Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-15 / 139. szám

TfllJíM fltáCi >/'///**/• htf,i é rnfmrnmmm MAI SZAMBÁN: A Szovjetunióban és Jugoszláviában Járt In­diai parlamenti küldöttség vezetőjének nyilat- kozata. (2. o.) — Külföldi hírek. (2. o.) — Az új pártoktatási év előkészületei Nagydorogon. (3. o.) — A közös munkából a családtagok is kiveszik részüket. (3. o.) — DISZ-diesőségtábla, (3. o.) — A sióagárdi népi együttes tervei a seregszemle után. (4. o.) B AZ MDP TO L N AMECYILMRTBíZOITJÁGANAK LAPJA | i - * . .. j 1 Öt évesek a helyi tanácsok A felszabadulásunk óta el­telt 10 esztendő gazdag ered­ményekről ad száimat s ez megmutatkozik a mindennapi életünk egész területién. A ma­gyar nép e gazdag 10 eszten­dejében. alakult meg tanács­rendszerünk, amely munkáján keresztül bebizonyította, hogy alkalmas az államhatalmi és államigazgatási feladatainak az ellátására. 1850 a magyar nép történel­mébe forradalmi változást ho­zott az államigazgatás rendsze­rében. 1950 június 15-én meg­alakultak a megyei tanácsok, majd később a járási, városi és községi tanácsok. A magyar népnek először vált lehetséges­sé, hogy demokratikus válasz­tás útján képviselőin keresztül vegyen részt az államigazga­tásban. A dolgozd nép a szo­cializmus építésének megfelelő államhatalmi és államigazga­tási szervet tudott létrehozni a tanácsok megalakításával. A magyar nép előtt számos példa volt már, amelyekben útmutatást kapott az államha­talmi feladatok betöltésére. Az első tanácsi rendszer a Párisi Kommünben lett megalakítva. A marxizmus klasszikusai a Párisi Kommiün államszervezé­sét és a nép képviseletét a ta­nácsi rendszeren keresztül tar­tották alkalmasnak a szocia­lista forradalom célkitűzései­nek a megvalósítására. Az 1919-es győztes magyar szocialista forradalom az ál­lamigazgatás újjászervezésé­ben a nagy példa — az 1917 évi októberi forradalomban megszületett szovjet állam — alapján indult el. A tanács- köztársaság megalakulása után nyomban a győzelem napján megkezdte a régi államszerve­zet lebontáséit és az új szocia­lista típusú államszervezet fel­építését. A Tanácsköztársaság állami szervezetét az ország­gyűlés által 1919 június 23-án elfogadott Alkotmány rendez­te. A felszabadulás előtti ma­gyar közigazgatás legfőbb fel­adata a feudális és kapitalis­ta kizsákmányolás rendszeré­nek fenntartása, zavartalan működésének biztosítása volt. A felszabadulás előtti állam- igazgatás fejlődése oda veze­tett, hogy a kormány teljha­talmú államszerwé vált, és hogy a Bárdosi-fcormány 1941- ben az országgyűlés megkér­dezése nélkül üzent hadat a Szovjetuniónak. A Horthy- korszak közigazgatásának fa­siszta jellegéből pedig termé­szetszerűleg következett az is, hogy ez az igazgatási gépezet 1944—45-ben hűen kiszolgálta a nyilasok rémuralmát, a Szá- lasi-féle fasizmust. A tanácsi rendszerünkben a dolgozó tömegeknek az állami munkában való részvétele, an­nak megvalósulása és kifeje­zése, hogy a szocialista állam­ban a többség hatalma teste­dül meg és tevékenykedik al- kotóan, a doílgozó többség szá­mára, a kedvező rend megte­remtése, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának állandó emelése érdekében. Az elmúlt öt esztendő alatt taná­csaink bebizonyították, hogy képesek ezen feladatokat el­látni és megvalósítani. Tanácsaink munkájában az elmúlt öt esztendő alatt hi­bák és hiányosságok is for­dulták élő. Nem minden eset­ben töltötték be államhatalmi jellegüket, amely megnyilvánul abban is, hogy a tanácstagok nem érezték felelősségüket a választóikkal szemben. Elmu­lasztották a beszámolási köte­lezettségüket, tanácsüléseken hiányosan jelentek meg és eb­ből adódott az, hogy tanács­üléseink sokszor formálissá váltak. Előfordult egyes helye­ken, hogy a végrehajtóbizott­ságok irányították a tanácsot. Ez teljesen helytelen volt, ami­re pártunk III. kongresszusa hívta fel a figyelmünket. Ezek a hiányosságok magukkal hoz­ták a testületi (kollektív) ve­zetés elvének megsértését is. Ezen hibákon okulva taná­csaink munkájában igen ko­moly a fejlődés és ma már mindjobban irányítóivá válnak a gazdasági és kulturális éle­tünk minden területének. A szocialista társadalom fejlődé­se során hatalmas minőségi változások következnek be, a már működő szocialista állam szervezetében, Ezek a válto­zások azonban nem spontán robbanásszerűen, hanem pár­tunk irányításával, á társadal­mi fejlődés objektív törvényei­nek megfelelő követelmények alapján, a társadalmi fejlődés szükségleteinek szolgálatában, tudatosan előre meghatározott terv alapján bonyolódnak le. A párt a szocialista állam fej­lődésének minden szakaszán következetes harcot folytat az államszervezet fejlesztéséért és ezen belül az államigazgatás tökéletesítéséért, abban az irányban, hogy ez a szervezet minél eredményesebben szol­gálhassa a dolgozók szükségle­teinek maximális kielégítését. Népi demokráciánk társadéi ma ma még a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet viszonyait tükrözi. A munkás­osztályon és a dolgozó paraszt­ságon kívül feltalálhatók ben­ne a kizsákmányoló osztályok maradványa is. Ennek ellenére a népi demokráciák viszonyai közepette is érvényesülnek az államszervezet fejlődésének előbb említett sajátosságai. A párt vezető szerepének mara­déktalan érvényre juttatásá­val, a munkásosztály hatalmá­val, a munkásosztály és a dol­gozó parasztság szilárd szövet­ségével adva vannak azok a társadalmi erők, amelyek e vonatkozásban is lehetővé te­szik a társadalmi fejlődés ob­jektív törvényeinek érvényre- juttatását, tanácsi rendszerünk hivatásának betöltéséit és to­vábbi fejlődését. Teszler Vendel városi tanács elnöke Szekszárd, Munkában a tanácstagok Példát mutatnak Fóbián János elintézte növényápolásban a fácánkerti tanácstagok — Nem is tudom, hogy név | szerint községünk melyik ta-S nácstagját említsem — mon­dotta Hanoi József elvtárs, Fáeánkert község tanácsel­nöke, — mert valamennyien jó munkát végeznek, s pél­dát mutatnak a növény ápo­lásban. — Községünknek IS olyan tanácstagja van, akik egyéni dolgozó parasztok. Van olyan tanácstagunk, aki már másodszor kapálja a ku­koricáját és merem azt mon­dani, hogy Községünk vala­mennyi gazdája aratásig be­fejezi a kukorica harmadszori kapálását is. Ezt azért me­rem ilyen biztosan állítani, mert tanácstagjaink nemcsak személyesen mutatnak pél­dát, hanem körzetük vala­mennyi gazdájával elbeszél­getnek a növény ár olás fon­tosságáról. Németh fstván nyolcholdas, Geisz Adóm hatholáas, .Vé­rei János tizenkétholáas gaz­dák, és tanácstagok jó mun­káját követi Tóth György, Sintli Pál egyéni gazdák eredményei. Sintli Pál egyé­ni gazda például már befe­jezte a burgonya töltögeté- sét, Tóth György portáján pedig virágzik a mák. Ezek mellett huszonöt-harminc olyan gazda van a községben, akinél szépen virágzik a burgonya is. — Egyszóval én bízok köz­ségünk tanácstagjaiban és a többj dolgozó parasztban. — Biztos vagyok abban hogy nemcsak a növényápolás, ha­nem az aratás és cséplés te­rén is megállják helyüket. Fábián János bácsit na­gyon sokan ismerik Várdom­bon. A tanácstag megbecsü­lését mi sem bizonyította job ■ bán, mint az a tény, hogy a lanácsválasztáskor másodszor választották tanácstaggá. A Vörös Hadsereg utca la­kóinak régi vágya volt egy rossz kcrekeskút kijavítása. Fábián János elvtárs végére járt a kerekeskút ügyének. Tanácsülésen, végrehajtóin■> zottsági ülésen tolmácsolta a lakók panaszát, sérelmét, A kerekeskutat azóta már szít vattyús kúttá szerelték át, Minden erőnkkel elősegítjük a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását KOVÁCS SÁNDOR a MEDOSZ megyei elnöke: A szakszervezet minden tagját mozgósítjuk a termelékenység emelésére, az önköltségek csökkentésére A MEDOSZ üzemei bizottságainak munkája — különösen a párt márciusi határozata óta — sokat javult. Ez leg­inkább a mezőgazdaság szocialista szek­toraiban végzett versenyszervező mun­kában mutatkozik meg. A termelékeny­ség emelése, az önköltség csökkentése elősegítése érdekében azonban még min dig nem fejtenek ki elég tevékeny műn kát a szakszervezeti aktívák. Most az a tervünk, hogy a még júniusban lezajló szakszervezeti taggyűléseken az ezzel kapcsolatos tennivalókat megbeszéljük a szakszervezet minden tagjával. A szakszervezeti aktivistákon keresztül ahhoz akarunk segítséget adni, az álla­mi gazdaságokban és gépállomásokon, hogy a „termelj 10 százalékkal többet, tíz százalékkal olcsóbban” mozgalmat mindenütt sikerre vigyék. Ennek érde­kében a szakszervezetek vezetőin ke­resztül akarunk mind az állami gazda­ságokban, mind a gépállomásokon olyan légkört teremteni, ahol a becsületes dolgozók megvetik, lenézik a lógósokat, sőt kiközösítik maguk közül. E tekintet­ben a gazdasági vezetőknek azon ke­resztül is segítségükre leszünk, hogy a mezőgazdaság szocialista szektoraiban megalakítjuk a munkásbóróságofcat. GIBUS JAKAB a sárpilisi gépállomás traktoros hrigádvezető je: Mi traktorosok is, harcba indulunk a Központi Vezetőség határozatá­nak megvalósításáért, a mező- gazdaság szocialista átszervezéséért — Brigádommal a bátaszéki termelő­szövetkezetiben dolgozom. Munkánkra, a gépek eredére számítanak a termelőszö­vetkezetek tagjai. Számíthatnak is. Most a Központi Vezetőség határozata után gépeinkkel még többet, jobban akarunk dolgozni. A brigádban lévő um verzális traktorral a megszabott 250 hold helyett 600 hold növényápolást végzünk el a bátaszéki termelőszöve tke- zetberu Kapálás! tervünket 102 százalék ra teljesítjük Minden erőnkkel harco­lunk azért, hogy a termelőszövetkeze­tekben legalább 35 mázsa kukoricát ta­karítsanak be egy-etgy hold földről. A gépi segítség mellett szervezési és politikai segítséget adunk a termelőszö­vetkezeteknek. Mi traktorosok is mél­tóképpen akarjuk kivenni részünket a mezőgazdaság szocialista átszervezésé­ért indított harcból. Határozott célunk az, hogy az öt bátaszéki I-es típusú ter­melőszövetkezet az ősz végéig hármassá alakuljon át Röpgyűlések Kisszékelyken Amikor megérkezett Kisszékelybe az első, — a Központi Vezetőség júniusi határozatát ismertető — Szabad Nép, a köz­ségi pártvezetőség titkára, Gyene József és a tsz elnöke, ifjú Telkesi János elvtársak kocsira ültek és végigjárták a tsz te­rületét, felkeresték a tagokat és röviden ismertették velük a határozatot. Képünkön Gyene József elvtárs felolvasást tart a kukorica­földön Ferenc Péternek, feleségének és Wilhelm János tsz- tagoknak. A másik csoportnál ifjú Telkeid János elviére tartott fel­olvasást. Lack György és felesége, Szontheiner Péter és Siszler Imre elvtársak nagy figyelemmel hallgatták a Központi Veze­tőség határozatának ismertetését a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséről és a mezőgazdasági termelés további feladatairól. Képünkön Telkes! elvtárs felolvasását hallgatják a csoport tagjai, y Begyűjtésben is élenjárnak a szakcdáti tanácstagok Szakodét községnek, össze­sen 17 tanácstagja van és ahogy a község begyűjtési megbízottja mondotta, —va­lamennyien élenjárnak állam polgári kötelezettségük, a be­adás teljesítése terén. Lacza Márton 9 holdas egyéni gaz­da, tanácstag például ter­ménybeadásán kívül évi ser­tés-, vágómarha-, hízott-, so­ványbaromfi- és tojásbeadási kötelezettségének eleget tett. A . legutóbb megtartott ta­nácsülésen például elsőnek a tanácstagok, Lacza Márton, Hefner József, Csekei Zol­tán, Friedrich József, Fricz András szólaltak fel és vál­lalták azt, hogy gabonabet adásukat a cséplőgéptől azon rial fogják teljesítem és augusztus 20-ig gabonabeadá si kötelezettségüknek teljes egészében eleget tesznek. Szakadát község tanácstagt jai minden hónapban tartat nak megbeszéléseket a vá­lasztókkal s megvitatják a so- ronkövetkező teendőket.

Next

/
Thumbnails
Contents