Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-03 / 129. szám

1965 JtfNIUS S NAPÉ <5 S A kommunisták t*x-elökés%ítöbixoéé&ágot alakítottak Kala&nón Az elavult normák gátolják a termelékenység növekedését Má^us 27-én összevont taggyűlésre jöttek ö*sze a kaiazrtód pártszervezet komrmmrstáá, hogy megbeszéljék, irá­lyén módom tudnának hozzájárulná fa­lujuk szocialista fejlődéséhez. Lovász Menyhért elvtárs, az aSapszerveaett tit­kára, beszámolóiéiban beszélt a párt­tagok fokozott felelősségéről, melynek meg kell nyilvánulnia a község további fejlődéséért vívott állandó hajóban. Be­szédes számokkal támasztotta alá, hogy a falu dolgozóinak eddigi gazdálkodási módszere alapján nincs biztosítva igazi felemelkedésük, csak úgy, ha Kalaznó községben is a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépnek a dolgozó parasztok. A taggyűlés másik célja az volt, hogy a pártszervezet tagjainak sorából a vita után előkészítő bizottságot alakítsa­nak. »•'»( A beszámolót élénk vita követte. Nagy Lajos elvtárs például é'mandotta, hogy igein sok dolgozó paraszt várja azt a községiben, hogy .legyen kihez csat­lakozni. Elimóndotta azt is, hogy a Varsád! »teában már 1$ gazda s*ó- Mtotte meg, hegy mikor mozdultak már meg a kommunisták. Szabó Jó­zsef elvtárs is arról beszélt, hogy rak pártwnkívflli dolgozó paraszt egyene­sen a kommunistákat okulja iáért, mert nem kezdeményezik a tez meg­alakítását, pedig ismert m, hagy Ka­laznó népe is msndtg a komm on is tik­ra vár kezdeméttyvaée .szemponttá- bót. Benééi Imire eivtáre a saját küzdelmes életéről beozétt. Részletesen aoroita. hogy az utóbbi években egyre több­ször hasoniWtotlta öesze életét a seoraeeéd községekben lakó ismeröíseilőék életévéi akik tsz-öen dolgoznak. — Úgy látom. — mondotta többek között, — hogyha Kelazmó szorgalmas, dolgozó parasztjai is összefognának, még nagyobb eredmé­nyeket érmének el. A vitát követően Bercii Imre ehéárn. pártvezetőségi tag, a tanács etnök- helyettese be jelenítette, hogy részt­. láb an. Kpj diául Neutrínó rótt. hegy a mepdaMÜandó Ow-he » heM fífcdjé \vd fcttép, s rögtön ki « töltötte a belépési irriáatJuízaitet. Utáuva pgrfea írták alá a belépési nyitat&ozaUrl. Diós András eávtárs 8, Lovász József elvtárs 4, Ungel Jánosáé évtársnó 5, lova«* Menyhárt elvtárs 8 holdas dolgozó parasztok. BéwvéfceMtkké te­hát meglakolt Kuktanán a* öttagú eMkésaMő bizottság. mely ««öSiéöl Beréti hrue eietémnat vákuototta. A ioggyű+ós résztvevői he­lyes leesel fogadták az elökészitö bizott­ság megalakulását, .amely megfteezdte rrnuníkájál:, hogy az aratás utáni időben már a közös eró. a kalazmóiok eigyosátett ereje fogjon hozzá a jövő gazdasági év eHSoéazítésébez, a szebb, boldogabb élet megteremtéséhez. Oj'intca» István j. h. «nráadAttiár, Opttik. ... holdanként 40 mázsa kukoricát termelünk ... Füstfelhő gomolygott az egyik nap hajnalán a bátaszé- ki Búzakalász termelőszövet­kezet kukoricatáblája fölött. A tsz növénytermesztési brigád­vezetője, füstöléssel védte a szépen fejlődő kukoricákat a fagyveszély ellen. A követke­ző napon, amikor Teleki Ist­vánná munkacsapata a kuko­ricaföldre érkezett, hogy meg­kezdjék a kapálást, üdén és zölden fogadta őket a négy­zetesen vetet gyönyörű kuko­ricatábla, Bárki megnézheti a bátaszé- ki Búzakalász tsz kukoricatáb­láját, arról csak elismeréssel nyilatkozhat. A keresztbe-hasz- szába ekézett kukoricatáblán gyorsan halad a kapálás. Qtt a kukoricaföld kellős középén találkoztunk Teleki Istvánné munkacsapatával. A munkacsa patvezető elégedetten nézeget­te az erős kukoricaszárakat. — A gépállomás* milyen munkát végzett a kapálásnál? — érdeklődtünk. — Jól dolgoztak, — felelte Telekiné. — Persze, aki nem jól vetette a kukoricát, bizony kivitte a gép. mert mi már a vetés előtt kiosztottuk a terü­letet. Nem sok a hiány, de ezt a keveset is most az első ka­pálásnál kézivetéssel pótoltuk, mert az én mimkaeaapateim nem 35, hanem 40 nána ku­koricát akar egy hokiról be­takarítani. — Negyven mázsát? Ez szép teljesítmény, — mondottuk, — azután hogyan érik el? — Kukoricaföldüntk jó erő­ben van, és ami a legfonto­sabb, az egész terület négy­zetesen vetett. Továbbá nem egy-egy, hanem két-két kuko­ricaszálat hagyunk meg. A termés biztosítása érdekében az első kapálás előtt elvégez­tük a kukorica műtrágyázását. Minden egyes kukoricatő mel­lől kapával kiemeltük a föl­det és a tő mellé szórtuk a műtrágyát, utána kapáltuk. — Munkacsapatom valamennyi tagja, még Kiss nén; is, elvé­gezte ezt a munkát, pedig ő már 60 éves és bizony nagyon elfáradt, mire befejezte. összesen háromszor fogja a gépállomás géppel kapálni' kukoricánkat, mi meg kétszer kézzel. Úgy gondoltuk, hogy a két kézi és a két gépi kapálást aratás előtt, utána pedig a harmadik gépikapálást végez­zük el. Arra vigyázunk termé­szetesen, hogy a kapálásokat ne akkor végezzük, amikor a gyomoktól nem látni a kuko­ricát. Egy hét múlva megint jöíhet az eke. Antiikor ímegeittoult a közsé­gi pártvezetőség Nésnetkéren, első tette az voR, hogy a Köz­ponti Vezetőség márciusi ha­tározata tükrében megvizsgál­ta a község termelőszövetke­zeti mozgalmának az állapo­tát. Ez nagyon időszerű volt, mert a Ságvári és még egy­két tsz viszonylag jól műkö­dik, de ez nem mondható el az I. típusú termelőcsoportok többségéről. Legtöbb nem tart­ja be az alapszabályt, csupán abban merül ki a „működé­sük”, hogy megkapták a be­adási és adófizetési kedvez­ményt. Az ilyen hiányosságok jó­részt abból adódnak, hogy az I. típusú tszcs-kben nincs meg­felelő pártélet. Az I. típusú Béke tsz-nek például Kulik Menyhért az elnöke, a párt­titkára pedig Kulik Menyhért- né, — az elnök felesége. Ezen­kívül van még három párttag, de az egy másik családból te­vődik össze. így tehát elkép­zelhető, hogy milyen pártélet van ebben a tszcs-ben. A pártvezetőség 19-én külön pártvezetőségi ülésen tárgyal­ta meg az ilyen és hasonló hibák kijavításának a mód­ját. Konkrétan meghatározták, hogy milyen módszereikkel se­gítik, hogy az I. típusú tszcs- tagok is minél előbb felásmer­f)ék a fejtett*#*» sebretfceoési .forma előnyeit. Termeszetoocn nem tűrik meg aat sem, hogy az I. típusú tszcs leple alatt- helyenként 'kijátsszák az álla­mot a beadási kedvezmények terén. A járási pártbizottság segítségével gondoskodtak ar­ról, hogy az I. típusú Árpád tszcs-tői megvonják a beadá­si kedvezményeket, mivel nem voltak hajlandók alapszabály szerint dolgozni A községi pértve-aetőség jó munkája nyomán helyenként megindult a helyes fejlődés. Az Alkotmány és a Haladás tszcs tagjai például már azon gondolkodnak, hogy közösen, III. típusú tsz-t alakítanak. Ez akikor kezdett nyilvánvalóvá válni, amikor az egyik tsz-el- nöki értekezleten a Ságvári tsz elnöke beszámolt a jó ered­ményeikről. A Haladás és az Alkotmány tagjai mindjárt rá- tromfoltak: — Nemsokára utol érünk benneteket..; Már a gazdasági épületek biztosításá­ról tárgyalnak ezekben az I. típusú termelőcsoportokban, egyelőre ez okoz nekik gondot. Természetesen a községi párt­vezetőség és a járási pártbi­zottság ezen a téren is minden segítséget megad, támogatja őket megfelelő gazdasági épü­letek, elsősorban tágas istálló biztosításában! A hajnali közgyűlés... APRÓ CSATTOGÁSAI­VAL vígan haladt a szapo­rán lépegető lovak mögött a lovas fűkaszálógép a harci Vj Élet lucernásában. Sűrű rendet vágott a gép a dús, zsengeszárú magas növény­ben. Nyíró János a tsz foga- tosa elégedetten szemlélte a haszálógép üléséből a rend­re omló zöldet, mely egyre szaporodott a 10 holdas táb­lát körbejáró gép után. Az idő is mintha csak er­re várt volna. Szikrázó me­leg napsugárral árasztotta el a szaporodó rendet. Száradt a széna... A termés jónak ígérkezett, igy rendben meg­becsülve is 150—200 mázsát mutatott. A szép zöldre szá­radt kiváló minőségű, jóilla­tú lucernaszéna megelége­dett örömmel töltötte el a tsz tagságát. Ez érthető is, hi­szen ez a széna a tsz törzs­tehenészetének, a törzsköny­ves tehenek borjainak neve­léséhez nélkülözhetetlen ta­karmány, mely már a jövő évi tákarmányalap jelentős része is. Jó tudni, hogy ez már megvan, ebből már nem lesz gond a télen. Szapora léptekkel igyeke­zik haza a tsz tagsága az al­konyaid nap utolsó sugarai­tól simogatott embermagas- *ágú vetések mellett. Sietni kell, mert csoportértekezlet, taggyűlés lesz ma este. Az esti szürkületben egyre sza­porodtak a tsz irodája előtt a közgyűlésre érkező tagok. NYUGAT FELŐL azon­ban gyülekeztek az egyre sű­rűsödő sötét, esőtől terhes fellegek is. A meg-megélén- külő szél a szagát is elhozta. Megérkezett közben a já­rási pártbizottság első titká­ra, Somi elvtárs is, majd a gépállomás főagronómusa, Miklós elvtárs, aztán sorba a községi tanács elnöke és he­lyettese, aki 4 kilométert gya­logolva jött Harcról. A tagok nem beszélgettek, csend volt. A nyugtalan te­kintetékben az aggódás tük­röződött. Igen, egy gondolat motosz­kált mindenki fejében: mi lesz a szénával? A széna és a fenyegető eső, ez volt most a legfontosabb. A széna, mely ha megázik, rossz minőségű lesz, vagy esetleg tönkre is megy. Nem lesz jó takar­mány, kevesebb lesz a tej, nem fejlődik majd megfele­lően a növendék, amely ki­váló utód kell, hogy legyen, nem lesz nagyobb a jövede­lem. KI MONDTA KI ELŐ­SZÖR, halk, csendes szóval, nem tudni, talán Kungel elv­társ tehenész, vagy Nádori elvtárs, az elnök: ne hagyjuk elázni a szénát, gyűjtsük fel. A kimondott gondolat aka­rattá vált. Percek alatt ke­rültek elő a villák, jutott mindenkinek, s mint futótűz terjedt a hír a pusztán és a szőlőhegyen, hogy a tsz az eső elől menti a szénáját. Fellegektől terhes éjszaká­ban hosszú sorban a tsz-la- gok együtt a járási párttit­kárral, a járási tanács ki­küldöttével, a gépállomás fő- agronómusával, s mellettük a községi tanács elnöke és helyettese, vállúkon vasvil­lával sietve mentek a lucer­nás felé. De ezzel még nem zárult be a menet. A szőlőhegy ol­dalában megbúvó kis házak ajtajai is kinyíltak, gazdáik a párholdas egyéni gazdák Is elindultak segíteni a csopor­tot. Nem hívták őket, mégis jöttek ... Jötték, mert már elhatározták, kiválasztották maguknak ezt a termelőszö­vetkezetet, amelybe az őszre kérni fogják felvételüket. Ez a szénagyűjtés még közelebb hozta őket a tsz-hez. A kö­zös munka öröme és az abl>a rejlő feltartóztathatatlan erő felismerése és valósággá vá­Tudom, magukban már tisz­tázták, hogy ez a széna, amit most Sági bácsi is segített felgyűjteni, már az ő jövedel­mének alapját is képezi, amit a jövő évi tejhozamnál, ami­kor már ő is tagja lesz a nagy közösségnek, meg fog érezni. GYORS KEZEKKEL, friss mozdulatokkal, gyakorlott fo­gásokkal, vidám nótaszó mel­lett, szaporán ment a mun­ka. Valahonnan harmonika is került, s a munka közben melódia szállt a sötét tava­szi éjszakában. Szaporodtak a boglyák, — fogytak a rendek ... A győzelem boldog érzése járt át mindannyiukat. S utána... ,,A közgyűlést megnyitom” — hangzanak Nádori elvtárs szavai. — Harmadik napirendi pont: Szilágyi János, Szilágyi Má­ria és Szilágyi Erzsébet, va­lamint Schneider János ké­rik a termelőszövetkezetünk­be való felvételüket. Mint kívülálló egyéni gaz­dák indultak el segíteni a csoportnak az este és kora hajnalban, az új nap virra­datán úgy indultak haza, mint akik jól dolgoztak a sa­játjukban — termelőszövet­kezeti tagokhoz méltóan. lása eltörölte az utolsó '.ké­telyt is, ami még bennük élű BÖKÉNYI ISTVÁNNÉ Am speub&n ligeti nagy je- kattdaég&k van a mumkanor- rallnak. A imnÜBamoinma az alapba a legkövetkezetesebb ssoctatösta bérrendszernek, a darattbér-rendseernelk. Ha a doigo-có több munkadarabot .gyárt, aiévek munkája terme- iékenyiReget, több munkabért kap, téhét többet kap a feá- as*tásra seárat társadalmi ja­vakból. Itt valósul mag a leg- ÜBSivrtkezeteeettben az egyén és a társadalom erdékének összhangja. A munkaformákét «Halában úgy állapítják meg. hogy azok megfelelnek ae adóit idő­pontban a munka fettételei­nek, a taofrnräk» suttrv«falának. Azonban a Mnaft nem örökérvé­nyűé*. httaen a szociális tu eendmeifeen az ttnemek teöh a&fli jttiuainailo áátondéam fUjMMMk. érvényesüli a szo- ttaMaunu* gazdasági »taptör­mety aeetiiA a társadalom nö­vekvő anyagi és kulturális seöki&éíSietennek maximális kú- eéágítóse a szocialista terme­lésnek a Legfejlettebb techni­ka alapiján történő szakadat­lan növelese és tökéletesítése útján történik. Az üzemeikben új, korszerű gépeket állítanak a termelésibe, új eljárások, munkamódszereik valósulnak meg, javul a munlka szervezett sége, az újítómozigalom fej­lődése során sok újítást, éssze­rűsítést alkalmaznak, nő a munkások szakmai képzettsé­ge is. Mindezek megváltoztatják a munka- feltételeket, elavulttá teszik a munkanormákat, amelyek ilyenkor már nem ösztönöz­nek a korszerű technika el­sajátítására, a kiváló munka módszerek elterjesztésére, a termelékenység növelésére. Az elavult normák a túlhala­dott -technikát, az elavult munkamódszereket tükrözik, fékezik a munlka termelékeny­ségének növelését. A -technika fejlődése leg­gyorsabb a vasiparban Ajz öt­éves tervben komoly beruhá­zásokat eszközölt államunk ez iparban, -az új gyárak mellett sok korszerű gépet kaptak, az üzentek, sok új eljárást, újítást honosítottak meg. A Bonyhádi Zománcműveknél, 1952 nyarán volt a legutóbbi normarendezés. Az üzem dol­gozóinak átlagteljesítménye például két esztendővel ezelőtt 1953 márciusában 124 százalék volt. Ez hónapról-hónapra emelkedett, de az utóbbi félév­ben már alig van emelkedés. Múlt év decarr bérében az üzem dolgozói átlagosan 142, ez év februárjában 142.5 szá­zalékra teljesítet tóik a nagy­részt 1952-bem megállapított normákat. Ez mutatja azt is, hogy a magasan' túlteljesített normák nem ösztönöznek a termelékenység növelésére, amelynek pedig további, nagy lehetőségei vannak. Előfordult elpen eset m, hogy lazán aiiiapjtowok mag egyes normáikat. A gyár a rnui-t év második Felében keid te el a csiszolt edények gyár­tását, ilyet szelőtt sohasem készítettek az üsemben. A nor mákat úgy ál4^»ftottá/k meg, hogy azoteot már az első he­tekbe« túlteljesítették a dolgo­zók. megköeseéítették azokat a százalékokat, amelyeket a többéves gyakorlat után a ré­gi -munkákon elérték. Rövide­sen elavultak ezek a laza normák, amávek oredirrvénye- kóppen például ugyan,az a dolgosé, aki a zamáncedeny peremetésénél afeg ért el 1 tö- 126 százalékot, a esiee.eJásmá! 10« száaeiatot tsljesített min­den meeewSíetés né Kkü!. így aztán sokan seéveaebben vég- zük a lazább noriméiju munkát ás húzódoznak a gyár tervtel- jesíbése saempontjából ugyan­olyan fontos egyéb munkáik­tól. Hasonló különbségei más normáknál is vannak. Javult * munka awrvewtt- sé*e, a dolgozók, saakképzett sége, begyatorfottoága a Bonyhádi Xevnáneműveki '1 is. Főképp ennek következ­tében emelkedett két év alatt közel 20 százalékkal az átlagteljesítmény, avultak ©1 a régi normák. Hogy ezek mennyire fékezik a termelékenység további nö­velését,, azt mutatja az is, -hogy míg 1952-ben 109 újítási, ésszerűsíteni javaslatot nyúj­tottak Ibe a gyár dolgozói, többségiében a munkások, a múlt évben csak 60 újítás szü­letett meg, de ezeket is — egy két Bcivétéltől eltekintve —* a műszakiak, művezetők, elő­zetes feledatterv alapján dol­gozták ki, a fiziiíka-i dolgozók részéről alig egy-két újítási javaslat érkezett. A laza normák nem ösztö­nöznek a szakképzettség nö­velésére sem. Két évvel ez­előtt szervezték az utolsó sztahanovista munkamód- szerátadó tanfolyamot az üzemben, arrdnek komoly eredményei voltak akkor a termelékenység emelésében. Azóta ilyen tanfolyam nem volt a gyárban. A normák rendszeres felül­vizsgálata — éppen a termelé­kenység növelése végett — szükségszerű a szocialista és szocializmust építő társada­lomban, mert a laza normák fékezik a termelékenység nö­velését, a munkaversenyt, meg nyugvásra nevelnek. Laza nor­mák mellett alábbhagy a dol­gozók újítóikészsége, s előbb- utóbb megáll, sőt vissza is es­het a termelékenység növeke­dése, s ez végül a dolgozók életszínvonalának csökkenésé­re, a szocializmus •építéséről való lemondásra vezet. Ezért szükséges — elsősor­ban azokban az ipar ágiakban, ahol a technika a leggyorsab­ban fejlődik, mint például a gépiparban —■ a normák gya­koribb, az egyéb ipa,tágakban a normák ritkább időközök­ben! felülvizsgálása. A gyötiki járás DISZ szervezeteinek életéből A nagytormási állami gaz­daság DISZ-fiataljai a közelgő kongresszus tiszteletére fel­ajánlást tettek. Vállalták, hogy társadalmi munkában két hold kukoricát, 3 hold hagymát megkapálnak és 4 holdról fel- gyűjtik a szénát. Arra is vál­lalkoztak a fiatalok, hogy szűk ség esetén az aratógép után összehordják a kévéket. * Hőgyészen a községi párt- szervezet látva, hogy a ídlSZ nem végez megfelelő munkál, segítséget nyújtott a fiatalok­nak. Beszámoltatta a DISZ- tiibkárt és informálta az előtte álló teendőkről. Ezután a DISZ-szervezetben élénkebb munika indult, hasz­nált a segítség. Jelentős ered­mény, hogy eddig 15 fiatal lé­pett be a DISZ-be. A szervezet tagjai vállalták, hogy a DISZ II. kongresszusáig 65 sportolót szerveznek be tagjaik sorába. Eddig 20 fiatal pedagógus is kérte felvételét a DlSZ-szer- veaesbe. Mtmkéban a rvéfrreritéri községi pártvezetésé^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents