekeres paraszt. Az öreg, kezébe nyomott egy fát, amivel a dróton húzzák a kompot. — No öcsém, akkor markold meg istenesen, hogy minél gyorsabban haladjon..... vagyis, hogy haladjunk.. ■ Igaz-e? SZAMOS R, Lázas munka folyik a dunakömlődi Szabadság ísz-ben (Kiküldött munkatársunk jelentése) A dunakömlődi Szabadság termelőszövetkezetben nehéz odahaza találni ezekben a napokban a vezetőség tagjai közül is bárkit. A tsz apraja- nagyja a határban van ilyenkor. Szorgalmasan dolgozik mindenki, ennek eredménye már az is, hogy a szövetkezet a növónyápolási munkák elvégzéséiben -a járás leg'öbb tsz-ei közé tartozik. Most folyik a kukorica másodszori kézika,palása a tsz- ben. Több mint 60 tag dolgozik kint a földeken. Biztos alapot ákamak teremteni a diunakömlődie'k a 35 mázsás kukoricatermés elérésének. A szövetkezet tagjai vállalták, hogy 300 mázsa cukorrépát termelnek egy holdon. Ezért állandóan gyomtalanítják, porhanyítják a talajt. A szövetkezetben szorgalmasain folyik a t -uk anmán y be takarj tás is. A 10 hold öntözéses rétiszénának már betakarították az első termését. A zabosbülkkönyt is lekaszálták, a földet mér előkészítették a nyári üttetésü burgonya termelésére. A mövényápolási munkák mellett a gabomabetakarításra is készülnek a dunakömlődiek. A munkacsapatokat már megszervezték mind a behordás- hoz, mind a csépiéihez. Aratáshoz nem kell munkacsapat, mert a tsz tagjainak csupán 12 holdat kell kézzel aratnia,* a többi 300 holdat a gépállomás aratja le.
