Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-11 / 136. szám

TOLNAI mictmmÄimiEcmßimzxi 1 ' " "u J' MAI SZAMBÁN: Hegedűs András elvtárs beszéde a Központi Vezetőség; 1853. június 7—8-i ülésén. (2. o.) — Tervszerű munkával szerezte meg az első helyet a begyűjtésben Gyünk község. (3. o.) — A tavalyinál is nagyobb jövedelemre számí­tok. (3. o.) — Felkészült az aratásra, cséplés- re a Nagytormási Állami Gazdaság. (3. o.) — A gyulaji DISZ-szervezet nyári terveiről. (4. o.) ^ ■—1 AI M D P TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5 ÄGANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM __________________________ARA 50 FILLÉR_____________ SZOMBAT, 1955 JCNIUS 11 M inden erőnkkel elősegítjük a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását A termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat beszélték meg a szekszárdi járás aktivistái % A szekszárdi járási pártbizottság aktívaülést tartott a ter­melőszövetkezeteik párttitkárai, elnökei, a községi tanács el­nökök és tömegszervezeti vezetők részvételével a tengelici Petőfi tsz-ben. Az aktívaülésen megbeszélték a termelőszövet­kezetek fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb teendőket, meg szabták a mezőgazdasági termelés fellendítése terén a további feladatokat a Központi Vezetőség határozata alapján. Az érté­kes tanácskozás után a résztvevők megnéztek a Petőfi tsz gazdaságát, híres állattenyésztését. Az aktívaülés részletes ismertetését következő számunkban közöljük. A sióagáröi Béke tsz-ben kikelt a rizs KEMÉNY ISTVÁN, a szekszárdi járási pártbizottság osztályvezetője: Minden kommunista ismerje meg a határozatot A sióagárdi Béke termelő- szövetkezet tagjai és a köz­ség egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai a múlt év­ben határozták el, hogy hasz nősítják azt a közel 200 hol­das, szikes, terméketlen terü­letet, melyet a falu alatt a Sió csatorna töltése határol­A Béke tsz tagjai 10 hol­don rizstelepet, a többi terü­leten az egyéniek öntözéses legelőt létesítették. A töl­tésről végignézve a tájat, sze met-lelket gyönyörködtető a kép. Fehér nyáj húzódik az üde zöld gyepen, szakaszo­san legeltetnek, mert ez az ésszerű takarékoskodás a ta­karmánnyal. Kúszik a víz a keskeny csatornákban — vissza a Sióba. A rizstelepről leengedték a vizet, mert ki­kelt a rizs. A 8—10 cm hosz- szú egyenes szálú növény gyönyörűen sorol, csak olyan sárga a színe, mintha beteg lenne. — Nincs annak semmi ba­ja elvtársak, — világosít fel bennünket Szokodi elvtars, termelőszövetkezeti tag, a rizsfelelős, — ilyenkor, ami­kor kikel, sárga a levele. Né­hány nap múlva előtörnek az új levelek, azok már üde Zölden maradnák. Most le­eresztettük a vizet, 5-6 napig szárazon maradt a rizs, ad­dig kigyomláljuk közüle az itl-ott jelentkező gyomot. El­szórunk a vetésre 12 mázsa szuperfoszfátot, azután friss vizet engedünk rá. Két hét múlva újabb 12 mázsa szu­perfoszfátot adunk a rizs­nek, azért, hogy erősödjék a növény szára. A területet úgy árasztjuk el vízzel, hogy a növény 15—25 centiméter magasságig álljon benne. Sió­ból nagyteljesítményű szi­vattyúval emeljük a vizet és amikor a növény úgy kíván­ja, ákkor mindig frisset en­gedünk rá. Finom, porrá őrölt rézgálicot szórunk a vízbe, ezzel akadályozzuk meg a nyálkásodást. A rizsterme­lés aránylag kevés munka­erőt köt le. Az elvetés után már álig van vele munka az aratásig. Az aratásra szep­tember vége, október eleje felé kerül a sor. Két héttel az aratás előtt leeresztjük a vizet, hogy száradjon a talaj. Az aratást kézierővel vé­gezzük. — Hány mázsás holdan- Ikénti termést várnák? — Tíz-tizenkettő mázsát holdanként learatunk erről a 10 holdról és amott, lent, a halastó mellett arról a 4 holdról 14 mázsát várunk holdanként, összesen 170 má­zsa rizstermésre számítunk. — Hány forint bevételt je­lent a rizstermelés a terme­lőszövetkezetnek ebben az évben? — Holdanként 7 mázsára szerződtünk. A 14 holdról 98 mázsa rizst adunk le mázsán- kénf 240 forintos áron. Így a szerződéses rizsért 23.520 forintot kapunk. A szerződé­sen felüli rizst kilogrammon­ként 20 forintért átveszik tö­lünk. A megmaradt 72 má­zsa rizsnek 144 ezer forint az értéke. Tehát összesen 167 ezer 520 forint bevételre szá­mítunk ebben az évben a 14 hold rizstelepünk után — fe­jezte be a beszélgetést Szo­kodi elvtárs és gumicsizmá­sán, lapáttal a vállán, elin­dult a csatornák mentén a szivattyú felé. A Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének határozatát a mezőgázdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további fel­adatairól igen nagyjelentősé­gűnek tartom különösen ab­ból a részből, hogy nagyban növeli termelőszövetkezeteink tagjainaík önbizalmát. Sok kételyt és megnemér- tést oszlat el e nagyjelentő­ségű határozat a néhol még ingadozó előkészítő bizottsá­gi tagok, vagy elnökök kö­rében is, akik eddig még nem voltak eléggé biztosak mun­kájukban. Határozott állás- foglalásra segíti őket a nagy­üzemi gazdálkodás mellett, amely egyedüli útja dolgozó parasztságunk igazi felemel­kedésének. Számunkra is még határo­zottabban hangsúlyozza, hogy munkánk középpontjába kell állítanunk a termelőszövet­kezetek politikai, szervezeti és gazdasági megerősítésének elősegítését. Járási pártbizott Ságunk egyik legfontosabb feladatát abban látom, hogy pártszervezeteinknek meg­felelő segítséget adjunk ah­hoz, hogy behatóan megismer hessék magát a határozatot és az abból következő fel­Helyeslem a Központi Ve­zetőség határozatát. Különö­sen a következő két mondat ragadta meg a figyelmemet: „A gépállomások vezetőit és dolgozóit felelőssé kell tenni a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásáért. Vgy kell dol­gozniuk, hogy munkájuk ered adatainkat. Csak így lehet­séges, hogy rajtuk keresztül helyesen ismerjék meg a pártonkívüli dolgozó töme­gek is. Ehhez már hozzá is fog­tunk. Tolnán, Bátán, Báta- széken, Faddon és még egy­néhány helyen még e héten először a pártvezetőségek, majd az egész párttagság megvitatja a határozatot, s megjelölik egyúttal feladatai­kat is. A határozat minél jobb végrehajtását segíti elő az is, hogy néhány termelőszövet­kezetben, mint a szedrest Petőfiben, vagy a faddi Győ­zelem tsz-ben az elnökökkel sikerült megbeszélnünk, hogy ez évben a palánki techni­kumban tanulnak. A határo­zat szól is róla: „Ki kell szé­lesíteni a termelőszövetke­zeti vezető káderek képzését és emelni kell az oktatás színvonalátEnnek érdeké­ben a megkezdett szervező és felvilágosító munkát fokozot­tabban folytatjuk. Természetesen a termelő- szövetkezetek megerősítésé­vel párhuzamosan kell a gép állomásaik és az állami gaz­daságok munkájának további megjavítását is végeznünk. ményeként növekedjék a ter­melőszövetkezetekben a nö­vénytermesztés és az állat- tenyésztés hozama és a ter­melőszövetkezetek maradék­talanul eleget tegyenek ál­lam iránti kötelezettségük­nek." Úgy érzem, hogy ez különösen rám, mint megyei igazgatóra ró nagy feladatot. A határozat megvalósítása érdekében a gépállomások igazgatóinak munkáján sür­gősen változtatni kell. Első és legfontosabb kötelességem most, hogy a megyei igazga­tóságon, azon túlmenően pe­dig a megye összes gépállo­másán felszámoljam azt a helytelen nézetet, mely sze­rint egyesek még mindig a normálholdak teljesítésében látják legfőbb feladatukat. Ennek érdekében elsősorban arról gondoskodok, hogy a gépállomások munkáját min­denkor a termelőszövetkeze­tek termelési terveinek tel­jesítése, illetve túlteljesítése alapján értékeljék. Úgy vé­lem ezen keresztül elérjük, hogy a gépállomásokon min­den vezető és dolgozó a cél megvalósítása érdekében az eddiginél sokkal eredménye­sebben tevékenykedik. Előttünk az év egyik leg­nagyobb feladata áll. Már felmértük erőinket és arra a megállapításra jutottunk, A határozat megvalósítá­sáért végzett munkánkat az­zal 'kezdjük, hogy szeminá­rium formájában feldolgoz­zuk magát a határozatot. — Minden elvtársnak személyre szólóan szabjuk meg saját területére a tennivalókat. ** En különösen örülök an­nak, hogy megfelelő körül­mények között ismét mód lesz a tagosításra. Helyeslem azt is, mely szerint a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása és továbbfejlesztése érdekében fokozottan érvényre jut a kulálc-korlátozás politikája. Több helyről érkezett hoz­zánk már eddig is olyan pa­nasz, illetve kérés, hogy a kulákot telepítsék ki a ter­melőszövetkezet gazdaságá­ból. A jelenlegi helyzet az, hogy több termelőszövetke­hogy a meglévő kombájnok- kai és aratógépekkel már eb­ben az évben is mintegy 75 százalékát géppel tudjuk le- aratni megyénk termelőszö- vetkezetei gabonáinak. A gé­pek maximális kapacitásá­nak kihasználása érdekében gondoskodunk arról, hogy szerződésileg is biztosítva le­gyen a gabona 75 százaléká­nak géppel történő learatása- A növényápolás vonalán az a helyzet, hogy a répát, a napraforgót és a kukoricát véve alapul, annyi géppel rendelkezünk, hogy nem egé­szen 30 százalékát tudjuk el­végezni a termelőszövetkeze­ték említett növényei sorkö­zi kapálásának. De a munka jobb megszervezésével vál­lalkoztunk arra, hogy a ter­melőszövetkezetek növényei­nek sorközi kapálását 40 szá­zalékban elvégezzük. Ennek érdekében úgy intézkedtünk, hogy egy-egy univerzális gép nem a megállapított 190 hold, hanem 300 hold l<apá- lását köteles elvégezni ebben az évben. zet gazdasági épületében bent lakik a kulák, földjeik köz­vetlen határosak, sőt olyan is van, hogy a kulik földje közelebb van a községhez és jobb minőségű, mini a ter­melőszövetkezeté. A határozatban szó va/n arról is, hogy az illetékesek kötelesek gondoskodni meg­felelő politikai és szakkép­zettséggel rendelkező elnö­kökről. Ezzel kapcsolatban már van tervünk. Negyven olyan termelőszövetkezeti elnököt tudunk beállítani a közeljövőben, aki mezőgaz­dasági akadémiával rendel­kezik, megfelelő politikai képzettsége is van. Az ősz­szel 12 tsz elnököt küldünk mezőgazdasági akadémiára, és mintegy 30 elvtárs részt- vesz a négyhónapos tsz el­nökképző iskolán. KOVÁCS FERENC, a gépállomások megyei igazgatója: Lee főbb kötelességünk: úgy dolgozni, hogy a gépállomások munkája a tsz-ek fejlődésében, a tagok gazdagodásában mutatkozzék meg MAJZIK LÁSZLÓ, a megyei tsz szervezési osztály helyettes vezetője: A Központi Vezetőség határozata meg­könnyíti munkánkat, utat mutat a következő nagy feladatok elvégzésére A Mezőgazdasági Igazgatóság növénytermesztési és állattenyésztési osztálya jelentéséből Örömmel számolhatunk be arról, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek tag­jai milyen hatalmas lendülettel láttak hozzá és végzik az egymást követő me­zőgazdasági munkákat. Termelőszövet­kezeteink nagy részében jól halad a növényápolás, van olyan tsz, ahol má­sodszor kapálják, harmadszor ekézik a kukoricát. De nemcsak a növényápolás fontos, amellett nagy gondot keil for­dítani a tsz tagoknak a veszteségmen­tes szónabetakarításna, silózásra, a má­sodnövények vetésére. Az egymást kö­vető mezőgazdasági munkák elvégzése mellett termelőszövetkezeteink komo­lyan készülődnek a mezőgazdasági ki­állításra is. Másodszor kapálják a kukoricát... :;:. a bonyhádi Dózsa Népe termelő- szövetkezet tagjai. Naponta 40—50 tag dolgozik szorgalmasan a tsz határában, másodszor kapálják a 170 hold kukori­cájukat. Kézikapálás előtt a 93 holdon vetett négyzetes kukoricát először is keresztben-hosszában géppel ekézik. Kukoricavetésüket négyszer kapálják, a gépikapálást pedig annyiszor alkal­mazzák, ahányszor szükséges. A 4/A/i 29 holdas kukoricatábláról 45 mázsa, a 4,/B/i 27 holdas tábláról pedig 40 mázsás kukoricatermést akarnak be­takarítani hoP.danként. A jó termés el­érése érdekében minden egyes kapálás előtt műtrágyázzák a kukoricavetése­ket. A kukorica kapálása mellett nagyon sok munkát igényel a cukorrépa és ta­karmányrépa. 22 hold cukorrépa és ta­karmányrépa egyelését és kapálását be­fejezték. Dícséretraméltó a tsz tagoknak és különösen Barabás Péter, Hochstel- ler Péter és idős Reich József tagoknak az a szorgalmas munkája, amellyel védték répaterületüket a kártevők el­len. A 22 hold répát először répabarkó ellen porozták, a napokban pedig a le­véltetű kártevése ellen végezték el a terület permetezését. Legfontosabb teendők egyike a szénabetakarítás Ahhóz, hogy megyénk termelőszövet­kezetei az állattenyésztés és ezen belül a szarvasmarhatenyésztés terén kiváló eredményeket tudjanak felmutatni, na­gyon fontos, hogy lucernát és rétiszénát jó minőségiben az utolsó szálig betaka­rítsák. Lucernabetakarítás körül nincs Is különösebb baj, mert bármerre jár­hatunk a megyében, azt lehet tapasz­talni, hogy az első kaszálásu lucernát sikerült jó minőségben betakarítani. A bátaszéki Búzakalász tsz tagjai például még egy évben sem takarították be veszteség nélkül a lucemaszénát. Az idén ez sikerült. Reméljük, hogy nem­csak az első, az utolsó kaszálásu széna behordása is ilyen eredményes lesz. Mondhatjuk, hogy az első kaszálásu lucerna szénáját valamennyi tsz-ben si­került betakarítani. De legnagyobb részt lábon állnak a rétek, az árkok és folyó partok, töltésoldalak szénánakvalói. A növényápolással tehát párhuzamosan kell haladni a másik legfontosabb mun­kának, a rét, a baltacin, lóhere kaszálá­sának és a széna betakarításának. Két tsz eredményéről Jól haladnak a növényápolási mun­kák a dunaföldvári Alkotmány és a dunakömlődi Szabadság termelőszövet­kezetekben. Mindkét tsz tagjai befejez­ték 110, illetve 120 hold kukoricájuk egyelését és első kapálását. A kukorica kapáláson kívül az Alkotmány tsz-ben 15, a Szabadság tsz-ben 10 holdon fe­jezték be a burgonya első kapálását, sőt még e héten befejezik a burgonya első töltögétését is. A dunaföldvári Al­kotmány termelőszövetkezet tagjai 7 holdon befejezték a második vetésű cukorrépájuk sarabolását, MOHAR LÁSZLÓ, megyei főállattenyésztő: Gondoskodunk arról, hogy az állatok számára megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt biztosítsunk Megyénkben, különösen a termelőszövetkezetekben eb­ben az évben sokat fejlődött minőségben is, meg szám szerint is az állatállomány. Csupán az elmúlt héten 170 darab kiváló külemü szarvas marhát vásároltunk meg a termelőszövetkezetek részére. Javult az állatok hozama is, különösen a tejtermelés emelkedése alakult kedvező­en. De meglévő eredménye­ink ellenére semmi okunk nincs az elbizakodottságra. Különösen most, a Központi Vezetőség, határozata után nagy feladat hárul ránk, ve­zető állattenyésztő szakembe­rekre. A nagy feladatok el­végzésére képesek vagyunk. A munkánkat a következő­képpen akarjuk végezni: A megye 54 vezető állat- tenyésztő szakemberével kö­zösen beszéljük meg a fel­adatokat, Azt akarjuk elér­ni, hogy minden állattenyész tő megértse: az állattenyész­tés további fejlesztésének legbiztosabb záloga a takar­mánybázis biztosítása. Erről most kell gondoskodni. Biz­tosítjuk, hogy minden tsz- ben elegendő lucernát hagy­janak magfogásra. A nagy feladatok elvégzé­sére mi állattenyésztők egye­dül nem volnánk, képesek. De munkánkban támaszko­dunk a gépállomási vezetők­re, a különböző területeken dolgozó mezőgazdasági szak­emberekre. Úgy gondolom, ha összefogunk, közösen meg tudjuk oldani azt a sok és nehéz feladatot, amelyet az állattenyésztés minőségi és mennyiségi megjavításával, az állatok hozamának növe­lésével kapcsolatban szabott meg a Központi Vezetőség határozata,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents