Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-11 / 136. szám
2 NAPLÓ 1955 JÜNIUS 11 A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól Hegedűs András elvtárs beszéde a Központi Vezetőség 1955. június 7—8*/ ülésén típusú termelőszövetkezeti csoportokat, valamint a különböző termelési társulásokat, amelyek elsősorban a földimű- vesszövetkezetek keretében alakultaik és működnek. Sőt, még a legfejlettebb típusú szövetkezetiben is fent kell tartamunk a szövetkezésnek azokat a vonásait, amelyek — mint a földjáradék fizetése, a bevitt állatok és felszerelések értéke egyrészének az alapszabály szerinti visszatérítése — kömy nyebfoé és érthetőbbé, éppen ez ért elíogadhatólblbá teszik a szövetkezést az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, köztük a középparasetok számára is. A termelőszövetkezetek nevelkedése és az új termelőszövetkezetek alakulása már ez év őszén elkerülhetetlenül napirendre fűzi a belépő dolgozó parasztod földjének összevonását olyan tábláikba, amelyekein nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodást lehet folytatni. Ahol a dolgozó parasztok nagyobb számban termelőszövetkezetekbe lépnek — ott eglész községre kiterjedő földrendezés, illetve tagosítás nélkül az új és megnövekedett terme# őszö- vetkezetek földijei szétszórt kis parcelláikban maradnának és így a szövetkezés előnyeit nem lehetne kihasználni. Pártunk és kormányunk tudatéiban van annak, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének idején a tagosítás az egyik legbonyolultabb •feladat, mert átmenetileg óhatatlanul énintd az egyénileg dolgozó parasztok egy részét. Arra kell törekednünk, hogy a földek összevonása minél kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot érintsen és azok feltétlenül kártalanítást kapjanak. A földök összevonása legkevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot — a dolog természeténél fogva — a termelőszövetkezeti községekben érint és -ott egyben elkerülhető a tagosítás megismétlése is. Ebből következik, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél előnyös szövetkezeti községek ala látása. Egyidejűleg a fenmelőszövet kezeli községekben éppúgy, mint másutt, továbbra is meg kell akadályoznunk, hogy a kulákok a szövetkezeteikbe beléphessenek. — Tisztelt Központi Vezetőség! — A munkásosztály hatalomra kerülése óta társadal- munlklbajn, népgazdaságunkban és ezen beiül ? mezőgazdaságban is mélyreható változás következett be. Történelmi jelentőségű az a tény, hogy a mezőgazdaságban szocialista szék tor alakult ki, amelyhez szántóterületünknek már egyhar- nada tartozik. Megindult és — a kuiákság, valamint más ellenséges elemek minden mesterkedése ellenére — ellenállhatatlan erővel halad a szocialista mezőgazdaság kialakítása, ami megteremti a lehetőséget a mezőgazdasági termelőerők gyors kifejlődéséhez és kizsákmányolástól mentes, szabad életet, jólétet biztosit a dolgozó parasztságnak. — Pártunk és kormányunk a gyorsan fejlődő szocialista nehéziparra támaszkodva, népünk élelmi szerotokel valój^bb ellátása, népgazdaságunk fejlesztése érdekében nagy erőfeszítéseket tett a mezőgazdaság1 termelés fellendítésére. Az 1953. decemberi határozat intézkedéseinek megvalósítása nyomán a mezőgazdasági termelés sek ágazatában kiváltképpen a kukéi.ca- és zöldség- termelésben, a sertés- és baromfitenyésztésben erőteljes fejlődés indult meg. — A mezőgazdaság egészséges fejlődését azonban hátráltatták és sók tekintetben megakasztották a pártunkba o és államapparátusunkban fő- veszéllyé vélt népellenes, jobboldali nézetek, amelyek egyaránt kánt okoztak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés általános fellendítésében. — Tisztelt Elvtársak! Pártunk előtt ,, falun néjki demok- réciánk fejlődésének mostani szakaszában legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a dolgozó parasztok kisüzemi gazdaságainak egyesítése, az önkéntesség alap ján, szövetkezeti nagyüzemi gazdaságokba. E feladat sikeres végrehajtása ad lehetőséget a mezőgazdaságban a mun- k-3 termelékenységének gyors növekedésére és arra, hogy megszűnjék az az ellentmondás. amely a gyorsan fejlődő szocialista ipar és az egyhelyben topogó mezőgazdaság között fennáll. A termelőszövetkezeti mozgalom megfelelő ütemű fejlődéséhez pártunk III. kongresszusa határozatának megvalósításához mindenekelőtt arra van szükség, hogy végrehajtva a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatait, szétzúzzuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését akadályozó, mindenekelőtt Na.gy Imre elvtárs által képviselt káros jobboldali nézeteket. Elsősorban azokkal a nézetekkel keil szembeszálinunk, amelyek szerint a kis- és középparaszti gazdaságok a maguk módján szintén a szocializmus irányába fejlődnek és a népi demokrácia viszonyai között tömegesen és évről-évre képesek rendszeresen bővített újratermelésre. Ezek a nézetek a termelőszövetkezeti mozgalom ellen irányultak és hirdetőik — szemben a kongresszus halározatáA mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyetlen helyes útja az, amelyet Lénán dől gozott ki szövetkezeti tervében és amelyet Sztálin fejlesztett tovább Ezen az úton győzött — a világon először — a Szovjetunióban a szocializmus és létrejött a világ legfejlettebb és leggépesítettebb szocialista, nagyüzeme mezőgazdasága. Pártunk Központi Vezetőséginek márciusi és áprilisi határozata döntő csapást mért ezekre a népellenes nézetekre, nyomatékosan aláhúzta, hogy ccak a lenini hármas je'sző k ovetkez e tes alkalmazásával, — a szegényparasztságra támaszkodva, szilárd szövetség- bam a középparasztsággal, harcolva a kuiákság ellen, — lehet megvalósítani a munkásparaszt szövetség megerősítését. A párt és a munkásosztály azonban nem tudná megszilárdítani befolyását a középparasztság között, ha a szegényparasztságra támaszkodva nem íolytatna következetes, minden napi harcot a kulálkságnak a dolgozó parasztokra gyakorolt befolyása megsemmisítéséért. A jobboldali nézetek — figyel- menkívül hagyva az osztályharc éleződését, — gyengítették p kuiákság elleni harcot és ^ehetőséget adtak a kulék- ság politikai befolyásának meg növekedésére és gazdagodására is. Mo«t az a tennivalónk, hogy elsősorban politikai munkával leleplezzük, elszigeteljük s határozott gazdasági intézkedésekkel visszaszorítsuk a kulákságoti ez egyik legfontosabb előfeltétele a- mező- gazdaságban előttünk álló feladatok sikeres megoldásának. Pártunknak és kormányunk naJk a helyes lenini politikát követve a faluban két egymástól elválaszthatatlan, egymással egységet alkotó feladatot kell megoldania: győzelemre kell vinnie a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét és ezzel egyidőben fel keli lendítenie a mezőgazdasági termelést. I val — p mezőgazdaság szocialista átszervezésének látszólagos elnapolását, ténylegesen azonban a napirendről való teljes levételét szorgalmazták. A kisárutenmelés fejlődés- törvényeinek meghamisítása, a kiis- és középparaszti gazdaságok termelési lehetőségeinek túlértékelése antimarxista álláspont. A kis- és középparaszti gazdaság, mint Lenin megállapította, a proletárdiktatúra viszonyai között isnap- ról-napra szüli a kapitalizmust. azaz lehetőséget ad a kizsákmányolás és a spekuláció különböző formáinak újjáéledésére, sőt erősödésére. A kis- és középparaszti gaz. darálok természetesen fejlődhetnek a szocializmus irányába, de nem automatikusam és nem a kisárutermeiés keretei között, ahogy azt mindenekelőtt Nagy Jmre elvtárs és mások állították, hanem a párt és a kormány tudatos, a mező- gazdaság szocialista átszerve- ro "anyuin politikai, gazdasági és szervezőmunkája : -.1 . óig , képpen; olymódom, hogy az önkéntesség elve alap ián fokozatosan szövetkezeti, nagyüzemi gazdaságokba egyesülnek. Pártiunk és icoirmányunkarak a mezőgazdaság szocialista átszervezése értü kében nagyarányú politikai és gazdasági szer vezőmunkáit kell végeznie, hogy fokozatosan gyorsítva a termelőszövetkezetek fejlesztésének ütemét, 19ői)-ra a termelőszövetkezetek szántóterülete az ország szántóterületének a többségét tegye ki. A lenini utat követve nem szabad megismételnünk azokat a hibákat, amelyeket 1953. júniusa, előtt számos esetben elkövettünk és mindenképpen biztosítanunk kell a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése egyik legfontosabb elvének, az önkéntességnek a betartását. A kényszer és erőszak útján létrehozott szövetkezetek a gyakorlatban csak hátrányt jelentenek. Pártunk és kormányunk nemcsak, hogy kényszert nem alkalmaz a szövetkezetek szervezésénél, hanem továbbra is segíti az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat abban, hogy növelhessék termelésüket és biztosítja, hogy szorgalmas munkájuk számukra megfelelően gyümölcsözzék és niem tűri, hogy bárki is — elferdítve pártunk politikáját — e tekintetben zavart keltsen a dolgozó parasztság soraiban. Az önkéntesség elvének azon bán semmiféle köze nincs ahhoz az ..elmélethez“, amely szerint a mezőgazdaság szocialista átszervezése minden különösebb erőfeszítés nélkül, automatikusan megy végbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezése csakis a párt és a népi demokratikus állam céltudatos. politikai és gazdasági szervezőmunkájával jöhet létre. Éneikül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőgazdaságban. A szocializmus győzelmét a falun megkönnyíti, hogy a Szovjetunió tapasztalatainak feihasznélásávafl. hazánkban is kialakult a szövetkezésnek olyan egészséges, életerős formája, amilyen a mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely a legjobban egyezteti össze a népi demokratikus állaim általános és a dolgozó parasztság egyéni érdekeit. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek politikai, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt a továbbiakban is összehasonlíthatatlanul nagyoibb segítséget és támogatást kell, hagy kapjanak, mint a szövetkezetek egyszerűbb típusai, vagy a különféle társulások. Az egyénileg gazKjEí’kodtó dolgozó parasztság egy része azonban nem egyszerire választja a régitől leginkább eltérő, legfejlettebb szövetkezeti formát, hanem kezdetben olyan átmeneti megoldásokat tesz magáévá, amelyek ke- vésbbé térnek el a számára megszokott, régi gazdálkodástól. Pártunk és kormányunk ezért a. mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében a szövetkezésnek egyszerűbb formáit is segíti. Továbbra ’s támogatni kívánjuk a gyakorlatban bevált I. Bármennyire fontos iis a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekéiben végzett! felvilágosító munka, ez egymagában nem elég. Ezzel egyidőben átgondolt gazdasági szervező tevékenységet kell folytatni azért, hogy az áttérés a kisüzemi gazdálkodásról a szocialista nagyüzemi gazdái kodásra, zökkenőmentesen menjen végbe és minél gyorsabban kibontakozhas- sék a nagyüzemi termelés fölénye és előnye. Teljesen elégtelen és helytelen az, hogy egyes pánt- és állami szerveink nagyobb erőfeszítéseket tesznek új termelőszövetkezeteik létrehozására, vagy megnövelésére, mint a mega" akul t t érméi öszöveí fezeteknek erős, jövedelmező gazdaságokká való fejlesztéséire. Célszerű lenne, ha a párt és állami szerveink az olyan köz séigéklben, amelyekben megvan a lehetőség a szövetkezetek gyorsabb fejlesztésére, kidolgoznák s a dolgozó parasztokkal .ismertetnék azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeket a szövetkezetek fejlesztésével együtt végre kell hajtani, s amelyek révéin ezek a szövetkezeti gazdaságok gyorsan túljutnak a kezdet nehézségein és már az első gazdasági évben beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Átgondolt és tervszerű politikai, gazdasági és szervező munkával — a kommunistáik példamutatásával és helytállásával — el kell tehát érnünk, hogy gazda-sei1 ag megalapozva ez év őszén újra szám szerűSeg is növekedjék a szövetkezeti mozgalom. A továbbiakban pedig biztosi tanunk kell, hogy ez a növekedés egyre gyorsabb ütemű legyen. Pártunk és kormányunk előtt most a legfontosabb feladat, úgy fejleszteni a termelőszövetkeze teket, gépállomásoka t ás állami gazdaságokat, hogy azok meigfeleiljeinek a mezőgazdaság szocialista átépítésében rájuk váró feladatoknak. A termelőszövetkezeteket olyan szocialista nagyüzemekké kell fejleszteni, amelyek nagy tefméahozamaikkál, a munka magas termelékenységével, a tagak számára megfelelő jövedelmet tudnak biztosítani és ilymódon vonzóbbá teszik a szövetkezést az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság előtt. A gépállomások mák, mént a népi demokratikus állam előretolt falusi bás- lyáiimak biztosi tani ok keli a termelőszövetkezetekben a munkák mind fokozottabb gépesítésével • a terméshozamok, valanrmt a munka termelékenységének növekedését és ezzel gazdasági, politikai és szervezeti szempontból is döntő hatást kell gyakorclndok a ‘ fimelőszöveitlkezetek megszilárdítására, fejlesztésére. Az áll] ami gazdaságokat — íz eredeti célkitűzésinek megfelelően — ma,g.as színvonalú árutermelő gazdaságokká kell íenmii, amelyek minőségi vetőmagvak termelésével és tenyészállatok nevelésével motor jaivá válnak az egész mező- •■üwíssági termelés fellendítésének és jól szervezett magas színvonalon álló gépesített szocialista gazdálkodásukkal iskolapéldái a szocialista mező gazdálkodásnak. Pártiunknak és kormányzatunknak mindent — A termelőszövetkezetek az elmúlt évben jelentősen erősödtek, nőtt a termelékenység, javult a munkafegyelerfi, fejlődött a közös gazdaság, növekedett a tagság jövedelme. A gyakorlat már nálunk is bebizonyította, hogy a szövetkezeti gazdaságokban a gépállomások segítségével a munka termelékenyebb, mint az egyéni gazdaságokban és így a termelőszövetkezeti tagok jövedelme is — azonos mennyiségű munka után — jóval nagyobb mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoké. Nem lehetünk azonban megelégedve a termelőszövetkezetekben az egységnyi szántó területre jutó átlagos hozamok alakulásával, pedig a szövetkezetek szervezésével az egyik legfontosabb cél éppen az, hogy gyorsan megnöveljük a mezőgazdaság összhozamát. A termelőszövetkezetekben, figyelembevéve természeti adottságaikat, olyan talajművelési rendszert kell meghonosítani, amelyik mélyíti és gazdagítja a termőtalajt. Nemcsak fenntartani, hanem fokozni kell a talaj termőképességét, mindenekelőtt az ístállótrágya helyes kezelésével és felhasználásával. Emellett termelőszövetkezeteinket egyre fokozottabb mértékben fogjuk ellát ni műtrágyával, mert ez év őszén megkezdi a termelést a sajóvölgyi műtrágyagyár és bővül a péti gyár termelése is. Termelőszövetkezeti vezetőinknek meg kell tanulniok a nagyobb műtrágya adagok helyes alkalmazását, ami a termésátlagok emelésének fontos eszköze. Nagyobb műtrágyameny- nyiségek használata azonban csak akkor járhat megfelelő eredménnyel és akkor segíthet magasabb színvonalra emelni egész mezőgazdasági termelésünket, ha ez együtt jár az istállótrágya kezelésének és fel- használásának gyors és gyökeres megjavításával. Véget kell vetnünk annak a tűrhetetlen helyzetnek, ami különösen a tiszántúli termelőszövetkezete két jellemzi, hogy az istállótrágya rossz kezelésével és annak hanyag felhasználásával évente száz és százmillió forint kár éri a termelőszövetkezeteket. Feltétlenül biztosítani kell a megfelelő vetőmagot és olyan minőségi törzsállományt a közös állattenyésztésben, amely- lyel .magas hozamokat lehet elérni. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés fellendítésében döntő szerepük van a gépállomásoknak. Munkásosztályunk, népi államunk erőfeszítésének eredményeként a gépállomások gép állománya jelentősen megnőtt; ez tette lehetővé, hogy 1954- ben a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére már több mint ötmillió normálhold értékű munkát végeztek. Lényegesen növekedett az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál végzett munka mennyisége, ami 1954-ben az előző évinek közel két és félszeresére emelkedett. Javult a gépi munka minősége is, az előrehaladás mégsem kielégítő és a gépállomások munkája még mindig főként ebből a szempontból fogyatékos. Ez az ofea annak is, hogy a gépi munka termésnövelő hatása még nem jelentkezik a kívánt mértékben a termelő- szövetkezetek terméseredményeiben. A gépállomás munkáját csak akkor lehet jónak tekinteni, ha körzetében a termelőszövetkezetek termésátlagai jóéi kell követed azért, hogy * mezőgazdaság egész szocialista szakit óra megszilárduljon. és így el tudja látni a rá háruló feladatokat. — Gyorsabban fejlődne termelőszövetkezeti mozgalmunk, ha pontosabban betar tanák az alapszabályt és különösen annak a háztáji gazdaság méreteire vonatkozó intézkedéseit. Pártunk és kormányunk a termelőszövetkezeti tagoltat segítette abban, hogy háztáji gazdaságukat az alapszabályban megszabott keretek között, fejleszthessék: tehénvásárláshoz hitelt adott, elengedte a tejbeadási kötelezettséget a háztáji tehén után. A továbbiakban is az a célunk, hogy minden termelőszövetkezeti tagnak légyen legalább egy tehene, egy vagy két hízott sertése és meg felelő baromfiállománya. A közös gazdaság elhanyagolása, a megszabottnál nagyobb méretű háztáji gazdaság azonban káros a tagságra, mert bomlasztja a termelőszövetkezeti gazdálkodást, megfosztja a szövetkezeti tagokat azoktól az előnyöktől, amelyek a közös gazdálkodással járnak. A járási tanácsoknak és a járási pártbizottságoknak biztosítanak kell, hogy a termelőszövetkezetek tagsága az alap szabályt ebben a tekintetben is tiszteletben tartsa és a megengedettnél nagyobb háztáji földet és állatállományt beadja a közös gazdaságba. A termelőszövetkezeti gazdaságok megerősítésének, a tag ság jövedelme növekedésének alapja a növénytermelés, az állattenyésztés fejlesztése, az átlagtermések és hozamok fokozása. Erre alapozva, a termelőszövetkezetek jövedelmüket tovább növelhetik azzal, ha felhasználva a szövetkezet előnyeit, beadási kötelezettségük teljesítése után fennmaradó termékeiket feldolgozott állapot bán értékesítik. Államunk segíti a termelőszövetkezeteket abban, hogy saját terményeik feldolgozására kisebb segédüzemeket létesítsenek. Meg kell azonban akadályoznunk azt, hogy a termelőszövetkezetek olyan segédüzemeket létesítsenek, amelyek nem mezőgazdasági terményeket dolgoznak fel, vagy másoktól felvásárolt termékek feldolgozására rendezkednek be. Ez a termelőszövetkezetek figyelmét és erejét elvonja, legfontosabb fel adatuktól, a mezőgazdasági termeléstől. val meghaladják azokat a terméseredményeket, amelyeket a szövetkezeti tagok előzőleg mint egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok elértek. Ez a terméstöbblet a gépállomás munkájának igazi fokmérője. A párt és tanácsi szervek, a gépállomások vezetői és szak emberei nagyon sok helyen idegenkednek a munkaigényes termelési folyamatok gépesítésétől, mert ezek nagyobb szervezőmunkát igényelnek. Ez magyarázza azt, hogy míg javulás van az egyszerű, alapvető taiajmunkák, a szántás, a vetés, a tarlóhántás gépesítésében, addig nagy az elmaradás a gépi növényápolásban, a gépi aratásban és különböző más munkák gépesítésében. Pedig jelentősen növelni a munka termelékenységét és gyorsabban, határozottabban érvényre juttatni mindazokat az előnyöket, amelyek a szocialista gazdálkodásban rejlenek, csak a munkaigényes mezőgazdasági munkák gyoisöte- mű gépesítésével lehet. Hegedűs elvtárs beszédem* további részét, lapunk vasárnapi számában közöljük. Legfőbb feladat falun a mezőgazdaság szociálissá átszervezése Biztosítjuk az önkéntesség és fokozatosság betartását A mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében átgondolt gazdasági szervező tevékenységet kell folytatni A szövetkezetek szervezésével az egyik legfontosabb cél, hogy gyorsan megnöveljük a mezőgazdaság összhozamát A mezőgazdaság szocialista átszervezésében döntő szerepük van a gépállomásoknak /
