Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-28 / 150. szám

1955 június 28 NAPCö 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS A cihái Alkotmány Tsz kommunistái az új tsz tagok neveléséért A tervfeljesítés élharcosai a Simontornyai Bőrgyárban A cikái Alkotmány termelő, szövabkezelneik magké tszerező- dött az idea tavaszon a taglét­száma. De felvetődik a kéraés, hogy a szövetkezetbe való belépés­sel megváltozótt-e teljes egé­szében • az ember gondolatvilá­ga, igazi szövetkezeti ember lett-e azzal, hogy szakított az egyéni gazdálkodással? Nem, ezt nem mondhatjuk. Mert szövetkezeti embert csak a tsz- ben lelief nevelni. Az Alkotmány ísz-ben csak néhány kommunista van, de azcfe tudták, hogy rájuk vár az új tagok nevelésének fontos feladata és ez szívós, áldozat­kész munkát kíván. Hozzá is láttak a munkáihoz ... A kommunisták azt javasol­ták, hogy először is támogat­ni, segíteni kell az új tago­kat és ezzel is bebizonyíta­ni, hogy szívesen fogadták őket maguk közé, számíta­nak rájuk, megbecsülik őket és nemcsak munkát várnak tőlük, hanem gondjaikat is úgy szívükön viselik, mint ahogyan egy családban szo­kás. Gondjuk, az volt éppen elég az új tagoknak. Maga a párt­titkár, Fazekas Ferenc elvtárs például 5—6 mázsa kenyérga­bonát adott kölcsön az új ta­goknak. A közös gazdaságból is kölcsönöznek nekik sok mindent és így biztosították,, hogy mindegyiknek legyen meg az új termésig a kitartása. — Tejtermékeket adnak a rászo- r ltoknak munkaegy séigelőleg­'kónt. Hét ülj tagnak két-két- ezer fomimit tohénvásárlási hi­telt is adtok. Az új tüz-tagok válasza Meg kieffi mondani, hogy az új tagiak /járásáé erre üllőén vá­laszol, becsülettel kiveszi ré­szét a munkából. A kocsisok, akik jórészt új tagokból tevődnek össze, lel­kiismeretesen dolgoznak, a növénytermesztésben is talá­lunk példát az új tagok, kü­lönösen az asszonyok jó mimikájára. De mindemellett igen sok hi­ba is van. Az új tagok család­tagjainak jórósze például nem dolgozik a tsz-ben. így van ez Biro Lajoséknáü is. Nem lát­ják még világosan, hogy a kö­zös vagyon növelése az egyéni boldogulás legfőbb biztosítéka. Ezen nyilván csak szívós ne­vető munkával lehet segíteni A kommunisták saját maguk beszélgetnek el az ilyen tagok- gral, bevonják ebbe a munkába a jól dolgozó régi 'tagokat is & szép szóval, nevelő munká­ival igyekeznek elmélyíteni az új tagokban a közös gazdasá­gért való felelősségérzeteit. Akad olyan új tag is, aki ala posan visszaélt a tsz bizalmá­val. Giráczi István például azt gondolta, hogy a tsz valami népjóléti intézmény: még annyi élelmük sem igen volt, amennyi máról-holnapra biz­tosította volna a megélheté­süket, a tsz segített rajtuk, annál is inkább, mert Girá­czi István az első napokban szorgalmasan kezdett járna munkára. Amikor azonban felszedett egy csomó hitelt, előleget, kezdett kimaradóén i a közös munkából „betegség“ ürügye alatt. A tsz tagsága közben megtudta, hogy Giráczi István nem beteg, ha­nem a Iákásán kontárkodik a cipész mesterségben. A tagok, naég a tsz vezetői is erre azt mondták: ,.Ki kell zárni, ilyen ember nem keli közénk. Eb­ből sohasem lesz jó tsz-tag.“ Fazekas Ferenc párttitikár elv- táirs azonban más véleményen volt: — Még ne mondjunk le róla, még akkor sem, ha visz- szaélt a tsz bizalmával. Ad­junk neki lehetőséget e hibá­ja kijavítására. Próbáljuk meg változtatni. — Azóta többször elbeszélgettek vele. Tóth Ist­ván tsz-eflnök elvtárs személye­sen is beszélt vele, de Giráczi csak ígér, ígér és nem csélok- szik — kivéve a ^uszteráját1'. Most még várnak vele egy kis ideig, a tsz vezetősége hi­vatalosan is felszólítja, hogy vegye ki részét a közös mun­kából és ha ez sem használ, kizárják Giráczilt, mert azt mégsem engedik a becsületes tagok, hogy népjóléti intéz­ménynek tekintse a tsz-t. Harc az egyenlősdi ellen Az új tagok körében láb rá­kéit olyan hang is például, hegy jobb lenne a kiosztásra kerülő szénát a tagok között „arányosan“ elosztani, nem pedig a munkaegységek sze­rint. A kommunisták kiállnak a helyes jövedelemelosztási módszer mellett. Nevelő szó val magyarázzák meg, hogy tsz-ben csak az lehet az egyedüli és igazságos jöve­delemelosztási forma, ki mennyi munkaegységet dol­gozott, olyan arányban ré­szesül a közös vagyonból. A további előrehaladás azon­ban még ennél ás nagyobb fel­adatok elé állítja a pártszer­vezetet. Hogy ezeket is sike­resen meg tudja oklanii, javí­taná kell a pántéietet is. A tsz- ben nem 'tartanak rendszeres párttag,gyűléseket, mert amint mondják, „kevesen vagyunk ahhoz“. Megelégednék azzal, hogy résztvesznek a községi pánt taggyűléseken. Ezért hibás a járási pártbi­zottság is, mert nem ad kel­lő segítséget ennek az új pártszervezetnek. Még azt sem magyarázták meg, hegy minden pártalap- szervezetoek külön pártéletet kell élnie és ezt nem helyet­tesítheti a községi pártszerve­zet. Fontos tehát, hogy a járá­si páirtbizotitság segítse ezit a párszervezetot, mert, erősödésé nak ez a biztosítéka és ez. az alapja annák, hogy a tsz-ben tovább kovácsol ód jón az egy­ség, erősödjön, fejlődjön ez a netgy család. Császár István bairkázó, a szakma kiváló dolgozója. A barkiázás igen kényes és nagy szakértelmet kívánó munká­ját hosszú évek óta végzi és állandóan tökéletesíti. Legje­lentősebb fejlődést az utolsó évben ént el, amikor a sztaha­novista címért versenyzett. Ez időszak alatt selejtszázalékát 3.8-ról 0.57 százalékra csökken­tette, termelékenységét ugyan­akkor 170 százalékról 208 szá­zalékra növelte Csősz László kézi taszító is most kapta meg a szakma ki­váló dolgozója kitüntetést és az ezzel járó félhavi fizetés jutalmat, egy éven át végzett eredményes munkájáért. Mind a termelékenységi, mind a mi­nőségi területen fokozatosan javította munkáját. Teljesít­ményszázaléka jelenleg 154 szá zalék, selejtje 0.78 százalék. A Bonyhádi Cipőgyár teljesítette az első félévi tervét Az a szocialista kötelezettségvállalás, melyet a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói, — műszaki és fizikai dolgozók, — egyaránt tettek az I. félévi terv sikeres teljesíté­sére, meghozta az eredményét, aminek következtében folyó hó 22-én déli 12 óra­kor — értékben — teljesítették tervüket. A tervezettnél 20.7 százalékkal több I. osztályú cipőt gyár­tottak és terven felül 4 000 pár gyermek- szandált hulladék- anyagból készítettek el. A munkaverseny újszerű szervezése le­hetővé tette azt, hogy az egyes felaján lási időszakokban nemcsak teljesítette a Bonyhádi Cipőgyár felajánlásait, hanem számos területen túl­teljesítést is ért el. Ha megnézzük a jú­niusi második dekád tervteljesítését, ak­kor megállapíthatjuk azt, hogy mennyisé­gi tervüket párszám­ban 103.8 százalékra, műszaki I. osztályú terméküket 93.4 szá­zalékra, míg a ke­reskedelmi I. osztá­lyú terméküket 87,8 százalékra teljesítet­ték. Az egyes termelési mutatók sikeres tel­jesítése területén va­lamennyi területen ott vannak az üzem legjobbjai, a sztaha­novisták, az élenjáró dolgozók. A májusi értékelés szerint az üzem összes dolgozói közül 103 fő teljesí­tette a sztahanovista szintet. Ezen belül 20 fő érte el az oklevél elnyeréséhez szüksé­ges 3 havi időt, míg három fő a Kiváló Dolgozó kitüntetést, 11 dolgozó változat­lanul tovább teljesíti az eddig elnyert — „Szakma Kiváló Dol­gozója” kitüntetés mellett a sztahano­vista feltételeket, — ami a gyakorlatban annyit jelenít, hagy 2—3 hónapon belül egy havi fizetésüket kapják jutalmul, mindezek mellett kor mánykitüntetésre lesznek felterjesztve. Nézzük meg üzem­részenként, hogyan alakul a sztahano­vista szintek teljesí­tése? Az aljüzem Béke körén 25 fő, a Sza­badság körön 22 fő, a Petőfi körön pedig 17 fő teljesítette a sztahanovista szin­tet. A tűződe üzem­részben — ahol tel­jes egészében női munkások dolgoznak, ugyancsak szép ered­mények születtek. A Szabadság körön 8, a Petőfi körön 9, míg a Béke körön 5 dol­gozó teljesítette a sztahanovista feltéte­leket. A csákozó ürzemrész dolgozói május hó­napban érték el ez- idáig a legjobb ered­ményt a sztahanovis­ta szintek teljesíté­sénél, ami azt .bizo­nyítja, hogy ebben a hónapban 17 dolgozó teljesítette az előírt feltételeket. A Bonyhádi Cipő­gyár dolgozói büsz­kék az elért eredmé­nyekre, azonban az­zal is tisztában van­nak, hogy az elért eredmények még to­vábbra is fokozhatok, amit az is mutat, hogy e hónap 20-án az üzemi MNDSZ- s?rervezet és az üze­mi békelbizottság 10 napos műszakot indí­tott az Anyák Világ- kongresszusa és a Béke Világtalálkozó tiszteletére. — Az MNDSZ szervezet és a békebizottság fel­hívásához egységesen csatlakoztak a dolgo­zók és ígéretet tettek arra, hogy a június III. dekádjábam fo­kozni fogják elért eredményeiket és még az eddiginél is jobb minőségi mun­kát fognak végezni. Július 2-án a sza­badságolások kiadása miatt két hétre le­áll az üzem, 76 dol­gozó részesül üdülés­ben jó munkája ju­talmaiként és számos dolgozó távozik roko­ni látogatásra az or­szág különböző ré­szébe. Megérdemelt jó pi­henésre távoznak az üzem dolgozói, an­nak tudatában, hogy teljesítették kötele­zettségeiket az 1955 I. félévi tervük tel­jesítésével. Az elmúlt napokban megtartott termelési értekezle­ten megfogadták azt, hogy visszatérve a pihenésről, azon lesz­nek, hogy a Bonyhádi Cipőgyár megtartsa jó hírnevét az ipar­ban és az éves terv határidő előtti telje­sítésére minden ere­jét latba veti, hogy a 20 budapesti üzem felhívásához való csatlakozásának vala­mennyi feltételét tel­jesítse. Horváth József Bonyhádi Cipő­gyár. Akiknek nagyon megérte... A dunaföldvárj I. számú általános iskola növendékei egész éven át szorgalmasan taka­rékoskodtak. Minden felesleges forintjukon takarékbélyeget vásároltak. Különösen a felső osztályos tanulók tűntek lei takarékoskodásuk kai. Május végéig az iskola több, mint 22 ezer forintot adott kölcsön államunknak és most kamatos kamattal visszakapták azt. Fővárosunkba kirándultak az ibkola ta­nulói. Budapesten a Sztálin térj modem ha­talmas szállóban szálltak meg. Szinte fillérek­be került nyugodt pihenésük, reggelijük és vacsorájuk és a szálló jó fekvésénél fogva rö­vid idő alatt eljuthattak a főváros bármelyik pontjához. Két napon át nem is csináltak egyebet, csak a varost járták. Megnézték a parlamentet, a Petőfi-szobrot, végigsétáltak a Rákóczi úton, kedves vásárfiát vásároltak az Úttörő Áruház­ban és az egyik nap Budára is átrándultak, hogy az úttörő vasúton beutazzák a budai hegyvidék legszebb szakaszát. Még arra is ju­tott idejük, hogy a Petőfi színházban meg­hallgassák Heltai Jenő legújabb mesejátékát, a „Szépek szépé’‘-t. Két nap múlva vidáman indult haza a du- naföldvári kis csapat és minden pajtásnak az volt a véleménye, hogy nagyon megérte ta­karékoskodni. Jelentések a féléves terv teljesítéséről Az élüzem Tolnai Selyemfo­nógyár június 22-én fejezte be az első féléves tervet. A gyár dolgozói továbbra is 10» száza­lékban készítettek elsőosztályú selyemfonalat. Már a terv túl­teljesítésén dolgoznak. Pénte­ken már 103 százalékra álltak a féléves terv teljesítésével. Jobbágy János vasesztergá­lyos a mechanikai műhelyben. Állandóan jóminőségű munkát végez, teljesítménye 122 szá­zalék. Példát mutat a munka- fegyelem betartásában is, szak maila-g foglalkozik a gyengébb dolgozókkal. Kiérdemelte a szakma kiváló dolgozója kitün­tetést. Garamvölgyi Ferenc gépi színelő is egy esztendőn át végzett példamutató munkájá­ért részesült a szakma kiváló dolgozója kitüntetésben. Ki­váló minőségű munkát végez; Átlagteljesítménye 159 száza­lék. Munkafegyelme példás, munkamódszerét eredménye­sen adta át munkatársainak. Madarat tolláról... A dunaföldvári kisipari termelőszövetkezet néhány hónappal ezelőtt a főköny­velő mellé egy másik köny­velő munkába állítására kapott keretet. Kaszás Jó­zsef, a szövetkezet teljhatal­mú főkönyvelője mindjárt ajánlotta Pálfi Gábornak, a KTSZ elnökének, hogy ő majd keres arra alkalmas embert. Van egy jó ismerőse, igen jó szakember. Nem le­het ellene semmi kifogás, teljesen megbízható. Jelen­leg más munkahelyen dol­gozik, de el lehet intézni az áthelyezést és ő is szeretne közelebb kerülni a lakóhe­lyéhez. Az elnök elfogadta Kaszás ajánlatát, — ha Ka­szás kartárs jónak látja, ak­kor felvesszük. Kaszás azon nyomban ér­tesítette jó ismerősét, hogy felveszik könyvelőnek. — Sikerült megdolgozni az el­nököt, jöhet nyugodtan, na­gyon jó hely a KTSZ. A kutya sem firtatja, mit csi­nált, mivel foglalkozott ez­előtt. Pálfi nyugodtan olvasta végig Kaszás „jó ismerősé­nek“ felvételi kérelmét. — „ ... éveken keresztül a Tol­navármegyei Törvényható­ságnál közigazgatási szolgá­latban állottam, majd az utóbbi években a mélyépítő iparban dolgoztam ... Telje­sen vagyontalan vagyok. A demokráciával és a szocia­lista építéssel munkámban és egyéni elgondolásomban soha ellentétben nem állot­tam ... Az adminisztráció­ban, könyvelésben hosszú gyakorlatom van, úgy gon­dolom hasznos és értékes dolgozója lennék a KTSZ- nek”. Aláírás: dr. Becker János. így hát az új könyvelő el­foglalta helyét a KTSZ iro­dájában Kaszás főkönyvelő védőszárnyai alatt. Ugyanis, amikor Schäffler Antal, a gumirészleg dolgozója meg­kérdezte Kaszástól, ki ez az új ember, az így * válaszolt: — Semmi közöd hozzá, az irodai dolgok ne érdekelje­nek téged. Az új könyvelőről hama­rosan mende-mondák kap­tak szárnyra a dolgozók kö­zött. — Hétszáz holdas ku- lák volt, még 1950-ben is 250 hold földje volt, szolga­bíró volt Pakson. — Mind­ezek eljutottak az elnök, Pálfi fülébe is, aki — úgy gondolván, ő a legilletéke­sebb ebben, — Kaszáshoz fordult. — Csak kitalálta valaki, meg hát akár volt szolgabíró, akár nem, az a fontos, hogy jó szakember, ért a könyveléshez, megbíz­hatnak benne, — volt a vá­lasz. Az elnököt megnyug­tatták Pálfi szavai. Neki csak az volt a fontos, hogy fejlődjön a szövetkezet, ne legyen fennakadás semmi­féle munkában. Történt aztán az elmúlt napokban, hogy egy vélet­len folytán kiderült, ki is tulajdonképpen a „jó szak­ember, a szorgalmas, lelki- ismeretes könyvelő.” A men­de-mondák igaznak bizonyul tak. A „teljesen vagyonta­lan, a demokráciával és a szocialista építéssel ellentét­ben nem áldó?‘ ember = dr. Becker János 700 holdas pak­si kulák, a Horthy-rendszer szolgabírája. Kell ennél jobb ajánlólevél egy KTSZ köny­velői álláshoz? „Madarat tolláról, embert barátjáról" — tartja a köz­mondás. Ez érvényesül eb­ben az esetben is, mert ér­demes megnézni az ajántő, Kaszás Ferenc főkönyvelő eddigi munkáját is, akit ko­rábban egy évi börtönre ítéltek a dunaföldvári ma­lomban elkövetett „tevékeny ségért”. A KTSZ-ben is igyekezett hasonló munkát végezni. Az ő „közbenjárásá­ra“ nem kapta meg Tóth Mihályné a terhes anyák­nak járó kedvezményt. Nem lehet csodálkozni rajta, hogy a -könyvelői állásra nem ta­lált dr. Beckernél alkalma­sabb embert. Pedig a szövet kezeinek van olyan dolgo­zója, aki el tudná látni ezt a munkát. Dr. Beckemek felmondott a KTSZ, azonban gondot okoz az, hogy nem tudják, mivel indokolják az elbocsá­tást. Kaszás ugyanis hivat­kozik az 1954. évi 21-es szá­mú OKISZ Értesítőre, amely szerint „Kilépés esetén a ki­lépés módja rovatba beírást eszközölni nem lehet." Azt javasoljuk a KTSZ-nek, írják be nyugodtan, hogy „az el­bocsátás oka: osztályidegen". A KTSZ vezetősége bizonyá ra tanult ebből az esetből, és nem ártana, ha Kaszás „főkönyvelő kartárs“ széná­ja körül is rendet teremte­nének. B. li

Next

/
Thumbnails
Contents