Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
IMS JÜNTÜ6 IS NAPÉ ö 3 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata (Folytatás a 2. oldalról) Meg kell kezdeni a kukoricaszár betakarításának gépesítéséit. Ezért ebben az évben el 'kell készíteni az új siló kombájn mintapéldányait és a jövő éviben meg kell kezdeni a sorozatgyártást. A második ötéves terv végéig pedig — a nyári gazolókapálés és a csövek letörésének kivételével — az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben meg kell valósítani a kukoricatermelés munka- folyamatainak teljes gépesítését, A A kukorica terméshoza- *’ ma növelésének egyik legjobban bevált módszere a hibridkukorica vetőmag használata. A második ötéves terv végére biztosítani kell. hogy az egész országban elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre megfelelő minőségű hibridkukorica vetőmag. CT A legközvetlenebb fel- ” adat, hogy már ez évben nagy kukoricatermést takarítsunk be. Ezért a Központi Vezetőség felhívja az állami gazdaságok, gépállomások szak embereit és dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagságát és az egyénileg gazdálkodó parasztokat,. hogy a kukorica gondos ápolásával — az állami' gazdaságok és a gépállomások univerzális-traktorainak teljes kihasználásával — k ukori caf ö idjei két legalább háromszor kapálják meg és végezzék ed az aratás utáni gazoló kapálást. Biztosítsák ezzel állatállományunk megfelelő tálra rmányalapját. Növelni kell az évelő u pillangósok, főként a lucerna vetésterületét. Az állatná gazdaságok és gépállomások mezőgazdászai szervezzék meg a pillangós- takarmányok jóminőségben történő, gondos, veszteségmentes betakarítását, a rendelkezésre álló gépiemé — traktoros és fogatos fűkaszák, rendsodró gépek, stb. — teljes kihasználásával. A lucerna vetésterületétiek növelése érdekében mind az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok gondoskodjanak megfelelő mennyiségű vetőmag fogásáról. A földművelésügyi minisztérium még ez év júniusában kössön szerződést az állami gazdaságokkal ötezer katasztrális hold lucerna és ötezer katasztrális hold vöröshere, a termelőszövetkezetekkel és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal, harmincezer katasztrális hold lucerna és 30 ezer katasztrális hold vörös- heremag fogására. A szerződés alapján minden száz kfó 88 százalékos tisztaságú lucerna- magért 2500 forintot, vörös- heremagért 1500 forintot keil fizetni. Ezenkívül a gépállomások; gondoskodjanak arról, hogy a szerződéssel te'Tne’t és közös szérűre behordott lu- cemamagot a behord ást követő tíz napon belül elcsépeljék. A földművelésügyi minisztérium egyben biztosítsa, hogy a termelők saját szükségletre termelt nyersvetőmagját megfelelő arányban ólomzárolt vetőmagra cseréljék ki és a szerződésre termelt vetőmag ellenében is adjanak nyersrnag áron ólomzárolt vetőmagot. VIII. S? a r va §ma r h a t en y é sz < cs Állattenyésztésünk egyes ágai— a sertés-tenyésztés és a baromfitenyésztés — az 19511 decemberi határozat óta jelentősen fejlőditek. A juhállomány korábbi egészséges fejlődése azonban az elmúlt évben megrekedt. Az 1953. decemberi határosat a fő figyelmet a szarvasmarhatenyésztésre irányította, mégis az állattenyésztésnek ebben a legfontosabb ágában nincs fejlődés. A szarvasmarhaállomány kedvezőtlen alakulásának egyik oka, hogy a begyűjtési éj felvásárló szervek n vágómarha-begyűjtési terv maradéktalan teljesítésére, a megengedettnél nagyobb számban vásárolnak fel levágás céljára te heneket és alacsony súlyú, főleg nőivarú növendék állatokét. A Központi Vezetőség ismételten leszögezi. hogy a lakosságnak tejjel és hússal va- lé jobb ellátása, valamint egész mezőgazdaságunk fejlesz tése érdekében az állattenyész lésen belül elsősorban a srarvasmarha-tenyésztés fel- lenaitése a következő két-há- rom év legfontosabb feladata. 1 A szarvasmarhatenyész A tés általános fellendítésének fő kérdésévé a tehén- állomány növelését és a tejhozam erőteljes fokozását kell tenni. Ennek elősegítésére: a tenyésztés fejlesztése **/ érdekében 1955—56- ban húszezer, felerészben vem hes — elsősorban törzskönyvezett tehéntől származó — üsző felnevelésére keld szerződést kötni, 12—18 hónapos nevelési időtartammal, nagyobbrészt az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. Az üszőiket — a minőségtől függően — kilónként 9—11 forintos áron kell átvenni. A felnevelés ideje alatt minden üsző után — három részletben — 1 500 forint előleget kell adni. A hét hónapos vemhes állapotban átadott ' üszőik után az átadáskor ezer forint vemhességi pótlékot kell fizetni. I-|\ Az üszőnevelés elősegítésére minden hat hónapos korig 160 kilós súlyra felnevelt üszőborjú után a tenyésztőket az eddigi 400 forintos adókedvezmény helyett 600 forintos adókedvezményben kell részesíteni. O Különös gonddal kell “ fejleszteni a szarvasmarhatenyésztést a termelő- szövetkezetek közös gazdaságé bán. Mindenekelőtt az állomány minőségét kell javítani, főként az ápolás és takarmányozás gondos megszervezésével. Egy-két éven belül el keli érni, hogy a tarmelőszövetkv zetekben a tehenek évi te(ho- zama mindenütt meghaladja a kétezer litert. Q Véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy az élelmiszeripari minisztérium a tehénállomány rovására teljesítse vágási tervét. Törekedni keli a levágásra kerülő állatok át'agsúlyá- nak növelésére és 1955—1956- ban legfeljebb százezer—százezer tehenet szabad levágni. Az élelmiszeripari minisztérium a levágásra kerülő tehenek közül ötvenezer feljavítására kössön szerződést. A tehenekre legalább száz kiló súlyt kell ráhízlalni és a rá- hízlalt súlyén kilónként 14 forintos árat kell fizetni. Emel lett a húsellátás javítása érdekében törekedni kell nagyobb átlagsúlyú javított tinók és ökrök nagyobbszámu felvásárlására. Ki kell szélesíteni a bika- borjú hizlalási szerződések kötését s a jelenleg érvényben lévő szerződési feltételek mellett, ezévben további százezer biikaborjú hizlalására kell szer ződést kötni. A A tehénállomány meg- _ _ felelő utánpótlásának biztosítása és minőségének javítása érdekében fordítsanak a termelők nagyobb gondot az üszők takarmányozására és gondozására, Azokat az üszőborjúkat, amelyek betegség vagy egyéb óik miatt mégis csoköttek, tenyésztésre alkalmatlanok, legfeljebb évi harmincezer darabos keretben vágás céljára fel kell vásárolni. A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes állami szerveket, hogy a törvény teljes szigorával lépteinek fel a feketevágások ellen. EJ A földművelésügyi mi- *■* nisztérium és a tanácsok gondoskodjanak a törzskönyvezés és a mesterséges termékenyítő állomások munkájának, valamint az apaállat ellátásnak megjavításáról. A számszerű eredmények egyoldalú hajhászása helyett, a legjobb egyedek gondos kiválasztásával, a hozamok rendszeres ellenőrzésével a törzskönyvezést a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé kell tenni. A Központi Vezetőség felhívja a termelőszövetkezetek tagjait, az egyénileg gazdálkodó dolgossá pwaeetokat és az állami gazdaságok vezetőit, dolgozóit, hogy a tehenek be- fedezteteeéve!, a borjak gondos felnevelésével, az elhullás csökkentésével növeljék szarvascnaibaállomáinyukat és növeljék mindenekelőtt a tehenek teghoeamát. IX. Zöldség-, burgonya-, gyümölcs- és szőlőtermelés 1 Zöldség, és burgonyív1 termelés Dolgozó népünk zöldséggel vaió bőséges ellátása érdekében a zöldségtermelést úgy kell fokozni, hogy az egy főre eső zöldségfogyasztás az 1964. évi száz kilóról 1956-na legalább 132 kilóra emelkedjék. Tovább kéül fejleszteni a zöldségtermelést, a nagyvárosok közül főként Budapest, Győr, Miskolc, és Özd környékén, valamint a Balaton mellett. A városellátó övezetekben már 1956-ban meg kell kezdeni a gépállomások köny- nyű traktorokkal, jjultivátorok kai való ellátását és néhány gépállomás ez évi tapasztalata alapján meg kell kezdeni a zöldség vetésének és sorközd művelésének gépesítését is. Állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni növényházak és melegágyi telepek létesítését a termelőszövetkezetekben, főként n hőforrások és ipari elfoilyó vizek felhasználásával. A korai zöldség termelésének fokozása és a termésátlagok emelése éraekében el kell terjeszteni a Szovjetunióban bevált tőzeges-tápkookás palántanevelést. Ezért 1955. végéig ki kell alakítani a Szovjetunióban bevált kézi tőzegkockétkészítő gép hazai mintapéldányát és legkésőbb 1956-ban meg kell kezdeni ennek sorozatgyártását. A Központi Vezetőség ismételten felhívja a figyelmet a burgonya terméshozama gyors tokozásának fontosságára. Meg kell javítani a jóminőségű vetőgumóval való ellátást és a termelőszövetkezetekben, s állami gazdaságokban a második ötéves terv végéig a burgonyatermelés legfontosabb folyamatait gépesíteni kell. 2 Gyümölcstermelés. Az elmúlt évben nagyobb mértékben indult meg a gyümölcsfák telepítése. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó pairasztok gondosabban ápolják a fákat, javult a kártevők elleni védekezés. A házikertek gyümölcsfaállományának erőteljes növelése mellett, folytatni kell az új üzemi gyümölcsösök telepítését. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az árutermelő gyümölcsösök területét 10—16 éven be- .ül 300—320 ezer katasztrális holdra kell növelni. Uj gyümölcsösöket elsősorban a szántóföldi művelésre nem affkal- mas homókterületeken és kopárokon kell telepíteni. A földművelésügyi minisztérium 1956 végéig állífsa ösz- sze az egyes termőtájakon telepíthető gyümölcsfajták jegyzékét. Növelni kell a legjobban keresett és legértékesebb gyümölcsfajták, különösen a Jo- nathán alma oltványainak előállítását. A faiskolai termelés fejlesztése érdekében az állami faiskolák felszerelését három év alatt be kell fejezni. Szőlőtermelés. A jelenlegi szőlőterület növelése nélkül húsz év alatt mintegy 116 ezer katasztrális hold oltványszőlőt és 192 ezer Katasztrális hold homoki szőlőt kell telepítéssel felújítani, ezen belül 1960-ig 65 ezer katasztrális hold homoki és 8600 katasztrális hold oltványszőlőt. A szőlő anyatelepeik területét 1960-ig 2500 katasztrális holddal — ebből az államigaz dóságokban 1800 katasztrális holddal kell növelni. Az anyatelepek támberendezéseinek létesítését a termelőszövetkezetekben katasztrális holdanként 10 ezer forint hitellel segítse az aliam, amelyet a termőre fordulást követő tíz év alatt kel! visszafizetni. A szőlőoltvány termelését 1960-ig tizenkétmillió darabra, a gyökeres európai Vesszőét 1956-ban 35 millió, 19G0-ig pedig évi 'negyven millió darabra keU növelni. Tokajhegyalja kormánybiztosa és a Borsod Megyei Tanács gondoskodjék arról, hogy Tokajhegyalján 1959-ig mintegy 3200 katasztrális holdon telepítsék újra a szőlőt. A Veszprém, Heves és Győr megyei tanácsok készítsék el a badacsonyi, az egri és a soproni borvidék szőlőtermelésének fejlesztési tervét. X. A mezőgazdasági termékek begyűjtéséről, felvásárlásáról és szabadpiaci forgalmáról A beadási kötelezettséget több évre előre meghatározó begyűjtési rendszer, a termelési és hízlalási szerződések kiszélesítése és a szabadpiaci forgalom lehetősége hozzájárul dolgozó parasztságunk termelési biztonságának megszilárdításához, termelési kedvének növeléséhez. Dolgozó parasztságunk többsége becsülettel tesz eleget állampolgári kötelezettségének. Az elmúlt másfél évben lábra- kapott jobboldali nézetek azonban ezen a téren is éreztették hatásukat. A többéves begyűjtési rendszerben csökkentett kötelezettséget a ku- láikok többsége és a aolgozó parasztok egy része nem teljesíti. A piacon nagymértékben elburjánzott’ az üzérek tevékenysége. akik felhajtják az árakat és mind a termetek mind a bérből és fizetésbő1 élők rovásár,, jogtalanul jelentős hasznot szereznek. 1 Dolgozó népünk állanA dóan növekvő élelmiszer szükségletének kielégítése meg követeli a begyűjtési rendszer fenntartását, a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítését, az állam és szövetkezeti szervek felvásárlási tevékenységének, valamint a szerződéses termelési és hizlalása rendszer tószélesítését. O A beadási kötelezettsé“ get a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a jövőben is állandó jelleggel több évre előre kell meghatározni. A dolgozók ellátása érdekében biztosátaini kell, hogy a termelők maradéktalanul teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket. A törvény teljes szigorával kell fellépni azokkal szemben, akik kötelezettségüket nem teljesítik és ki kell őket zárni, a szabadpiaci értékesítés lehetőségéből. — -\z okban a községekben, ame- ’yek beadási tervüket a fő terményekből még nem teljesítették, annak teljesítéséig csak az illetékes állami szervek folytathatnak szabadfelvásárlást. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. június 6—1-én ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját, amelyet Hegedűs András elvtárs terjesztett elő a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól. A beszámolót és a hozzá beterjesztett határozati javaslatot a Központi Vezetőség beható vita után egyhangúlag elfogadta. A Központi Vezetőség ülésének második napirendi pontja Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója volt a Szovjetunió, Románia, Magyarország és Csehszlovákia képviselői között tartott bukaresti megbeszélésről. A beszámolót a Központi Vezetőség egyhangúlag tudomásul vette, jóváhagyta s ezen állásfoglalását ugyancsak egyhangúlag elfogadott határozatban szögezte le. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a Szovjetunió, Románia, Magyarország és Csehszlovákia képviselői közölt tartott bukaresti megbeszélésről szóló beszámolóhoz A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, miután meghallgatta Rákosi Mátyás elvtárs beszámolóját arról az átfogó eszmecseréről, amely Bukarestben a szovjet kormányküldöttség, Románia, Magyarország és Csehszlovákia vezetői között lefolyt, s melynek során megvizsgálták a nemzetközi politikának mindazon kérdéseit, melyeket a Szovjetunió kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság kormányának közös nyilatkozata érintett, öröm. mel és megelégedéssel üdvö/.í, helyesli, támogatja a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között elért baráti együttműködést. — A Központi Vezetőség annak a reményének és meggyőződésének ad kifejezést hogy a két ország közös nyilatkozatának folyományaképpen egészséges, őszinte baráti együttműködés jön létre a szocialista tábor többi országai és Jugoszlávia között. A Magyar Dolgozók Pártja a maga részéről minden módon, teljes erővel azon fog munkálkodni, hogy a béke és a szocializmus ügyének toxábbi megszilárdítása érdeké ben mielőbb létrejöjjön és elméi} üljön a szívélyes, egészséges, baráti viszony a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, valamint népeik között. O Az 1954—56. évi szerző '* déses termelés és hizlalás feltételeinek számottevő változtatása nélkül haladéktalanul ki kell dolgozni a szerződéses termelés és hizlalás kiterjesztésének módszereit. Ennek alapján az 1955— 56. gazdasági évre szóló szerződések kötését úgy kell megkezdeni, hogy az legkésőbb ezév november 30-ig befejeződjék. A Tovább kell fokozni az -*1 állami és szövetkezeti kereskedelem tevékenységét a termelőszövetkezeteik és az egyénileg gazdálkodó parasztok szabad készleteinek felvásárlására. A dolgozók élelmiszerekkel való bőségesebb ellátása érdekéiben egyes — nem közvetlenül fogyasztási és termelési célt szolgáló iparcikkek eladását a falun résziben mezőgazdasági termékek szerződéses szállításához, illetve eladásához lehet köbni. Egyben biztosítani kell, hogy a városi dolgozók — elsősorban a munkások — ezekhez az iparcikkéihez hozzájussanak. EJ A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára, beadási kötelezettségük teljesítése után, továbbra is biztosítani kell a szabadpiaci értékesítés lehetőségét. A földmű- vesszovetkezetek adjanak a jelenleginél nagyobb segítséget a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak szabadpiacra kerülő mezőgazdasági termékeik bizományi értékesítéséhez. Fokozatosan ki kell kapcsolni a szabadpiacon a közvetítő magánkereskedelmet és meg kell akadályozni az üzérkedő elemek árfelhajtó tevékenységét. Teljes szigorral kell érvényt szerezni azoknak a rendeleteknek, amelyek megtiltják mező gazdasági termékek továbbadás céljára történő felvásárlását, azaz a mezőgazdasági termekékfcel való üzérkedést. XI. A tnezőgazcla§áw állami irányításának megjavításáról Az 1953 decemberi párt- és kormányhatározat óta lényeges változások történtek a mezőgazdaság állami irányításának szervezetében. Már név oly nagyfokú a központosítás, növekedett a tanácsok és a mezőgazdasági igazgatási szervek hatásköre, sok szakember került a termelést közvetlenül irányító beosztásba. A központosítás megszüntetésére tett szervezési és egyéb intézkedések azonban nem vol tak elégségesek és még nem hoztak megfelelő eredményeket. A mezőgazdasági irányító szervek munkájában számos helyen tért nyertek a jobboldali nézetek, amelyek különösen a termelőszövetkezetek jelentőségének lebecsülésében, az állami fegyelem megsértésének eltűrésében nyilvánultak meg. 1 A földművelésügyi mi- nisztériumnak, az állami gazdaságok minisztériumának, valamint a tanácsok mezőgazdasági szerveinek legfőbb feladata a gazdasági szervezőmunka megjavítása és az élenjáró módszereik elterjesztése. A mezőgazdasági szerveket fokozott felelősség terheli az irányításúikra bízott területen a termelőszövetkezetek Gazdasági, szervezeti megerősítéséért. a hozamok emeléséért, valamint az önköltség csökken teteért. 2 A termelőszövetkezeti “ mozgalom fejlesztése és megszilárdítása, továbbá a termelési színvonal emelése érdekében, elsősorban a termelőszövetkezetek termelését közvetlenül irányító szervek, a járási mezőgazdasági osztályok és a gépállomások mezőgazdászi szervezetének munká ját kell megjavítani. O A mezőgazdaságii szak- igazgatási szerveken kívül, elsősorban a tanácsok és végrehajtófoizottságaik felelősek a termalöszö vetkezetek megszilárdításáért, fej lesztésé- ért és termelési színvonal emeléséért. A megyei tanácsok végirehajtóbizottságad kiemelten és rendszeresen foglalkozzanak a gépállomások munkájával, ellenőrizzék működésüket, adjanak meg számukra minden anyagi és szervezeti segítséget. A Az állami gazdaságok- * bán és termelőszövetkezetekben olyan tervezési rendszert kell bevezetni, amely a jelenleginél egyszerűbb, elősegíti a dolgozók kezdeményezésének kibontakozását s főként az árutermelés jelentős növelését. A mezőgaz dasági tervezés módosított rendszerére az Országos Terv hivatal, a földművelésügyi minisztérium és az állami gazdaságok minisztériuma 1955. szeptember 1-ig terjesszen javaslatot a minisztertanács elé. EJ A földművelésügyi mi- nisztérium és a mező- gazdasági igazgatási szervek (Foígástás a 4. oldalon) 4 I
