Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

TOLNAI mÁcmnnÁam,esmm.rcretcr A MAI SZÁMBAN; A Központi Statisztikai Hivatal lelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anya?* ®s kulturális ellátottságának alakulásáról az első ötéves terv időszakában. <1,—2—3. o.) — Az egész nép dladalünncpe. (4. o ) — Határidő előtt... <5. o.) — Az édesanya. (8. n.) -i- Ta­karékos gazdálkodás a jó és olcsó termelés előfeltétele. (7. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTTÁAGA'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1955 MÁJUS 8 A győzelem napja II Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulásáról az első ötéves terv időszakában Az első ötéves terv időszakában — a hároméves terv ered; ményeire támaszkodva — a munkásosztály, az egész dolgoz« nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével hatalmas sikere­ket ért el az ország termelő erőinek gyorsütemü fejlesztése, a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek növekvő mér­tékű kielégítése, az egész társadalom szerkezetének megváltoz­tatása terén. öt év alatt nagy lépéssel haladt előre hazánkban a szo­cializmus építése. Mindezen átalakulás eredményeként államunkban és tár­sadalmunkban még inkább megerősödött a munkásosztály ve­zető szerepe, megszilárdult a munkásosztály szövetsége a dol­gozó parasztsággal, megnőtt az értelmiség száma és jelentősége. I. Az ötéves tervidőszak fő eredményei Tíz éve történt. Tíz eszten- é?p.;e... 1954. május 9-én. Tör téneteni dátum ez a világ né­peinek életéiben. Jelentősége pedig évről-évre nő. Tíz év! 1945. május 9-én a német fa­siszta hadsereg megadta magát a győztes Szovjet Hadseregnek. Meliton Kanterija és Mihail Jegorov szovjet harcosok nagy küzdelmek árán, s ezer ve­szély közepette kitűzték a né­met főváros központi épületé­nek ormára a győzelem zász­laját. A Szovjetunió Vörös Hadserege 1417 napon át har­colta ki a német fasizmus fe­lett aratott győzelmét. A bé­kesség szele indult meg e na­pon Európa népei felett. A fasizmus mérhetetlen szén védést zúdított az emberiségre. Mindenütt ömlött a vér, föld­rengés, romhalmaz, gyermeksí­rás, anyai átok jelezte a fa­siszták útját. Harmincöt millió ember halt meg a második vi­lágiháborúban. Sokszáz millió a rokkantak, özvegyek, árvák száma. Zokogtak a magyar anyák is. Népünk a második világhábo- ruoan 420.000 halottat vesztett, a 200.000 volt a sebesültek száma. Hétszázezer magyar ál­lampolgárt hurcoltak el Né­metországba, s közülük félmil­liót elpusztítottak. Ezenkívül saját szemünkkel láttuk a kedves szülői otthonok, a hi­dak, gyárak, iskolák, templo­mok, falvak és városok tönk­retételét. Elpusztult a nemzeti vagyonunk 40 százaléka. Szavakat nehéz találná azon kegyetlenkedések kifejezésére, amelyet véghezvittek. Azok a leírások, könyvek, vagy ver­sek, amelyek gaztetteikről szó! nak, csak igen kis töredékét teszik ki valódi műveiknek. Ártatlan emberek millióinak szadista lemészárlása, csecse­mők falhozverése, az emberi nem meggyalázása jelezte út­jukat. Emlékezzünk a földig lerombolt franciaországi Ora- dourra, a falu templomába zárt és elevenen megégetett gyer­mekekre és asszonyokra; szép fővárosunkra, ahol emberi testrészek szolgáltak koronául a csupasz fáknak; az embermé szárszékekre, a koncentrációs táborokra, amelyeknek kémé­nyei éveken, át füstöltek: em­berek égtek a kemencében, ha­mujuktól szürke lett a környék termőföldje. Ezek az emlékezések teszik még forróbbá a hála és szere­tet jelét a szovjet nép iránt, a Szovjet Hadsereg iránt min­den becsületes emberiben. A német fasiszták egetverő gaz­tetteinek felidézésekor nem fe­ledkezhetünk meg arról sem, kik támogatták és adták a ha­talmat és anyagiakat az ember gyilkosok kezébe. Elsősorban a német ipar urai támogatták őket, akik szoros kapcsolatiban álltak az USA monopóliumokkal. A Ruhr-vi- dék szénibányászati trösztje például minden eladott tonna szén után 5 píenninget adott a náci,párt számára. Ez egy év alatt 6,150.000 márkát jelen­tett. Az auschwitzi gázkamrák berendezését az a német elek- tramosdpard cég szállította, amely az egész háború alatt szoros kapcsolatban volt vezető amerikai körökkel. Mit sem zavarta e kapcsolatot a hábo­rú. A New York-i irányítás alatt álló bázeli leszámítoló bank például a német nemzed bankiban állandóan vásárolta az Auschwitzién, Majdanek- ben meggyilkoltak aranyfogait. A fasizmus ördögi terve a Szovjetunióban rombolódéit szét. A nagy Szovjetunió népei a haza, a párt és a szocializ­musba vetett hitük jegyében indultak harcba hősiesen a fa­siszta hordákkal szemben. Sa­lát barlangjukban zúzták* szé őket. A szovjet emberek milliói­nak élete, kicsordult vére árán -zabadult fel a mi sokat szen­vedett népünk is. A győzelem napján mi már szabadok vol­tunk. Megadatott a lehetőség számunkra is a békés, demok­ratikus fejlődéshez. Népünk, a sokat szenvedett munkásosz­tálya és annak pártja, a Kom­munista Párt vezetésével új nr szágot teremlett. Tíz éves fej­lődésünk jelentős állomásai ta nuskodnak szocialista fejlődé­sünk nagyságáról. A földkerekség népei nem sokáig örülhettek a béke fel­hőtlen tiszta egének. Alig hall­gatott el az ágyuk dörgése, a német fasiszták helyébe álltak az Amerikai Egyesült Államok tőkései. S azon mesterkednek, hogy lángba borítsák a vilá­got. Már 1954-ben ügynökén; révén gyűjtötték és szervez­tek a náci párt legnagyobb go 1 ncsztevőit. Az Izvesztija 1945. május 15. számában ezt olvashattuk: „Az általános bűnbocsánat és kö- nyörület mögött fasiszta ügynö ttok lappangónak, akik mo.t akarják kiépíteni jövő támadá suk támaszpontját’1. E tíz év e-.'ctu újságcikk szavait ma rnár kézzel foghatóan, — az egyszerű emberek is bizonyíta­ni tudjuk. Az öldöklés, a pusztítás em­berei, az amerikai, a nyugat­német, a francia tőkések úgy luiszik elfelejtenek valamit: Egvre erősödik a béke füvei­nek harcos tábora, a világ szocialista fele. "vlegsoksz író- zódott a Szovjetunió és a népi demokráciák ipari termelésé­nek kapacitása. Nem félünk! Az erő és igaz­ság a mi oldalunkon áll. Az emberiség a veszély láttán ak­cióba lépatt, olyan erővel, amely képes megtorolni min­den gaztettet. Az aláírások iii fal:ozások milliói intő példa ??. öldöklés mániákusainak. A magyar nép 7,146.480, s benne Tolna megye dolgozóinak 170.489 aláírása is figyelmez­tető legyen a szakadék szóién áhó imperialistáknak. Nekünk magyar b é k eh arc osofcna K az a legfontosabb feladatunk, hogy erősítsük, szépítsük, gazdagú- «uk hazánkat. Tetteinkkel tegyünk foga­dalmat a győzelem napján, fij munkasikerekkel készül­jünk a népek nagy seregszem­léiére, a júniusi helsinki Béke Vi'ágtaláLkozóra, az Anyák Vi­lágkongresszusára. Az emberi haladást semmi sem állíthatja meg a jobb jö­vő felé vezető úton! Mi egy­szerű emberek, u városok és a falvak lakói, az élet, a béke törhetetlen harcosai biztosi­juk azt, Az 1950—•1954. közötti idő­szakban a népgazdaság fejlő­dését, a társadalom és a nép­gazdaság szerkezetének meg­változását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségle­tei kielégítésének mértékét a következő fő adatoa jellemzik: A nemzeti jövedelem össze­hasonlítható árakon számít­va 1949-ről 1954-re — az előzetes számítások szerint — több mint 50 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem öt év alatt összesen meghaladta a 2Ö5 milliárd forintot. Ezen összeg 29 százaléka került fel­halmozásra, elsősorban a ter­melés bővítését szolgáló átló és a forgóalapok növekedtek. A nagymérvű felhalmozás eredményeképpen gyors ütem­ben gyarapodott a nemzeti va­gyon: az állóalapok értéke, öt év alatt közel 30 százalékkal nőtt. A beruházásokra fordí­tott összeg az első ötéves terv időszakában 67 milliárd fo­rint volt. Az ötéves terv időszakában átalakult a népgazdaság szerkezete: hazánk agrár­ipari országból ipari-agrár ország lett. Az ipar súlya a nemzeti jöve­delemiben öt év alatt 50 szá­zalékról közel 64 százalékra emelkedett. A szocialista ipa­rosítás követelményeinek meg­felelően az iparun beim nőtt a nehézipar és különösen '« gépipar aránya. Megváltoztak a tulajdon- viszonyok is: a szocialista termelési vis/o- nj dk a gyáriparán, a nagy­üzemi építőiparban, a közle­kedésben, a küikeresked elem­ben és a nagykereskedelemben kizárólagossá vá.tak. A kiske­reskedelemiben túlsúlyra jutott a szocialista szektor. A mező­gazdaságban az ötéves terv­időszak végén az oiszág szán­tóterületének mintegy egyhar- madán folyt nagyüzemi, szo­cialista gazdálkodás. A szocia­lista (állami és szövetkezeti) szaktor aránya a nemzeti jöve­delem termelésében 1949-ről 1954-re 53 százalékról 8i szá­zalékra emelkedett, a tőkés szektor aránya 19 százalékról 1 százalékra csökkent. Az ötéves terv időszakában nőtt a foglalkoztatottság: a ke­reső népesség száma ót év aiatt közel 400.000-re! nőtt. Végleg megszűnt a munkanélküliség, sőt több területen munkaerő­hiány volt. Megváltoztak az osztály­viszonyok; az összes keresőkön belül je­lentősen megnőtt az ország vezető erejének, a munkás- osztály, súlya: 1954-be.n 326.000- rel, 34.5 százalékkal több volt a munkásak száma, mint 1949- ben. A kisárutermelők száma öt év alatt 428.000-reI, 22.3 szá­zalékkal csökkent. A népgazdaság szocialista szektorában 1954-ben 1,040.000 munkással és alkalmazottal több dolgozott, mint 1949-ben. A mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetekben dol­gozók száma öt év alatt több mint 300.000-el növekedett. Túl nagy mértékben nőtt ez alatt az idő alatt az igazgatásban, különösen az államigazgatás­ban foglalkoztatottak száma. Az ötéves tervidőszakban je­lentősen emelkedett — bár nem az előírt mértékben — a lakosság anyagi szükség­letei kielégítésének színvo­nala is. 1954-ban az egész lakosság 30 százalékkal fogyasztott többet, mint 1949-ben. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1954-ben több mint 20 százalékkal múlta fe­lül az 1949. évi színvonalat, ennél nagyobb mértékben nö­vekedett a parasztság reáljöve­delme. öt. év gjlatt lényegesen javult a lakosság egészségügyi és szo­ciális ellátottsága: a társada­lombiztosításra fordított kiadá sok összege 1,3 milliárd forint­ról 4 milliárd forintra növe­kedett, azaz megháromszoro­zódott. Ezen belül a nyugdí­jak, járadékok összege négy­szeresre emelkedett. Bővült az egészségügyi hálózat, javult a megelőző orvosi munka és ala­posabbá, eredményesebbé vélt a betegek kezelése, növekedett a kórházi ágyak és a rendelő- intézetek száma. A tervidőszak alatt gyors ütemben bontakozott ki a kul­turális forradalom, öt év alatt az iskolai oktatás, az iskolán kívüli szakképzés, a könyvki­adás, a napilapok és folyóira­tok kiadása, a mozi és színház látogatás, valamint a népmű­velés egyéb ágai olyan hatal­mas mértékben fejlődtek, ami­lyen tőkés viszonyok között elérhetetlen lett volna. A megváltozott társadalmi viszonyok, az anyagi jólét növekedése, az egészségügyi viszonyok javulása eredmé­nyeképpen a korábbi évek­nél jóval gyorsabb ütemben nőtt az ország népessége. öt év alatt az ezer lakosra jutó éiveszületések száma U.7 ■százalékkal nőtt, a halálozáso­ké 3.5 százalékkal csökkent, a természetes szaporodás aránya közel egyharmaddal — ezer akosra számítva. 9.2-ről 12-re nőtt. Az 1959—1954 közötti idő szakban az ország lakossága 460.OÖ0-rel szaporodott és a tervidőszak végén elérte a 9,750.000 főt. A termelőerők gyors Ütemű fejlesztése, a népgazdaság ás a társadalom szerkezetének at alakulása, az anyagi és kultu­rális ellátottság növekedése te­rén elért eredményeik csak a népi demokratikus rendszer alapján jöhettek léire. Az ered menyek eléréséhez nagy mér­tékben hozzájárult a Szovjet­unió sokoldalú gazdasági, mű­szaki és tudományos segítsége, valamint a népi demokratikus országokkal egyre szorosabbá zab együttműködés. gezték géppel. Nem volt ki­elégítő a nehéz testi munkát igénylő jövesztés és rakodás gépesítése. A szénbányászat gyors-ütemű fejlesztése ellenére az ötéves tervidőszak második felében időnként szénellálási nehézsé­gek léptek fel. A sok szenet fo­gyasztó iparágak (kohászat, építőanyagipar, vegyipar, stfc.) termelése gyorsabb ütemben emelkedett, mint a szénterme­lés. A nehézséget fokozta, hogy a termelt szén minősége nem volt kielégítő: a szénter­melés — a szénvagyon meg­oszlás» által indokolt arányon .túlmenően — egyre inkább az alacsonyabb fűtőértékű barna­szenek és a lignit felé toló­dott el. A kőolaj termelése 1954-ben 711.000 tonnával, mintegy 140 százalékkal volt több, mint 1949-ben. 1954-ben. közel 300 olajkúttal több működött, mint 1949-ben. 1951-ben nyitották meg a nagy lengyeli olajmezőt. A villamosenergia termelés öt év alatt közel megkétszene- ződött: 1954-ben 4.8 milliárd kWo villajmosestergíá-t termel­itek, az 1949. évii 2,5 milliárd kWó-val szemben. A villa­moserőművek teljesítőképes­sége 1954-ben mintegy 40 szá­zalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat. Üzembehe- lyeaték többek között az újjá­épített mátravidéki erőművet, s a teljesen újonnan épített November 7. és a Szikiim Vas­mű erőművét. Az ötéves tei-v alatt összesen 19 új villamos • energia termelőegység kezdte meg működését. A villamos í­(Folytatás a 2. oldalon) II. Ipar — építőipar Az ötéves tervidőszak alatt a szocialista iparosítás gyors ütemben haladt előre — külö­nösen gyorsan fejlődött a ne­hézipar. Az össze; beruházásokból 46.7 százalékot, öt év alatt ösz- szasen 31.2 milliárd forintot fordítottak a gyáripar és az építőipar, ezen belül 27.3 mil­liárd forintot a nehézipar fej­lesztésére. 75 új ipari üzem létesült és többszáz. üzemet lényegesen bővítettek, korsze­rűsítettek. Az új ipari üzemek több­sége vidéken létesült, ennek következtében megváltozott az ipar területi megoszlása, 1949-ben az iparban és az épí­tőiparban foglalkoztatottak 52 százaléka. 1954-ben 46 száza­léka dolgozott Budapesten. Az iparosítás eredményekép­pen az egész ipar termelése 1954-ben 131 százalékkal, ezen belül a gyáriparé 155 száza­lékkal volt több, mint 1949- ben. A szocialista iparosítás­nak megfelelően a nehézipar termelése gyorsabb ütemben, 188 százalékkal, ezen belül a gépiparé 267 százalékkal nőtt. A könnyű- és élelmiszeripar termelése 1954-ben 127 száza­lékkal haladta meg az 1949. évi színvona'at. Az építőipar termelése öt év alatt 169 szá­zalékkal emelkedett. Az ipari termelés fejlődését elősegítette a külkereskede­lem, amely egyre több ország­gal létesített gazdasági kap­csolatokat. A gyáriparba és az építő­iparba öt év alatt kb. 500.000 új munkás és alkalmazott ke­rült. Az ötéves terv végén az ipari munkásoknak már több, mint 70 százaléka 500-nál több ■munkást foglalkoztató nagy­üzemben dolgozott. A munka termelékenysége 1949-től 1954-ig a gyáripar­ban 46.6 százalékkal, az építő­iparban 47.4 százalékkal nőtt. A termelés öt év alatti növe­kedését 63 százalékban a mun- káslétszám és 37 százalékban a munka termelékenységének növelése révén érte el az ipar. A termelékenység növeke­déséhez hozzájárult a mind szélesebb körben kibontakozó munka'’erseny és az élenjáró módszerekkel dolgozó .sokezer sztahanovista. Az ötéves tervidőszakban gyors ütemben fejlődtek az eg/cs iperágak. A széntermelés 1949-ről 1954-re közel megkét­szereződött: az 1949. évi 11.8 millió tonnával szemben 1954- ben már 22 millió tonnát ter­meltek. A szénbányászat fejlesztésé­re öt év alatt 3,5 milliárd fo­rintot, a nehézipari beruházá­sok 12,8 százalékát fordították. öt év alatt 33 új aknát he­lyeztek üzembe. Az új terme­lőegységek az ország szénter­melésének mintegy ötödrészét adják. Több új korszerig szén­osztályozó is épült, többek kö­zött Oroszlányon, Dudaron, Komlón, Balinkán. Előrehaladt a szénbányászat egyes munkafolyamatainak gé pesítése. A csákányozást egy­re inkább a gépi fejtőkalapács válitotta fel és a robbantás elő­készítésének nagy részét is gépi fúrókkal végzik. A leg­utóbbi években több, mint ezer munkahelyi szállítógép üzembehelyezése révén a ki­termelt szénnek már mintegy felét gépekkel szállították, míg 1950 előtt a munkahelyi szál­lításnak csak egynegyedét vé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents