Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-28 / 150. szám

2 N APL 6 1955 JÜNITJS 28 V.M. Molotov elviárs sajtóértekezlete San Francisco (TASZSZ): V. M. Molotov június aö-én saj­tóértekezletet tartott a San Franciscoiban tartózkodó ame­rikai és külföldi tudósítók szá­mára. A sajtóértekezletein Vá­laszolt a feltett kérdésekre. Alélbb közöljük a tudósítók kérdéseit és V. M. MoJotov válaszait. KÉRDÉS (Paul S. Ramlkine, a Reuter tudósítója): Molotov úr, tervibe vették-e a genfi értekezleten Németország kér­désének érdemi megtárgyalá­sát és nem közölhetné-e állás­pontját ezen ország esetleges egyesítésére nézve, valamint bármely más, esetleges javas­latát ezen ország semlegesítésé re nézve? VÁLASZ: ön jól tudja, hogy a Szovjetunió Németország új­raegyesítése mellett van. Ma­gától értetődik, a békés és demokratikus alapon való új­raegyesítés mellett. Ami a genfi értekezletet il­leti, ismeretes, hogy az érte­kezlet napirendjét majd ma­guk a kormányfők szabják meg. Valamennyien nagy ér­deklődéssel várjuk majd, ho­gyan tárgyalják meg ezt vagy azt a kérdést, köztük azt a kérdést is, amelyről Rankine úr beszélt. KÉRDÉS (Walter Kenr. a Newyonk Héráid Tribüné tu­dósítója): Miniszter úr, világos fogalma van-e mind a négy hatálomnaik arról, hogy a genfi értekezlet ne<rn tant egy hét­nél továíbb? VÁLASZ: A genfi értekezlet időtartamának kérdését meg­vitatták és az a döntés szüle­tett, hogy az értekezletet nem kell előre meghatározott na­pokra korlátozni. Maga az ér­tekezlet mutatja majd meg, mennyi időre lesz szükség eh­hez. KÉRDÉS (Joseph Lash. a Nswyork Post tudósítója): Kül­ügyminiszter űr, ön szerdal beszédéiben kijelontette, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének kötelessége miinél előbb megoldani a tajvani kér­dést. Azt jelenti-e ez, hegy ha az Egyesült Nemzetek Szer­vezete olyan döntést hoz, amely nem felel meg a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság mostani álláspontjának, akkor a Szovjetunió tiszteletiben fog­ja tartani ezt a döntést? VÁLASZ: Az Egyesült Nem­zetek Szervezete jól ismeri szerepét az olyan fontos kérdé­sekben, amelyeknek fontos nemzetközi jelentőségük van. Ami Tajvan sziget és a kínai partmenti szigetek kérdését illeti, úgy hiszem, hogy nagy jelentősége van Csou En-lai, a Kínai Népköztársaság minisz­terelnöke javaslatának, amely szerint Kínának és az Egyesüit Államoknak közvetlenül kelle­ne tárgyalnia. Az ilyen megbe­szélések hasznosak lennének és a béke szilárdításának érde­kében állanának ez pedig min­den népnek érdeke. KÉRDÉS (Pauline Frederick, a National Broadcasting Com­pany tói): Miniszter úr, meg- viitabják-e a genfi értekezleten Formoza kérdését? VÄLASZ: Említettem már, hogy az értekezletre semmifé­le napirend nincs megállapít­va. Ez magúiénak 0 négy ha­talom kormányfőinek feladata. KÉRDÉS (Gamet Horner, a Washington Evén ing Stad tudósítója): Közölhetne-e vala­mit az amerikai repülőgépet ért támadásról, amelyről teg­nap Dulles úr beszélt? VÁLASZ: Dulles úr tájékoz­tatott engem tegnap erről az incidensről. Uj közlés volt ez számomra, minthogy tegnap még nem volt értesülésem er­ről a kérdésről. Amint meg­kapom a megfelelő értesülést, kapcsolatba lépek e kérdés­ben Dulles úrral. KÉRDÉS (Edward P. Mor­gan, American Broadcasting Company): Miniszter úr, úgy véli-e ön, hagy e hét folyamán San Franciscóban elértek va­lamié a Kelet és Nyugat jobb kölcsönös megértésének meg­teremtése tekintetében? Ha igen, mit? VALASZ: ügy hiszem, hogy a San Franciscóban létrejött találkozások és kapcsolatok kedvező eredményekre vezet­tek. Nehéz volna ezzel kapcso­latban valamilyen konkrét kérdésről szólni, minthogy a találkozások és kapcsolatok igen sok kérdést érintettek. KÉRDÉS (C. Roberte, a Washington Post and Times Héráid tudósítója): A nyugati miniszterek nyilvánvalóan azon az állásponton vannak, hogy Genfiben nem (kei! erőfeszítése­ket termi az érdemi kérdések rendezésére, hanem csupán a jövendő tárgyalások eljárás­mód jánelk kérdését kéül meg­vitatni. Elfogadhat ja^e ezt az álláspontot a Szovjetunió? VÁLASZ: Elmondhatom, hogy a genfi értekezletet ille­tően különböző vélemények és különböző kívánságok hangza­nak el. Mindez olyan dolog, ami a kormányfőket illeti és nekik maguknak kell megvizs- gálniok és eldönteniök e kér­déseket. KÉRDÉS (Frank Carpenter, az Associated Press hírügy­nökségtől): Hogyan reagál ön, Molotov úr, Dulles úr tegnapi felszólalására? VALASZ: Dulles úr kifejtet­te az Egyesült Államok állás­pontját. Két nappal előbb én fejtettem ki a Szovjetunió ál­láspontját. Most ennyit mond­hatok. KÉRDÉS (A. Mezerifc, a Daily Mirror című londoni top tudósítója): Miniszter úr,szám-- dőfcszlik-e a Szovjetunió, hiva­talosan fölvetni az Egyesült Nemzetek Szervezetében Taj­van kérdését? VALASZ: Ezt a kérdést most nem tárgyalják. KÉRDÉS (Krisna Bakrman, indiai tudósító Madrasaból): Módjaiban átlna-e értéke1™ a Formoza térségében kialakult helyzetét? Mi a véleménye, rosszabbodik olt a helyzet, vagy nem? VALASZ: Az ön által For- mozának nevezett Tajvan tér­ségében kialakult helyzetről azt tartom, hogy háborús jel­legű veszélyt, a béke megbon­tásának veszélyét rejti magá­ban. Nézetem szerint jelenleg nincs rosszabbodás a helyzet­ben, de a veszély nem szűnt meg. KÉRDÉS (Vera Dean, a kül- poliiitiifcaii ténsiaséigtól): Molotov úr, közölhetne-e részleteiket az ön által javasolt európai biz­tonsági rendszerről és kifejt­hetné-e, milyen mérteikben ha­sonlít ez a rendszer Pinay úr­nak a regianáiMs biztonsági rendszereik közti egyezmények­re vonatkozó javaslatához? VÁLASZ: Az európai kol­lektív biztonsági rendszert a Szovjetunió még a múlt év elején javasolta. E rendszer lényege az, hogy biztosítania kell valamennyi európai állam biztonságát, függetlenül társa­dalmi rendszereik különbözősé­geitől. Számításba veszik, hogy egy ilyen európai kol­lektív biztonsági rendszerben résztvehetne jelenleg Német­ország mindkét része, mind a Német Demokratikus Köztár­saság, mind a Német Szövet­ségi Köztársaság, Németor­szág egyesítése után pedig az egyesített Németország venne részt ebben a rendszerben. Hogy az ilyen rendszer meny­nyire fog eltérni attól, amit Pinay úr javasolt, ez tanul­mányozásra szorul. Az európai kollektív biztonsági rendszer szovjet tervezetében a legfőbb az, hogy leszámol az európai katonai tömbök problémájá­val, egyes államok más álla­mok ellen irányuló katonai tömbjeinek problémájával. E tervezet célja az, hogy bizto­sítsa a békét és a biztonságot minden európai ország számá­ra. KÉRDÉS: (Larry Leshour, a Columbia Broadcasting Sys­tem rádió és televízió társa­ság tudósítója): Miniszter úr, Bulgamyin miniszterelnök fog­ja vezetni a Genfibe induló szovjet küldöttséget? VÁLASZ: Igen, természete­sen. KÉRDÉS: (James Reston, a Newyork Times szemleírója): Uram, engedje meg, hogy két kérdést tegyek fel. Először: nálunk jelenleg nagyfokú ér­deklődés tapasztalható az iránt, ami nézetünk szerint nagy változás a szovjet ikü-1- palitikáiba-n, egyebek között Jugoszlávia, Ausztria és Né­metország vonatkozásában. Mivel magyarázható ez? És a második kérdés: amikor ön azt mondja, hogy híve Németor­szág békés és demokratikus egyesítésének, jelenti-e ez a jelenleg Kelet-Németországban uralkodó rendszer kiterjeszté­sét egész Németországra? VALASZ: Ami az első kér­dést illeti, röviden válaszotok rá. Ha Resten úr részleteseb­ben tanulmányozza az esemé­nyek menetét, akkor meglátja, azok a külpolitikai intézkedé­sek, amelyeket a Szovjetunió most foganatosít, következetes továbbfejlesztését jelentik kül politikájának, a béke megszi­lárdítására irányuló politikái­nak, amelyet a Szovjetunió változatlanul folytat. A második kérdésről: aimi javaslatainkat, a Szovjetunió­nak Németország újraegyesíté sere vonatkozó javaslatait il­leti, mi a következő állás­pontra helyezkedünk: az egye­sített Németországra termesze tesen nem kell kiterjednie an­nak a rendszernek, amely je­lenleg Kelet-Németcrszágbam van, mint ahogy nem kell ki­terjednie a Nyugat-Németor- szágban fennálló rendszernek" sem. Hogy milyen rendszernek kell lennie és milyen rendszer lesz az egyesített Németor­szágban, ez olyan kérdés, ame lyet magának a német népnek kell eldöntenie a szabad össz- német választásokon. KÉRDÉS: (Paul S. Rankime, a Reuter tudósítója): ön be­szélt az európai biztonsági rendszerről, amelynek az ösz- szes európai államokat magá­ban kell foglalnia. Híve-e ön Adenauer azon javaslatának, hogy az Egyesült Államok és Kanada legyen teljesjogu tag­ja az ilyen rendszernek? VALASZ: Mint korábban már kifejtettük, semmi két­ségünk sincs affelől, hogy az Amerikai Egyesült Államok résztvehet az európai kollek­tív biztonsági rendszerben, ha ezt óhajtja. Végezetül a tudósítók köszö­netét mondtak a sajtóértekez­letért. A sportfogadási osztály közti, hogy a július 3-ra, vasárnapra érvényes 27. heti fogadási tippszelvényről az 1. szám alatt felvett osztrák II.—Bp. Vörös Lobogó és 2. szám alatt felvett olasz II,—jugoszláv II. középeurópai kupa mérkőzése­ket törölte. A törölt mérkőzések helyébe az első két pótmérkőzés a Nóg rád m.—Szabolcs m. és Buda pest III.—Szolnok m. ifjúsági labdarúgó válogatott találkozók lépnek. J- Cyrankiewicz, a lengyel minisztertanács elnöke és Nehru, indiai miniszterelnök közös nyilatkozatot írt alá Varsó (TASZSZ): Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke és Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke június 25-én közös nyilatkozatot írt alá Var­sóban. A nyilatkozat kijelenti, hogy Nehru miniszterelnök varsói tartózkodása során beszélgetést folytatott a Lengyel Népiköztár saság Minisztertanácsának el­nökével és a lengyel kormány tagjaival. E beszélgeté­sek megmutatták, hogy mind­két kormányt béketörekvés és a béke fenntartásának akarata hatja át. A két kormányfő teljes mér­tékben megerősíti és elfogadja a már több ország által elfo­gadott öt élvet és kölcsönös kapcsolataiban ettől az öt elv­től Vezérelteti magát Ez az öt elv a következő: 1. a területi sérthetetlenség­nek egymás szuverenitásának kölcsönös tiszteletbentartása; 2. meg nem támadás; 3. tartózkodás az egymás belügyeibe való beavatkozás­tól; a beavatkozás nem enged­hető meg semmilyen gazdasági, politikai vagy ideológiai indok alapján; 4. az egyenlőség és a kölcsö­nös előnyök; 5. a békés egymás mellett élés. Mindkét kormányfő megelé­gedését fejezi ki afölött, hogy beszélgetést folytathattak egy­mással és kicserélhették néze­teiket az őket kölcsönösen ér­deklő kérdésekről. Meggyőző­désük, hogy a tárgyalások ered ményei a két ország közötti kapcsolatok további megszilár­dulását és eképpen az egyete­mes béke ügyét szolgálják. Nemzetközi áruminta- vásár Plovdivban Szeptember 6 és 20 között rendezik Plovdivban a XVI. nemzetközi árumintavásárt. Résztvesz a vásáron a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztár­saság, Magyarország, Románia és a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Kiállít továbbá Ausztria, Belgium, Anglia, Olaszország, Svédország, Norvégia, Svájc Franciaország, Nyugat-Német- ország és más kapitalista or­szág több cége is. A Dél-Vietnamban egymás ellen uralmi harcot viselő francia és amerikai gyarmatosítók úgy tesznek, mintha azért harcolnának, hogy „megőrizzék a Nyugat tekintélyét Ázsiában". crta/iATÍ w»w fc tu outet UímijO, ■ y- ; f, ,y f A világifjúsági találkozó előtt A béke barátainak ajándékai ::. Leányfejek hajolnak egy hatalmas terítő fölé. Ügyes ke­zek különböző nyelven hímzik ki a szót: béke. Rukojarva svéd falu leányai ezt a térítőt küldik ajándékba a varsói VIT- re. Malmberget község ifjúsága más ajándékot küld Varsóba: egy vasércdarabot, amelybe a következő szavakat vésik: „A béke Norrbotten-tartománybeli híveitől. Tevékeny munkát fejtenek a stockholmi, malmöi, uppsalai és más városokbeli szervező- bizottságok. E városokból több­száz küldött indul majd Var­sóba. Svédország nyugati kerületeiből körülbelül ezer delegátust küldenek. A kétezer főt számláló svéd kül­döttség Varsóban átadja majd a svéd ifjúság legőszintébb jó­kívánságait a többi országok­ból összesereglett fiataloknak. Anglia küldöttsége Az angol ifjúság előkészüle­teit az országos előkészítő bi­zottság irányítja. A bizottság filmbemutatókat rendez a leg­utóbbi bukaresti VIT-ről dalos­ünnepségeket tart. Ezenkívül az országban 28 helyi előkészí­tő bizottság működik. A varsói találkozót sok an­gol ifjúsági és diákszervezet támogatja. Az angol ifjúságot | ezer küldött képviseli majd Varsóban. 17 ifjúsági szervezet már megválasztotta képviselő­it A küldöttség tagjai ifjúmun kások, diákok, fiatal művészek lesznek. Az Angliában élő gyarmati ifjúságot valószínűleg 200 küldött képviseli. A lon­doni fiatalok há/om híres kó­rust küldenek Varsóba. Ifjúsági ünnep Hanoiban Hanoiban nagy diáksportün­nepséget rendeztek a varsói VIT-el kapcsolatban. A város napsütötte utcáin és terein ko­ra reggel végigvonultak a spor­tolók oszlopai. Reggel 7 órára a nézők, a közvélemény kép­viselői és a néphadsereg har­cosai megtöltötték a városi stadion lelátóit. A hőmérő már ekkor 25 fokot mutatott. Megszólal a gong, s a diák­sportolók oszlopai egymás után vonulnak fel a stadion zöld gyepére. A diákzenekar a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság himnuszát és a Ho Si Minhről szóló dalt játssza. Meg­kezdődik a díszszemle. A né­zők lelkesen üdvözlik a kibon­tott zászlóik alatt vonuló ifjú sportolókat, 850 atléta, tornász, labdarúgó, kerékpáros vonul-el a közönség előtt. A díszszemle után együttes szabadgyakorla­tot mutattak be a fiatalok, majd megkezdődtek az atléti­kai versenyek. A sportünnep­ség labdarúgómérkőzéssel ért I véget A szagéi e A képen: Csebokszári (Csuvas ASzSzK). A háború után fel­épült lakóházak. J únius 24-e nevezetes nap a csuvas nép életében. V. I. Lenin kezdeményezésére 1920-ban ezen a napon alakult meg a Csuvas Autonom terü­let, amely később Autonom Szovjet Szocialista Köztársa­sággá alakult át. A csut>asok történelmük folyamán elő­ször tömörültek szervezett ál­lamba. A szovjethatalom mindörökre megszabadította őket a nemzetiségi és a társa­dalmi elnyomástól. A Csuvas Autonom Szocia­lista Köztársaság a Szovjet­unió közepén, a Volga jobb­partján terül el. Határait a Mari, a Mordvin és a Tatár Autonom Köztársaság, vala­mint Gorkij és Uljanovszky terület képezik. Területe 18 000 négyzetkilométer. La­kosságának száma alig több egymilliónál. A szovjethatalom fennállá­sa óta, a nagy orosz nép és a többi szovjet népek testvéri segítségével, a csuvasok ra­gyogó eredményeket értek el mind gazdasági, mind politi­kai, mind pedig kulturális téren. A csuvas nép ma már büsz­kén tekint vissza a megtett útra. Az Októberi Forradalom előtt a Csuvas-föld egy gaz- dmágiilcij elmaradott terület volt. Vezető iparágában, a fa­iparban 11 üzem mindössze 779 munkással dolgoztatott! Volt egy hajlított-bútorgyára, s ezenkívül még néhány kis­ipari vállalata. A szovjethatalom évei során a köztársaságban új iparágak születtek és fejlődtek ki, mint például az elektrotechnikai ipar, a gépipar, a textilipar és az építőipar. Magas fejlett­ségi fokot ért el a fafeldol­gozó-, a fűtőanyag-, az építő­anyag- és a közszükségleti cik keket gyártó iparág. A Csebokszáriban készült villamoskészülékek nagy hír­névnek örvendenek mind a Szovjetunióban, mind a népi demokratikus országokban. — Elsőrendű bútor készül a su- merlinszki bútorgyárban is. A gyárak dolgozói méltán büsz­kék arra, hogy munkájukkal ők is hozzájárultak a mosz­kvai Állami Egyetem és a var­sói Tudomány és Kultúra Pa­lotájának berendezéséhez. Egyre nagyobb méreteket ölt a népgazdaság villamosítá­sa. Közel 30 év alatt a villa­mosenergiatermelés 212-szere- sére növekedett. A közeljövő­ben felépül a Volgán a cse­bokszári erőmű, amely igen nagy szerepet játszik majd a Csuvas-föld, valamint a szom­szédos területek és köztársa­ságok gazdasági életében. Másképpen él már a dolgo­zó parasztság is. A csuvas nép méltán büszke a földmű­velés és az állattenyésztés mestereire, akik közül 21-en a Szocialista Munka Hőse büszke címet viselik. A szocia­lista munka hőseinek sorában találjuk az egész Szovjetunió­ban híres Sz. K. Korokov és V. V. Zajcev kolhozelnököket. Ezek az egyszerű parasztem­berek nemcsak, hogy hozzá­értően vezetik a sokágú gaz­daságot, de emellett tevéke­nyen résztvesznek az állami életben, küldöttei a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának. A múltban a Csuvas-föld lakosságának 90 százaléka írás tudatlan volt. Nem volt egyet­len iskolája, színháza, vagy könyvkiadó vállalata sem. A szovjethatalom fennállá­sa óta valóságos kulturális forradalom ment végbe. A Csuvas ASzSzK-bam, be­vezették az általános hétosz­tályos oktatást, s most már fokozatosan megtörténik az át térés a kötelező középiskolai oktatásra. Az általános iskolák kiterjedt hálózatán kívül a köztársaságban 23 középfokú szakiskola, 3 főiskola, vala­mint 2 tudományos kutatóin­tézet működik. Sok csuvas ifjú tanul Moszkvában, Lenin- grádban, Gorkijban, Kazany- ban és a Szovjetunió többi városaiban főiskolákon, tech­nikumokon és egyéb taninté­zetekben. A köztársaságban sok klub, olvasóterem, könyvtár, mozi és előadóterem áll a dolgozók rendelkezésére. Három színhá­za, ének- és táncegyüttese, szimfonikus zenekara van. A csuvas állami könyvkiadóvál­lalat évről-évre mind több irodalmi terméket ad ki. A köz társaságban 44 napilap és fo­lyóirat jelenik meg. A csuvas nép, a Szovjet­unió több kis és nagy népei­vel együtt tevékenyen részt­vesz az ország irányításában. A forradalom előtt egyetlen csuvas sem volt az államha­talmi szervekben. Ma a csuvas nép 119 fia és leánya küldöt­te a Szovjetunió, az OSzSzSzK és a Csuvas ASzSzK Legfelső Tanácsának. A helyi szovjetek több mint 10 000 küldötte a csuvas nép­ből származik. A csutxis nép megismerte a szovjet rendszer hatalmas előnyeit és sohasem fogja cserbenhagyni a többi népekkel együtt választott szo­cialista utat. Jól tudja, hogy csakis a szovjet népek egysé­ges családjában biztosított to­vábbi felvirágzása.

Next

/
Thumbnails
Contents