Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-10 / 135. szám
TOLNAI MAI SZAMBÁN: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető- ségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól. (1.— 2.—3.-4. o.) — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése. (3. o.) AZ M DP LNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5AG AN AK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955 JÚNIUS 10 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól Pártunk politikájának eredményeként az utóbbi évek folyamán népgazdaságunkban mélyreható változások mentek végbe. Hazánk fejlett szocialista iparral rendelkező ipariagrár országgá vált. A párt irányításával, munkásosztályunk segítségével, népi demokratikus állatnunk támogatásával létrejött és egyre erősödik a mezőgazdaság szocialista szektora, amély a szántó- területnek majdnem egyhar- rttadói foglalja el. Gyökeret vert és fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom. Ma már mintegy kétszázezer termelőszövetkezeti család, meggyőződve a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodás előnyeiről, magabiztosan követi a dolgozó parasztság feliemelkedésének ezt az egyetlen járható útját. Megszűnt a mezőgazdaságban a munkanélküliség és igen szűk térre korlátozódott a szegényparasztok kizsákmányolásának lehetősége. Megváltozott az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság élete, növekedett jólétük, műveltségük. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének megkezdésével egyidejűleg pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tett a mezőgazdasági termelés fellendítésére. E tekintetben különösen jelentős a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1963. decemberi határozata,» amelynek nyomán egészséges íéjlődés indult meg a mező- gazdaság számos területén. Megnövekedőn „ termelési kedv: a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok a múlt évben min den földet művelés alá vettek, háromnegyedmillió ka- -.asztfálig holddal nagyobb területet trágyáztak meg istállótrágyával, mint 1953-ban. Az előző hat év átlagához képest 22 százalékkal nőtt a legfontosabb takarmánynövényünknek, a kukoricának összhozama, részben ennek köszönhető, hogy az ország sertésállománya nagyobb, mint bármikor volt. A legfontosabb zöldségféléikből 1954-ben 14 százalékkal többet termeltünk az előző évinél, örvendetesen nőtt 8 vöröshagyma, a fűszerpaprika és a paradicsom termeiéA termelés növeléséhez nagymértékben hozzájárult, hogy munkásosztályunk, szó cialista iparunk termelési, műszaki ég politikai téren fokozott segítséget nyújtott a mezőgazdaságnak. Egyebek között 1954-ben 3740 traktorral, 1379 fogatos- és traktorekével, 950 cséplőgéppel, 774 ezer mázsa műtrágyával adott többet az ipar, mint 1953-ban. Még nagyobbak lehettek volna eredményeink, ha pártunkban és az államszervezetben lábralkaipott jobboldali nézetek nem hátráltatták volna a mezőgazdaság egészséges fejlődését. A jobboldali nézetek hatására tanácsok, s a begyűjtési apparátus egy részében továbbá számos gazdaságban eluralkodott a fegyelmezetlenség, nem óvják megfelelően az állami és szövetkezeti tulajdont, gyakran lebecsülik a gépeket és azok szerepét a hozamok növelésében E károc jelenségek ellen pártszarveI. zeteink jelentős része nem folytatott következetes harcot. Az opportunista nézetek elterjedése lazította az állampolgári fegyelmet is: nagy az elmaradás például a kukorica-, burgonya, és sertésbegyüj tésben. Jórészt ezért nem kielégítő a húsellátás. A mezőgazdasági irányító- szervek: a földművelésügyi nr.- niszlérium, az állami gazdaságok minisztériuma, a megyei és járási tanácsok nem hajtották végre az 1953. decemberi határozat számos intézkedéséi. Ez is oka annak, hogy 0 termelési színvonal nem emelkedett kielégítően és nagy az elmaradás olyan fontos termelési ágakban, mint a kenyér- gabonatermelés és a szarvasmarhatenyésztés . Pártunk Központi Vezetősége a márciusi és áprilisi határozatokkal döntő csapást mért a jobboldali, népelle- nes nézetekre, amelyek fékezték - mezőgazdasági termelés fejlesztését, akadályozták a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását és növekedését. Ezek a határozatok új lendületet adtak a mezőgazdaságunk általános fejlesztéséért folyó harcnak. A szocialista társadalom felépítése, dolgozó népünk jólétének emelése érdekében a mezőgazdaság terén pártunk előtt kettős, egymástól elválaszthatatlan feladat áll: a \ a párt III. kongresszusa rt/ határozatának megfelelően számszerűen is tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezeti mozgalmat — az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak termelőszövetkezetekbe való önkéntes tömörülése útján, — olyan ütemben, hogy a második ötéves terv végére „ mező- gazdaságban is túlsúlyban legyen a szocialista szektor. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését elsősorban a meglévő termel ősze*-^kezetek megszilárdítása, példamutató gazdálkodása mozdítja elő. A régi termelőszövetkezetek további erősítése mellett új termelőszövetkezeteket is kell szervezni. Ehhez a párt és az állam az elkövetkező években fokozott anyagi, technikai és szervezési segítséget nyújt. UV Növelni és olcsóbbá, gaz / daságosabbá kell tenni a mezőgazdasági termelést, hogy dolgozó népünk élel- miszerszüliségletét mindjobban kielégíthessük és iparunkat mindinkább elláthassuk mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal. E feladat megvalósításában az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek kell éleniárniok, egész termelésük s elsősorban árutermelésük gyorsabb növelésével és gazdálkodásuk gyökeres megjavításával, amit lehetővé tesz a fokozottabb gépesítés, valamint a tudomány eredményeinek alkalmazása. Meg kell valósítani a Központi Vezetőség és a minisztertanács 1953. decemberi határozatát, munkánk középpont jába állítva a kenyérgabona- termelést. szarvasmarhatenyésztést, valamint az effé*7 á!lattenvé*ztés takarniönyálán jának biztositását, elsősorban a kukoricatermelés fokozásé val Az ország lakosságának élei miszerekkel s a könnyű és az élelmiszeriparnak nyersanyagokkal való bőségesebb ellátása, valamint magénak a dolgozó parasztságnak s a munkás-paraszt szövetség erősítésének érdekében pártunknak és kormányunk nak továbbra is támogatnia keU az egyénileg gazdálkodó parasztságot termelésének növelésében. Biztosítani kell az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a továbbiakban is, hogy termelésük s különösen árutermelésük növelésében anyagilag érdekelve legyenek. A két főfeladatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését s a mezőgazdasági termelés fellendítését együttesen kell megoldanunk. Ennek feltételei ma már megvannak. Népi demokráciánk fejlődése, az első ötéves terv eredményei, szocialista iparunk növekedése. valamint a mezőgazdaság szocialista szektorának erősödése megteremtették azt az alapot, arfielyire támaszkodva nagyobb léptekikel .mehetünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezése és egyidejűleg a termelési színvonal növelése útján. Ehhez azonban mulihata Manu! szükség van népi demokratikus államunk következetes gazdasági, szervező és irányító mun kájára. Pártunk és kormányunk irá- nyításiával, társadalmunk vezetőerejének, a munkásosztálynak segítségével, dolgozó népünk e nagyszerű célkitűzéseket megvalósítja, mert a lenini elvek alapján a szegényparasztságra támaszkodva, szövetségben a középparaszt- sággal, harcolva a kulákság ellen, tovább erősítjük és szilárdítjuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövet ségét, feladataink sikeres- meg oldásának biztos zálogától. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének irányelvei Népi demokráciánk feledésének jelenlegi szakaszán pártunk, népi demokratikus államunk és dolgozó népünk előtt álló legfőbb feladat a mező- gazdaság szocialista átszervezése, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy gyorsan növekedjenek a mezőgazdaság termelőerői és a munka termelékenysége: a szocialista város után kialakuljon a szocialista falu, létrejöjjön országunk egységes, szocialista társadalma. A Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai megteremtették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik legfontosabb politikai előfeltételét: pártunk és kormányunk egységesen és félreérthetetlenül áll a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügye mellett, senki számára nem lehet kétséges, hogy pártunk és népi demokratikus kormányunk az egész dolgozó parasztság számára a fel- emelkedés egyetlen .járható útjának a szövetkezést tekinti. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséneik előmozdítása érdekében tett intézkedések mellett, pártunk és kormányunk továbbra is minden lehetőséget (kisgépet, műtrágyát nemesített vetőmagot, tenyészállatot, stto.) megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságnak ahhoz, hogy növelhesse termelését, fokozhassa a hozamokat mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben, hiszen az egyénileg gazdálkodó kis- és közéipparaszti gazdaságok ma és miég hosszabb időn keresztül jelentős szerepet töltenek be a mezőigazdasági termelés mindem területén. 1 A mezőgazdaság szo- dialista átszervezése csak a párt, s a népi demokratikus állam céltudatos politikai, szervező és gazdasági munkájának eredményeként mehet végibe. A mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló céltudatos munka nélkül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőgazdaságban. A Központi Vezet óság minden párt- és á’brrn szer- kötelességévé te-u. hegy ' ff *1r pp»-t Oe- M vetkezettébe való belépésit. Ez.nemcsak azért elengedhetetlen, mert a szövetkezés újat, a megszokott, régi, kisparaszti gazdálkodástól eltérőt jelent, hanem azért is, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezése éles és egyre éleződő osztályharcban megy végbe. A falusi pártszervezetek, a kommunisták határozott és mindennapos agitációs munkával verjék vissza a kulákságnak és egyéb ellenséges .elemeknek szövet- kezetelienes rágalmait, küszöböljék ki a dolgozó parasztokra gyakorolt befolyásukat. O A mezőgazdaság szocia- ^ lista átszervezése során biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek szervezése szigorúan az önkéntesség alapján történjék, mert a kényszer és erőszak útján létrehozott termelőszövet kezetek nem erősítik, hanem gyengítik a szövetkezeti mozgalmat, lazítják a munkás- paraszt szövetséget, népi demokratikus államhatalmunk alapját. Q Hazánkban a termelői ^ szövetkezés fő formája a mezőgazdasági termelőszövetkezét. Ezért a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a fő figyelmet a legfejlettebb és a gyakorlatban legjobban bevált szövetkezeti típus fejlesztésére kell fordítani, mert a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben korlátlan lehetősége van a korszerű nagygépek alkalmazásának, a munka termelékenysége növelésének és ez a szövetkezeti forma kapcsolja össze legjobban a tagok egyéni érdekeit a közösség érdekeivel Az eddiginél nagyobb figyel met kell fordítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a földjáradék, valamint a bevitt állatok és eszközeik érteke egy löszének ai apszabály- szerihti kifizetésére, mert ezáltal könnyebben érthetővé és elfogadhatóvá válik a szövetkezés az egyénileg gazdálkodó parasztok, főleg a középparasz tok számára. A Központi Vezetőség javasolja a termelő- szövetfcezetekmek, hogy a hasz nálatufcban lévő állami földék arányától függően jövedelmük 10, de legfeljebb 30 százalékát — terményben és pénzben — a bevitt saját földek arányában osszák szét földjéradék címén. A A termelőszövetkezeti mozgalom további sikeres fejlesztése érdekében az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a szövetkezés egyszerűbb formáinak népszerűsítésére és fejlesztésére, felhasználva ezeket a dolgozó parasztok egyrészének magasabb termelőszövetkezeti formákba való átvezetésére. A földművelésügyi rndinisz- ter tegyen javaslatot az X. típusú termelőszövetkezeti csoport alapszabályának olyan módosítására, amely tágabb lehetőséget biztosít a közös gazdálkodásra és előimozdítja annak kifejlődését. Az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok és „zo.k tagjai csak akkor tarthatnak igényt a rendelitek ben biztosított kedvezményekre, ha legalább a szántást közösen, a gépállomás igénybevételével végzik és termény beadás i kötelezettségüket közösen teljesítik. fi Ahol a termelőszövet- kezetekbe nagyobbará- nyú a belépés, illetve ahol új termelőszövetkezetek alakulnak, a szocialista nagy iizemű gazdálkodás előfeltételeinek megteremtése érdekében a termelőszövetkezetekbe bevitt földeket ösz- sze kell vonni, s ennek meg felelően ilyen községekben már ez év őszén földrendezést, illetve tagosítást kel! végrehajtani. A tagosítás főformája a jövőben — ahol a dolgozó parasztok döntő többsége a termelőszövetkezetekbe belépett, — az egész községre kiterjedő földrendezés legyen. Ezért a termelőszövetkezetek szervezésénél szövetkezeti községek létrehozására kell törekedni, hogy egy községiben lehetőleg ne kerüljön sor többszöri tagosításra. Kivételesen, amíg a termelőszövetkezeti mozgalom lassabban fejlődők, a földművelésügyi miniszter részleges tagosítást i® engedélyezhet. A Központi Vezetőség kötelezi az illetékes párt és állami szerveket, hogy mind a földrenaezést, nrund a részleges tagosítást a lehető legnagyobb körültekintéssel, lehetőleg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal való kölcsönös megegyezés alapján hajtsák végre olymódon, hogy az miinél kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot érintsen és az érintett dolgozó parasztok szövetkezeti táblába eső földjeikért azonos értékű földet kapjanak cserébe, fö.d- rendrzésnél — a kulákság korlátozására irányuló politikának megfelelően — a k’dákok földjét a községek határának legtávolabbi részén ítéli kiaani, ú A párt- és állami szer- vek fordítsanak az eddiginél sokkal nagyobb gondot arra, hogy az új, illetve a megnövekedett termelőszövetkezetekben a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodás előnyeit minél gyorsabban kibontakoztassák. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során el kell ke ümi, hogy egy-egy termelőszövetkezet területe kezdetben az ezer-ezerötszáz ka- taóztrális hold szántóterületet meghaladja. Ugyanakkor elő kell segíteni, hogy a jelenlegi kis — 10Ó—300 — katasztrálig holdas — termelőszövetkezetek növekedjenek és így képesek legyenek valóban nagyüzemi jnóaon gazdálkodni. III. A termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági me A termelőszövetkezetek meg szilárdításában a legfőbb feladat most az, hogy a növény- termelés és az állattenyésztés hozama már ebben az évben j jelentősen emelkedjék és a 1 iöv°',-'rro7"hb gazdálkodás ; e-edmé*' g tagok jőve- ! de’me hüháísdia ar egyénileg ! g-zr’úk idó do’rmzó parasztoké* tC óz egyik legfonto- ! ■■■bb fr-, annak, hogy aj 1 ;,.0 !,:r,ÍPtÍ mozgalom I ■ V .‘■■ben r.z "'ben számszerűk;,. es egészségesen tovább í fejlődjék. A terméshozamok növelése érdekében jobban ki kell használni a rendelkezésre álló gépeket, bátrabban kell bevezetni a fejlett agrotechnikai eljárásokat, gyorsabbon kell növelni a talaj termőere- jét és fokozottabban kell érvényesíteni a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét. | Fokozottabban kel! támogatni a termelőszö- . étkezeteket beruházásaik megvalósításában, Részükre politikai, gerősít éséről 1956-ban húsz-harminc százáé lékkai több építőanyagot kell adni, mint 1955-ben; Az építkezési anyagok nagyrészét az első évnegyedben kell leszállítani; ( A taanelőezőweüteezetek bes rufhózáisaik megvalósítása során az állami segítségre vsthí túlzott támaszkodás heiyetit az eddiginél sokkal jobban használják fel saját eszközeiket, munkaerejüket, építkezzenek ■ íFolytatás a 2. oldalon) í
