Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-26 / 149. szám

1855 JCJMIÜS a* n xpca s Rendelet a terménybeadási kötelezettség teljesítéséről és a mezőgazdasági termények forgalmának és felhasználásának szabályozásáról A begyűjtési mfcnJsater ren­deletben szabályozta a termény beadási köteleaettség teljesíté­sét és a mezőgazdasági termé­nyek forgalmát. Esaerint ame tógazdasági terrnelöszövetíkeze- fék, termelőszövetkezeti cso­portok, egyéni termelők és a beadásra kötelezett intézmé­nyek terménybeadásí kötele­zettségüket a következő sor­rendben tartoznak teljesíteni: 1. Cséplőgép rész, 2. Termény- kölcsön, 3, Gépállomása talaj- munikadíj-tartozás, 4. Beadási kötelezettség, ezen belül a ter­ményben fizetendő földadó és mezögazdaságfejlesztési járu­lék, sörárpa és a szerződéses kötelezettség. A cséplőgépiészt az elcsépelt — a. tenménykölcsönt azonos — a gépállomási talajmunka- díjtartozást a megállapodás szerint,— a terület utáni be-, adási kötelezettséget pedig az előírt terménnyel kell teljesí­teni. Előcséplés esetén a cséplő­gép-, cséplőmunkáis és arató- rész kiadása után fennmaradó gabonamennyiség felét, őszi ir- tavaszi árpa külön cséplése- kor a vetésterület arányában eszi, illetve tavaszi árpát kell beadni. • A rendelet szerint tizenhat .százaléknál magasabb víztar­talmú búzát, rozsot, árpát, za­bot, napraforgómagot, babot, bensői; és lencsét, harminckét ■-zázalélnál magasabb víztar­talmú kukoricát, ócsúval vagy egészségre ártalmas anyaggal kevert, csávázott, dohos, nem természetes szagú vagy zsizsi- kes terményt; gömbölyű faj­táknál négy, hosszú fajtáknál három egész öt tized cm-es keresztátrnéröjűnél kisebb bur­gonyát beadni nem lehet. Gabonát a cséplőgéptől azon­nal, kukoricái, napraforgó­magot a töréstől; rizst a csép- léetői számított nyolc, burgo­nyát a szedéstől számított há­rom napon belül; babot, borsói, lencsét pedig szeptember 30-ig kötelesek a termelőik a begy új tőhelyre szállítani. A határidőn belül beadási kötelezettségie és gépállomási talajmunkadijra beadott ke­nyérgabona után mázsánkén! tíz kiló korpát adnak ki térí­tés nélkül. A harminc kg-őrt meg nem haladó korpa jár and óságot, il­letve a 30 kg-ot meghaladó já­randóság egy harmadát, de legalább 30 tag-ort a beadással egyidejűleg, de legkésőbb a beadás után 10 napon belül; a fennmaradó mennyiség felét pedig 1955. november 25-401 1956 január 31-ig, másik felét pedig 1956 március 1-től ápri­lis 1-ig kell kiadni. A kenyérgabonabeadás után járó -korpát az áitvevőbely utal­ványaira a malmok, csere­telepeik . illetve a terményfor­galmi vállalatok átvevőhelvei adják ki vétel; • jegy és a be­adási könyv egyidejű felmuta­tása ellenében. A. beadási kötelezettség tel­jesítésére átado-tt terményeket a tenményforgalmi vállalatok telepei, ezenkívül búzát és ro­zsot az átvételre kijelölt mal­mok veszik át. A burgonyát a földművesszövetkezeteiknek kell beadni. A rendelet a továbbiakban intézkedik a cséplőgéprész be­adásáról. a t érmé nykö 1 csőn visszaadásáról, a terület utáni terménybeadási-. a sörárpa be adási-, a termelési és értéke­sítési szerződéses kötelezettsé­gek teljesítéséről, valamint a gépállomási lalajmunkadíj, a terményben fizetendő földadó és mezőgazdaságfejlesztési já­rulék kiegyenlítéséről, a terme nyék átvételéről, a vételjegy­zésről, az elleneitek kifizeté­séről, az átvevőhelyek nyitva­tartásiról, az átvett termé­nyek megérzéséről és felhasz­nálásáról, a szállításukhoz szükséges fuvar biztosításá­ról. A rendelet kimondja: az átvett termények ellenértékét a termelő részére az átvétel­kor készpénzben kell kifizetni. A különböző — korpa, olajpo­gácsadara, kedvezményes tex- tilvásárlási-utalványokat az átvevőhelyek a termények át­vételekor kötelesek 'kiadni. A rendelet szerint kenyér- és takarmánygabonát július 1- től a község terménybegyűjté­si tervének teljesítéséig csak az állami terményátvevő ré­szére szabad eladni. Ha a me­gyei begyűjtési hivatal a for­galmi korlátozást megszüntet­te, a termelők terményeiket: szabadon értékesíthetik. Kenyér- és takarmánygabo­nából öt mázsán felüli meny- nyiséget — az állami vállala­tok, állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek kivételével csak a járási begyűjtési hiva­tal szállítási engedélyével sza­bad szállítani. — A mezőgaz­dasági munkavállalók termé­szetbeni gabonajárandóságát pedig átutalási forgalomban lehet a lakóhelyre szállítani. Végül a rendelet intézkedik arról, hogy kenyérgabonát és napraforgómagot takarmá­nyozásra felhasználni nem sza bad. A mezőgazdasági termények forgalmára, szállítására és fel- használására vonatkozó rende­let megszegőit és kijátszóit a vonatkozó rendeletek szerint büntetik. V. M, Molotov sanfi'aiiciscol nyilatkozatának külföldi sajtóvisszhangja Newyohk: Az amerikai köz­véleményre nagy hatást gya­korolt V. M. Moílotovnak az ENSZ jubileumi ülésén el­hangzott nyilatkozata. Mint Donorán. a New York Héráid Tribüné sanfranciscoi tudósí­tója elismeri, a „hallgatóság­nak tetszettek V. M. Molotov békéltető és baráti megnyilat­kozásai, mint például: a „négy nagy" küszöbönálló értekezle­tével kapcsolatos derülátó meg jegyzései, az Egyesült Nem­zetek Szervezetéhez intézett meleg dicséretei és az amerikai népnek küldött szívélyes üdvöz letel ötízben szakította félbe beszédét a taps. Elsőízben ak­kor tapsoltak Molotovnak, mi­kor azt mondotta, hogy a le­szerelés terén a következő lé­pést a Nyugatnak kell meg­tennie . . . Másodszor — és egyeselv számára váratlanul,— akkor tapsoltak, amikor Mo- lotpv hangoztatta, Kínának részt, kell vennie az atomfegy­ver eltiltásának kérdését meg­vitató, javasolt tanácskozáso­kén.“ A Newyork Times szerkesz­tőségi cikkében rámutat, Mo- lötov nyilatkozatát ,.alátámaszt ják a nemrégiben megtett bé­kés szovjet gesztusok és azok az engedmények, amelyek le­hetővé teszik a nagyhatalmak legmagasabb színvonalú érte­kezletét." A Newyork Héráid Tribüné szerkesztőségi cikké­ben lényegében elismeri, hogy a szovjet javaslatok megfeCel- nek a népek béketönekvései- nek, bár 'kijelenti, hogy ezek a törekvések „éppen a szovjet politika javát szolgálják." PRÄGA A Rudé Právo vezércikké­ben hangsúlyozza, hegy V. M. Molotov megmutatja az ENSZ fő hivatását: megmen­teni a jövő nemziedókeket a háború borzalmaitól. BÉCS Valamennyi bécsi lap nagy figyelmet fordít V. M. Molo- tovmak az ENSZ jutoiileumi ülésszakán tett nyilatkozatára, különösképpen kiragadva a nyilatkozatban fogta-t és a nemzetközi kérdések békés rendezésére irányuló javasla­tokat. Az österreichische Neue Tageszeitung azt írja, hogyV. M. Molotov nyilatkozata „el­rontotta bizonyos atnerka1 tóöl nöfc hangulatát." MONTEVIDEO Valemannyi uruguayi lap fontos helyen, vastagjbetűs cí­mek alatt számol be V. M. Moíotovnaik a Szovjetunió kül­ügyminiszterének az ENSZ ju­bileumi ülésszakán elhangzott beszédéről. Az El Dia című lap azt írja: „Molotov javascet© San Franciscóban, hogy a kö zeltjövőben nemzetközi érte­kezletet hívjanak össze a le­szerelés és az atomfegyver tiltása kérdésének megvitatá­sára.“ A béke világtalálkozó tanácskozásai Helsinki tTASZSZ): A hel sinki béke világtalálkozó pén­tek délutáni ülésén felszólalt Gabriel D’Arboussier (Francia- Nyugat-Afrika) a francia par­lament volt tagja. Gabriel D’Aínboussier Fekete-Afrika né­peinek politikai, gazdasági s tár sactaimi problémáival, az afri­kai népeknek a szabadságért és függetlenségért küzdő mozgal­mával foglalkozott. Kijelentet­te, hogy a nemzetközi enyhü­lés, a tömegpusztító fegyverek eltiltása, a leszerelés nagyje­lentőségű lenne az afrikai or­szágokra nézve. Osiap Dulski. a lengyel nem­zetgyűlés külügyi bizottságá­nak elnökhelyettese kijelentet­te, hogy a világ népeit egyesíti együttes törekvésük az atom­fegyver eltiltására és az új háború elhárítására. Hangsúlyozta, hogy a Len­gyel Népköztársaság kormánya békés politikát folytat és a kü­lönböző politikai rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élését kívánja. Két világháború megtanított bennünket arra — mondotta Dulski — hogy a kollektív biz­tonsági rendszer hiánya ösztön­zi az agresszort. Ezért kötötték meg nemrégiben a nyolc euró­pai ország varsói szerződését, amelyhez bármely ország csat­lakozhat. Ez a szerződés figyel­meztetés az agresszornak, s a békének és az egész világ biz­tonságának ügyét szolgálja. A német kérdésről szólva hangsúlyozta: a lengyel nép barátságot kíván az egész né­met néppel, egységes, demok­ratikus és békeszerető Német­ország megteremtését kívánja. D’Astier de la Vigerie, a francia nemzetgyűlési képvise­lő a békemozgalom sikereiről szólott. Emlékeztetett arra, hogy a koreai háború idején a közvélemény nyomására nem alkalmazták az atomfegyvert. A közvélemény nyomására szűnt meg az indokínai hábo­rú és hiúsult meg az úgyne­vezett „európai védelmi. kö­zösség’’ terve. D’Astier de la Vigerie ez­után a békemozgalom ellen kü­lönböző személyiségek és szer­vezetek részéről elhangzott bí­ráló megjegyzésekre válaszolt. Candy kanadai lelkész — folytatta a szónok — azt mon­dotta, hogy a béke híveinek mozgalmában túlsók a kommu­nista és ahhoz, hogy ez a moz­galom hatékony lehessen, „struktúrájának biztosítania kell teljesen reprezentatív vol­tát”. Candy olyan problémát érintett, amelynek megoldásá­hoz ő is és a többi megjelen­tek is hozzásegíthetnek. Ha azonban a békemozgalomban nem volnának kommunisták, akkor ez a mozgalom egyálta­lán nem volna reprezentatív. D’Astier de la Vigerie hang­súlyozta, közeledésre kell tö­rekedni sok olyan szervezettel, amely eddig távottartotta ma­gát a békemozgalomtól. Meg­nevezte ezzel kapcsolatban a keresztény mozgalmat, az an­gol munkáspárti mozgalmai, Németország, Franciaország és a skandináv országok nagy' szociáldemokrata szervezeteit: A tömörülésre való törekvés — mondotta befejezésül —1 nem időleges taktikánk. A bé­ke nem a mienk és nem az önöké, hanem közös, de a kö­zös béke csak közös célok meghatározásával, a többség akaratát kifejező célok elérését szolgáló közös akciókkal biz­tosítható. Az ülés utolsó szónoka Herl- berto Jara (Mexiko) volt mi­niszter arról beszélt, hogy az amerikai imperialisták az úgy­nevezett gazdasági és egyéb „segítség” ürügyével kifosztják a latinamerikai országokat. Or­szágainkban azonban — mon­dotta — növekszenek a béke erői es nem engedjük, hogy az új világháború előkészítésének amerikai arzenáljává változ­tassanak bennünket KÜLFÖLDI HÍREK PEKING Tokiói jelentés szerint a ja­pán fővárosban június 23-án tartott gyűlésen ötezer főnyi tömeg követelte az Egyesült Államok katonai támaszpont­jainak megszüntetését Japán­ban és emelte fel tiltakozó sza­vát az eilen, hogy Japánt atomháború céljaim támasz­ponttá építsék ki. A tömeggyűlést a szakszer­vezetek főtanácsa. Japán leg­nagyobb munkásszövetsége rendezte. A gyűlés résztvevői egyben követelték, a normális kapcsolatok helyreállítását Kí­nával és a Szovjetunióval. A tömeggyűlési felvonulás követte. VUHAN Ho Sí Mimh elnök, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság kormányküldöttségének vezetője és a küldöttség tag­jai június 24-én meglátogat­ták a Jangce folyón épülő hi­dat és megtekintették a Ke­leti-tó szépségéről híres kör­nyékét. FUCSOU A fucsieni térség partvédel­mi egységeinek és Fucsden tar­tomány kikötő-igazgatóságá­nak hozzávetőleg összeállított statisztikai adatai szerint Csang Kaj-sek hadihajói vagy repülőgépei ez év január 24-c és június 21-e között kilenc alkalommal öt angol kereske­delmi hajót tartóztattak fel vagy vettek tüzelés alá Fucsien tartomány parimentt vizein. BERLIN A bontni kormánykoalíció pártjai pénteken tanácskoztak Adenauer kancellárral. E ta­nácskozáson egységesen amel­lett foglaltak állást, hogy az önkéntesekről szóló törvényja­vaslatot még július 16-ig, a szövetségi gyűlés nyári szüne­te előtt meg akarják szavaz­tatni. LONDON Az tuogol aJsóbáz pénteken tárgyalta első olvasásban az osztrák államszerződés ratifi­kálásáról előterjesztett tör­vényjavaslatot, A rajifikalasi eljárás valószínűleg a jövő hé­ten fejeződik be. A francia nemzetgyűlés el­nöksége elhatározta. hogy ideiglenesen július 12-re töri ki a ratifikálási vitát. NEWYORK Az ENSz sanfranciscoi jubi­leumi ülésszakon — bírügyrök s*égi jelentések szerint — pén­teken .felszólalt Krisna Menőn India küldötte. S Tzsondrone­goro Indonézia küldötte éí Mahmud Favzj egyiptomi kül­ügyminiszter. Menőm mindenekelőtt a na hívta fel a figyelmet, hogy a béke érdekében nagyfontossa- gu a tajvani kérdés megoldá­sa. Az indiai küldött kifejezte azt a. reményét, hogy a kijvet- feeaő esztendőben a Kínai Nép köztársaság már képviselve lesz az ENSz-bem és ott lesz­nek a felvételüket kérő többi országok is. Az indonéz küldött ugyan­csak hangoztatta, hogy kor­mánya a Kínai Népköztársa­ság törvényes helyének bizto­sítása mellett fogflal állást. Favzi egyiptomi (külügymi­niszter kiemelte, feltétlenül szükség van arra, hogy a San Franciscóban összegyűlt kül­döttek és különösen a négy nagyhatalom a világ előtt konlcrét tanú jelét adja annak, hogy szavait és jószándékait ettek is követik. BELGRAD Nehru indiai miniszterelnök megérkezése elölt a belgrádi városi népbizottság két taná­csa ülést tartott és ezen a jugoszláv főváros díszpolgárá­vá avatta Dzsavahanlal Neh- rut. Á vietnami nemzetközi fegyver­szüneti bizottság megállapította, hogy a franciák megsértették a genfi egyezményt Hanoi (Uj Kína) A lefoly­tatott vizsgálatok eredménye- ’képpeh a vietnami nemzetközi fegyverszüneti bizottság [jú- .rúus 17-én arra a végkövetkez tetősre jutott, hogy vietnami politikai foglyok fogvatartasa Quang Tri börtönben a francia fél által indokolatlan és a gen­fi egyezmény megsértését je­lenti, — közli a Vietnami Tá­jékoztató Iroda. A bizottság rámutat, hogy a francia hatóságok elismerték.; 110 olyan embert tartanak fogva politikai fogolyként, aki a háború alatt tevékeny ellen állást fejtett ki. A foglyok egyikének sem adtak lehető­séget arra, hogy megfelelő .igazságügyi szerv előtt véde­kezhessék — közli a bizott­ság. A vietnami nemzetközi fegy­verszüneti bizottság hangsú­lyozza, hogy a foglyok ellen emelt vádak nem megalapo­zottak, nem támasztják azokat megfelelően alá, sem tanuk nyilatkozatai, sem az írásos bizonyítékok. A bizottság ez­ért a foglyok szafoadomfoocsá- tását követeli Az Amerikabarát politika gyümölcsei írta: L. Jakovenko Amerikai politikai személyi ségek igen gyakran mondják Törökországról: „minta-or­szág“, ahol „nem veszik kár­ba az amerikai segély“. Tö­rökország az egyedüli ország az egész világon, ahol „senki- sem beszél a hadikiadások, vagy a fegyveres erők csökken téséről“ — írta nemrégen nagy örömmel az „U. S. News and World Report“. Törökország egyre jobban el veszti önállóságát és amerikai katonai felvonulási területté Válik. Az amerikai tisztek ve­zetése alatt nagyarányú kato­nai építkezések folynak az or­szágban. Évről-évre nőnek a katonai kiadások. Jelenleg az ország költség- vetésének kétharmadát kato­nai célokra fordítják. Polat- kan pénzügyminiszter jelen­tése szerint 1955-ben az ország katonai kiadásainak összege 3 milliárd lírát tesz ki. A hatalmas katonai kiadá­sok telje»' -i szétzüllesztik a pénz- és no ..zetgazdaságot. Je lenleg az ország gazdasága igen éles válságot él át. Hiva­talos adatok szerint Törökor­szág államadóssága 2.896 mil­lió lírát tesz ki. Katasztrofális méretekben csökken az ország aranytartaléka. Nő az infláció. Egyre jobban csökken a líra vásárlóereje. Súlyosbítják a helyzetet a külkereskedelemben mutatko­zó nehézségek is. Az óceántól! pártfogókkal való „barátság“ eredményeként az amerikai monopóliumok kiszorították Törökországot több hagyomá­nyos" piacáról. Igen nagy kárt szenvedett az ország mezőgaz­dasági árucikkei, különösen a dohány elhelyezési piacainak elvesztésével. A török statisz­tika adatai szerint az elmúlt év decemberében a külkeres­kedelmi deficit több mint 400 millió lírát tett ki, vagyis 70 millió lírával magasabb volt, mint az azt megelőző évben. A török vezető körök az or­szág nehéz helyzetén amerikai kölcsönökkel akarnak segíte­ni. Menderesz török minisz­terelnök tavalyi amerikai útja azonban megmutatta, hogy az amerikai „barátok“ hajlandók ugyan kölcsönt adni..., de csak katonai célokra. Was­hingtonban a miniszterelnök tudomására hozták, hogy ’ az Egyesült Államokat a legke­vésbé sem érdekli Törökor­szág súlyos gazdasági helyze­te. Ezért az ankarai vezetők egyre (nagyobb terheket rónak a lakosságra, Az „Akszem“ című török burzsoá lap a legutóbb adato­kat közölt, amelyek szemlél­tetően mutatják az árak roha­mos emelkedését, a lakosság életszínvonalának süllyedését. „Az 1939-es év árait 100-nak véve — írja a lap — 1955. ja­nuárjában az árindex 532-re emelkedett“. Az állandóan növekvő árak mellett a munkások és alkal­mazottak munkabére alacsony színvonalon mozog. A munka­bér gyakran nem elegendő az étkezésre sem. Az isztambuli kereskedelmi kamara adata: szerint egy átlagos török csa­lád minimális létfenntartási költsége havi 450 lírát tesz ki. I A munkások töbségének mun­kabére azonban alig lépi túl a havi 60 lírát. Sajtójelentések szerint Törökországban körül­belül kétmillió olyan dolgozó él,. akiknek munkabére nem éri e! az 50—100 lírát. A dolgozók nehéz helyzetét súlyosbítja az egyre növekvő munkanélküliség is. Habár Tö­rökországban nem hoznak nyilvánosságra erről hivatalos adatokat, a lapok rámutatna'», hogy az országban több, mint kétmillió munkanélküli van. A .munkanélküliek számának gyors növekedése szorosan kapcsolatban áll a békés ipar­ágak leépítésével Több gyár ezenkívül azért is bezárta ka­puját, mert az ország belső piacát amerikai árukkal áraszt­ják. el. Még ennél is súlyosabb a helyzet a török falvakban. A parasztok vállait súlyos adós­ságok nyomják. A töldesurak szörnyű kizsákmányolása, a földbérleti függőség és a ke­vés föld örömtelenné teszi a parasztok életét. ,,A parasztok 90 százaléka adós a mezőgaz­dasági banknak“ — írta a „Millet“' című lap. A török sajtó az utóbbi időben egyre gyakrabban közöl jelentéseket arról, hogy a hatóságok az adósságok tejében dobra ve­rik a parasztok földjeit, fel­szerelését, állatállományát. A sajtójelentésekből ítélve az országban nagyon kevés a kórház. Tefvil Ileri, volt köz­oktatásügyi miniszter hangsú­lyozta, hogy 1953Woan közel 19.000 török falu nem rendel­kezett iskolával. Ilyen keserű gyümölcsöket termett a török vezető körök amerikabarát politikája. Ez a politika ellentmond a török nép létérdekeinek és hatalmas károkat okoz az országnak, j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents