Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
2 1955 JÜNIUS 10 NAP E ö' A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata (Folytatás az 1. oldalról) egyszerűbben és olcsóbban, helyileg biztosítható anyagokkal. O A termelőszövetkezeti “ mozgalom további egész séges fejlődése érdekében erősíteni kell a termelőszövetkezetek belső szervezettségét és nagyobb gondot kell fordítaná az alapszabály megtartására. Véget kell vetni annak, hogy a termelőszövetkezet átjáróhaz legyein. Ezért vissza kell állítaná az alapszabálynak azt a korábbi helyes rendelkezését, hogy a termelőszövetkezetből való kilépési szándékot csak a belépésitől számított három év eltelte után lehet a közgyűléstől kérni. A termelőszövetkezetek vezetőségei a pártszervezetekre támaszkodva, szilárdítsák meg a munkafegyelmet és a családtagok közös munkába való bevonásával szüntessék meg a munkaerő- hiányt. Szigorú rendet kell teremteni a munkaegységék nyilvántartása és elszámolása terén. A termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének további fokozása végett a jói dolgozó brigádoknak, munkacsapatoknak, az állatetnyész- tés'ben pedig a tagoknak, a terven felüli termés és termék után őket megillető prémiumot ki kell adni. A járási tanácsok és a termelőszövetkezetek vezetőségei — elsősorban a tagok meggyőzése útján — gondoskodjanak az alapszabályellenesen felduzzasztott háztáji gazdaságok túlméretezettségének megszüntetéséről, mert ez akadályozza a termelőszövetkezeti gazdaságck megerősödését. Azoktól a termelőszövetkezeti tagoktól, akik e téren az alapszabályt nem tartják be. a községi tanácsok végrehajtóbizottságai vonják meg a beadási és adózási kedvezményt: az előírtnál nagyobb háztáji giaz- aaság egész területét terheljék meg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokra érvényes beadási és adófizetési kötelezettséggel. A termelőszövetkezeti alapszabály megtartása, a közös vagyon védelme, az igazságos jövedelemelosztás érdekében minden termelőszövetkezetben jólműködő szervvé kell tenni az ellenőrző bizottságokat. i* Ki kelil szélesíteni a tér *"* melöszövetkezetd vezető káderek képzését és emelni kell az oktatás színvonalát. A földművelésügyi miniisz- lérium a termelőszövetkezeti vezetők továbbképzésére szervezzen a téli hónapokban állandó jellegű négyhónapos vezetőképző tanfolyamokat az agrártudományi egyetem és a mezőgazdasági akadémiák mellett. E tanfolyamokon évente hat-hétszáz termelőszövetkezeti vezetőt kell kiképezni. A mezőgazdasági szakiskolák számát pedig úgy kell növelni, hogy 1956-tól évente legalább ezer termelőszövetkezeti tag végezzen a szakiskolákban. A A termelőszövetkezetek tartsanak szoros baráti kapcsolatokat az egyénileg gaz dálkodó dolgozó parasztokkal, ismertessék meg velük szövetkezetük eredményeit. A párt- szervezetek és a járási tanácsok szánjanak szembe a szövetkezetek egy részébein tapasztalható elzárkózó magatartással és ne engedjék, hogy alapos Ok nélkül megragadják új tagok felvételét vagy ko-’ rabban kilépettek visszavételét. Uj termelőszövetkezetek alakulásának szervezettebbé tétele érdekében a pártszervezetek és a tanácsok támogassák az előkészítő bizottságok létrehozását és működését. Az előkészítő bizottságok vegyék számba a belépni szándékozókat, azok földjét, állatállományát, gazdasági felszerelését. A gépállomás segítségé vei dolgozzák ki az alakuló szövetkezet termelési feladatait és végezzenek felvilágosító munkát a dolgozó parasztok különösen a közéj;,parasztok között, érjék el, hogy a belépők között már az idén jeleni ős számban legyenek kó- zépparaszíok, A termelőszövetkezetekbe való belépésnél a legszigorúbban meg kell követelni az alapszabály megtartását. Mindenütt meg kell köteteim, hogy az új belépők földjüket és az ahhoz szükséges vetőmagvakat térítés nélkül, továbbá a bízta j i gazdaság kereteit meghaladó állatállományt, takarmányt és gazdasági eszközeiket a megállapított térítési feltételek mellett a közös gazdaságba hiánytalanul beadják. Arra kell törekedni, hogy a családfő mellett a család valamennyi mezőgazdaságiban dolgozó tagja, asszonyok és lányok is, tagként lépjenek be a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetbe ku- lákot és más osztályidegen IV. elemeket továbbra sem lehet felvenni é6 éberen kell őrködni afellett, hogy a kulákok ne furakodhassanak be a termelőszövetkezetekbe, ahol eddig mégis megtűrtek kuláko- kat és- más ellenséges elemeket, onnét ezeket haladéktalanul távolítsák eL A gépállomások munkájáról Pártunknak és népi demokratikus államunknak s az egész munkásosztálynak az eddiginél nagyobb erőfeszítése két kell tennie, hogy a gépállomások technikailag és politikailag gyorsan fejlődjenek, hogy betöltsék a termelés növelésében és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében reájuk háruló nagy feladatokat. A második ötéves tervben gyorsítani kell a gépállomások korszerű gépekkel való további felszerelését, káderekkel való megerősítését, hegy a rendelkezésükre álló gépi technika jó kihasználásával mezőgazdaságunk fellendítésének technikai és politikai emelői legyenek. 1 A gépáll omlásoka t ú j. nagyteljesítményű gépeikkel kell felszerelni, hogy a növekvő termelőszövetkezeti mozgalomnak egyre nagyobb gépi segítséget tudjanak nyújtani. A gépesítést a második ötéves tervben úgy kell fejleszteni, hogy: a gépállomások a meg- **/ lévő és megalakuló termelőszövetkezetekben elvégezzék a szántás-vetés 85—90 százalékát, L\ a gabonafélék betaka- *’/ rításának gépesítése a terme'őszövetkezetekben elérje a 65—70 százalékot. Emellett fokozatosan fejleszteni kell a cukorrépa, burgonya és rostnövényeik betakarításának gépesítését is, a növényápolási mun- kákát, elsősorban a kukorica, burgonya, cukorrépa és napraforgó kapálását 55— 50 százalékban és az ezzel egy időben jelentkező szálastakar- mány betakarítását 50 százalékban gépesítsék, .i\ lényegesem fokozzák a ' p termelőszövetkezetekben a szállítás és az állattenyésztés gépesítését úgy, hogy a trágyahordás, terménysizál- lítás 45—50 százaléka gépekkel történjek. O A gépállomások veze- tőit és dolgozóit felelőssé kell tenni a termelőszövetkezetek gazdálkodásáért. Úgy kell doigozniok, hogy munkájuk eredményeként növekedjék a termelőszövetkezetekben a növényt eime satés és az állattenyésztés hozama és a termelőszövetkezetek maradéktalanul eleget tegyenek az állam iránti kötelezettségüknek. A gépállomások mezőgazdászai biztosítsák a fferme’őszö- vetkeizeteik növénytermelési és állattenyésztési terveinek maradéktalan teljesítését és minden eszközzel segítsék elő a nagyüzemi gazdálkodásiban rejlő lehetőségek kihasználását. A mezőgazdászok munkáját a termelőszövetkezetek gazdasági eredményei alapján kell értékelni és díjazni. Véget kell vetni a mezőgazdászok indokolatlan cserélgetésének: a jövőben mezőgazdászt a termelőszövetkezetbe helyezni vagy onnét áthelyezni csak a termelőszövetkezeti közgyűlés meghallgatásával lehet. O A gépállomások tovább * ra is nyújtsanak segítséget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Tegyenek határidőre és jóminőség- ben eleget az egyénileg gazdái kodó dolgozó parasztoknál vállalt kötelezettségeiknek. Akadályozzák meg, hogy a kulákok és egyéb spekuláns elemek igauzsorával kizsákmá nyolják őket. A Véget kell vetni a gép^*-1 állomásokon az anyaggal, s az anyagi- és pénzeszközökkel való felelőtlen gazdálkodásnak. A pártszervezetek és a MEDOSZ szervezzenek mozgalmat további megtakarítások elérésére, az önköltség terven felüli csökkentésére, fejlesszék tovább a szocialista munkaversenyt. C A gépállomások vezetői " a pártszervezeteik s a szakszervezetek segítségével szüntessék meg a nagyarányú munkaerővándorlást és minél előbb alakítsák ki a jó szakmai felkészültséggel rendelkező állandó munkáskolletatívát. Ennek érdekében tovább kell javítani a gépállomási dolgozók szociális helyzetét. A honvédségi, a párt- és DISZ- szervezetek folytassanak politikai felvilágosító munkát a leszerelő katonák — elsősorban a gépállomásokról bevonult traktoristák — között, V. hogy az erre alkalmas honvédek közül leszerelésük után minél többen menjenek a gépállomásokra dolgozni. 6 A gépállomásokat fokozott mértékben kell erősíteni jó politikai képzettséggel és szervezőképességgel rendelkező, tapasztalt munkás- káderekkel, valamint megfelelő .szakmai fe1 készültséggel rendelkező szakemberekkel. Az ipariból és a népgazdaság más területeiről 1965-bem ötven, 1956-lban pedig további száz jólképzett gépészmérnököt kell küldeni a gépállomásokra. A földművelésügyi minisztérium mintegy ezer katonaviselt dolgozó számára szervezzen Diesel-traktorvezetői tfenfolyamot. H A Központi Vezetőség * felhívja a gépállomások vezetőit és dolgozóit, hogy gépeink teljes kihasználásával, a munka minőségiének megjavításával már ebben az évben adjanak fokozott segítséget a termelőszövetkezeteknek a muhkaigényes termelési folyamatok — kapálás, taikarmány- és gabopabetakarítás — elvégzéséhez, terméseredményeik növeléséhez és a jövő évi jó termés előkészítéséhez. O A mezőgazdasági gépek ** korszerűsítéséért és minőségének állandó emeléséért, valamint az egész mezőgazda- sági gépgyártásért a kohó és gépipari miniszter felelős. A kohó és gépipari minisztérium erősítse meg a mezőgéptervező irodát kiváló gépszerkesztő mérnökökkel. Egyidejűleg meg felélő ’pari szakemberek átcsoportosításával erősítse meg a mezőgazdasági gépgyárak tervező részlegeit, üzemi laboratóriumait és műhelyeit is. A kohó- és gépipari miniszter szervezze meg a mezőgazdaság zavartalan alkatrész ellátását, gondoskodjék megfeie lő öntödei kapacitásról, hogy a mezőgazdasági gépalkatrészekhez szükséges különböző öntvények időben és kifogástalan minőségben rendelkezés, re álljanak A sorozatban készülő gépek alkatrészeinek gyárásáról a sorozatot gyártó vállalat tartozik gondoskodni. A* állami gazdaságok munkájának megjavításáról Az elmúlt években az állami gazdaságokban megteremtettük a nagyüzemű gazdálkodás egíontosabb feltételeit. Az állama gazdaságok hatalmas gépparkkal rendelkeznek, vezetőik többsége politikailag, szakmailag tapasztalt. Egyre több azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek pélaát, mutatnak és a gyakorlatban bizonyították be a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fölényét. Az állami gazdaságok vezetésében sok munkás, paraszt és néphez hű értelmiségi hozzáértéssel és becsületesen dolgozik. Elsős( rban azonban az adminisztratív munkakörökbe oszzályidegen, ellenséges elemek, álszakemberek is furakod* ak be. akknek káros tevéken ysége az utóbbi időben .neg élénkült. Ezekkel az elemekkel szemben nem lépnek fel határozottan a minisztérium vezetői sem. Az állami gazdaságok vezetőinek a legfontosabb feladata a következő években, hogy a gazdálkodás megjavításával, a termelési eredmények .növelésévé, az önköltség lényeges csökkentésével mielőbb veszteségmentes, jól jövedelmező, példamutató mezőgazdasági nagyüzemekké tegyék gazdaságukat. I A termésátlagok, az á!- lattenyésztés hozamának növelésével tovább kell emelni ez állami gazdaságok árutermelését. 1956-ban hárommillió mázsa kenyérgabonát, ötszázezer máasP húst és százharminc millió liter tejet kell á városi dolgozók ellátására át adniok. O Az állami gazdaságok “ jóteljesítményű tenyészállatok és bő termést adó vetőmagvak előállításával segítsék elő az egész mezőgazdasági termelés fellendítését. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelésének megsegítéséhez 1956-ban 900 ezer mázsa minőségi vetőmagot, két e/er tenyészbikát, mintegy 40 ezer tenyészseríest és négyezer kost adjanaa. Q Az állami gazdasagok *■* vezetői gondoskodjanak arról, hogy a ka ászosol terméseredményeinek további növelése mellett, a kapásnövények termésátlaga már ebben az évben meghaladja az országos átlagot. Fordítsanak na?* gondot a legértéke'-eob takarmánynövény a kukorica termesztésére, „melynek vetés- területéi 1956-ban — 1955-höz képest — legalább negyven százalékkal emeljék, A Az állami gazdaságok ■* minisztere tegyen ’ntéz- keaéseket, hogy a gepek kihasználási foka már ez évben legalább tizenöt százalékkal haladja meg az 1954. évit, 1956-ban pedig további öt százalékkal növekedjék. Az erőgépek teljesítőképességeinek jobb kihasználása érdekében a gazdaságokat el kell látni megfelelő munkagépekkel. C Az állami gazdasagok- bah szigorúan meg kell követelni a pénzügyi tervek maradéktalan teljesítését, a takarékos gazdálkodást. A gazdaságok terven felüli nyereségük huszonöt százalékú:, a gazdaság terven felüli beruházásaira és tizenöt százalékát jutalmazásra fordíthatják. A terven felüli veszteséggel záró gazdaságok vezetőit 1956-tól sem prémiumban, sem jutalomban részesíteni nem szabad./ti Gondosabban kell fel- használni a beruházási összegeket. Elsősorban olyan létesítményeket kell építeni, amelyek a hozamok emelését, az önköltség csökkentését segítik elő és gyorsan megtérülnek. Az építkezéseket a helyi lehetőségeik kihasználásával (vályog, terméskő, mész, nád, szalma, stb.J a saját rezsis építkezésiek bővítésével olcsóbbá kell tenni. '7 Az állami gazdaságoik- 4 bán az önköltség csökkentése, a veszteségeit megszüntetése érdekében szilárd munkafegyelmet kell biztosítaná. Ebben a munkáiban az állami gazdaságck vezetői támaszkodjanak a párt és a MEDOSZ-szervezetetore, a gazdaságok kommunistáira és a becsületes pártonlkívüli dolgozókra. Olyan légkört kell létrehozni, amelyben tűrhetetlen a munkafegyelem megsértése, a bércsalás, a pazarlás és szégyen a veszteséges gazdálkodás, A gazdaságok vezetői mindenütt kovácsolják ki az állandó munkáskollelktívát. O Az állami gazdaságok U minisztériuma dolgozzon ki tervet a feladatukat jól végző munkás és paraszt káderek, továbbképzésére. Több gondot kell fordítani a fiatal szakemberek nevelésére és szakmai továbbképzésére. Mun kájuk alapján bátran kell őket előléptetni. Azclkat a régi szakembereket, akik az elmúlt években eredményes munkát végeztek, nagyabb megbecsülésben kell részesíteni, hogy érezzék munkájuk elismerését és bátran kezdeményezzenek. El kell távolítani azonban a gazdaságokba, befurakodott ellenséges, kártevő elemeket és álszalkem. kereket. VI. A kenyérgabona termelés növeléséről Mezőgazdasági termelésünk fellendítésének legkiemelkedőbb, mindent megelőző feladata kenyérgabonatermelésünk olyan arányú fejlesztése, hogy dolgozó népünk ellátását a kenyérgabona minden termékével. mindenekelőtt kenyérrel — saját termésünkből, zavartalanul biztosítsuk és gyengébb termésű esztendőkre megfelelő tartalékkal rendelkezzünk. 1 Azért, hogy dolgozó né* pümk bőséges' kenyér- ellátását még kedvezőtlenebb idői árás esetén is biztosítani tudjuk, a kenyérgabona vetésterülete 1955—56-ban nem lehet kevesebb 3.3—3.4 millió katasztrális holdnál A kenyér- gabona vetéstervének maradéktalan teljesítésiéért személyükben felelősek a földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok minisztere, valamint a megyei, járási, községi párt és tanácsi szerveik vezetői. A kenyérgabona termelése a tervben meghatározott területen kötelező. Az egyénileg gazdálkodók beadási könyvében a község vetéstervének megfelelően mán 1955 őszén elő kell írni, hogy kenyérgabonából mennyit kell vetniök. A termelők kötelesek a vetés megtörténtét a közsági tanácsnál bejelenteni. A községi tanács a bejelentés valódiságát ellenőrizze. Azoktól a termelőktől, akik az előírt vetésterületen nem teljesítik a vetést, meg kell vonni a ke- nyérgabonabeadás után járó korpajuttatást, valamint a beadással kapcsolatos egyéb kedvezményeket. O Az előirányzott kenyér “ gabona vetésterülettel is csak úgy biztosíthatjuk az ország kenyérgabona ellátását, ha a mezőgazdaság szocialista szektorában, valamint az egyéni parasztgazdaságokban gyorsan és számottevően növeljük a kenyérgabona holdan kénti átlagtermését. Biztosítani kell, hogy a kenyérgabona átlagtermésének egy-másfél mázsás emelése — a decemberi határozat előírásainak megfelelően — 1956-ban meg- vr’teu'.ijon. O A termésátlagok növo- lése érdekében meg kell javítani a búzatermesztés agrotechnikáját. Bninefc érdekében: fokozottan ügyeim kell arra, hogy a búza az adott körül menyek között a legjobb élő- vetemányek után kerülöm eW vetésre, gyorsan fejlődő műtrágya- gyártásunk .kellő alapot teremt ahhoz, hogy a kenyérgabona alá már ezév őszán és jövő év tavaszán jóval több műtrár* gyát használjanak fel. A kenyérgabona hozamának növelése érdekében a gyenge homoktalajokon széleskörűen el kell terjeszteni a talaj — lehetőség szerint másodnövény kánt vetett — zöldtrágyával való megjavítását. A termelőszövetkezetek olyan homofcterüléteit, amelyeknek kataszteri tisztajövedekne 4 aranykoronánál kisebb és ahol főterménynek vetett és zöldtrágyának alásziántott csillag- fürtöt, vagy somkónót termelnek, egy évre mentesíteni kell a beadási kötelezettség alól. A mezőgazdasági tudomány legjobb szakemberei összponto sitsíák erőfeszítéseiket bővebben termő, szárazságtűrő, nagy ellenéllőiképességü búzafajtáik kinemesítésére. A Az állami gazdiaságok- bán és termelőszövetkezetekben erőteljesen kell fejleszteni a kenyérgabona termelés gépesítését. Az állami gazdaságokat és a gépállomásokat olyan mennyiségben és ütemben kell ellátni megfelelő gépi felszereléssel, hogy a második ötéves terv végére a kenyérgabanatenmelés minden munkafolyamata gépesíthető legyen. CT A párt és állami szer” vek előtt álló egyik leg fontosabb feladat, hogy a mezőigazdaság dolgozóinak, a községi termelési bizottságoknak teljes mozgósításával megszervezzék kény érg abona termésünk veszteségmentes betakarítását. Véget kell vetni annak a tűrhetetlen helyzetnek, hogy a megtermelt kenyérgabona jelentős százaléka a betakarítás gondatlan megszervezése miatt évről-évre veszendőbe megy. Ennek meg szüntetése érdekében mindenek előtt gondoskodni kell a rendelkezésre álló gépierő, főleg a kombájnok teljesítőképességének kihasználásáról és munkájuk megjavításáról. VII. A takarmánytermelésről Az állatállomány számára mielőbb olyan sziláid takarmány alapot kéll teremteni, amely még viszonylag kedvezőtlen időjárás esetén is biztosítja a megfelelő takarmány ellátást. Ezért az értéktelenebb takarmánynövények rovására növelni kell a holdanként legnagyobb takarmány- értéket adó növények — elsősorban a kukorica — vetésterületét. A rendelkezésire álló eszközökkel főként e növények hozamát kell növelni. 1 Sürgősen véget kell vetni a kukoricatermelés elmaradottságának a mezőgazdaság szocialista szektorában és biztosítani keli, hogy 1956-ban a kukorica vetésterületi aránya a termelőszövetkezetek közös gazdaságában és az állami gazdaságokban az 1955 évihez képest országosan legalább negyven százalékkal növekedjék. Növelni kell a nagytömegű és magas tápértékü silókukorica vetésterületét is. Az őszi takarmánykeverékek után a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok lehetőleg mindenütt kukoricát vessenek. O Kultúrnövényeink közül “ a kukorica hálálja meg a friss istállótrágyázásst és az őszi mélyszántást. Ezért mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek és az egyé nileg gazdálkodó parasztok a rendelkezésükre álló istálló- trágyát elsősorban a kukorica alá használják fel és végez-* zék el a kukorica alá az őszi mélyszántást. Q Az állami gazdaságok- * * bán és termelőszövetkezetekben a kukorica termés-* hozamának növelése érdekében általánossá kell tenni a kukorica négyzetes vetését és művelését. (Folytatás a 3. oldalon)
