Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-11 / 136. szám
1955 JtJNIÜS 11 NAPtÖ S Tervszerű munkával szerezte meg az első helyet a begyűjtésben Gyünk község A KÖZPONTI VEZETŐSÉG határozat;, nyomán a falusi pártpolitikai munka megjavítása érdekében alakultak meg a községi pártbizottságok. A gyönlki pártbizottság első feladatának tekintette a községi tanács munkájának felülvizsgálását. E munkán belül is elsősorban a begyűjtés kérdését vizsgálták meg. — E vizsgálat sorén rájöttek arra, hogy bár nem rossz a begyűjtés helyzete Gyönkön, de még jobb politikai nevelő, agitá- ciós munkával az akkor tapasztalt eredményeket még szebbé lebet tenni. A két hónappal ezelőtti megállapítás után a községi pártszervezet, a népnevelők, begyűjtési hivatal, a községi tanács. „ tanácstagok és a begyűjtési állandóbizottság tagjainak bevonásával tervszerűen megkezdték a munkát. Ennek eredményeként Gyönk község két hónap alatt a begyűjtésben megyei első helyet szerzett és például már a hízottsertésbeadási évi tervük 56 százalékos teljesítésénél tartanak. Az eredmények elérésében igen nagy szerepe van Kovács István elvtár&naik is, a begyűjtési megbízottnak, őt a község közel 600 gazoája ismeri és személyében nem a zaklatni akaró begyűjtési megbízottjait, hanem segítő embert lát. Ez a segítés természetesen nem a beadási kötelezettség elengedésében nyilvánul meg, — nem, hiszen a beadás teljesítése törvény, — hanem abban, begy a gazdák meglátogatása során egyéb ügyes-bajos problémáikat meghallgatja és ha tudja, szívesen intézkedik. GYÖNKÖN MINDEN GAZDA teljesíti az év végére hízót tsertés beadási kötelezettségét — mondotta Kovács elvtárs — Mi erre a biztosíték? — Az, — felelte, — hogy pontosan végrehajtom az állam begyűjtésről szóló 1953. évi 27. számú törvényerejű rendeletet, amely előírja, hogy a termelők a húsbeadás teljesítéséhez szükséges sertést megfelelő időben kötelesek beállítani. Eszerint a sertésbe- atíásra kötelezett főbeadókat a bordás határideje előtt 4 hónappal felszólítjuk, hogy legalább 60 kilós sertést állítsanak hízóba. A rendelet, értelmében már látogatom azokat a főbeadókat, akiknél a teljesítési határidő 4 hónap múlva lejár. Az eddigi eredmény azt mutatja, hogy a legtöbb gazdánál megvan a kívánt 60 kilós hízónak való. Ahol pedig nincs meg a súly, ott azt csinálhatjuk, hogy a gazda eladja süldőjét és helyette vesz megfelelő súlyú hízónak valót. A JELENLEGI eredmény elérését a tanácstagok, a begyűjtési állandóbizottság tagjainak a szóbelii és tettekkel bizonyított agitációs munkája segítette. Nem is lehetne egy cikkben felsorolni azoknak a gazdáiknak neveit, akik a terményen kívül már mindenből teljesítették beadási kötelezett ségüker Kecskés Géza 12 holdas gazda a begyűjtési állandóbizottság elnöke. Heidt János 7 noidas, Muth Kanrád 7, Recska Lipót 8, Klein András 6, Békk Menyhért 7 holdas gazdák mindig példamutatóan teljesítik kötelezettségüket. Dícséretremé'.tó az az eredmény, amelyet a Vörös Csillag tsz tagja; mutatták fel a begyűjtés terén. Ez évben teljesítette a esz tagsága az évek óta felgyülemlett hízottsentés- beadást. Ebben igen nagy szerepe volt Benedek Imre elv- társnak, a községi párttitkárnak. A párttitkár, a tsz-e.lnök, a begyűjtési megbízott meggyőzték a tagokat arról, hogy ne adják el a süldőállományt, a beállított hízót pedig ne tartsak tovább, hanem adják le, rendezzék adósságukat. Április 4-e és május 1-e tiszteletére leadott sertéssel kiegyenlítették 94 mazsa hátralékukat. Az idei 37 mázsa hízott- sertésbeadésukat is teljesítik, a hízónak valót már be is állították. A jelenlegi süldőkből pedig a jövő évi beadást biztosítják. A PARTSZERVEZET, a begyűjtési állandóbizottság tagiamnak, a tanácstagok, begyűjtési hivatal és a termeUiszö- vetkezeték közös munkája nyo mán igen szép eredmény született. Ez az együttműködés, a begyűjtés munkájának össze- h-mgolása azonban nem idény feladat, hiszen a beadás dandárja ezután, az aratással kezdődik. Az állati termékek begyűjtésén kívül készülődnek már Gyönkön a terménybe- gyüjtésre is. Hozzászólás „Mi a gazdász feladata a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésében, a tsz-ek megszilárdításában17 című cikkhez Részemről örömmel üdvözlöm a Tolnai Napló június 5-i számában megjelent vitaindító cikket, amely nagyban elősegítheti a tsz gazdászok feladatainak megoldását, segítheti munkájukat, hogy valamennyi tsz mezőgazdász megtalálja helyét a termelőszövetkezetben. Miklós elvtárs vitaindító cikkében sok problémát említett meg, amelyből én egy kérdéssel szeretnék foglalkozni: Van-e joga a tsz-ben a mezőgazdásznak? A tsz-ben a gépállomás kihelyezett mezőgazdászának nemcsak joga, de kötelessége is a párt és a magyar nép célkitűzéseinek megvalósítása. Ennek érdekében minden eszközt kötelessége felhasználni, mely a nagyobb, biztosabb tér méshozamot, a tsz gazdálkodásának eredményességét, jövedelmezőségét fokozza. Az F. M. 16/1955 számú utasítása kimondja, hogy a gépállomás tsz mezőgazdásza szak mai felelőse a hozzátartozó tsz gazdasági és szervezett megszilárdításáért. Ebből következik a feladat és a megoldás módszere. A kihelyezett mezőgazdász jogait a tsz-ben az első perctől kezdve maga harcolja ki egy- egy jó eredménnyel, vagy javaslattal, egy feladat jó megoldásával. Sorozatos kudarc a mezőgazdász tekintélyét is rombolja. Miind kevesebb feladatot bíznak rá, s mind kevesebb problémát beszélnek meg vele. Ez természetesen mindjobban szűkíti jogkörét. A mezőgazdász feladata nehéz, de szép és érdekes, egész emlbeirt kíván. A problémáik sokoldalúak és minden egyes esetben külön kell elbírálod a megoldás módszerét. Az eredményes munka növeli a mező gazdász jogikörét. A mezőgazdász jogát nem a parancsolgatás, utasítgatás jógáiban, lehetőségében kell keresni, hanem a végrehajtandó feladat szabja meg. Ha olyan problémák megoldásán gondolkodik, amely a tsz-mek, gépállomásnak, az egész népgazdaságnak egyaránt jó, akkor joga, de kötelessége is, hogy a meggyőzés eszközével biztosítsa a végrehajtás, illetve a végrehajtatás jogát a közgyűléseken amely a tsz-ben a legfőbb fórum. Igyekezzen, konkrét példán keresztül számítások: alapján megnyerni a tagokat a fel adat megoldásához, úgy, hogy a tsz azt magáénak érezze. Tehát a mezőgazdásznak a munkakörén belül sok joga és kötelessége van. Egy mezőgazdász akkor végezheti el tökéletesen feladatát, akkor állhat hivatása magaslatán., ha minden egyes cselekedetén, javaslatán, egyszóval egész munkáján keresztül a termelőszövetkezet megszilárdítását, gazdasági és politikai megerősítését tartja szemelőtt. Kérdezem, hogy megyénk vala mennyi kihelyezett mezőgazdásza érzá-e felelősségének súlyát? £rzi-e ezt a felelősséget az a mezőgazdász, akinek a termelőszövetkezete egyáltalán nem vetett négyzetesen kukoricát, de csak azért, mert a mezőgazdász nem tudta a tagakat meggyőzni a négyzete sen vetett kukorica jelentőségéről, előnyéről. Az ilyen és ehhez hasonló megoldatlan kérdések azt engedik következtetni, hogy sok mezőgazdász javaslatát és annak mázsában jelentkező eredményét nem tudja kellőképpen megértetni. A terv teljesítésiéért, a jövedelmezőbb gazdálkodásért folytatott harcban egy mezőgazdász sem fáradhat el. Nem. ezt a harcot, ezt a munkát következetesen és szívósan kell tovább vinni. Ezt a kérdést oldalakon keresztül lehetne boncolgatni. Arra szeretném kérni megyénk mezőgazdászait, hogy folytassák az írást ott, ahol én abbahagytam, vagy kezdjenek egy másik kérdés megvitatásába. Szóljanak hozzá minél többen, vitassuk meg a gazdász szerepét termelőszövetkeze te inkben. Koréit Fcrencné agironómus. A tavalyinál is nagyobb jövedelemre számítok — Nehezemre esik már a gyaloglás, a kerékpár pedálját se nagyon szeretem taposni és elhatároztam, hogy veszek egy motorkerékpárt, — mondja Czanik Béla elvtárs, az aparhanti Március 9 tsz tagja. „Berúgja’* a még alig használt 125-ös Csepelt, mégegyszer ellenőrzi a benzincsapot és odaszól a fiának: — Ugorj fel a hátsó ülésre, megyünk, meglátogatjuk Kurdon a nővéredet. Megtekeri a gázadagolót, a motor erős berregéssel kifordul a kapun és néhány másodperc múlva már a nagy porfelhő látszik utána ... A motorkerékpárig azonban nagy volt az út... Tavaly tavasszal belépett a tsz-be. Azt mondta: — Megpróbálom ezt is, hátha jobb lesz a csoport, mint a 8 holdon való robotolás. — A tsz-ben kommunistához illően, fáradtságot nem ismerve dolgozott, harcolt a közös vagyon növeléséért. Feleségét is bevonta a közös munkába, az is szerzett 170 munkaegységet. Neki közel 500 munkaegysége lett az első évben. A jó munkának az eredméhye sem maradt el. Olyan jövedelme lett, hogy a községben nem cserélne egy középparaszttal sem és hozzá kell tenni, hogy az ő jövedelme csak átlagos a Március 9 tsz-* ben. Aki nem hiszi, menjen el a lakására, bármikor meggyőződhet erről. Hétezer forint készpénzt kapott és ebből vette a motort. A falu lakói naponta láthatják, amint Czanik Béla elvtárs végigmegy vele a falun. A kamrájában ott van még 4 mázsa megőr- letlen búza, másik 4 mázsát pedig két hete őrletett meg. Ilyennel pedig egyetlen egyéni gazda sem dicsekedhet a faluban. De nemcsak búza, hanem egyéb termény is bőven található Czanikék kamrájában. Nem is csoda, hiszen tavaly közel 20 mázsa búzát, 3 mázsa árpát, 3 mázsa zabot, 15 mázsa kukoricát, 50 mázsa takarmányrépát, 50 mázsa szénát, nagymennyiségű cukrot, olajat, szappant és burgonyát kaptak. Mindehhez hozzájön a háztáji gazdaság haszna. Tavaly két sertést vágtak, egy 190 és egy 160 kilósat. Ez bőven fedezi a család szükségletét, sőt még eladásra is jut belőle. Ott lóg még a kamrában 40 szál kalbász, 13 tábla szalonna, öt sonka. Van egy jó fejős háztáji tehenük is. A tejet minden nap hordják a csarnokba és az innen kapott pénz fedezi a konyha kiadásait. Az egyéni gazdák gyakran keresik fel és segítséget kérnek tőle. Dobos János 10 holdas gazda egyszer ezzel állított be hozzá: — Pajtás, nem tudok mit csinálni a lovaimmal, segíts ki egy kis szénával. Czanik Béla eladott neki 10 mázsát, de Dobos azóta is járt már nála — újabb segítségért. — És milyen kilátásai vannak erre az évre Czanik elvtárs? — Még a tavalyinál is jobb... — mondja Czanik elvtárs. — Egy év alatt sokat erősödött, fejlődött szövetkezetünk és így nagyobb lesz a jövedelmünk is. Én pedig azon igyekszem, hogy mindig első legyek a munkában, nem hiányzók soha még egy fél napot sem és így szépen gyűlnek a munkaegységeim. Sőt, az asszony i6 többet dolgozik mint tavaly. Tele van az udvar baromfiakkal. Négyfajta kácsa is sipákol a kamraajtónál. Sok tyúk, csirke kapirgál szerte- széjjel. Az ólban 1 hasas anyakoca és három hízónakvaló röfög. Az ember azt gondolná, hogy a feleség egyebet sem csinál, mint a háztájiakat gondozza, de nem. Reggel korán, majdnem haj nalban kelnek és mire kezdődik a tsz- ben a munka, addigra ellátják a háztáji állatokat, délben pedig alkalommal hol a férj, hol a feleség, vagy éppen a gyermek szakid haza és meg eteti az állatokat. Megkérik valamelyik szomszédot, aki már nem tud kimenni a határba dolgozni, hogy nézzen át néha hozzájuk és adja oda a baromfiaknak az odakészített takarmányt. így tehát Czanikék háztáji gazdasága nem gátolja őket abban, hogy a férj is, feleség is példamutatóan kivegye részét a közös munkából. Újabb tervek. — Az igaz, hogy mindez áldozatot kíván, mert a korai kelés, késői fekvés nem könnyű dolog, de meg éri, mert jó munkájuk nyomán a tsz- ben minden vágyuk megvalósul. És nem is akármilyen vágyaik vannak. Többek között kicserélik a kis néprádiójukat egy többezerforintosra, mert az mégiscsak jobb és többet mutat a szobában. De „szemet szúrt” az is az asszonynak, hogy a férj ilyen nagy ajándékot — motort — kapott. Azt mondta: — Te vettél magadnak motort, én meg szobabútort akarok venni az ősszel és ebből nem is engedek .. Nem mintha valami, csúnya, elavult szobabútoruk lenne, mert hiszen nemrég festették be, de az új konyhabútor után új szobabútor következik. És nem is akármilyet vesznek az ősszel, hanem, amint a férj mondta: — Ha már egyszer veszünk, akkor veszünk egy nagyon szépet és nagyon jót. Igaz, hogy belekéiül legalább 8000—10.000 forintba, de- hát legyen meg az asszony kívánsága is... Amint összeszámolta Czanik Béla elv társ a feleségével, eléri a havi jövedelmük a 4000 forintot és ebből természetesen már nincs semmiféle kiadásuk például adóra, vagy hasonlóra. így nem csoda, hogy a község egyéni parasztjai irigylik Czanikék, s a többi tsz tagok sorsát és egyre többen választják ők is azt az utat, amelyen Czanikék járnak. • Ők is élhetnek. így, j • , Felkészül az arafásra, csépiésre a Nagytormási Állami Gazdaság A NAGYTORMÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG központját a körülötte fekvő park teljesen eltakarja a járókelők elől. Csak a gépműhely felől hallatszó motorzügás árulja el, hogy ott emberek vannak és dolgoznak. Három kombájn áll a gépműhely előtt, azok körül szorgoskodnak, dolgoznak. Az egyik, élénkpirosra festett gép motorja egyenletes zúgással dolgozik, egy kék kezeslábasba öltözött férfi igazít valamit rajta. — Blazsek Sándor művezető — mutatkozik be, amint odalépünk. — Hogyan halad a munka, Blazsek elvtárs? — Ezt a kombájnt ma délelőtt járattuk be, már csak kisebb igazítások vannak rajta. Ezt is elvégezzük, aztán bármikor megkezdheti a munkát. A másik kettő már ki van javítva, fel is bakol- tuk, hogy ne a gumik tartsák a terhet. — SZOVJET GYÁRTMÁNYÚ KOMBÁJNJUK is van amint látjuk. — Iáén. 1951-ben kaptuk, repülőgépen jött, ládákban. Itthon szereltük össze. Ezzel vettem részt ókkor Szekszár- don a május elsejei ünnepségen Akkor nyáron Alsó- leperden dolgozott, majd elvitték Szolnok megyébe rizst aratni. Tavaly Hőgyészen volt, javítás alatt állt, az aratás végefelé hoztuk el, s még 67 holdat tudtunk vele aratni. Nem akarták engedni, hogy dolgozzunk vele, mert nem működött az üzemanyagszivattyú. Munkábaál- lítottuk enélkül, és kiderült, hogy működik így is, mert az üzemanyagtartály magasabban van elhelyezve, mint a motor. Annyit mondok, nagyon jó gépek ezek. Sok állami gazdaságban szabadulni akarnak a kombájnoktól, én ragaszkodom hozzájuk. Vetéseink is olyan helyen vannak most, hogy lehet kombii nokkal aratni, a normáját mindhárom gép teljesíteni tudja. Ahol a kombájn nem tud dolgozni, ott majd az aratógépekkel végezzük a munkát, itt van a kombájnok mögött öt aratógépünk, azokat is kijavítottuk. — Az öt Knotek-gép katonás sorban sorakozik a kombájnok mögött. — AZ ARATÖGÉPEKHEZ van négy Zetor és egy Lanz- Bulldog, a G-35-ösökkel pedig a tarlóbuktatást végezzük — közvetlenül az aratógép, vagy a kombájn után. — Amennyire csak lehet, kihasználjuk a rendelkezésünkre álló gépi erőt. A kombájnoktól elszállított gabonát azonnal tisztítjuk. Egy Mia- motorral áttétel segítségével 'két szelektort hajtunk meg, így nem áll meg a gabona tisztítása jóformán egy percre sem. — Csak két kombájnhoz van szalmagyüjlő kocsijuk? — Igen, de tavaly magunk készítettünk egyet, két ember rakja el rajta a szalmát, mégegyszer annyi ráfér, mint ezekre. Amikor megtelik, a kombájn egy pillanatra megáll, a szalmán átvetnék egy kötelet, a gép újból megindul, s a kötéllel lehúzzák a szalmát. A KOMBÁJN mellett len- nyűvö gép áll. — Az összes mezőgazdasági gépek között ezt szeretem legjobban — mondja Blazsek elvtárs, tökéletes munkát végez, jobbat, mint az emberi kéz. A lent kiszedi, a gazt a földben hagyja. Órákig el tudnám nézni, amint dolgozik. Rendben van ez is, bármikor mun kába lehet állítani. — Itt van az öt cséplőgép. ezek is készen vannak már be is járattuk őket, még az átfestés van hátra. Bármikor kezdődik az aratás, cséplés, nem lesz hiba a gépekkel. Török János, Márton Ambrus, Kriszti József szerelők és Mátrai Gyula géptechnikus éppen az egyik szalma- gyűjtő kocsi felvonóját szerelik. Valamennyien tudják, milyen felelősségteljes munkát végeznek. Rajtuk múlik, hogyan végzik a munkát a gépek kint a földeken, hogy a gazdaság szemveszteség nélkül, mielőbb elvégezhesse az aratást, a betakarítást. Képek a dunaföldvári Alkotmány termelőszövetkezetből Négy szerződéses tenyészbikát nevelnek a dunaföldvári Alkotmány tsz tagjai. .A tsz gazdasága mellett egy kisebb erdő húzódik es ennek a szélébe készítettek tágas kifutót. Napközben itt vannak a növendékállatok és ez biztosítja nekik az állandó mozgást, megfelelő levegőt. A négy növendékbikát az ősszel szállítja el tőlük a vállalat és mintegy 35—40 ezer forint jövedelmet jelent a tagságnak. Az Akotmány tsz tagjai dohánypajtát építenek saját erejűkből. Eddig nem volt dohány kertészete a tsz-nek. az idén sok új taggal szaporodtak és ez szükségessé tette az üzemágak ki- szélesítését is, ezért elhatározták, hogy terven felül dohányt is termesztenek és ehhez építenek — szintén terven felül — egy tágas dohánypajtát. — Képünkön az épülő dohánypajta már eUtésoölt tavas« látható. t
